Kolozsvári tüntetés a leszbikus fesztivál ellen. FELTŰNÉSI VISZKETEGSÉG? (frissítve!)


S mi van akkor, ha megházasodnak?!
S mi van akkor, ha megházasodnak?!

A Szabadság weboldalán olvasható hír szerint Mircia Giurgiu Kolozs megyei PD-L-s képviselő “egyszerű polgárként”  néma tüntetést szervez a ma, február 9-én a Diákművelődési Házban kezdődő leszbikus fesztivál ellen.

Ha-ha. Mi több, ha-ha-ha.

Ami a hírben nincs benne az az, hogy Giurgiu segítségül hívta az egyházak képviselőit, akik minden valószínűség szerint az ortodox teológia fiataljai lesznek. Nem kizárt, hogy a prefektúra épülete előtt gyülekező “néma tüntetők” valamilyen formában megzavarják a fesztivált.

Az “egyszerű polgár”, Mircia Giurgiu azzal indokolja az akciót, hogy “védeni kell a család intézményét”, amely “egy férfiből és egy nőből áll”.

Namármost.

Szerintem egyértelműen feltűnési viszketegségről van szó. Mi köze van egy egyszerű polgárnak ahhoz, ami egy bérelt helyiségben zajlik, és nem törvényszegő?! Giurgiu az ilyen jellegű tüntetések mestere. Nemrég azért vontultatta fel az embereket a központon (igaz, akkor választási kampány volt), mert valami focimeccseket nem lehett követni bizonyos tévécsatornákon.

Mi köze van ahhoz, hogy ki, kivel házasodik?

Nemsokára a szemüvegesek, a hosszú hajúak vagy a műfoggal rendelkezők sem házasodhatnak.

Nem lenne már itt az ideje végre felzárkózni a haladóbb szellemű nyugati országokhoz, ahol az azonos neműek házassága engedélyezett? Vagy még mindig, akárcsak a kommunista időkben, dekadensnek tekintjük a nyugatiak ezzel kapcsolatos álláspontját?!

Tehát szerintem Giurgiu “néma tüntetése” egy public relations stunt. Egy vékony PR-stunt.

UPDATE 1.   2009-02-09; 17:20:01: “A sajtóban megjelent negatív kampánynak súlyos következményei vannak a Nemzetközi Leszbikus Fesztiválra, a résztvevők nagy része lemondta részvételét. Ugyanakkor a Miss Leszbi Románia 2009 szépségversenyt lemondtuk a negatív kampány miatt” – olvasható a rendezvény szervezőinek honlapján, http://www.estiunica.org honlapon” – Gyorshír a Szabadság weboldaláról. A gyorshír feltöltve: 09/02/2009 13:20 – Körkép

UPDATE 2. 2009-02-09 18:31:36: A Nemzetközi Leszbikus Fesztivál szervezői tegnap bejelentették: egyes sajtószervek által keltett negatív kampány, illetve a különböző szervezetek részéről érkező nyomásgyakorlás miatt a február 9-15. között Kolozsváron zajló rendezvény keretén belül szervezett leszbikus szépségversenyre bejelentkezett 16 nő közül csak 3 maradt, ezért a megmérettetést lemondták. Sorin Filip társszervező elmondta: a polgármesteri hivatalhoz benyújtott és az internetes petíció kezdeményezői félreértették a leszbikus fesztivál kezdeményezőinek szándékát. Részletek a keddi Szabadságban.

Kolozsvári tüntetés a leszbikus fesztivál ellen. FELTŰNÉSI VISZKETEGSÉG? (frissítve!)” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Geisha

    …”ideje végre felzárkózni a haladóbb szellemű nyugati országokhoz”…egyetértek. Volt már azonos nemmel kapcsolatom, csak a kíváncsiságomat csillapította és az addig megszokott ellenkező nemet választottam továbbra is, mivel szerintem két különböző nem, jobban kiegészítik egymást, de ez nem törvény. Mindenki azzal él akivel akar, én egyáltalán nem ítélem el őket, sőt …

    Kedvelés

  2. NitRo

    Jó, de most minek kell ugyanazt a témát feszegetni ilyen rövid időn belül?
    Van most sokkal fontosabb probléma is, mint a cigánybűnözés, amley egyre durvább és egyre nagyobb méreteket ölt.

