Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. november


dubai1

Nem, korántsem vagyunk gazdagok, inkább szerencsések és kalandvágyók. Sokan azt hiszik, Úristen, mennyi pénzbe kerül a repülőjegy, a szállás, az étel. Elárulom: a Budapest-Dubai MENETTÉRTI WizzAir repülőjegy 615 lej volt, az kereken 140 euró. Igaz, valamikor márciusban foglaltuk… A szállást megoldottuk ingyen a Kanapészörfölő hálózat (CouchSurfing) segítségével. Vandának egy odatelepedett gazdag britnél sikerült szállást találnia számunkra. Egy hétre befogadott, semmi gond, csak szabadkozott, hogy nem tudja a vendégszobát felajánlani, mert egy hónapig oda beköltözött egy vendég… Szintén ingyen… Na, annyi baj legyen.

dubai

Lesz min ámulni-bámulni…

 

A látványosságok meglátogatását (Burj Khalifa), a különböző rendezvényeken való részvételt (Dubai Motor Festival, Dubai Camel Race) is sikerült ingyen megoldani, így az egy hétre tervezett összköltségvetés 200-220, maximum 250 euró euró. Köszönjük külföldi támogatóinknak! (Marokkó 12 nap repülőjegyekkel, szállással, étellel, kocsibérléssel, üzemanyaggal volt 410 euró fejenként, Izrael és Jordánia ugyanezekkel a kiadásokkal körülbelül ugyanannyi, ebből 55 euró volt a belépő Petrába…)

dubai2

A világ legmagasabb épülete…

 

Miért megyünk? Mert egy életben egyszer (reinkarnáció után már nem érdekel, tehát két vagy több életben egyszer) kíváncsiak vagyunk arra, milyen az abszolút gazdagság, a csillogás. Egyáltalán nem a mi világunk, s nem is lesz, de furdal a kíváncsiság. S ha már sikerült megszerezni rá a pénzt, akkor miért ne mennénk el? 🙂

A kofferbe nem teszünk ugyan szalonnát és hagymát, de lesz konzerv, spagetti tészta stb. 🙂

Fürdőruha, rövid nadrág, szandál, napkrém előkészítve, 30 Celsius fok körüli hőmérsékletre lehet számítani…

Holnap indulunk, sikerült két utast találni Budapestig, így a benzinköltség is osztódik. Visszafele is van már egy bejelentkezett utas… Jééééé!

Reklámok

Read Full Post »


Fogarasi-havasok: itt már hideg van

Fogarasi-havasok: itt már hideg van

Nehogy azt írja valaki, hogy ilyenkor hideg van sátorozni! Mircea Comannak, a Román Alpin Klub Kolozsvári Egyetemi Részlege tagjának kezdeményezésére péntekről szombatra Torockón, az Ordaskő aljában sátoroztunk. Amolyan eszünk-iszunk, sátorozunk, jó kedvünk van, szabadlevegőn vagyunk stílusban. S sikerült is. Előkerült az előszületésnapi pezsgő, tábortűzön sütött gomba burduf túróval, parázson sült krumpli. Jámmmi.

Szombaton a késői ébredés után a siklórepülősök ügyességét csodáltuk meg. Volt, aki a Székelykő melletti sziklákon landolt…

Még aznap továbbutaztunk a Fogarasi-havasokba. Porumbacu de Jos település után jobbra fordultunk, aszfaltozott úton jutottunk el Porumbacu de Sus faluig, ahonnan makadám, majd erdei út vezetett tovább. Körülbelül 18 kilométer után leparkoltuk az autót, innen 1 óra 40 perc alatt értünk fel a sötét erdőbe a Negoiu menedékházig. Ketten az erdőben vak sötétben, fejlámpákkal elég félelmetes volt. Hangosan beszéltünk, hangokat adtunk ki, hátha a maci elillan. Nem tudjuk, egyáltalán ott volt-e a környéken, tény, hogy mi nem találkoztunk vele. Este jól esett a szamosújváriakból, kolozsváriakból és marosvásárhelyiekből álló csapattal születésnapi pezsgőt bontani, forralt bort inni, beszélgetni.

Fogarasi-havasok: Merre menjek?

Fogarasi-havasok: Merre menjek?

