Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2012. április


Ámen az összefogásnak (A három magyar polgármester-jelölt, balról jobbra: Eckstein Kovács Péter, Gergely Balázs, Fodor Alpár)

Gusztustalan és felháborító, hogy nincs választási egység Kolozsváron (sem), bár a tudományos közvélemény-kutatások azt mutatták, a magyarság túlnyomó többsége ezt kívánja. Mi több, a WebSzabadság (igaz, nem tudományos) szavazógépén a 460 voksoló közel 91 százaléka (!) azt akarja, hogy legyen közös lista. Hiába, ugyanis nem jött össze a hárompárti összefogás.

Elfogadhatatlan, hogy a politikusok ennyire nem veszik számba a szavazók akaratát. Ha ez így van, s nem törődnek szavazói igényemmel, akkor hogyan bízhatok abban, hogy később képviselik érdekeimet? Mennyire legitimek lesznek? Az egyik nem akar választási szövetséget, a másik nem akar felkerülni az ellenfél listájára, így mindkét fél felelős. Az arányokról lehet vitázni.

Nos, ha nem veszik figyelembe az összefogásra vonatkozó szavazói akaratomat, akkor nem megyek el voksolni, azaz nem valósulhat meg közöttünk a politikai vonatkozású társadalmi szerződés. Ilyen egyszerű. Hátha négy év múlva felocsúdnak. Ha nem lesz túl késő…

Úgy vettem észre, az EMNP és az MPP a legkiábrándultabb, legletörtebb. Dolgozni kell, kampányolni, mozgósítani. Két hónap alatt lehetetlen legyúrni egy 22 éves márkát, a tulipánt. Ezt az RMDSZ is nagyon jól tudja, ezért magas lóról kezeli az ügyet. Az emberekbe beleívódott, rögzült, hogy a tulipánra kell szavazni. Fogadni mernék, bár semmilyen tudományos kutatás nem támasztja alá amit leírok, hogy a másik két párt választási jelére nagyon kevesen rezonálnak.

Tegnap a Bulgakovban találkoztam az EMNP és az MPP képviselőivel. Értékeltem Gergely Balázs békéltető, integratív diskurzusát. Főleg azért, mert nem sajtótájékoztatón, hanem magánbeszélgetésen hangzott el. Azaz érdektelen volt. Lehet hiszékeny vagyok, de nekem olyannak tűnt.

Részemről egyszerű a képlet: nincs egység, nincs bizalom, nincs érdekképviselet, nincs szavazat!

Reklámok

Read Full Post »


Ohhh, yes! (Fotó: Biszak Szabolcs)

A napokban a tízedik születésnapját ünnepelte az Erdélyi Magyar Game Session Társaság. Az évente legalább kétszer számítógépes játékos hétvégét szervező, újságírókat, vállalkozókat, igazgatókat, egyetemi hallgatókat, középiskolásokat, szabadúszókat és egyesek szerint szabadkőműveseket tömörítő informális szervezet Kolozsváron szervezte, kétnapos ünnepi rendezvényét.

Ezen közel tizenöt elvetemült géjmer vett részt. A kolozsvári Codespring Kft. által biztosított kifogástalan lakhatási, étkezési és természetesen játék-feltételeknek köszönhetően a résztvevők túlnyomó többsége a maximálisát nyújtotta. Voltak ugyan sebtében elejtett trágár szavak, kifejezések, de ez korántsem volt jellemző a rendezvényre, amelynek egyébként igen emelkedett, mi több szinte spirituális volt a hangulata.

A többi kiderül az ide kattintva elérhető képsorokból…

Read Full Post »


Szükség van rá

Nem mintha nagy szükség lenne rá, de azért az Erdély Mentőcsoport tagjaként sohasem lehet tudni, mikor, hova kell utazni. 2010 decemberében szerencsére Albániába nem volt szükség útlevélre, de miattam ki kellett kerülni Koszovót.