    Kedvelés

  3. Mindenkinek igaza van!:))
    De minek kell mindenben a nyugatot majmolni? Eldobni mindent, ami a sajatunk?
    Megis miert kell tolunk ujratelepiteni nyugaton a medvealloamnyt? Mert a halado szellemuek kiirtottak?

    Kedvelés

  4. “Nem lenne már itt az ideje végre felzárkózni a haladóbb szellemű nyugati országokhoz, ahol az azonos neműek házassága engedélyezett? Vagy még mindig, akárcsak a kommunista időkben, dekadensnek tekintjük a nyugatiak ezzel kapcsolatos álláspontját?!”

    De igen, sőt kötelezővé kell tenni minden jellegű devianciát. Ilyen véleményen csak az lehet, aki eddig még nem szembesült személyesen ilyen “jogaikat” követelő “egyéniségekkel”, csak a médiából.

    De mikor ezek nem csak kéréssé, hanem joggá válnak, újabb kérések követik őket. Egészen addig amíg az ilyenek jogai, az egészséges társadalmi szerveződés (ami nem demokratikus hanem hierarhikus) jogait kezdik el sérteni.
    Lásd a cigánybűnözés oly divatos tagadását, akár a Szabadság c. bulvárosodó lapban.

    Akkor kit véd majd a törvény, ki mellé áll a média, és ki fog “feltűnési viszketekségben szenvedni?”

    Kedvelés

  5. senki

    ami nyugaton van, egyáltalán nem biztos, hogy jobb, mint ami a sajátunk. viszont korrupció mindig lesz, mindenhol, az emberi természettől fogva mindig lesznek önző emberek… ha elnyugatiasodnánk, megfeledkeznénk mindenről, amik vagyunk, ami nekünk adatott, és csak nem lennénk se gazdagabbak, se boldogabbak.
    ami pedig a tüntetést illeti, nem értek egyet azzal a felfogással, hogy egy egyszerű polgárnak nem lehet szívügye a társadalom sorsa. a szólásszabadságnak köszönhetően bárki kifejezheti tetszését vagy nem-tetszését bármivel szemben. a hasonlatot a hosszúhajúakkal, meg a szemüvegesekkel nem találom helytállónak, mert ők mindig is házasodhattak, a melegekre pedig csak mostanában jött rá, hogy össze is akarjanak házasodni. amit a hálószobájukban működnek, magánügy, senkire sem tartozik, és szerintem senki sem ítéli el őket azért. viszont ha más a következő lépésre pályáznak (házasság, családalapítás), már a társadalom ügyévé válik, mert a gyerekek, akiket felnevelnének, ugyanannak a társadalomnak lenének a tagjai. kétségtelen, hogy azokban a családokban, ahol egyik szülő hiányzik, valószínű, hogy a gyerek szellemileg instabil lesz, márpedig azért, mert szüksége lenne egy férfi és egy nő nevelőre. na most gondoljuk el, milyen lelkivilága lenne egy olyen embernek, akit két nő, vagy éppenséggel két férfi nevelt fel. amellett, hogy hiányozna az egyik nem-modell a családból, azzal is meg kellene bírkóznia, hogy az ő családja “más”…
    érdemes-e nyugat felé húzni ilyen szempontból is?

    Kedvelés

  6. senki: szerintem ilyen téren (szexuális kisebbségek elfogadása) lehetne tanulni tőlük. Persze, én se mindennel értek egyet, ahogy odaát kezelik az ügyet. Amúgy mindennel senki sem tud egyetérteni… 🙂

    Kedvelés

  7. Gyuri: valami példát is fel tudsz hozni a “cigánybűnözés tagadására”? Nem értem pontosan, milyen bulvárosodásra gondolsz a lapban… Kifejtenéd, kérlek?

