Kit kell őrizni? (Rohonyi D. Iván felvétele)
“Szerdán átadtuk a Főteret. Átadtuk a több mint 80 százalékos román többségnek. Legalábbis így érzem. És egyre jobban érzem ennek a többségnek a rám gyakorolt nyomasztó hatását. Még a Funar-korszakban se éreztette ennyire befolyását, jelenlétét. Akkor mintha többen lettünk volna, akkor az ellenfél pontosan körvonalazódott, kitapintható volt. Mintha jobban tudtunk volna védekezni. Tudtuk, mit akar Funar, hogyan akarja, s sokkal erősebb volt ellenállásunk is. Volt ugyan elfásultság, belenyugvás, úgysincs-mit-tennünk érzés, de más volt az „állaga”.”
Hogy miért érzem így? Kiderül a Szabadság 2009. november 6-i számában megjelent jegyzetemből.
Ezért kissé tágra nyílt szemekkel olvasom a Miénk itt a tér! című felhívást. Van értelme? Van tétje? Mi a cél? Vagy csak partra vetett halként vergődünk és levegő után kapkodunk?
Én azt nem értem, hogy miért mindenki megint a román-magyar ellentéteken van kiakadva, amikor létezik egy ennél sokkal, de sokkal! egyszerűbb (és részben súlyosabb) probléma is, mégpedig az, hogy rettenetesen ronda lett az új főtér. Ez nem érdekel senkit?
Jajjj Olivér, hát átadtuk Erdélyt is azoknak a fránya románoknak, brüüüühhhüüüüüüümmmmm.
Jajjj, pedsig mi úgy védtük az a Főteret, az utolsó nagy magyar, Tőkés, ott eset el a barikádon, mikor Markó holtan aláhulló testéből már kiszállt a lélek.
Mert azok a fránya románok soha nem is éltek itt, ők nemrég szállatak alá a Marsról, és a Főtér soha nem is volt az övék, csak a MIENK. Csupa piros-fehérzöldbötüsen.
Brüüüüüüüüüüühhhhhüüüüüüüüüüüüüüüüüüümmmmmmmmmm
Szerintem a foteret elveszitettuk 1944 augusztus 23 an… Utoljara akkor volt a magyar tobbsege Kolozsvarnak amikor utoljara onalloan romanok nelkul donthetett… Nem adtuk at, hanem a modern kor, az Europai Unio, a trend, es a modern muveszet atvaltoztatta a foter klasszikus, magyaros, es egy evszazadot meghatarozo arculatat. Igen, igaz ugy is h elvesztettuk kolozsvar foterenek a magyarsagat, marad benne a Matyas kiraly aki a romanok szerint “felig roman” mert az apja “roman” volt…
) Udv….
Ezt egyetlen magyarnak sem lett volna szabad helyeselnie, szavazatával támogatnia. Csak azt vehetik el, amiről önként lemondunk.
A fásultságot mutatja az, is hogy hónapk alatt sem gyűlt össze 15ooo aláirás a magyar feliratokért.Nagyon szomorú.
Lolka: minden rendben van veled?
Na…
Én kissé árnyaltabban fogalmaznék.
A főtéri rendezvény a “románok” részéről gesztusértékű volt. Ők valóban úgy gondolják – némelyikük – hogy birtokba vették a teret.
Azonban, tetszik, nem tetszik, a Főtér a románoké kisebb megszakítással 1920 óta.
Mi a miénknek érezzük, mert bármerre is nézünk arról a pontról, minden egyes épület a mi kezünk nyomát viseli. A nemesi címereket pár helyen leverték, lekaparták, máshol még láthatók. De a térnek volt egy egybefüggő koherens jellege, amiben minden valahogy összefüggött: a Wolphard-Kakas háztól, a szoborcsoporton és a templomon keresztül az egykori Plébánia-sorig ez a jelleg töretlen volt.
Most ez eltűnt.
Nem, barátaim, nem adtuk a Főteret senkinek, senki olyannak, aki azt nem birtokolta már amúgy is valamilyen formában. Sokkal rosszabbat tettünk vele: tönkretettük.
Átműtöttük az arcát. Ugyanolyan a hatás, mint amikor egy hetvenéves nő leoperáltatja magáról a ráncokat, mert nem ismeri fel, hogy a tisztes öregkornak megvan a maga szépsége. Szép lesz az ilyen, művileg ránctalanított arc? Nem.