Egyébként két éve csak személyazonosságival utazom. Egyszer bántam, hogy nincs útlevelem, ugyanis Helsinkiből vagy Tallinból könnyen átmehettem volna Szentpétervárra. De akkoriban közel 100 euró volt az új útlevél. Mára csökkent az ára.

Lévén, hogy május végén utazom Marokkóba (köszönöm a névtelenségbe burkolózó, önzetlen és érdekmentes támogatóknak!), szükségem volt útlevélre. S most, hogy lesz, olyan országokat szemeltem ki, ahova kell is. Jövőre Kanadába szeretnék menni. Előre is köszönöm a támogatóimnak, hogy ezekre az utakra is adnak majd zsozsót! 🙂

Az ortodox húsvét előtt terveztem benyújtani az iratokat, arra számítottam, hogy ilyenkor sokan lesznek. Edzettem magam a hosszú sorokra, a tülekedésre, káromkodásra, trágárkodásra, fenyegetésre. A kis romániai mizéria jegyében. Ha ez a szint, akkor alkalmazkodunk alapon.

Két évvel ezelőtt temérdek okmányt kellett benyújtani, ezért fel voltam készülve a bürokratikus hercehurcára. Semmi ilyesmi nem volt: csak a személyazonossági igazolványomra és a takarékpénztárnál (CEC Bank) az illetékek befizetését igazoló nyugtákra volt szükségem. Nem volt sor, macera, papírmunka, mizéria. Mértem az időt: 7 perc múlva már kiléptem az útlevélosztály kapuján.

Eszembe jutottak a kilencvenes évek… A Zrínyi utcában polgárháborús állapotok uralkodtak, a kapuban Kalasnyikov géppuskával rendelkező sorkatona állt… Mégiscsak fejlődött valamit ez az ország… Nagyon sok szempontból fejlődésre kényszerítették.

Holnap kell mennem az elektronikus útlevélért. Hihetetlenül könnyű volt kiváltani.

*****************************************************************************************************

FEJLEMÉNY1 (2012. április 25., 13 óra): Kezemben az elektronikus úti okmány. Ugyanolyan, mint amilyet a CeBIT hannoveri számítástechnikai és távközlési világvásáron készítettek nekem a német állami nyomda, a Bundesdrukerei képviselői. Elvégre a német technológián alapszik ez is, mi több, az. 🙂

Korszerű eszközöket használnak már nálunk is: az úti okmány biztonsági zárral ellátott borítékban érkezett, amelyben szórólapok voltak. Egyrészt arról szóló, mi is az elektronikus útlevél, másrést Románia konzulátusait és nagykövetségeit felsoroló. Korszerű.

*****************************************************************************************************

Read Full Post »


Részt vesznek a plenérius ülésen

Ezekben a percekben (vasárnap, 17 óra 31 perc) a fővárosba tart az a két fiatal hölgy, aki blogomon jelentkezett a Töltsél egy (bukaresti) munkanapot Máté András parlamenti képviselővel projektre.

Kora délután az egyik résztvevő SMS-ben küldött lakonikus helyzetjelentést:

Elindultunk.

A nemes egyszerűségű üzenetet később rejtélyes SMS követte:

Egy férfi egy kecskét sétáltat pórázon/kötélen, de inkább a férfi sétáltatja a férfit. Később pedig egy már sokkal érthetőbb üzenet érkezett: szállodába alszunk, mindkettőnknek van külön szoba foglalva. Reggel meg sofőr jön értünk – ide most a meglepődő emotikon kellene.

Az imént beszéltem Máté Andrással, aki megerősítette, hogy a két hölgy VIP bánásmódban részesül. Elmondta: a lányok akár két napot is tölthetnek a fővárosban, ugyanis szerdán vissza kell jönnie Kolozsvárra az EMNP-vel és az MPP-vel folytatandó tárgyalásokra, s akkor mindkettőjüket hazahozhatja. Egyiküknek viszont minden valószínűség szerint kedden reggel Kolozsváron kell lennie, így vonattal tér haza – szintén térítve.