    Kedvelés

  8. Edko

    Summa summarum,
    Egyrészt nem értem miért kell ennyire vitatni a témát, mit fogadok el, és mit nem? Ki fogadja el ezt az országot ahogy van? Ki fogadja el a szomszédját ahogy van? Ki fogadja el a mértéktelen badar paraszt viselkedést, amivel nap mint nap találkozhatsz?
    Ami biztos az az hogy nemcsak nekem, hanem a férfiak 90% nak, igenis bejön két ( szép ) nő látványa bármilyen felállásban, piacon netán egy selymes ágyban.
    Sajnálatosnak tartom azt hogy ilyen hozzáállás a mérvadó ebben az országba, ahol a személyiségi jogok védelme helyett, az egyház szervez tüntetést mert a a sátánt vélni látja a biometrikus adatokat is tartalmazó új útlevélben.
    Én szívesen megnéztem volna, és hogy még ütősebb legyen a dolog, akár megszervezhetik nálam, egy nyári buli keretén belül.
    Ave

    Kedvelés

  9. gazember

    Megjelent, kicsit régebben egy könyv: A nemek forradalma, szabad fordításban. Az árnyoldalakkal foglalkozik.
    A feltűnési viszketegség stimmel, (már az ellentüntető részéről), de házasságról, esküvőről nem kellene beszéljünk, mert azért az más. Az egy szerződés két nemzőképes ember között, az utódok helyzetét (társadalmi) meghatározandó, amit esetleg az egyház is szentesít. Az együttélést az azonos neműek, egy közjegyzői bejegyzéssel (inscris) vagy vagyonközösségi szerződéssel megoldhatnák. A felhajtás az ügy körül. Akiknek tüntetnie kellene: a házasok. De olyan ez is mint a nőnap. Egyszer egy évben az övék a pálya, aztán jönnek a hétköznapok. Mivel a helyzet feszültséget szül a társadalomban: foglakozni kell vele, minden véleményt megfelelően tálalni és kommentálni, ellenpontozni. Ugyanúgy a bűnözést (cigány, roma, magyar, román şi de alte na…), az elszegényedést, a pénzeltűnéseket stb.

    Kedvelés

  10. góbé

    De mikor ezek nem csak kéréssé, hanem joggá válnak, újabb kérések követik őket. Egészen addig amíg az ilyenek jogai, az egészséges társadalmi szerveződés (ami nem demokratikus hanem hierarhikus) jogait kezdik el sérteni.

    De mikor ezek nem csak kéréssé, hanem joggá válnak, újabb kérések követik őket. Egészen addig, amíg az ilyenek jogai az egységes nemzetállam (szuverén és megbonthatatlan) egységét kezdik el sérteni.

    Nos? Ismerős?

    Kedvelés

  11. házasságról, esküvőről nem kellene beszéljünk, mert azért az más. Az egy szerződés két nemzőképes [kiemelés tőlem] ember között

    Te jó ég, újabban a nemzőképességet/meddőséget is vizsgálják a házasságra lépő felek esetében? Hajaj, egyre keményebb kritériumokkal keserítik a családalapításra készülők életét – még a heterók esetében is… 😀

    Kedvelés

  12. Azt értem, Budapesten miért kavart botrányt pl. legutóbb a Gay Pride, no de Kolozsvár… ezért érdekes az írásod.

    Nos, Magyarországon a “másság” perpill politikai kérdés: kormányválság, koalíció-szakadás, SZDSZ-válság (az első politikai coming out színtere!), szánalmasan szétesett a hazai bal oldali liberalizmus, így aztán a baloldali liberális értékek – tolerancia, elfogadás – alapvetően nevetségessé, ízléstelenné és felháborítóvá váltak a köznép szemében. Igen, a Gay Pride-fújolás szervesen összefügg az öszödi beszéddel. Sajnos.

    Kedvelés

  13. dshds

    A homoszexualitás a bölcseleti erkölcs mérlegén

    Napjainkban a média a homoszexualitást elsősorban politikai kérdésként kezeli: a homoszexualitás megítélése szerint szokták jobboldalinak, vagy baloldalinak minősíteni azt, aki belenyúl a darázsfészekbe. Van, aki e kérdésben csupán jogi problémát lát, és mindent elkövet azért, hogy a homoszexuális személyeket, illetve párokat ugyanazon jogok illessék meg, mint a heteroszexuálisokat. Mások pedig orvosi esetként kezelik ugyanezeket, és azon vitatkoznak, hogy örökölt, vagy szerzett biológiai anomáliáról van-e szó velük kapcsolatban.

    Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a jelen cikk sem jogi, sem politikai, sem orvosi szempontból nem kíván foglalkozni a homoszexualitással, hanem kizárólag erkölcsi szempontból. Rögtön meg kell jegyeznünk, hogy az ’erkölcs’ szó latin megfelelőjének a ’mos’ szónak (amiből a ’moralitas’ szó származik) kettős jelentése van: egyrészt szokást, másrészt mércét jelent, amelynek alapján eldönthető, hogy egy konkrét emberi cselekedet megfelel-e természetadta céljának, vagyis, hogy jó-e. Mi az ’erkölcs’ szót az utóbbi értelemben használjuk, ugyanis annak ellenére, hogy az emberi szokások koronként változnak, az emberi természet és az emberi cselekedetek természet adta céljai minden időkben és mindenütt ugyanazok. Ezért van objektív mérce, amelynek alapján minden korban eldönthető, hogy egy bizonyos cselekvésforma, amelyet egy adott korban az emberek szokások alapján elfogadnak, erkölcsileg rossznak minősül, és fordítva: megeshet, hogy egy cselekvésforma erkölcsi szempontból jónak mondható, jóllehet ellenkezik az emberi szokásokkal.

    Még egy fontos megkülönböztetést kell tennünk. Objektíve akkor jó erkölcsileg egy emberi cselekedet, ha megfelel a természet adta céljának. Szubjektíve pedig az a tett mondható erkölcsileg jónak, amelyet a cselekvő – lelkiismerete szerint – erkölcsileg jónak vél. Mi kizárólag objektív szempontból foglalkozunk a homoszexualitás erkölcsi megítélésével, és nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy szubjektív lelkiismeretük szerint bűnösök-e, vagy sem az egyes homoszexuális személyek.

    A vizsgált kérdésre csak annak megfontolásával adhatunk helyes választ, hogy mi az emberi szexualitás természet adta célja. Egy cselekedet természet adta céljának azt nevezzük, amire az illető cselekedet elsődlegesen irányul, és amin keresztül éri el minden másodlagos célját. Nyilvánvaló, hogy minden cselekedetnek csakis egy természet adta (elsődleges) célja lehet, hiszen a természet adta (elsődleges) tárgy, ami egyben cél, adja meg a cselekvés mivoltát (nem = genus), ámde minden cselekedetnek csak egy mivolta lehet. – Ebből következik, hogy a nemi cselekedetnek (szexuális aktus), illetve a szeretkezésnek is kizárólag egy elsődleges (természet adta) célja van.

    Egyesek azt állítják, hogy a szexualitás célja a fajfenntartás, illetve a gyermeknemzés. Ezt azonban képtelenségnek kell tartanunk az emberi szexualitással kapcsolatban. Az ember szexuális ösztöne ugyanis akkor is működik, amikor az adott konkrét körülmények szerint lehetetlen a gyermeknemzés (például a nőnek terméketlen időszaka van, a nő már korai áldott állapotban van, menopauzán túl van a nő, a férfi magtalan, a nő meddő, vagy sterilizált). Az ösztön viszont az ember lényegéből folyó sajátosság. Lehetetlen tehát, hogy egy ösztönös cselekvésnek az legyen az elsődleges tárgya s így egyben jellegadója, aminek az elérése bizonyos esetekben a dolgok természetéből következően lehetetlen.

    Mindebből az következik, hogy a szexuális aktus, illetve a szeretkezés elsődleges tárgya és egyben természetadta célja – az ember biológiai felépítettségét és a testtől különböző, szellemi lelkét is figyelembe véve – egy férfi és egy nő lehető legtökéletesebb testi-lelki önátadása. Ez testi vonatkozásban a férfi és női nemi szervek anatómiai egymásra rendeltségéből következik, lelki vonatkozásban pedig a férfi és női psziché egymásra vonatkozó jellegéből.