A Főtér sem lett szép, mert minden más körülötte abból a másik esztétikai élőlényből, abból a másik Főtérből származik, azt igazolja. Csak az arcot ránctalanították.
És ezt nem győzöm hangsúlyozni: ez az itélet szigorúan esztétikai, és szigorúan az enyém. Ha más szerint megszépült, lelke és ízlésficama rajta. A szépérzékéről megvan a véleményem, de nem fogom nemzetárulónak tartani.
Egyébként is, ezen régóta rágódom: tisztelet mindenki nemzeti érzései iránt, de az esztétikai itéleteinkből legyünk szívesek és egyszer már hagyjuk ki a magyar fílinget.
Valahányszor a politikai ideológiákat ráerőltetjük a művészetekre, itéletünk MINDIG torzul, és MINDIG a művészetek látják kárát. Ezért nem lehet ma például Izraelben Wagnert játszani, vagy ezért olyan hatalmas nagy író Erdélyben Wass Albert.
Próbáljuk már meg egyszer nemzeti és egyéb görcseinket félretéve az esztétikai kategóriákat szigorúan esztétikai szempontok szerint megítélni!
2045.
Atadtuk a foteret a kinaiaknak. Bar nemreg erkeztek, lassan, csendben…jol elvannak. A legutobbi valasztasokon 52% sikert ertek el a roman – magyar – roma – pakisztani ellenzekkel szemben. A turkiz es rozsaszinben megvilagitott Matyas mogott mar elkeszitettek az alapjait az uj betontomboknek, melyek a voros zaszlokat fogjak lobogtatni a felallitando arbocokon. A szoborcsoport elott nepes a kinaipiac , klonozott delfinek uszkalnak csipkes muanyag medenceben, hetvegenkent meg a Maotao 1200 fos katonazenekara huzza. A kinai nagy fal meg hosszabb volt, mint valaha is gondoltuk volna! Miutan melyebbre astak a godorben dakoromai leletek utan, felfedeztek ujabb 8000 km nagy kinai falat. (a romai kisebbseg heves tiltakozasat bekes vizagyuval es tuzijatekokkal oszlatta szet a rendorseg)
Szerintem Lolkával minden rendben van, iróniának hívják a műfajt.
Hogy még jobban szeress, még osztom is Lolka véleményét. Ha az erősebb kutya b***ik-ban gondolkozunk, ne csodálkozzunk, ha minket b***nak.
Lolkának: ha megtanulnál helyesen is írni, nem tekintenélek Bolka párjának
Ha abból indulunk ki, hogy a történelmi városközpontok terei nemcsak épitészeti együttesek hanem a hely szellemi hagyományainak is hordozói akkor bizony az utóbbiakat elveszitettük. Rajtunk áll mennyit tudunk megmenteni az utókornak (én megkezdtem a Google-kereső és képkeresővel fellelhető minden cikk, kép, fotó lementését és majd CD-re másolását). Hogy ezekből a szellemi hagyományokból minnél többet mentsünk át napjainkba, a jövőbe a mi feladatunk. Épitészetileg a város közössége magyarok és románok egyformán kaptunk égy új épitészeti együttest (kinek tetszik kinek nem) és ahogy régi “stilbutorok” között kellemes volt az élet úgy az új “trendi pozdorjalemez” berendezéssel is meg lehet élni. Ha valaki látott már öregedő, többszörös plasztikai műtéten átesett filmsztárnak lárvaarcát igy látom én az új Unirii teret. Csak a nosztalgia fájdalmas annak aki itt élte meg gyermek, ifjú és felnőttkorát. Hogy erre az újra mit épitünk rá mennyire tesszük a magunkévá is az közösségünkön múlik….lesz elég gyerek, utód a közeli és távolabbi jövőben aki magáénak is vallja a teret. Mert az igazi veszély, az igazi “térvesztés” passzivitásunk, elnéptelenedésünk, lassú kihalásunk nyomán következik be. Bocsássátok meg, ha patetikus voltam de nehéz feldogozni “szerettünk” elvesztését.
És amig irtam, addig látom Ercsey R. F. agya is ugyanúgy müködött mint az enyém.
