Akkor Erdély Mentőcsoport közgyűlés és MAKOSZ Médiatalálkozó Székelyudvarhelyen, illetve Csíkszeredában


Bölönben, a Buzău Segélyakció után... 🙂

Végre ismét ellátogatok a Székelyföldre. Hiányzott már. Komolyan. Még akkor is, ha ebben a régióban mintha több román szót és kifejezést használnának, mint Kolozsváron, a baráti és ismerősi társaságomban.

Egyszer Vasláb községet kerestük, eltévedtünk.

Elnézést, merre találjuk Vaslábat ?

– ragadtam meg a személygépkocsim, elnézést a Dacia Grand Cherokee Pathmaker ablaktekerőjét.

Ide figyeljön: mágy szépen előre, s asztá’ az első interszekcióná bara.

 Hol?

Az interszekciónál!

Mi az?

 Ejsze maga nem idevalósi magyar embör!

Egyik kedvenc történeteim közé tartozik.

Ma 18 órakor indulok többedmagammal Székelyudvarhelyre, ahol holnap délelőtt/kora délután tartjuk az Erdély Mentőcsoport (EM) éves közgyűlését. Holnap délután háromra Csíkszeredában kell lennem, ahol a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) meghívásának teszek eleget, s a Médiatalálkozó keretében csoportfoglalkozást vállaltam. Ezen kívül 4 órás előadást tartok az on-line újságírásról.

Ma este találkozom kedves barátommal, Kakasy Botival, az uh.ro szerkesztő-rovatvezetőjével, akivel együtt megyünk Marokkóba május végén. Persze, mások is jönnek még. Szombaton este lazulás lesz műsoron, de emellett egész hétvégén foglalkoznom kell a WebSzabadsággal is.

Jövő hétvégén Nyuszi-túra a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klubbal. Alig várom!

FOTÓRIPORT – Zaragoza kegyes, barátságos volt hozzánk: José, tortilla, tapas, Aljafería, varázslat


Pálmafa-mámor...

Bár néhány vonatkozásban voltak negatív élményeink, Zaragoza mégis kegyes és barátságos volt hozzánk, és kiválóan éreztük magunkat.

A kisebb malőrök (a turisztikai irodában alig beszéltek angolul, olyan buszhoz irányítottak, amely a villamossínek cseréje miatt nem közlekedett, képtelenek voltak pontosan megjelölni, hol található a legközelebbi közvécé) ellenére nyugodtan azt állíthatjuk, hogy szombaton, március 17-én érdemes volt elrepülni Aragónia tartomány fővárosába.

Szerintem az utazási élmények összekovácsolják az embereket, s maradandó élményeket eredményeznek. A csillogás, a pénz csak kevés ideig elég, több kell. A karrier megfeneklik, plafonálódunk, fakóvá, monotonná válik a munka, de ezek az élmények egyediek, tartósak, bármikor elő lehet venni őket, s energiát meríteni belőlük. Így látom.

Ott tartózkodásunkat színessé, érdekessé és emlékezetessé tette barátunk, José Luis, mert ugye az emlékművek, műemlékek, katedrálisok tervezőjének a neve, építésének az éve idővel elhalványul, de a Kanapészörfölőkön (CouchSurfing) keresztül szerzett házigazda mondanivalója szinte mindig megmarad. Legalábbis sokkal hosszabb időre. Az együtt átélt élmények pedig maradandók. Barcelonáról most is Gustavo, Isztanbulról Cem Yildiz, Turkoról pedig Laasi jut eszembe. S a sok-sok közös élmény, amely egyrészt nagyon hosszú ideig elraktározódik, másrészt boldoggá tesz, mert ismételten ráébredek arra, hogy nem vagyok egyedül a világban. Ezek az emberek a fészküket osztották meg velem, ideadták lakásuk kulcsát. Egyben beengedtek magánéletükbe. Ez mérce, ami kötelez, ami alkalmazkodásra késztet, s ami felelősséget jelent.

Költségek:

Útiköltség: Kolozsvár-Zaragoza-Kolozsvár (WizzAir): fejenként 130 lej (30 euró) mindennel együtt (foglalás: 2012. január 4.)

Szállás: ingyenes

Egyéb költségek: 20 euró.

Végösszeg: 50 euró.

