Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. május


Lehet, a tavalyi rendkívül jó tapasztalat miatt túl nagyon vártam a TIFF-et, s attól tartottam, kiábrándulás lesz, ez szerencsére eddig nem következett be. A tegnap esti megnyitón, amelyet az esős idő miatt nem a Főtéren, hanem a Studházban tartottak, Tudor Giurgiu fesztiváligazgató mondanivalója felért egy filmmel, de mégsem volt unalmas. örömmel közölte, hogy a megnyitóra körülbelül 10 százalékkal több jegyet adtak el, mint tavaly. Bemutatták a tavalyi TIFF making of klipjét, egy idei ízelítőt, néhány képsort a speciális eseményekről, illetve a bonchidai kastélynál zajló programokról.

Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a TIFF-csapat különleges projektet indított útjára: megmenteni a Filmraktárat. Őszintén, én nem is tudtak, hogy a Majakovszkij utcában van ilyen… Az elképzelés a Mentsétek meg a mozikat/Salvaţi Marele Ecran elnevezésű projekt keretében zajlik.

A TIFF szervezőinek tiszteletére legyen mondva, megemlékeztek Janovics Jenő munkásságáról. Elmondták, hogy a múlt század elején neki köszönhetően vált Kolozsvár a filmgyártás egyik központjává. De ne csak a múltba találjunk fogódzót: Erdély fővárosának határán építik a Kreatív Iparágak Központját/Centrul Regional de Excelenţă pentru Industrii Creative, ahol, remélhetőleg, ismét feléled a hagyomány.

********************************************************************************

Black Coal, Thin Ice (személyes, szubjektív értékeléssel 1-től 10-ig terjedő skálán): 6,75 🙂

Bár TIFF hivatalos kiadványa, az AperiTIFF azt írta, a Black coal, thin ice (Artificii în plină zi) kihagyhatatlan, nekem személyesen nem tetszett annyira. Kíváncsi voltam arra is, milyen egy kínai produkció: szerintem eléggé pancserre sikeredett. A vonalvezetés, a néhányszor vontatott és összefüggéstelen akció elvette a kedvemet. No, meg ahogy az egyik kolléganőm mondta a vetítés után: annak a sok kínainak az arca annyira egy lére megy, hogy egy idő után nem tudok, ki, mi, melyik, hogyan, hol.

Következő vetítés időpontja: június 7., szombat, 23 óra, Florin Piersic (volt Republica/Köztársaság) mozi

***************************************************************************************

Philomena (értékelés: 10+10) 🙂

Az alkotásról keveset hallottam, de annál jobb volt. Meghatóan megrázó. És fordítva. Mi több, derűsen megrázó. Amolyan katartikus vígjáték. Bár írországi katolikus zárdáról, szülésről, anyai ösztönökről, a fiú 50 év utáni felkutatásáról van szó, szóval amolyan anyás-ösztönös-családos vonalvezetés, s a hátunk mögött egy 7-8 éve kisfiú állandóan a különböző jelenetek jelentőségéről faggatta az édesanyját, mégis nagyon tetszett a produkció.

Következő vetítés időpontjajúnius 6., péntek, 14 óra, Diákművelődési Ház (Studház – Casa de Cultură a Studenţilor)

Reklámok

Read Full Post »


tolvajkergetok1

Kolozsváron is akcióban

Ahogy azt a kolozsvári csapattagoknak megígértem, a minap beszéltem Marcel Bonţidean kolozsvári rendőrparancsnokkal a Tolvajkergetőkről. 1995 óta ismerem, ő volt az ELSŐ interjúalanyom, akkor még a Haşdeu diáknegyedet felügyelő kis rendőrőrsöt vezette, a szerkesztőség elküldött cikket írni arról, milyen az övezet közbiztonsága. Most sem csalódtam benne: őszintén érdeklődőnek bizonyult, barátságos volt, támogatásáról biztosította a csapatot. Kérte, hívjam majd fel, s küldjem el hozzá a Tolvajkergetők kolozsvári csatát. Tudjátok, hogy szokott ez lenni: hangzatos szavak, aztán semmi.

