Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2009. január


Mi a gond azzal, ha igy jól érzik magukat?

Mi a gond azzal, ha ők így érzik jól magukat?

Néhány nappal ezelőtt írtam arról, hogy február 9-15. időszakban az Egyedi Vagy Egyesület leszbikus fesztivált szervez Kolozsváron. A bejegyzés nagy érdeklődésre tett szert, örvendek is neki, nem mindennapi témáról van szó.

Nos, a helyzet az, hogy a petitiionline.ro portálon aláírásgyűjtést kezdeményeztek azok, akik tiltakoznak a rendezvény ellen. Hevesen tiltakoznak. Eddig 1550 aláírás gyűlt össze. Néhány érv: nincs szükség utcai tüntetésre, mi, heteroszexuálisok sem tüntetünk. A másik: vonuljanak fel az ők országukban (sic!). És még egy: a leszbikusok Isten akarata ellen cselekszenek, ő ugyanis férfit teremtett és nőt, s belőlük áll a család.

Az utcai tüntetést jómagam is kisebb fenntartásokkal fogadnám, na, de az általuk bérelt (tehát kifizetett) teremben miért ne csinálhatnának azt, amit éppen akarnak? Kinek az érzékenységét sérti ez?

Reklámok

Read Full Post »


Számomra világos: 1. nem ő akarja, hanem mások. 2. László Attila megyei RMDSZ-elnök lehetetlen helyzetbe hozása és befolyásának gyengítése. Mi több, esetleges eltávolítása. Igaz ugyan, hogy megyei szinten csak 2011-nem lesznek ismét elnökválasztások, de azért nem árt idő előtt betenni neki.

)

A kezemben vagytok! 🙂 (Rohonyi D. Iván felvétele)

Jómagam is azon a véleményen voltam, hogy szükség van RMDSZ-es polgármester-jelöltre Kolozsváron. Azért, hogy az PD-L nem bízza el túl nagyon magát, vagyis Apostu ne nyerjen már az első fordulóban. Konkrét adatokra hivatkozva meg lehessen szorítani a heréiket. Az RMDSZ úgy döntött, megbízik az PD-L szavában, s nem állít jelöltet (Apostuék számára ugyanis presztízskérdés az első fordulóban nyerni a PNL-s Nicoarăval szemben), de cserében, egyfajta gentlemen’s agreement alapján, Bocék és Apostuék nem váltják le a Kolozs megyében jelenlek különböző funkciókat betöltő magyar (vagyis ebben az esetben RMDSZ-es) tisztségviselőket.

Az RMDSZ-nek viszont PR szempontból nehéz (mi több, egy rémálom) eladnia azt, hogy nem a tisztségek érdeklik és emberei számára nem a pénz, hanem az, hogy a betöltött funkciók által a közösség érdekeit szolgálják. Ez többnyire igaz (habár lehet, egyesek számára az illető állás már-már létkérdés), de rettenetesen maszlagosan

)

Szívügyem Kolozsvár, rémálmom Balázs! 🙂

hangzik. A gazdasági válság okozta anyagi nehézségek idején az emberek még irigyebbek azokra, akik eme tisztségek által havonta akár 3-6 ezer lejhez jutnak, s nehéz belátniuk: az illetők nagyrészt  annak érdekében maradnának ott, ahol vannak, hogy bizonyos dolgokat előmozdítsanak. Például a Palocsay-ügy. Amennyiben nincsenek magyar emberek a földosztó bizottságban, az ügy teljesen más fordulatot vehet. Persze, most sem körvonalazódik ideális (jó?) megoldás, de a tisztségben levő RMDSZ-es politikus (még akkor is, ha az érdekvédelmi szervezet nincs kormányon, tehát a nyomás, a súly jelentősen gyengült) mégis tehet valamit.

Szóval PR szempontból az adott kontextusban a tisztségben maradás retorikája sokat árthat a Kolozs megyei RMDSZ-nek.

Január 26-án Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke benyújtotta jelölését a kolozsvári választási bizottságnál. A Szabadságnak adott videó nyilatkozatában azt állítja: “nincs precedens arra, hogy olyan választás lett volna Kolozsváron 1989 után ahol a magyar fél ne hallatta volna hangját.” Ha a polgármesterjelölt-állításra gondol, akkor téved, mert ilyen vonatkozásban az RMDSZ se 1992-ben, se 1996-ban, se 2004-ben nem képviseltette magát a megmérettetésen.