Zaragozáról inkább meséljenek a fényképek…

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

ÖSSZEFOGLALÓ FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Pilóták, repülőgépsasolás, pilótafülke, ínyencségek


Vanda le nem veszi a szemét Tiborról a WizzAir-gép pilótafülkéjében... (Saját felvétel)

Több szempontból volt adrenalindús és rendhagyó az Első Kolozsvári Plane Spotting Napok. Az ötlet körülbelül akkor merült fel bennem, amikor februárban egy év telt el azóta, hogy Imreh-Rácz Előddel és Szilveszter Norberttel kimentünk a Kolozsvári Nemzetközi Reptér nyugati oldalán levő kerítésnél első ízben szerveztünk repülőgéplesést. Évekkel ezelőtt az amsterdami és a frankfurti légi kikötő közelében már sasoltam a nagyobbnál-nagyobb, egyik kontinensről a másikra repülő óriásgépeket, de a kolozsvárinál korábban még nem voltam. Egy év alatt több ízben voltunk repülőgéplesőn, hol szűk körben, hol pedig tömegesen, ugyanis meghirdettem a WebSzabadságon és itt a blogomon.

Amikor március elsején megtartottuk az egy éves születésnapunkat, akkor fogalmazódott meg bennem a Kolozsvári Magyar Plane Spotting (Repülőgépleső) Társaság ötlete. Persze, nem hivatalosan, azaz a törvényszéken bejegyzett civil szervezetről van szó, hanem egy zártkörű, meghívásos alapon működő, nyilvános rendezvényeket is szervező magánklubról. Így jött létre a Kolozsvári Magyar Plane Spotting (Repülőgépleső) Társaság.

Egyedi élmény (Saját felvétel)

S az első születésnap rendhagyó eseményt követelt – innen már egyenes út vezetett az Első Kolozsvári Plane Spotting Napokhoz. A klubnak blogot hoztam létre, ahol angol nyelven hirdettem meg az eseményt lévén, hogy a pilóták és a célközönség között van magyar, román, angol, belga nemzetiségű személy is. Ráadásul a légi közlekedés és kommunikáció hivatalos nyelve is az angol.

Szerencsém volt azzal, hogy David Ciceo, a kolozsvári reptér igazgatója, akit szakmámnak köszönhetően ismertem meg, s több ízben találkoztam vele, igen támogatja a repülőgéplesők tevékenységét. Ráadásul Jason Cotton, a WizzAir légitársaság kolozsvári báziskapitánya szintén nagyon fogékony volt az ötletre. Igaz, a többi légitársasággal nem vettem fel a kapcsolatot, egyrészt azért, mert a jelek szerint igen körülményes lett volna a közbenjárás, másrészt pedig mert Lenke unokatestvéremnek köszönhetően egy-két WizzAir pilótát személyesen is ismertem. A rendezvény sikeréért sokat köszönhetek Vad Tibor WizzAir pilótának. Köszi, Tibi!

Március 21-én számomra is nagy élmény volt találkozni ismét a pilótákkal, újat ismerni meg, meghallgatni a érdekes történeteket. Március 22-én adrenalindús órákat töltöttünk az állomásozó WizzAir gépen. Pénteken, március 23-án a WizzAir pilótákkal sasoltuk a le- és felszálló gépeket, majd after party volt Lórinál. A három nap bizonyos részletei… bizalmasak… 🙂

***********************************************************************************************

1. Összegző fotóriport itt.

2. VIDEÓ – Jason Cotton, a WizzAir kolozsvári bázispakitánya magyaráz

3. VIDEÓ – A WizzAir egyik repülőgépe felszállás közben

4. VIDEÓ – Vad Tibor, WizzAir-kapitány a pilótafülkében magyaráz

5. VIDEÓ – Mégis miről magyarázhat Vad Tibor, WizzAir-kapitány a pilótafülkében?

6. Többnyire a Biszak Szabolcs rendkívül jó fotóiből készült összeállítás

***********************************************************************************************

Lesz video, fotóriport az Első Kolozsvári Plane Spotting Napokról és az Erdély Mentőcsoport elsősegélynyújtási képzéséről is


Most én irányítom a gépet... 🙂

… de most le kell feküdnöm, ugyanis az “új” időszámítás szerint immár hajnali 1 óra 44 perc, s reggel, azaz hajnalban 6 órakor ébredek, ugyanis részt veszek a Nagy Zoltán (Erdélyi Kárpát-Egyesület) által szervezettt mintegy 20 kilométeres gyalogtúrán. Kíváncsi vagyok, hogyan bírja a megerőltetést a térdem a januári síbalesetem után…

Ja, s még csomagolnom is kell!

Jó éjszakát! 🙂

Ma plane spotting a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren – WizzAir pilótákkal!


Persze, hogy értjük, mi ez... 🙂

Csütörtökön igen élménydús napot töltöttünk a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren. Az igazoltatás, a formaságok és a biztonsági ellenőrzés vonatkozásában is. Majdhogynem a WizzAir egyik pilótáját nem engedték át a „vámon”, ugyanis nem volt szolgálati időben, s nem volt rajta az általam a reptérre küldött jegyzéken…

Mindezt elfelejtettük, amikor a légitársaság Airbus A320-as vasmadarainak a közelébe értünk. Hát még amikor beültünk a pilóta ülésébe, s Tibor részletekbe menően elmagyarázta a gép működését. Billentyűkoptató (korábban tollforgató) vagyok ugyan, de az érzést szinte képtelenség szavakba foglalni – át érdemes és kell élni.