Amint ma kiderült, nem bla-bla-bla: felhívtam, s mondtam, hogy na, a kolozsvári csapat tagjainak ma kell menniük a bicikliért az 1-es számú rendőrőrsre, s ha már a közelben vannak, szeretnének találkozni vele. Picit pechünk volt, ugyanis rendezvényre kellett sietnie, de azonnal utasította helyettesét, Ciorbă Zahariát, fogadja a fiúkat. Mi több, azt mondta, jövő héten személyesen is akar majd találkozni velük.

A fejleményekről a holnapi Szabadságban!

Az első akció során már megmutatkozott, s most ismét bebizonyosodott, hogy eddig minden jel szerint a kolozsvári rendőrség támogatja a civil kezdeményezést.

Read Full Post »


A Holokauszt-emlékév alkalmából (a Soa 70 évvel ezelőtt következett be), illetve a kolozsvári zsidóság deportálásának alkalmából a napokban több rendezvényre került sor.

Múlt csütörtökön, azaz május 22-én a Holokauszt erdélyi vonatkozásai hetven év távlatából. Tények, viszonyulások és emlékezetpolitika című kettős előadásra került sor, amelyet tartott Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa és Tibori Szabó Zoltán újságíró tartott a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva-termében, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja szervezésében.

Hétfőn átadták a Romániai Zsidó Hitközségek Barátja elnevezésű kitüntetéseket, kedden pedig a kolozsvári vasútállomás homlokzatán leleplezték a deportált zsidók emlékére állított emléktáblát.

balazs edit

Balázs Edit túlélte a haláltábort

Kedden délután ugyanakkor a Malom utcában a Műegyetem főépülete mellett levő parkban felavatták a Holokauszt-emlékművet. Szándékosan nem írtam, hogy Caragiale park, mert nagyon fura a helyszín nevének és az alkotás szimbolisztikájának a párosítása… Egy kivétellel a politikusok keveset beszéltek – szerencsére visszafogták magukat. A legmeghatóbb a Balázs Edit holocaust-túlélő felszólalása és Laczkó Vass Róbert színművész, Szép Bálint hegedűs és Szép András zongorista zsidó dala volt. A zene eszembe juttatta azt a helyet, ahonnan sBalázs edit zabadult, s ahol kétszer jártam.

Felöltött bennem Birkenau is, valamint a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum, de az a szintén túlélő zsidó férfi, aki 10-15 évvel ezelőtt kipát ajándékozott nekem egy Hannuka ünnepség után. A csodás dal közben eszembe jutott Oskar Schindler sírja is Jeruzsálemben, amelyet tavaly látogattam meg, s az ugyanakkor sorra kerített Yad Vashem, azaz a izraeli Holocaust Emlékhely és Múzeum. Friss emlék még a Bergen-Belsen volt koncentrációs tábor, ahol januárban jártam, s amellyel kapcsolatban riport jelenik meg az elkövetkező időszakban a Szabadságban.

A park elnevezése és az emlékmű mondanivalója közötti disszonancia mellett más is zavaró volt. Sőt: felháborító. Az egy dolog, hogy Dan Şova miniszter jelen van (nemrég még tagadta a romániai holocaustot, aztán meggondolta magát…), de Ionuţ Ţene jelenléte már hányingerkeltő. Ő a kolozsvári vasgárdisták, új jobboldalosok egyik szürke eminenciása, Gheorghe Funar szélsőségesen magyarellenes polgármester idején a városháza nagytermében ő szervezte Corneliu Zelea Codreanu és Ion Antonescu megemlékezéseket, emléküléseket, szimpóziumokat, konferenciákat, értekezleteket stb.

ionut tene

Antiszemiták egy ernyő alatt? Tiberiu Groza (balról) és Ionuţ Ţene (Rohonyi D. Iván felvételei)

Tudom, hogy Ţene a polgármesteri hivatal protokoll osztályán dolgozik, s neki kellett foglalkoznia a koszorúkkal, de Emil Bocnak nincs több esze? Miért kell ezzel az emberrel mutatkoznia, főleg ilyenkor? Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke helyében kikértem volna magamnak, s szólok Bocnak, hogy alkalmazottjának távoznia kell. Nem másért, de – Kelemen Hunor szavaival élve – megálljt kell parancsolni az Európában újra megerősödő szélsőségeknek.