Az első nyilvessző a legnehezebb...

Az első ütés a legnehezebb...

Persze, teljes mértékben megértem az MPP stratégiáját: Góliátot egyezségek kötik, Dávidnak itt van tehát az alkalom a dobbantásra. Lássuk, mekkora a támogatottságunk a városban, mivel lehet majd később előhozakodni. Szerintem Gergely Balázs az érvényes szavazatok maxiumim 5 százalékát kapja. Az erkölcsi győzelem viszont annál sokkal nagyobb lesz. Legitimitást szerez az MPP Kolozsváron. Létezik, jelöltje van az időközi polgármester-választásokon, hallattja hangját. Sokan rá szavaznak majd, mert magyar jelölt. Lehet, sokan nem is fogják tudni, hogy MPP-s jelölt vagy nem is érdekli őket. Támogassuk a magyar jelöltet – ez lesz a szlogen.

Igen ám, de nem csupán egy magyar polgármeser-jelölt van Kolozsváron. Na? Igen, biza: László Csaba, a Zöld Párt jelöltje.

Az iménti megközelítést figyelembe véve: minden elismerésem, jól csinálja. Elvégre a párt azért létezik, hogy tevékenykedjen, hallassa hangját, képviselje választóinak az érdekeit. Akiknek ebben az esetben nem az a céljuk, hogy magyar (azaz MPP-s) polgármester legyen Kolozsváron, hanem az, hogy gyengítsék, ellehetetlenítsék az RMDSZ-t. És talán mellékesen szerezzenek néhány szavazatot…

Read Full Post »


Bevallom: nem vagyok túlzottan futball rajongó. A foci akkor kezdett érdekelni igazán, amikor Pászkány Árpád Zoltánnak köszönhetően a Gépész utcai vasutas csapat, a CFR 1907 kezdett jól szerepelni a román bajnokságban. Életem legelső mérkőzésére akkor mentem el, amikor a Bajnokok Ligájában (BL) a vasutasoknak a Bordeaux-val kellett megmérkőzniük. Valóban életre szóló élmény volt! Addig habár lett volna lehetőségem – egyetlen meccsre sem mentem el a huliganizmustól való félelem miatt.

Majdnem az életébe került...

Majdnem az életébe került...

Mindenki tudja, hogy a CFR 1907 robbanásszerű sikerét követően egyfajta román-magyar rivalitássá alakult át a két kolozsvári futballcsapat közötti versengés. Úgy éreztem, ez már hosszú ideje messze túlmutat azon, amit én sportnak nevezek. Groteszk etnikai színezetet kapott az egész: a Trianon után (segítő szándékú hozzászolás alapján javítva: az első világháború után; köszönöm, NitRo!), azaz 1919-ben létrejött román U FC versus a Pászkány által finanszírozott magyar CFR 1907. Rosszul esett, és egyben fájt, amikor valamelyik mérkőzés előtt például az U FC drukkerei úgy vonultak végig az Unió utcán, hogy torkuk szakadtából azt skandálták:

Afară! Afară! Afară cu ungurii din ţară! (Ki a magyarokkal az országból!)

Úgy gondolom, ennek semmi köze se a futballhoz, se a sporthoz, se a multikulturális Kolozsvár szelleméhez. Ennek tulajdonképpen csakis a retrográd funári nacionalizmushoz van köze. És lehet, hogy ilyen vonatkozásban január 29-én újabb fejezetre kerül sor…

Még mielőtt tovább mennék: egy vallomással is tartozom: bármi történik, sohasem fogom elfelejteni, amit az úgynevezett U FC drukkerek tettek a csendőrség kamerásával az U FC-CFR 1907 mérkőzés előtt. Ez örökké meghatározza a viszonyulásomat az úgynevezett U FC-s drukkerekhez. Ezek nem szurkolók, ezeknek semmi közük a focihoz. Ezeknek az antropomorf élőlényeknek egy sötét cellában a helyük!

A sokkoló, hátborzongató videó az alábbiakban nézhető meg

(CSAK ERŐS IDEGZETŰEKNEK!!!)

SZÉGYEN!!!

A Szabadság is beszámolt a huligánok akkori megnyilvánulásáról. A videókat ide kattinva, a Rohonyi D. Iván kollégám által készített felvételek pedig ide kattintva nézhetők meg. Utóbbi egy másik esemény kapcsán készült.

A huligánok nagy mértékben ártottak Kolozsvár megitélésének!