Máté András arról számolt be, hétfőn a két hölgy a kormány épületét tekinti meg és részt vesz a képviselőház munkálatain.

Ülésezik az állandó büró és a képviselőházi frakció. Ugyanakkor fogadjuk a Jurátus Kör fiataljait. Megtörténhet, hogy a kormány épületében találkozunk egy-két híres politikussal is, ha szerencséjük van, szembe megyünk a miniszterelnökkel is. Kedden szintén képviselőház, délután megbeszélés az egészségügyi minisztériumban. Ja igen, ülésezik az alsóház jogi bizottsága is. Szóval mozgalmas lesz, s a meglepetések sem kizártak.

Kíváncsi vagyok a hölgyek élménybeszámolójára…

Read Full Post »


Tavaly jobban ment...

Az igazság az, hogy nem ment úgy, mint kellett volna, s mint ahogy korábban. Elég rosszul lőttem a golyószóróval (az első helyezett kétszer annyi pontot ért el), a Carpaţi típusú, hazai gyártmányú pisztollyal pedig jelentősebben kevesebbet a verseny során, mint azon kívül a hobbi lövés során. Utóbbi esetben előbb 42, majd 60 pontot szereztem.

A gyenge eredmény miatt nem kerültem fel a dobogóra sem.

Sebaj, majd legközelebb.

De legalább jól szórakoztam, s soron kívül is sikerült lőni. Utoljára a golyószóróval sortüzet.

Leírhatatlan élmény! Természetesen, hogy éles tölténnyel adtuk le a lövéseket.

A “hivatalos” videó ide kattintva tekinthető meg.

Alább a saját cucc:

Read Full Post »


Jobbról balra, balról jobbra...

*** Köszi Glytz (alias Égly János)! Tudod te, hogy miért! 🙂 ***

Nagyon vártuk. Ez kétségtelen. A tavalyi után magas elvárásaim voltak, ugyanis a 2011-es táborral kapcsolatban jelentettem ki, hogy ilyen nem volt, és nem lesz. Részben igazam lett, ugyanis az idei szintén kiváló volt, de az ember óhatatlanul az elsőt tartja a legjobbnak. Mert azon élmény- és kalandvilág rögződik benne. Mert az elsőre mindig mindenki emlékszi, szinte függetlenül, hogy miről van szó…

Végre teljesült egy vágyam: féltucatnyi társastáncra összpontosítani, de azokra nagyon. Azaz elsajátítani négy-öt figurát, s azt orrvérzésig gyakorolni annak érdekében, hogy két-három hét múlva ne merüljön feledésbe. Annyi évődjenek bele a tudatunkba a mozdulatok és a figurák, hogy éjjel ezeket felhasználva menjünk vizelni… Utóbbi kivételével ez megtörtént a tánctáborban: a discofoxra, a ruedára, a bécsi keringőre és az argentin tangóra összpontosított Andrea és Márk. Mindketten kiváló táncoktatók, csodálnivaló személyiségek!

Kiváló volt a táncterem, a szállás, az étel! A tavalyi rendezvényhez képest kissé oldódott a hangulat, viszont 52 résztvevő mellett ez elkerülhetetlen. Ennyi ember nem ismerheti annyira egymást, főleg nem ilyen rövid időn belül, hogy máris egymásra hangolódjanak, felfedezzék társukban az értékeket, s azokra helyezzék a hangsúlyt.

Ez a helyes... fogás...

Tavaly egymáshoz nagyon közel volt a szállás és a táncterem, amely egyben ebédlőként szolgált. Hátrány volt az asztalok és a székek folyamatos költöztetése, no meg az, hogy a konyhán elkelt volna még egy kis segítség. Ezt a hiányt pótolták ugyan a szervezők, de emiatt mintha nem tudtak más feladatokra összpontosítani. Most ilyen szempontból sokkal jobb volt a helyzet: két kiváló szakácsnő állt rendelkezésünkre, az étkezés és a szállás miatt nem kellett aggódni. Írom én ezt „külső szemmel”, ezek az általam nem szervezői minőségben észleltek és a saját megállapítások, észrevételek.