De ez még nem minden. Az eseményen jelen volt Tiberiu Groza is. Ki ő? Hát tavaly decemberben az ő állt a közszolgálati televízióban elhangzott zsidóellenes kolinda mögött, amelyet a Dor Transilvan együttes adott elő. Az izraeli nagykövetség aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, a Romániai Antiszemitizmust Monitorizáló Központ pedig az államfőhöz és a kormányfőhöz intézett nyílt levélben reagált az antiszemita kolinda kapcsán. Mi több, a köztévét kimagaslóan súlyos, 50 ezer lejes bírsággal sújtották, Groza pedig lemondott tisztségéről. Egy megyei, népi hagyományt népszerűsítő intézmény vezetője volt.

Apropó, Bergen-Belsen. Egy kis előleg a nemsokára megjelenő riportomból:

 

Még mindig hallszanak a lövések Bergen-Belsenben…

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából a volt koncentrációs táborban jártunk

Január 26-29. időszakban az újságírók számára szervezett CeBIT-előzetes kapcsán jutottam el Hannoverbe, s ha már az észak-németországi városba jártam, s ráadásul volt egy szabadnapom is, semmiképp nem akartam kihagyni azt a lehetőséget, amelyet Antal Orsolya és Silye Lóránd vetített elém a facebookon közölt saját fotók által: ellátogatni a bergen-belseni volt koncentrációs táborba.

A látogatás napja, amelyről fotó- és videóriport jelent meg a WebSzabadságon (www.szabadsag.ro , keresési kulcsszavak: Bergen-Belsen) éppen hétfőre, január 27-re esett, azaz a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára. Amint ismeretes, a varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról.

Az emlékezés már túllépett Izrael határain, és szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett a Holokauszt Emléknap. A Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, a zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét nemzetközi holokauszt-emléknappá. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, igen nagy többségében zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

Read Full Post »


tt 001

A Csapat (balról jobbra): Karina, Noémi, Krisztián, Erik, Vanda és jómagam

A lényeg tulajdonképpen az volt: érezzük jól magunkat. Ehhez adott volt a társaságnak a személyiségek és megnyilvánulási formák által biztosított sokszínűsége, a generációs különbségek. Utóbbiak meg is nyilvánultak, pozitív hatással: Erik gyógyíthatatlan és végeérhetetlen, erőt és kitartást adó energiája és lelkesedése, Krisztián kimértsége és személyisége, Karina testi könnyűsége (több helyre ő mászik fel), Vanda mérnöki képességei és Noémi logisztikai segítsége – nos ezek mind hozzájárultak a (részleges) sikerhez. Hát, azért részleges, mert egyrészt Krisztiánnal gyatra fényvisszaverő csíkokat vásároltunk – Karina, köszi, hogy van olyan jó fajta, de csak otthon… 🙂 🙂 🙂 S ráadásul kezdők vagyunk. Láttunk ugyan már éjszakai geoládát, találtunk is meg kettőt, ha jól emlékszem, de ez volt az első, amelyet csapatunk elhelyezett.

tt 002

A Csapat még egyszer – ezúttal villanóval… 🙂

Napközben Krisztiánnal szintén a Hója-erdőben bóklásztunk geodobozok után, s egyszer csak elmondta, hogy Erik éjszakai cache-t készít. Onnan aztán elindult a lavina: vásárlás, készülődés, kalapács, szegek stb. Este kilenckor volt a találta a Kányafői (Uliului) utca végén. Szervezőként késtünk. Sebaj, rajtunk kívül úgysem volt senki.

Az lett volna az ideális, ha több waypointot adunk meg. Először is, kell lennie egynek az utca elején. Az eredeti terv szerint itt egy kis feladványt kellett volna megfejtenie a keresőnek, majd a kapott GPS-koordináták alapján el kellett volna jutnia egy elemlámpa formáját öltő geodobozhoz, amelyben az a szöveg van:

 tényleg hoztál magaddal jó elemlámpát és csere elemeket? Ne feledd, éjszakai geodobozt keresel, amelyet ráadásul egy kísértetek és ufók által „lakott” területen helyeztünk el.