Vasárnap hajnali ötkor ébresztő, hatkor indultunk útnak. Ilyen korán csak akkor szoktam ébredni, ha földrengés, tűz vagy árvíz van. Eddig ilyen nem történt. Ja, s amikor az Erdély Mentőcsoporttal gyakorlatozunk, s riasztás van. Sajnos nem láttuk a napfelkeltét a Negoiu csúcson vagy a nyeregbe, ehhez korábban kellett volna indulnunk. Ha már lúd legyen kövér alapon, a Custura Sărăţiin (Sărăţii-szirt) keresztül a Şerbota-csúcsra is felmentünk. Összesen körülbelül 1400 pozitív szintkülönbség. Még aznap le a menedékházhoz, a kocsikhoz, gyorsan szavazni, és haza…

Mindenkinek ajánlom a úgy a torockói sátorozást, mint a Fogaras-túrát. Utóbbi Kolozsvárról oda-vissza 500 kilométer megtételével lehetséges, de az élmény… A kocsit Porumbacu de Sustól mintegy 16-18 kilométerre érdemes hagyni. Innen gyalogos út következik a Negoiu menedékházig. Utóbbiról infók itt.

 

 

Read Full Post »


Három filmet sikerült megnéznem a Temps d’imges alternatív művészeti fesztiválon: Échanges paysans (Schimburi ţărăneşti), Pizzas for the People (Pizza pentru popor) és Paşaport de Germania.

kicsi1

Tapasztalatcsere romániai és francia gazdák között

Az elsőt a Györgyfalvi lakónegyedi Hermes piacon vetítették: szürreális környezet, szaladgáló gyerekek, kontárkodó eladók. Megismertem a Verespatak megmaradása mellett tüntető fiatalokat, akik erre a produkcióra is eljöttek. Globalizáció és kapitalizmus-ellenes hangulat. Számomra a film mondanivalója: keressük azokat a helyeket, ahol a Kolozsvár környékén élelmet termelő gazdák forgalmazzák termékeiket. Keressük a tartósítók nélküli egészséges élelmet. Emlékszem, amikor Kercseden nagymamám fejte a tehenet, s szűrés után azonnal ihattuk a meleg tehéntejet. S az a finom házi kenyér… Persze, mindenki számára világos, hogy Nyugat-Európában a mezőgazdaság olyan iparág, amelyet teljesen átszőttek a támogatások, banki szolgáltatások, pénzügyi kötelezettségek. Azok a gazdák már alig szabadok, lassan ezt sem választhatják meg, mit termeljenek. Az európai támogatások a kiadások 80 százalékát fedezik, teljesen függnek a Brüsszelből érkező pénzektől. Nálunk az arány – szerencsére vagy sajnos – csak 20 százalék.

kicsi2

Új módszer a diktatórikus rendszer megdöntésére? 🙂

Pizza készítéséről szóló DVD-ket csempésztek Észak-Koreába, ezzel hívva fel a figyelmet az ultra diktatórikus országban uralkodó katasztrofális állapotokra. Eredeti ötlet, sajátos kivitelezés. S ha belegondolunk, hogy nemrég még mi is hasonló helyzetben voltunk.

Răzvan Georgescu és Alexandru Solomon filmje kitűnő. Az a kérdés vetődött fel bennem: amennyiben Magyarország a nyugati világ állama lett volna, s akárcsak Németország keményen fizetett volna azért, hogy a román kommunista hatalom kiengedjen bennünket, vajon emigráltam volna? Minden bizonnyal igen. Ceauşescu a nyugat-németek segítségével két legyet ütött egy csapásra: rengeteg pénzt zsebelt be a rendszer működtetésére, s részben megoldotta a nemzetiségi kérdést. A magyarokért nem fizetett senki, mi maradtunk. De nem sokáig vagyunk még: a vegyes házasságok, az elmúlt 25 év masszív kivándorlása és a Házsongárdi temető megoldja a mi helyzetünket. Még 20-25 év maximum…

kicsi3

Út…

Read Full Post »


ez

Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára ajándék pólóban, szintén a fiataloktól kapott ajándék kék kalappal (Fotó: CANDICE IMBERT/EURÓPA TANÁCS)

Úgy gondolom (s tudom, ezzel nem mondok nagyot, nincs hatalmas megnyilatkoztatás), előnye, s talán hátránya is van annak, hogy a politikai pártok sok esetben feltétlenül fiatalokat és nőket, azaz az ilyen szempontból hátrányos helyzetben levőket akarnak feltenni a választási listára, legyen az a városi, megyei tanács vagy akár a parlament. Vajon mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valaki megfelelő tapasztalatra tegyen szert egy ilyen szerepvállaláshoz: olyan döntéseket kell hozni, amelyek sok mindenkit befolyásolnak helyi, regionális, országos vagy netán nemzetközi szinten. Éppen ezért az erőltetett helyzetbe hozás nem mindig vezet jóra.

Nemrég az Európa Tanács által Strasbourgban szervezett Világfórum a Demokráciáért elnevezésű rendezvényén éppen a fiataloknak a demokratikus folyamatokban történő részvételének milyenségét vitatták meg. A több tucatnyi országból érkezett fiatalok arról fejtették ki álláspontjukat, van-e még a klasszikus értelemben vett demokráciának jövője, illetve, ők hogyan képzelik a jelenlegi rendszer működését, mit tennének annak megreformálására.