Köszönöm Andreának és Márknak, s természetesen Pusztai Lindának és csapatának. Jó mulatság, kiváló munka volt, amelynek élvezhettük az eredményét!

Néhány személyes üzenet, ezt csak az érintettek értik…:

Andreának: finom volt AZ az ebéd, vagy Márk annyira izgult, hogy odaégetett valamit? Na, de őszintén…

Márknak: Igen, persze, hétfőn azért volt rekedt a hangod, mert nagy volt a terem és sok a rueda…

Vandának: ha még egyszer mással osztod meg az ágyat… 🙂 🙂 🙂 Gratulálok a sikeres versenyhez! Ezután a beceneved: VaVa Champ.

Lenkének: s a tapi?

Jocónak: Ahhh… Forr a vérem! (amennyiben megtudom, hogy még egyszer ABBAN az ágyban jársz-kelsz-fekszel…. nem tudom ide leírni, mit csinálok, mert fenyegetés vádjával beperelhetsz…)

Levinek: láttam, hogy nehéz volt ellenállni egyes hölgyek kísértésének…

Ágnesnek: az a színkromatika, elegancia…

Kingának: elvesztettem a fogadást?

Beátának: köszönöm a táncot, s kiváló hozzáállást, a hangulatra való ráhangolódást!

Jolinak: azok a szeplők… Sajnos nyilvánosan nem tudok többet írni! 🙂

Lajosnak: tetszett a pizsid!

Lindának: BRAVÓ!!!

Katának: hiányoztak a teniszlabdák, de azért  – amint az a videón is látszik – idén is kacérkodtál, huncutkodtál…

Xéninek: Xexi. (Értékeltem, milyen visszafogottan táncoltál, viselkedtél az utolsó, azaz a vasárnapi bulin…)

Tündének: nézd meg a videót, s találd ki, kinek a formás popója van rajta… Várom az ügyvéded hívását!

Lórinak: nem voltál a tavalyi, pedig én úgy szeretlek!

Emmának: lesz valami belőle?

Arabellának: kis lazaság… 🙂

Szebinek: tetszett a hozzáállásod, stílusod!

Attilának: s akkor ezután Emma? 🙂

Esztinek: pedig a mélyebb sokkal jobb volt!

Zsoltnak: ne legyél annyira féltékeny!

Elődnek: nézd meg a videót, s ha veszélyeztetve van az állásod, akkor jelezd, s törlöm! 🙂

Tímeának: ha már bejelöltél, folytatjuk Faceookon!

Olosz Jocónak: a vacsorán én is ott leszek, úgyhogy csak semmi henki-penki Vandával! 🙂

Mónikának: nagy volt a kísértés a fogadalom megszegésére?

Jutkának: miért?

******************************************************************************************************

A fotóriport itt található.

A videoriport itt van.

A Facebookra feltöltött lazább fotók itt nézhetők meg.

******************************************************************************************************

Read Full Post »


Miért nincs közös jelölt? (Fotó: © Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fényképek a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használhatók!)

Egy óra múlva (most dél van) jelenti be indulását a kolozsvári polgármester-választásokon Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje. Egy órára rá, azaz ma délután 2 órakor tartja rangsoroló gyűlését az RMDSZ, amely során minden valószínűség szerint bejelentik Eckstein-Kovács Péter indulását.

Mindkét politikai alakulat bemutatja a tanácsos-jelöltjeit is.

Ámen összefogás?