Innen jött volna a következő waypoint, azaz az utca vége, majd az erdő alatt kezdődött volna a trail. Utóbbi teljesült. Ráadásul odébb mentünk, az ufó tisztáshoz egészen közel, s elhelyeztünk még egy éjszakai geodobozt. Hadd szórakozzanak majd a résztvevők. Remélem, velük megyünk, s megnézzük, hogyan találják meg, s levonjuk a konzekvenciákat.

Remélhetőleg a hétvégén kezdődő országos (nemzetközi) geodobozosok találkozójának, a C.A.R.E. – Cluj Annual Refresh Event a résztvevői értékelik majd munkánkat.

*****************************************

Mi a geocaching?

Hol találom a kolozsvári kessereket?

*****************************************

***********************************************************************************

Read Full Post »


1

Tömeg az indulásnál (Igor Ştirbu fotói)

Tegnap egy mérföldkőhöz érkeztem: az április 6-i túrabicikli-balesetem és az április 10-i kulcscsont-műtétem után ismét biciklire ültem. Legyőztem a kezdeti szorongást, s elmentem a Kolozsvár Teker által szervezett esti városnézős biciklizésre.

en

Itt már egy kicsit muszáj volt bal kézzel is fogni a kormányt – tekerünk a Fellegvárra. Biztos, ismét valami léhasággal traktálom a hallgatóságot… 🙂

Az útvonal nagyjából ez volt: Deák Ferenc utca, Kispiac/Cipariu tér, Postakert/Cuza Vodă utca, Széchenyi tér, Sétatér, Napoca szálloda, Fellegvári/Drădălina út, Erzsébet/Racoviţă, Szél/Vântului utca, Törökvágás, Dónát út, Monostor lakónegyed és a Szent János út érintésével a Roata vendéglő.

en1

Ártatlan vagyok, a hölgy szólított meg… 🙂

A bal karomat alig-alig használtam. Nagyon ügyeltem arra, hogy ne ütközzek senkivel, s hátulról ne jöjjenek belém. Sikerült elkerülni bármilyen incidenst.

Kertész Levi, a biciklis egyesület vezetőjének a jóvoltából az esemény végén kisorsolt bringával tekerhettem végig a távot. Élmény volt: kiváló társaság, idő, hangulat. A bringázás után a Szent János úton levő Roata vendéglőben ettünk-ittunk, s élveztük a tulajdonos, Sipos József vendégszeretetét.

en2

Itt már csak a jobb kéz használatos, pedig Ágóval siettünk, a Roata vendéglőnél ne kelljen 270 ember után sorba állnunk sörért… 🙂

Úgy látom, júliusban lesz a soron következő bicikliverseny, legjobb esetben a kezdő kategóriába iratkozom… 🙂

2

Egy-két személy rolleren vagy futva tette meg a távot, vagy annak egy részét

 

Read Full Post »


hoiabaciuforest

Yeah, right! 🙂

This evening a team of geocaching enthusiasts will place the (as far as we are informed) first ever nightcache at a haunted location: the Baciu/Kisbács forest, right next to Cluj/Kolozsvár/Klausenburg.

It’s not about any woozy legend or gossip, multiple scientists as well as ordinary people have independently documented the strange phenomenon on the skies over Cluj/Kolozsvár/Klausenburg. Series of articles have been written on this issue. The forest covers an area of over 250 hectares and is often referred to as the Bermuda Triangle of Transylvania.

It has a reputation for intense paranormal activity and unexplained events. Reports have included, ghost sightings, unexplained apparitions, faces appearing in photographs that were not visible with the naked eye, and in the 1970s, UFO sightings were reported.

Visitors to the forest often report intense feelings of anxiety and the feeling of being constantly watched.

Moreover, the local vegetation is somehow bizarre in appearance, like something out of a make-believe story with strangely shaped trees, and unexplained charring on tree stumps and branches.

More about the location here.

WANT TO KNOW WHAT GEOCACHING IS? Want to be part of the team that places the night cache? Join us!

See you at the end of the Uliului street – until the tarmac lasts – at sunset, today that’s 9:04 PM.

UFO’s not guaranteed!

The GPS coordinates of the meeting point: 46.767271 023.53593 or N 46 46.036 E 23 32.156

PLEASE BRING: big, industrial flashlight or headlamp with extra batteries, tin-tack, spike, containers for geocaches and, of course, light-reflecting things, like car-stickers, as well as smartphones with the c:geo application.