A huligánok nagy mértékben ártottak Kolozsvár megítélésének!

A lényeg: az U FC ismét utcai demonstrációt készül szervezni csütörtökön, január 29-én. A helyszín: a Deák Ferenc (Eroilor) utca. Ezt nem azért írom le, hogy elmenjünk oda, hanem ezért, hogy kerüljük azt a helyet ezen a dátumon. Az egész városban a napokban megjelent plakátokon elsősorban nem a futballal vagy az egyesület támogatásával kapcsolatos mondatok, szlogenek szerepelnek.

A helyhatóság minden bizonnyal kibocsátja az engedélyt az utcai tüntetés megszervezésére – elvégre az évek során jelentős anyagi támogatást is nyújtott a diákcsapatnak a kolozsvári adófizető polgárok pénzéből. Mihelyt a CFR 1907 sikert sikerre halmzott, az akkor választások előtt álló Emil Boc volt polgármester hozzáállása radikálisan megváltozott. De ez más sztori.

Mi értelme az egésznek?

Vajon tényleg a diákcsapatot akarják támogatni vagy újabb erőszakos, primitív magyarellenes megnyilvánulásnak leszünk tanúi?

Read Full Post »


A múlt hétvégi borsai sízés (amelyről a videók itt, itt és itt nézhetők meg) alkalmával mondta nekem valaki, hogy megjelent az USB-s svájci bicska.

Egyelőre csak a svájciak képesek rá...

Egyelőre csak a svájciak képesek rá...

Elengedtem a fülem mellett a hírt, hisz néhány évvel ezelőtt volt hasonló csodaszerkentyűm: a CeBIT-en 32 Mb-s USB-karórát kaptam ajándékba a szervezőktől, a Deutsche Messe AG illetékeseitől. Most pedig a svájci bicskába tettek memory sticket. Nahát! Igen ám, de nem 32 Mb-ost, hanem 32 Gb-ost. Van kis különbség azért. Más: a Victorinox kütyüje ujjlenyomat-olvasóval van ellátva. Nem semmi!

Mi több, az adathordozásra és prezentációk megtartására is alkalmas eszköz Bluetooth-távirányításra is képes a Windows operációs rendszerrel szerelt gépeken. Nem semmi!

Már csak arra vagyok kíváncsi, mikor jelenik meg Hargita és Kovászna megye büszkesége: az USB-s székely bicska… Vagy a székelyek mást tesznek bele? Netalán más csodaszerkentyűvel rukkolnak elő?

Szerintetek melyik a valószínűbb?

Read Full Post »


Belesült az eskütételbe... Megtörténik

Belesült az eskütételbe... Megtörténik

Ismét lehet remélni. Még akkor is ha a világgazdasági válság miatt az amerikaiak élete is nehéz (sőt, egyre nehezebbé válik), egyelőre a

Yes, we can!

szintagma egyfajta ópiumként működik majd. Természetesen, történelmi jelentőségű mozzanatnak voltunk tanúi: afroamerikai elnök vezeti az Amerikai Egyesült Államokat. De ne áltassuk magunkat: Obamának és csapatának nagyon nehéz lesz helyrehozni mindazt, amit Bush és csapata 8 év leforgása alatt elrontott.

A Yes, we can! csak egy ideig marad meg idealisztikus szlogennek, a kezdeti nehézségek, az első hibák és kiábrándulások minden bizonnyal a normalitás mezejére terelik azokat az exuberáns tömegeket, amelyeket a hivatalos eskütétel alkalmával a tévében láttunk.

De addig is: Yes, we can!

A hivatalos eskütétel videója ide kattintva nézhető meg.

Read Full Post »


Néhány nappal ezelőtt gyorshírt írtam arról, hogy Leszbikus fesztivált szerveznek a megyeközpontban. Tulajdonképpen arról van szó, hogy február 9-15. időszakban az Egyedi Vagy Egyesület azzal a kinyilatkoztatott céllal gyűjti össze a leszbikusokat, hogy a general public megismerje a leszbikus nők érdekeit, életstílusát és gondjait.

Vajon csak a férfiakat izgatja?

Vajon csak a férfiakat izgatja?

Mi több, azt szeretnék elérni, hogy megszűnjenek bizonyos, a homoszexuális nőkkel kapcsolatos, a general publicban beívódott  sztereotípiák. A szervezők szerint a rendezvényre minden bizonnyal a Diákművelődési Házban kerül sor – így a hír.