Bejelentenivaló: ma, március 23-án 16 órától repülőgéplesés, azaz plane spotting a Kolozsvári Nemzetközi Reptéren. Lesznek WizzAir pilóták is!

A kiskorúak jelenléte nem ajánlott, ugyanis megtörténhet, hogy egyes személyekben a repülőgép érkezésének intenzív élménye bizonyos szavakat vagy gesztusokat vált ki. Az egyik hozzászóló találóan így fogalmazott:

a katarzis okozta nyelvi gátszakadás

– igen, ez lesz.

Szóval: ma 16 órától találkozunk a kerítésnél. Bárki jöhet. 15:30-kor indulunk a városból. Részletek tőlem vagy itt.

FOTÓRIPORT – Találkozás a WizzAir pilótákkal


Kiváló volt a hangulat a találkozón

A Kolozsvári Magyar Plane Spotting (Repülőgépleső) Társaság március 21-23. között szervezi az Első Kolozsvári Plane Spotting Napokat.

Szerdán, március 21-én éjszakába nyúló, baráti hangulatban zajlott a találkozó a WizzAir légitársaság angol nemzetiségű báziskapitányával, illetve öt, magyar, román és belga kollégájával, akikkel a résztvevők a repülés érdekességeiről és sajátosságairól társalogtak.

A fotóriport ide kattintva tekinthető meg.

Indulunk a reptérre, ahol bemutatják a légi kikötőt, illetve Jason Cotton, a WizzAir kolozsvári báziskapitánya segítségével a légitársaság egy állomásozó repülőgépét tekintjük meg kívülről és belülről.

E L S Ő Kolozsvári Plane Spotting Napok *2012. március 21-23.*


Impozáns és megható

Köszönöm Jason Cottonnak, a WizzAir báziskapitányának, David Ciceonak, a Kolozsvári Nemzetközi Reptér igazgatójának, Vad Tibor WizzAir kapitánynak és Antal Lenke unokatestvéremnek!

Összejött! MA veszik kezdetét az E L S Ő Kolozsvári Plane Spotting Napok.

A szerdai, azaz a mai vacsora/sörözés/csevegés és a csütörtöki reptér és repülőgép látogatás zárkörű lesz, pénteken viszont bárki jöhet a repülőgéplesére.

*** Figyelem: pénteken a kiskorúak jelenléte nem ajánlott, ugyanis megtörténhet, hogy egyes személyekben a repülőgép érkezésének intenzív élménye bizonyos szavakat vagy gesztusokat vált ki.***

A teljes program a Kolozsvári Magyar Plane Spotting Klub blogján található angol nyelven.

Zaragoza/Saragossa, here we come!


Élőbe még szebb lehet... Állítólag 24-25 Celsius fok lesz a hőmérséklet...

Még január 4-én lefoglaltam a repülőjegyet, így fejenként csupán 130 lejt kellett kiadjunk érte, mindennel együtt. Holnap délelőtt repülünk Vandával.

A CouchSurfing segítségével pedig ingyen lakunk (külön szobában) egy helybélinél. Ehhez még hozzáadódik, hogy megmutatja a turisták számára „rejtett” helyeket, együtt főzünk helyi sajátosságokat, így érdekesebb.

Legközelebb szerdán leszek.

Irány Zaragoza/Saragossa!

Bevesszük ezt is... 🙂

MI KÖZE MÁRCIUS 15-NEK BÁRMELYIK POLITIKAI ENTITÁSHOZ?


Szerintem nemzeti ünnepükön mellőzni kellene a politikai hőzöngést, felejteni kellene a választási kampányt. Ma miközben a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettől elindult felvonulókat filmezte, valaki (szerintem Szász Peti) a kabátomra biggyesztett egy kokárdát. Eddig semmi gond, mert a régit már nem találtam, s a 2003-ban a Kennedy Űrkutatási Központnál egy űrhajóstól kapott miniatűr űrhajó mellett nagyon jól nézett ki.

Nagyon zavart viszont, hogy a kokárdával együtt az Erdélyi Magyar Néppárt jelvényével és nevével ellátott ficujkát (szakszó) is kaptam.

Mi köze a március 15-i nemzeti ünnepnek bármely párthoz, szervezethez? Akkor osztogatgatom a Kolozsvári Amatőr Póker Szövetség vagy a Kolozsvári Magyar Plane Spotting Társaság ficujkáit? Vajon mi nem vagyunk annyira hazafiak, mint a néppártosok? Dehogynem.