Read Full Post »


Aggódtam a műtétem miatt, de az Erőss Zsolt (és, tenném hozzá: Kiss Péter) Teljesítménytúrát nem hagyhattam ki. Utólag derült ki: hiba volt, hogy nem kötöttem fel a bal karomat, mert a gyaloglás következtében folyamatosan mozgott az egész bal vállam, s a forgónál „izomláz” keletkezett, amit most is érzek. Hétfőn a műtéttől számított 6. hét elteltével ismét jelentkeznem kellett az ortopéd orvosnál, mondtam neki, hogy gyalogoltam „kicsit”, mozgattam a karomat, azt mondta, ne aggódjak, elmúlik. Elhiszem neki. A hátamra/lapockámra is ezt mondta a 4. hét utáni viziten, s úgy tűnik, igaza is lett. Hátha megúszom, hogy időváltozáskor sem a műtét, sem az április 6-án bekövetkezett biciklibaleset során hátratört lapockám környéke sem kínoz majd…

erosszsolt_tt 008

Festői táj s két szépség… 🙂

Igaz ugyan, hogy az április 10-én bekövetkezett műtét után két héttel már bementem dolgozni (a 4. héti vizit során a szakorvos döbbenten kérdezte, miért nem mentem hosszabbítani, ahogy egyébként mindenki szokta), majd részt vettem a hajdúszoboszlói nemzetközi geodoboz-találkozón, majd a 3. hét után a Jókai Mór Emlék- és Teljesítménytúrán, de például a csendőrség által szervezett lövészeti versenyt ki kellett hagynom. S még néhány más ilyen ínyencséget. Sajnos. No, de a túrabiciklivel az erdőben elszenvedett biciklibalesetnek következményei is vannak…

erosszsolt_tt 001

Túrázótenger a hajnali 6 órai induláskor…

No, de visszatérve: az Erőss Zsolt (és Kiss Péter) TT nem maradhatott ki. Körülményes volt a csomagolás, a hátizsákot édesapám vitte le a szerkesztőségbe (köszönöm!). Az orvos ugyanis azt tanácsolta, egyelőre még a jobb vállamra se helyezzek nagy súlyt, mert húzza a bal kulcscsontot is, amelyet fémlemez és hét csavar tart össze.

Pénteken indult útnak az TETÚ (Titán Erdélyi Túrázók) kemény magja, atomja, nukleusza: Eszter, Lóri, Boti, s jómagam. Emma már elment csütörtökön, Linda és Szami pedig külön érkeztek (a barát, illetve a barátnő helyében kicsit utánanéznék ennek az aspektusnak! 🙂 ) Vasile Micu mentőorvosnak, az Erdély Mentőcsoport gyergyószentmiklósi alaptagjának köszönhetően egy helyi kollégium bentlakásában kaptunk szállást. No, de még érkezés előtt el kellett mennünk Gyergyóújfaluba, mert Nagy Zoli oda vitte a szerkesztőségből Vanda hálózsákját. Hogy mi ez a bonyadalom? Jobb, ha nem megyek bele a részletekbe. Mindenesetre a nagy káoszban Gyergyóalfaluban kiszálltam, megkérdezni, hol van Gyergyónak az újfalu része. Hirtelen nem jutott eszembe a magyar neve, s a következő beszélgetés zajlott köztem, s egy hölgy között:

Jó estét kívánok!

Jó estét!

Elnézést, merre van Suseni?

Az mit jelent?

Lóri szavaival élve: pénteken két kocsmát zártunk be. De ittunk finom áfonya pálinkát. Mondjátok, hogy nőies vagyok :), sokkal jobban ízlik, mint a férfias pálinka. Szóval kocsma, így csak hajnali 1 órakor bújtunk ágyba. Naná, hogy külön szobába aludtam: féltem, hogy Lóri vagy Boti horkol. Állítólag mindketten húzták… 🙂 Igen, elalszom bárhol, csak ha lehet, csend legyen, s ha az nincs, akkor legalább ne horkoljanak. Két dologra vagyok csupán allergiás: a női hisztériára és a horkolásra. Füldugókkal is meghallom, ha valaki 1 négyzetkilométeren belül horkol.

erosszsolt_tt 003

Ez nem a székelyföldi autonómia kivívásáért szervezett tüntetés, de akár az is lehetne…

Szombaton hajnali 5 órakor ébresztő. Volt meleg víz, mosakodtunk, zuhanyoztunk, jól indult a nap. S így is folytatódott. Emma tájékozódási képességeit etalálta: eltévedtünk útban a Salamon Ernő Gimnázium fele menet. Pedig pénteken este onnan jött Gyergyó főterére velünk találkozni.