Látom, sokan viccesnek tartják a történteket, pedig nem az. Most persze, mutogatni lehetne az rmdsz-es városi képviselőkre, alpolgármesterre, de nincs értelme. Az a tér, ahová még dédnagyanyám is kiült elbeszélgetni, a napi eseményeket megvitatni, ahol gyermekkoromban az osztálytársaimmal találkoztam a bükki kirándulások előtt (valamikor a Bánffy-palota előtt állt meg a hajdani 10-es busz), s ahol szrelmeinkkel és barátainkkal találkoztunk, már nincs. Ez nem is modernizáció, inkább a szocializmusra emlékeztető betonbrutalizmus (lásd: Kelet-Berlin)
Arnold,
a logikád értelmében javasolnám a Mátyás király emlékmű minél hamarábbi eltávolítását. Képzeld el, mekkora trauma lehetett a szobor felállítása 1902-ben azoknak a „konzervatívoknak”, akik a teret továbbra is „hagyományosan”, szobor nélkül képzelték el! Ráadásul akkoriban még nem nem lehetett mindenkinek digitális turista-fényképezőgépe, hogy csak úgy, ripsz-ropsz, átmenthessék a hagyományokat.
De képzeld el, mekkora trauma lett volna a Szent Mihály templom a római kori Napoca polgárai számára! Úgyhogy a templom sürgős lebontását is szorgalmaznám.
Tiszteljük a hagyományokat, el a kezekkel mindenki, aki változtatni akar!
Kesztio.
(
Te neked van fogalmad miről beszélsz? Vagy csak úgy beszélsz ki a fejedből. Hát ……eh úgyan hagyjuk. Belém akarsz kötni vagy, hagyományos érvekért kiabáló igyekezetedben ezeket az infantilis dolgokat aláltad ki.
Jó lenne, ha valaki elmagyarázná, miért tarja szebbnek a lecsupaszitott, kővel-betonnal fedett Főteret a réginél. Milyen esztétikai szempontok alapján tartja szebbnek, élhetőbbnek?
irenkep: erre én is nagyon kívánics vagyok…. Ilyen szavak lesznek benne, hogy: a régi és az új sikeres ötvözése, a hagyományok és a modernitás egymásraborulása, haladni a kor szellemével, stb. Nem hiszem, hogy mi vagyunk maradiak. Hétfőn 22-24 óra között a Klub Tv adásában László Attilával és egy intelligens, értelmes archeológussal, Rusu Cosminnal vitáztunk a Főtér arculatáról. A betelefonálók 95 százaléka a zöldövezet hiányát, rút, sivár, kietlen Főteret tette szóvá.
Egyszerűen nem esztétikus, nem szép. Habár az is igaz, hogy meg kell várnunk a végét. De akkor miért sietett Apostu és csapata a részleges átadással?
Addig is (bárhogy néz ki a Főtér, változtani már nem lehet rajta), töltsük meg élettel a teret (amikor az időjárás megengedi): legyen szabadtéri bábszínház, pantomim, szimfonikus zenei hangverseny (beiratkozom a gyorstalpalóra!), lépjenek fel a magyar kórusok adventi, karácsonyi repertoárral, lépjenek fel az amatőr színjátszó társulatok, néptánccsoportok, stb. Hát nem?
Na, erről van nagyba’ szó. Itt van a kutya elásva. Igen, most nekem sem tetszik (ha hiszitek, ha nem). De van annyi fantáziám, hogy elképzeljem, milyen lesz a végeredmény… Amúgy a régi főtér tényleg nem volt nagy durranás, főleg, hogy azt a zöldövezetnek csúfolt valamit infernális autóforgalom zsongta körül.
De nézzük máshogy a dolgot. Lehet, hogy velejéig gonosznak és cinikusnak fogtok tartani, de meggyőződésem, hogy ha fordítva lenne a dolog – azaz a mostani, köckaköves változat lett volna eredetileg és Apostuék a zöldövezetest próbálnák erőltetni – pont úgy vernétek magatokat a földhöz a „régi” védelmében – hagyományra és esztétikára hivatkozva…
kesztió:
Nem hiszem, hogy a zöldövezet kialakítása ellen tiltakozna valaki. Ha meg igen, akkor szívjon friss szmogot!