    A mondottak erkölcsi következménye, hogy akkor és csak akkor jó erkölcsileg a szeretkezés, ha az elsődleges célja, természet adta rendeltetése nincs meghiúsítva, vagyis az egymásnak való lehető legtökéletesebb testi-lelki önátadás nem lehetetlen. Az olyan esetekben pedig, amikor ez a cél szükségképpen meghiúsul, a szeretkezés erkölcsileg rossz.

    Világos, hogy ez a természetadta cél homoszexuális aktussal semmiképpen sem érhető el. Ebből következik, hogy a homoszexualitás természeténél fogva erkölcsileg rossz. Testi oldalról ez azonnal belátható: két férfinak, illetve két nőnek nincsenek kölcsönösen egymáshoz rendelt, egymásnak megfelelő nemi szerveik, éppen ezért kell mesterséges módozatokat alkalmazniuk a homoszexuális partnereknek. De ugyanez lelki síkon is belátható: két férfi, ill. két nő – lényeges, strukturális pszichikai sajátságaikat tekintve – párhuzamos, és nem egymásra vonatkozó sajátosságokat mutatnak. Lelki egymásra vonatkozásuk pszichikai hiánya megmutatkozik a homoszexuális kapcsolatok általánosan instabil jellegében, aminek az a következménye, hogy egy homoszexuális személynek egymás után igen sok homoszexuális partnere van. (Ez az instabilitás heteroszexuális kapcsolatok esetében is előfordul, de ez nem a heteroszexualitás természetéből, tehát nem szükségszerűen következik be, nem minden esetet jellemez. A homoszexualitás említett hiányossága viszont a dolgok természetéből következő, vagyis szükségszerű okozat.)

    Mindez nem jelent természetesen ítéletet az egyes konkrét homoszexuális személyek szubjektív erkölcsösségéről. Ennek megítélése egyedül Isten számára lehetséges. Ám az objektív erkölcsi tisztánlátás érdekében feltétlenül szükséges az erkölcsi relativizmus elkerülése, ezért le kell szögeznünk, hogy a homoszexualitás erkölcsi megítélése nem lehet bizonyos korok szokásainak, vagy esztétikai értékítéletének függvénye, hanem erre is érvényes, ami általában az erkölcsre: az erkölcsnek nincs múltja, jelene és jövője, mert az nem időleges, hanem örökérvényű létviszonyok (relationes essendi) velejárója!

    Mindezzel kapcsolatban még néhány közkeletű tévedésre rá kell mutatnunk. A homoszexualitás nem gyakorlati okok miatt rossz: nem azért rossz, mert nem járhat együtt gyermeknemzéssel; nem is a jelenleg fennálló AIDS-veszély teszi erkölcsileg rosszá magát a homoszexuális aktust (az AIDS-fertőzöttséget eltitkoló homoszexuális személy felelőtlensége ettől független, különálló bűn). Az is téves felfogás, hogy „csak a fiatalkorúak homoszexuális megrontása homoszexuális bűntett, a felnőttek saját lakásukban azt csinálnak, amit akarnak”. Kétségtelen, hogy a fiatalkorú megrontása súlyosbítja a homoszexualitás erkölcsi rosszaságát, de elfogadhatatlan, hogy általában az erkölcs, és ezen belül a homoszexualitás magánügy lenne. Egy társadalom nem szűnhet meg mindent elkövetni, hogy elősegítse oktatással, példamutatással, propagandával minél több ember tisztánlátását!

    Szándékosan nem térünk ki a homoszexualitás valláserkölcsi megítélésére, mert az a célunk, hogy kimutassuk: az ember képes a természetes ész fényénél, a filozófiai etika határán belül, a keresztény hit felhasználása nélkül is – oly sok más erkölcsi következtetés mellett – arra, hogy objektív ítéletet mondjon a homoszexualitás erkölcsi vonatkozásairól.

    Nem mond ellent ezen megállapításunknak az, hogy nagynevű görög bölcselők is akadtak, akik a homoszexualitást magasabb rendűnek tekintették a heteroszexualitásnál. Annak megállapításánál, hogy mi igaz, és mi nem, nem az számít ki képvisel egy tételt, és ki hangoztatja az ellentételt, hanem az a döntő, hogy milyen érvvel támasztja alá, amit mond. A bölcseletben, és azon belül a filozófiai etikában nem személyi tekintélyekre, hanem tárgyi érvekre alapozódik a bizonyítás!