Sok fiatal élete párhuzamosan zajlik a demokratikus folyamatokkal és intézményekkel, de sokan vannak olyanok, akik érdeklődnek, részt akarnak venni, változásra vonatkozó ötleteik vannak.

Tény: az ifiknek rengeteg innovatív ötlete van, viszont nem mindeniket lehet gyakorlatba ültetni. Elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, de egyelőre nem tudnak jobbat ajánlani. Mi helyettesítheti ezt a fajta demokratikus berendezkedést?

További gondolatok itt.

Fotóriport itt.

Read Full Post »


horvath anna szakiskola pulpitus

A kolozsvári magyar szakiskola október eleji avató ünnepségén (Kiss Gábor felvétele)

Azt a mindenit, hogy eltelt az idő: 2013 februárjában volt a projekt utolsó mozzanata. Az alpolgármester asszony ismét azonnal kötélnek állt, s munkatársa, Mónika segítségével nyélbe ütöttük az időpontot.

Másfél év alatt rengeteg minden történt. Amennyiben a WebSzabadság keresőjébe beütöd Horváth Anna nevét, meglátod, mennyit találatot ad ki…

Töltsél egy munkanapot az alpolgármesterrel, nyerj betekintést napi városházi tevékenységébe, ismerd meg őt, tapasztald meg, hogyan végzi munkáját, melyek a városháza magas rangú magyar tisztségviselőjének a prioritásai. Miből áll a napi tevékenysége? Hány órakor kezdi, s hány órakor végzi a munkanapot? Kikkel találkozik? Mit mond nekik? Milyen szakterületekkel foglalkozik? Hogyan sikerül képviselnie a magyar ügyeket a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban? Milyen eszközökkel próbál eredményeket elérni?

Elmész vele tárgyalásokra, esetleg szakbizottsági vagy városi tanácsülésen veszel részt. Olyan leszel, mint a segédje. Ez szélesíti a látókörödet, kapcsolatokat építhetsz ki, s lehet, a gyakornokoskodás munkalehetőségekre is rávilágít… Vagy kötetlen beszélgetést alakul ki köztetek. Tőled (is) függ!

Remélhetőleg december elején kiértékelőt tartunk, mondjuk a Bulgakovban azokkal, aki részt vettek a projektben…

******************************************************************************************

A projekt időtartama: 2014. november 17-21.

Jelentkezés: 2014. november 6-13.

Jelentkezni itt a blogon komment segítségével.

Név, email cím és mobilszám szükséges. A mobilszámot és az email címet nem közlöm a blogon, de elküldöm Horváth Anna munkatársának, aki majd felveszi a kapcsolatot a jelentkezőkkel.

Jelöld meg, melyik napot választod! Amennyiben ketten jelentkeznek egy napra, akkor a jelentkezési sorrend a mérvadó.

Minden nap (hétfő-péntek) egy személy a tisztségviselő társaságában töltheti a munkanapot. A részletekről Horváth Anna munkatársa egyeztet a jelentkezőkkel.

Kérdéseket kommentben lehet feltenni.

Egy feltétel van csupán: utólag az élményeket kommentben várom a résztvevőktől.

Jelentkezés indul!

*********************************************************************************************************

2014. november 17., hétfő: Kovács Bálint

2014. november 18., kedd: Bajkó Csaba-László

2014. november 19., szerda: Albert Emese

2014. november 20., csütörtök: Kun Tímea

2014. november 21., péntek: Demeter Laura

*********************************************************************************************************

A Töltsél egy munkanapot… projekt 2009 novemberében indult. Célja elsősorban a Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatóknak, de a megyeszékhelyen élő, érdekelt magyar polgároknak egyaránt megteremteni a lehetőséget arra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek választottjaikkal, megismerjék tevékenységüket; a politikusok pedig a választási kampányon, hivatalos találkozókon kívül is közvetlen kapcsolatba kerülnek az itt élőkkel, ismertetik munkájukat, illetve valamilyen szinten betekintést nyújtanak magánéletükbe is.

Eddig a projektben (több ízben) László Attila volt kolozsvári alpolgármester, Magyari Tivadar, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) volt rektor-helyettese, Fekete Emőke, a Kolozs megyei tanács volt alelnöke, Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő, frakcióvezető, illetve Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács jelenlegi (al)elnöke vett részt.

Javaslatokat várok más magyar tisztségviselőkre!

**********************************************************

FEJLEMÉNY – 2014. november 11.: Lezárult a jelentkezés, megteltek a helyek. Köszönöm az érdeklődést!

**********************************************************

Read Full Post »