Igen, jött a válasz, de az RMDSZ is osztogatott logójukkal ellátott szórólapot. Igen, de tudomásom szerint évek óta ők szervezik a rendezvényt…

Ma este a tévében a MOGYE-ről és a Bolyai Egyetemről…


Ügyesen csinálják

Ahogy a légnyomáson, hőmérsékleten érezhető, hogy jön a tavasz, ugyanúgy a politikai porondon zajló eseményekből is kiviláglik, hogy nincsenek messze már a választások.

Ismét egymásnak ugranak az erdélyi magyar politikai szereplők (ha a szabadidős programjaim engedik erről írnék majd egy külön bejegyzést), azaz az RMDSZ, MPP, EMNP és az úgynevezett „civil” szervezetek, azaz az SZNT, EMNT, s a többi KT, BT, RT, MT, SZT, ÁB, UB (ez nem tévesztendő össze a német tengeralattjáróval, a híres U boat-tal, de sem az OB-val). Gusztustalan.

Amennyiben a szórványban nem lesz egységes lista, el sem megyek szavazni.

A többség is érzi, hogy csak napok kérdése, míg előbukkan a hóvirág, így mozgolódni kezdtek. S okádják a nacionalista retorikát.

Ma Mihai Hurezeanu műsorvezető (Emil Hurezeanu testvére) felhívott, vennék részt az este 9 órától kezdődő műsorában, amelyben a MOGYE ügyről van szó. Elfogadtam, ugyanis a kilencvenes évek derekán KMDSZ-elnökként keményen harcoltam a Bolyai Egyetemért, s bár vasárnap érkeztem a CeBIT-ről, témába vagyok, vannak érveim. Ezek, nagyvonalakban a következők:

  1. Mit mond az oktatási törvény?
  2. Akárcsak a Bolyai Egyetemre vonatkozó érvrendszerben: az anyanyelvű felsőoktatásban szükség van az önálló döntéshozatalra. Ha a magyar karon/vonalon/részlegen Dél-Afrika történelmét akarják oktatni, hadd tehessék azt, s a román többségű szenátus vagy kari tanács ne szavazhassa azt le.
  3. Románia megvédte a szerbiai román kisebbség jogait (az EU-hoz történő csatlakozás lelassításával, mi több, megakadályozásával is fenyegetőztek), nekünk miért nem lehetnek nyelvi, oktatási jogaink szülőföldünkön?
  4. A tanárhiány kezelésében segítenek a magyarországi egyetemek.

Érdekes érvrendszerem nagyon hasonlít a Kovács Péteréhez. Pedig ő nem harcolt a Bolyai Egyetemért, akkoriban az RMDSZ a Petőfi-Schiller mellett állt ki, a KMDSZ-es gárdát (Kovács Lehel, Égly János, Dani László, Juhász Péter, Bónis Miklós) pedig radikálisnak titulálta.  O tempora, o mores! 🙂

Tehát: 21 óra, Transilvania L!VE, Mihai Hurezeanu Panorama című műsora.

VIDEÓ, FOTÓRIPORT – Ilyen szexi vaslédit még sohasem láttam (a CeBIT-en sem)


Kívánatos, de hideg

Minden évben tartogat meglepetéseket a CeBIT. Meglepődött viszont az a macska is, amelyikkel ma hajnali fél hatkor mentem szembe. Hogy miért, azt csak a beavatottak tudhatják. A plüss csacsit is elintéztem (megszáradt), de a zsebkendőmet sehogysem sikerült kettéhasítanom.

A csacsis incidenst preventív meggondolásból írtam le: még mielőtt felkerül a fotó valahova. Ha Jaki mégis feltölti, akkor tudni kell a következőket: reggel, izé, miket írok, ma délben félálomban voltam még amikor óvasotan rámhelyezte, majd kompromittáló fotót készített. Nem sikerült megegyeznünk az árban, így valószínű a fotó felkerül valahova. Sejtem, hova.

Kiváló ismerkedési és kapcsolatépítési lehetőség a hagyományos Romania IT vacsora az Ernst August sőrfőzdében. Szerencsére ezen a bulin nem téptem le magamról az inget. Nem másért, de aztán a herkulesi felsőtestem hatására egyedül maradtam volna a szórakozóhelyen. Lehet, még a rendőrség is kiszállt volna.

No, de komolyra fordítva a szót. Idén is volt egy-két érdekesség. Érződik, hogy fellendülőben a piac: Szészi például három Codespring (szoftverfejlesztés, outsourcing) alkalmazottat is hozott. Zsolt, Tamás és Szebi először jár a CeBIT-en.

Érdekességek, hangulat, fotóriport, videó itt.