A helyválasztással kapcsolatban, mondjuk, az lenne a megjegyzésem, hogy nem lehetne-e inkább az Obsessionba vagy más szórakozóhelyen tartani ezt a fesztivált? Csak szemantikai kifogásom van a két szintagma társítása miatt: művelődés és leszbikus.

Amúgy teljes mértékben helyeslem azt, hogy leszbikus fesztivált szervezzenek Kolozsváron. Titokban remélem, hogy a rendezvényre a Diákművelődési Házban kerüljön sor, mert nem kell felkapaszkodnom a Majális úton az Obsession Klubig. 🙂

A jó hír még az, hogy a fesztivál keretén belül leszbikus szépségversenyre is sor kerül. Végre Kolozsváron is megrendezik az egyik szexuális kisebbség nagyszabású rendezvényét! Szerencsére, nem egyedi kezdeményezés. Tavaly októberben például melegfesztiválra került sor a városban. A rendezvényen a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok és transzvesztiták életéből ihletődő tematikájú filmeket mutattak be.

A témáról jut eszembe: egy másik szexuális kisebbség, a romániai transzvesztita közösség szépségversenyt szervezett az egyik kolozsvári klubban. Úgy éreztem, stigmatizált emberek vettek körül, akik közül csak kevesen vállalják másik énüket. A társadalom hozzáállása miatt ez korántsem csoda. Megkérték az újságírókat, ne fényképezzék a közönség arcát, s ha a felvételen mégis felismerhető valaki, akkor arcát sötétítsük el. Ezért a Szabadság weboldalán látható fotókat módosítani kellett. (Valami számítástechnikai malőr miatt nem tudok bepéjsztolni ide egyet, nézzétek meg az egészet…) 🙂

Vagy a leszbi, homo, transz fesztivál mégsem kell nekünk?

Read Full Post »


Szükség van rá, de árt is...

Szükség van rá, de árt is...

Kedves ismerősömmel, Czika Tihamérral találkozom a minap a belvárosban, pontosabban a Jókai utcában. Örvendek a találkozásnak, hisz annyira riktán látjuk egymást. Többnyire, sőt szinte kizárólag a világhálón váltunk néhány szót, olvasok róla a neten, valamikor belenéztem a blogjába is (most csak engedéllyel lehet hozzáférni).

Tulajdonképpen Tihamért az internet ismertette meg velem. Ott hallottam, olvastam róla először. Aztán egy március 15-i belvárosi felvonuláson ismertem rá. A netes fényképei alapján. Akkor egyfajta revelációban volt részem. Végre azonosítani tudtam a véleményt az arccal.

Szinte ugyanaz történt, mint amikor először láttam meg a tévében a Szabad Európa Rádiós hőseimet, akiknek hangját annyi éven keresztül hallottam otthon: Virgil Ierunca, Monica Lovinescu, Neculai Constantin Munteanu.

Neculai Constantin Munteanu

Az egyik hősöm: Neculai Constantin Munteanu

Persze, telejesen más szinten és egészen más érzéstöltettel történt szinte ugyanaz.

Azon a találkozáson jöttem rá, mennyire fontos, pontosabban mennyire más a személyes találkozás. Igaz ugyan, a Szabad Európa Rádiós stáb egy részét sem személyesen láttam, de ugyanaz volt a hatás, mint az internetes ismerkedés, majd személyes találkozás esetében.

Tihamér elkísért a szerkesztőség kapujáig, s ösztönszerűen úgy váltam el tőle: akkor találkozunk a neten. Igen, a hálón. Amúgy ez már egyre gyakoribb és meghatározóbb: besz mesz. Vagyik társalgunk a messengeren.

Ez a virtuális találkozás, társalgás viszont korántsem tudja pótolni a személyes találkozás örömét! Számomra legalább is nem. Vajon túl vén zokni vagyok?

Emlékszem, amikor néhány évvel ezelőtt egykori főszerkesztőnket, néhai Balló Áront győzködtem a Yahoo Messenger fontosságáról. Úgy emlékeszem, én voltam az első, aki a szerkesztőségben felinstallálta a messt a gépre, s a főszerknek meg kellett indokolnom a plusz időtöltést. Azt mondtam: bárkivel kapcsolatba kerülhetek, nem kell telefonálnom ahhoz, hogy interjút készíthessek valakivel.

Azóta viszont eltelt egy kis idő, az eredeti elképzelésből teljesen más lett…

Read Full Post »

Older Posts »