    Azzal áltathatja magát a homoszexuális ember, hogy ő „a szexualitásnak ebben a formájában találja meg a boldogságát”. Ám a boldogság – ahogy Boëthius mondja – „olyan állapot, amelyben minden jó együtt van”. A „minden jóban” pedig stabil lelki harmónia és általában a lelki stabilitás is benne foglaltatik. A test és a lélek harmóniáját nem adhatják meg a természetellenes cselekedetek, és az ember véget nem érő boldogsága, végső célja csakis olyan cselekedetekkel érhető el, amelyek arra irányulnak, amire természetüknél fogva irányulniuk kell. Az erkölcs követése sohasem fosztja meg az embert az igazi, természet adta boldogságtól és élvezetektől, hanem az igazi boldogság biztosítója!

    Kedvelés

  14. normativ

    szerintem senkinek nincs azzal problemaja, hogy mit csinalnak otthon a haloszobaban, vagy a sajat kis odujukban. Azonban mindenkepp figyelemremelto az a teny,hogy az utcai felvonulasok, amiket nyugaton, a nyugati “kultura” olyannyira elfogad, azokon milyen modon nyilvanulnak meg a homoszexualisok. Szerintem inkabb negativ benyomast keltenek mind pozitivat azzal, hogy teherautokon mindenfele maskaraban csindaratta bum-bum melett kisse fura mozdulatokat es aktusjeleneteket mutatnak a hetero nezoknek.
    Az ilyen felvonulasert a heterok, a keresztenyek es a csaladosok vagy a gyermekvedelmisegiek is tiltakozhatnanak, mert szamukra erkolcstelen es megbotrankoztato, amit nagyonis jol tudnak a homosexualisok, leszbikusok de ugyerzem provokalni akarjak az embereket.
    Szoval itt egy kis bibi a felvonulasaikkal es a tulzott “szabadossag” elvevel.
    Masodsorban az felhaborito, hogy pl. Skociaban egy egyedulallo nonek a ket gyermeket egy buzi hazasparnal helyeztek el, mert a no kabitoszerezett, es ezert a gyermekeit elszakitottak tolle. Meg a nagyszuloknek sem engedtek, hogy gondjat viseljek a gyerekeknek, hanem egy buzi parhoz helyeztek el ezeket a gyermekeket!
    Na, ez a nyugati kultura nekem nem kell, valahogy belul rothadonak erzem.

    Kedvelés

  15. normativ

    ja, meg annyi, hogy joltettek ha a notol elvettek, mert egy drogos anya az vegkepp rossz, de igazan a nagyszulok kelett volna elsobbseget elvezzenek a gyermektartasnal. Az ok, amiert a nagyszulok nem vehettek volna orokbe a gyermekeket a tul idos kor volt… 58 ev. koszonomszepen, maradok akkor inkabb a nyugat szemeben beszukult latokoru kelet-europai, de ezt akkor sem fogadom el.

    Kedvelés

  16. Objektíve akkor jó erkölcsileg egy emberi cselekedet, ha megfelel a természet adta céljának.

    Nem semmi. Ezzel a logikával a mai ember cselekedeteinek kilencvenvalahány százalékát nyugodtan tekinthetjük erkölcstelennek.
    Ti olvassátok is, amit írtok?! Vagy az erkölcscsőszöknek pont ez a legnagyobb gyönyörűségük, hogy (el)élvezzenek az emberiség bűnbe süllyedésének milyán?

    Kedvelés

  17. Kryx Tee

    …Inkább a rohadt pedofilok ellen kellene tüntetni, sajnos eléggé aktuális lenne nálunkfelé… ezzel miért nem törödik a sok erkölcs-csősz? És jut eszembe: egy ilyen országban legalizálni a vérfertőzést?! Ezek azért némileg fajsúlyosabb témák, szerintem…De hát ez már csak ilyen, a legsúlyosabb gondunk úgy látszik mégiscsak a homoszexualitás…

    Kedvelés

Ha egyetértesz, azért, ha nem, akkor pedig azért... SZÓLJ HOZZÁ!