A közélet napszámosának véleménye:

A választás és a magyarság széthúzása

 

Nem, hölgyeim és uraim, ez nem a választás szabadsága, ez nem más, mint a magyarság széthúzása. A szórványban. Kis erdélyi mizéria, s egyben paradoxon: minél kevesebben vagyunk annál több politikai entitás, platform, civil-politikai mozgalom akar képviselni bennünket a különböző döntéshozói testületekben. Olyan ez, mintha egyre több, fekete-fehér, Venus típusú televízió javítására szakosodott céget hoznánk létre. Vagy akár olyan szerelőműhelyt, ahol Trabantokat javítanak.

Úgy érzem, nem elsősorban a polgárok érdekeinek érvényesítése, hanem önös célok, politikai meggondolások vezérlik azokat, akik nem az egységben látják az erőt.

Lehet ez csupán késői hiszékeny ráébredés, de talán nem vagyok egyedül ezzel: végig reménykedtem abban, hogy sikerült kiegyezni, a szórványban, azaz ahol a magyarság a lakosság kevesebb mint felét teszi ki, lesznek közös polgármester és városi tanácsos jelöltek. Le kellene mondani a kicsinyes érdekekről, a gőgről, nem kell presztízs- vagy pitiáner elvi kérdést csinálni az ügyből. Szerintem a vezérelv az, hogy legyen közös lista, s menjen el minél több magyar voksolni. Szórványban nem engedhetjük meg magunknak, hogy széthúzzunk, s több lista legyen. Székelyföldön induljon hat, akár tizenhat jelölt is, úgyis magyar győz. A szórványban ez luxus, mi több, veszélyes, mert az RMDSZ jelöltjei közül kevesebben jutnak be, s fennáll a veszélye annak is, hogy az EMNP és választóinak az érdekeit egyetlen személy sem képviseli majd az önkormányzat különböző döntéshozó testületeiben.

Szerintem legyenek előválasztások, így mindenki bárkit felírhat a listára. Akár magát is. Magyarvista ilyen szempontból példaértékű, ott már volt előválasztás. A legtöbb szavazatot begyűjtöttek kerülnek a bejutó helyekre. Talán azért nem csinálják meg, mert túl egyszerű. Ki, mitől fél? Emlékszem, egyszer volt, s részt is vettem. Most is meg lehetne csinálni, elkerülve ezáltal a steril politikai csatározást. Persze, felmerül, akkor végül is, kinek a listájára kerülnek fel, mert választási szövetség esetén magasabb a bejutási küszöb. Erre is lehet megoldást találni, csak, persze, akarni kell…

Hátha széthúzás miatt a politikai pártok akkor pofont kapnak a választóktól, hogy négy év múlva rákényszerülnek az egységes listára. Hátha a következő helyhatósági választásokon kikényszerítem az általam legfontosabbnak tartott elv érvényesítését: szórványban egység és közös lista.

Úgy gondolom, érdekünk az, hogy csökkenő létszámunkkal közösen léptünk fel a politikai színtéren. Jelenleg a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kétharmados többséggel rendelkezik a kolozsvári városi tanácsban. Kétséges, hogy akár a Szociál-Liberális Szövetség (USL), akár a PDL vagy a köré csoportosuló választási szövetség ugyanezzel dicsekedhet június 10-e után. Így a közös listán bejutó magyar önkormányzati képviselők ismét a mérleg nyelve lehetnek. Ez azt jelenti, legtöbb esetben feltétlenül szükség lesz a szavazatukra annak érdekében, hogy bizonyos tanácsosi határozattervezeteket megszavazhassák. Amennyiben nem lesz közös lista, megtörténhet, hogy még eggyel csökken a magyar városi tanácsosok száma, s akkor az elkövetkező négy évben ismét nem számítunk nekik.

Amennyiben Kolozsváron nem lesz közös polgármester-jelölt és közös tanácsosi lista, nem megyek voksolni, ugyanis a magyarság gusztustalan széthúzásáról, megosztásról és nem érdekképviseletről szól a történet.

*******************************************************************************************************

A széthúzásról szóló korábbi blogbejegyzésem itt.

*******************************************************************************************************

Read Full Post »

Older Posts »