Most be akarjátok beszélni nekem, hogy az a zöldövezetnek csúfolt valami ment(ett) meg a szmogtól. És véletlenül sem az, hogy a főtérről – részlegesen bár, de – ki lesz iktatva a forgalom. Kissé elfogultak vagytok, nemde? Akkor már „zöldövezetesítsük” Brassó vagy Szeben főterét is, nem? Sőt, a Bolognait vagy a Trevisóit is! Vagy ez már a hagyományokba és a hely szellemébe ütközne?
kesztió: vágjuk ki a fákat, szüntessük meg a zöldövezetet, mert úgy európaibb kinézetet adunk a Főtérnek. Vágjuk ki a fákat a Szent Mihály templom körül is, mert nem látszik az építmény. Írtsuk ki a galambokat (ha lehet golyószóróval vagy méreggel), ugyanis lekakálják a Mátyás-szobrot, az emlékműveket, a műemlékeket, az épített örökséget. A verebekre, a csókákra és a varjakra sincs szükség. Mi hasznuk van? Szüntessük meg a zöldövezetet például a monostori körforgalmaknál is, építsünk valami hasznosat helyette. A Hója erdőbe hozzunk létre parkot, majd építsünk sétányokat (betonozzuk le őket, ha egy mód van rá), majd kis házikókat létesítsünk, ahol üdítőt lehet vásárolni. Ha már ez megvan, akkor kis zene is kell, milyen a séta muzsika nélkül. Unalmas. Közvilágításra is szükség van, ugyanis sötétedés után is sétálna az emberfia. Ássuk fel a sétányok melletti területet (egy-két fa kivágása ne legyen akadály), építsünk oszlopokat. Ha ez megvan, akkor építsünk minél több kiskereskedők által használt faházikót (a fák kivágásával, természetesen): itt majd pólókat, CD-ket, kürtös kalácsot áruljanak majd. Ezek után már mi szükség van a fákra, a szülők és gyerekek kobakjára kakáló madarakra? Írtsuk ki innen is őket. A fák se maradjanak meg, legyen itt is európai köztér.
Siralmas, de sajnos ez lesz. Öt-tíz és leforgása alatt.
Nem állítom Olivér, hogy minden rendben van velem, de a hiba, lehet, hogy nem csak az én készülékemben van.
Gondoltál valaha erre????
Lolka:
Jól, van, Olivér, te kezdted.
Akkor hát bontsuk le a parkolóházakat, ültessünk helyükbe fákat, mert ott a legerősebb a szmog. Az utak emiatt megtelnének parkoló gépkocsikkal, így használhatatlanná válnának, tehát tiltsuk ki az autóforgalmat a városból, törjük fel az aszfaltot és ültessünk gyepet meg virágokat az utcák helyére.
Ha jól meggondoljuk, az épületek is zöldövezetek elől foglalják a helyet. Földdel egyenlővé az egészet, erdőt a város helyére! Garantálom, hogy – a levegőre legalábbis – radikálisan jó hatással lesz…
Olivér kartárs, mi lenne, ha nem néznénk épp ennyire feketén–fehéren az egészet?
kesztió: választani kell: zöldövezet vagy épület- és, betondzsungel. Ilyen egyszerű.
Márpedig nem ilyen egyszerű.
Van, ahova bűn nem tenni zöldövezetet, pl. egy lakópark köré (legyen ez panel, vagy sorház), de van, ahol nagy, „levegős” térre van szükség, és ott bizonyára csak útban lenne, magyarul sokkal kisebb lenne belőle a haszon, mint a kár.
Tényleg ennyire nehéz? Nem hiszem, hogy ne jártál volna más európai nagyvárosokban. Szeged is pl. szívmelengetően zöld, de a központ le van kövezve. Nem beszélve az olasz vagy horvát településeről. Pedig róluk aztán igazná nem mondhatod, hogy ne lennének természetközeliek…
kesztió: jártam, voltam, láttam. Maradjunk annyiban, hogy a zöldövezet vonatkozásában a Greenpeace álláspontját képviselem: mindenhova zöldet!
Olivér, akkor légy következetes, és pont ilyen karakán módon állj ki az olasz történelmi városközpontok „zöldövezetesítéséért” is!
kesztió: azok messze nem érekelnek annyira, mint a Főtér. Téged igen?
Igen.
Trevisóban valószínűleg nem laknék, mert Kolozsvár az otthonom (milyen irracionális érv egy liberális részéről, ugye), de ha Treviso óvárosát tönkretennék, nagyobb veszteségnek érezném, mintha Kolozsvárt csúfítanák meg.
Ez már ilyen…
(Szerencsére Kolozsvárt nem csúfították meg, csak egyesek szerint; mindenképp ki kell várni a végét, s utána kommentálni.)
kesztió: no comment.