Odakint egyáltalán nem volt meleg...
Picit aggódtam, mert akárhányszor ősszel vagy télen sátorban alszom, eszembe jut, ami több mint 10 évvel ezelőtt történt velem a Fogarasi-havasokban. Akkor Stelian Gorgannal újságíró kollégámmal és barátnőjével, Ioanával kimentünk szilveszterezni a Bârcaciu menedékház közelébe.
Sátorral.
Nem lett volna semmi gond, ha lett volna megfelelő felszerelésünk. Volt ugyan üvegszálas bakancs, amire a jeges részeken ráillesztettük a hágóvasat, de nem volt elég meleg ruha, megfelelő hálózsák. Útközben elkapott a hóvihar, ráadásul
Székelykeresztúr metropolisz
besötétedett, alig tudtuk felhúzni a sátrat. Mi több, a gázégő meghibásodott, nem tudtuk meggyújtani. A szegek elvesztek, így kövekkel raktuk körbe a sátrat, s a kinti ruhákban aludtunk: üvegszálas bakancs, három nadrág, vastag ruhák, két sapka, kesztyű. A kinti hőmérséklet igen alacsony volt, nyári sátorban aludtunk így még ezek sem biztosítottak elég meleget, így egész éjjel mozgattam a kezem és a lábam ujjait, nehogy megfagyjanak. Néhány hétig idehaza ébredtem fel álmomból, s ugyanazt csináltam… Gondot jelentett továbbá, hogy megfagyott a hátizsákok zipzárja, így nem tudtuk kivenni az ételt. Egy nap Eugenia után késsel felvágtam a hátizsák oldalát, s úgy szedtem ki a kaját…
Most ki akartam próbálni a nemrég vásárolt téli hálózsákomat,
ezért kihasználtam az alkalmat, hogy Erdély hidegebb vidékén, Székelykeresztúron tartózkodom. Nem akartam egyből 2000 méter körül a hóban letesztelni. Hogy mit kerestem a székelyföldi városban? Hát ezt… 
Korábban voltam egy ugyanilyenen, erről pedig itt..
Persze, hogy a katasztrófavédelmi képzés résztvevői meglepődtek döntésemen… De ha már katasztrófavédelem, eltűnt
Szerencsére, a szomszédok nem hívták ki a rendőrséget...
ember keresése, újraélesztés, gátépítés, akkor a késő őszi sátorozást is érdemes volt kipróbálnom… Messze nem volt annyira hideg, mint amennyire tűnt. Valóban, a hőmérő higanyszála fagypont, -1 C fok körül ingadozott, de a hálózsákomat mínusz tízig garantálják. Meleg ruhák nélkül mínusz 18-nál már fáznék, mínusz 26-nál pedig állandóan mozognom kellene, hogy a végtagjaimat ne vágják le.
Picit berezeltem,
jól felöltöztem, még sapkát is vettem magamra. Aztán az éjjel folyamán sorra került le rólam a zokni, a sport nadrág (csak az alatta levő melegítő maradt), a polár, s a sapka. Túlzás nélkül: hajnalban, amikor rendszerint a leghidegebb szokott lenni, valósággal melegem volt, ki kellett bújnom a hálózsákból. Igen ám, de akkor a hideg levegőt szívtam be, amiről tudtam, hogy kikészíti a torkomat. Aztán egyik orrcimpa kint, a másik bent.
Sikerült.
Elégedett vagyok az új hálózsákommal! (Csoma Enikő felvétele)
Oliver draga, a hitelesseg kedveert igazan felhuzhatad volna a satrat egy erdoszelen es nem egy kertben.
@nzl: az első gondolatom az volt, hogy a Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség gyülekezeti háza közvetlen közelében húzzam fel, ahol egyébként az a katasztrófavédelmi képzés zajlott, amelyre mentem, de szerintem valaki kihívta volna a rendőrséget…
Ez csak egy próba volt… Amúgy az erdőszélen is ugyanolyan hideg lett volna…
@koliver
Ennyit a focihoz való viszonyulásodról.Egy focipályán sátorozol….Most már senki sem állíthatja komolyan,hogy nem értesz hozzá.:))
Kedves Oliver!
Szekelykereszturt Erdely hidegebb videkenek nevezni arra vall, hogy nem ismered a videket, de meg csak utana sem olvastal, hogy hova utazol.
Zoldseg- és gyumolcstermo videk, ahol a szolo is vigan megterem.
@Biborka: hidegebb, mint Kolozsvár és Déva az biztos. Nem kell azonnal az égig ugrani!
..de melegebb, mint az északi sark!