Sokan voltak az indulásnál. (vszhuba segítségével még egy geodobozt is megtaláltam az épületnél, azaz a Salamon Ernő Gimnáziumnál).

erosszsolt_tt 004

Figyu, te, Bimbó, vajon mit keres ez a sok ember itt szombaton hajnalban 7 óra 37 perckor? Neked is annyit mutat az órád? Mit szólsz, vajon nem kellene riasztanunk a rendőrséget?

Megemlékező és ünnepi beszédek, indulás. Csodás tájak tárultak elénk. A távolság miatt nagyon ritkán túrázunk errefele. Kár. A tehenek is csodálkoztak ennyi turista láttán. Az eső is esett kissé, de éppen annyit, amennyire szükség volt, hogy emlékezetes maradjon. Sár is volt elég, de éppen annyi, hogy hosszú ideig eszünkbe jusson, s mulassunk a dolgon. Egy esernyőt is láttunk túrázás közben, éppen akkorát, hogy emlékezzünk rá egy ideig. Eszembe jut majd az is, hogy túratársaim vitték ruháimat, adtak élelmet, hogy ne kelljen hátizsákot vinnem. Csak a fényképezőgépem volt a jobb vállalom.

csapat

A kolozsvári csapat túlnyomó többsége

Érkezés előtt nehéz volt lejönni a patakon, csak a jobb kezemet használhattam. De Boticus activus gondoskodott rólam, s azonnal elkérte Szami túrabotját számomra. Jól esett a gesztus. Neki december 8-án autóbalesete volt (nem ő vezetett, s még az sem volt hibás, aki a kormánykerék mögött ült!) , s továbbra is csak részben tudja használni a bal kezét. Pontosan tudja tehát, mit jelent ez másnak is. A biciklibaleset után ismét meggyőződtem arról: az, és csakis az tudja átérezni, átlátni, mit jelent az ilyesmi, aki ugyanilyen helyzetben volt. A többi csak duma. Az empátia csak akkor működik ilyen esetben, amikor az illető személynek ugyanilyen, vagy ehhez nagyon hasonló tapasztalata volt. Persze, nem lehet mindenkitől elvárni, hogy autó- vagy biciklibalesete legyen, sőt… 🙂

erosszsolt_tt 006

Borongós volt az idő, tökéletes a hőmérséklet, kiváló a társaság, a hangulat és a szervezés. Kell ennél több?

Sztranyiczki Gábornak köszönhetően a Gyilkos-tónál kiváló szállásunk volt. Na, de még ezelőtt: összesen 34 kilométert tettünk meg, közel 2 ezer méter pozitív szintkülönbséggel. Jövőre javítanunk kell a „teljesítményen”, ugyanis 9 óra 34 perc alatt tettük meg a távot, így kicsúsztunk a szintidőből. S ezt írja az oklevélen is. Zsena, TETÚ! 🙂 De legalább jövőre lesz konkrét cél! Egyébként számomra elsődleges a táj és a társaság, a teljesítmény egyáltalán nem motivál.

Vasárnap lazító túra. Kiváló volt.

Nem csak köszönet az EKE Gyergyói Osztálya, a Dancurás Hegyimentő Egyesület számára, hanem hála és elismerés a szervezésért, a befektetett rengeted időért és energiáért! Jövőre úgy időzítem a kulcscsontomra helyezett lemez és a benne levő csavarok kioperálását, hogy ismét ott lehessek!

***********************************************************************

Figyu a 21-ik másodpercnél és az 5:21-5:30-ig.. 🙂 Köszönet Attilának a képsorokért!

Read Full Post »

Older Posts »