Borítékolom: Horváth Anna lesz a kolozsvári városi tanácsosi lista vezetője. Az egyházak Gergely Balázst jelölik, ő lesz a második a szavazólapon


kicsi
Ki issza meg a levét? 🙂 (Fotó: http://www.foter.ro)

Horváth Anna keményen játszik, s ugyanígy dolgozik. Work hard, play harder – talán így összegezhető az, amit az RMDSZ kolozsvári szervezetének frissen megválasztott elnökeként javasolt: a történelmi magyar egyházak jelöljék ki az érdekvédelmi szervezet által állítandó kolozsvári városi tanácsosi lista vezetőjét.

Ő is tudja, érzi, látja, hogy az RMDSZ, akárcsak valamennyi más (politikai) alakulat hitelveszetté vált, az emberek bizalmatlanok. Innen viszont hosszú út vezet ahhoz, hogy egy laikus államban az egyházak nevesítsék a politikai porondon levő valamelyik alakulat jelöltjét. Való igaz, kisebbségi helyzetben mások a játékszabályok. Ráadásul Erdélyben az összefogás megvalósítására igen nagy a társadalmi és politikai nyomás – a helyzet ezért is kényes, így a szereplőknek körültekintőnek kell lenniük. Az összefogást viszont burkolt formában kell megvalósítani: mímeljük a tárgyalásokat, a közeledést, az egymásra borulást, de szubsztanciát nem viszünk a dologba. Amennyiben a Nagy Magyar Közös Lista nem valósul meg, akkor, ugye, ne minket okoljanak.

Horváth Anna ravasz, mondhatni politikusi áthidaló megoldást talált: az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnökeként (a Választmánytól kapott mandátum alapján) december elején tárgyalóasztalhoz ült a történelmi magyar egyházak képviselőivel, s felkérte őket, jelöljék ki a városi tanácsosi lista vezetőjét.

Paff!

Gondolom, ez nem csak számomra volt meglepő, mi több, mellbevágó. Tény, hogy az egyháznak jelentős népszerűsítési és mozgósítási ereje van, a politikából mélységesen kiábrándult emberek így valamelyest rávehetők arra, hogy elmenjenek szavazni, s rátegyék a pecsétet, lám-lám, az egyházak által is támogatott jelöltre. A vallásosabb, templomba járó idősebb szavazóknak ez döntő érv lehet.

gergely balazs horvath anna1
Háttérben a szavazópolgárok (Fotó: http://www.transindex.ro)

Szerintem az egyházak vannak annyira bölcsek, hogy megköszönik, s csak részben fogadják el Horváth Anna javaslatát: a második helyezett személyére tesznek majd javaslatot, a piedesztál csúcsára mégis a magyar polgármesterjelöltnek, Horváth Annának kell kerülnie. Ki döntötte el, hogy egyáltalán lesz? Bizonyára egyik a sok grémium közül: MET, KET, HET, MÁT, MÜT, MÖT… 🙂

Az első helyre, tehát, Horváth Anna kerül. Eddig megvagyunk.

Szerintem a második helyre az egyházak a pártpolitikai csatározásokból elegánsan a Kincses Kolozsvár Egyesületbe vonult Gergely Balázst jelölik. Ő ugye az MPP-ből indult, megfordult mind az EMNT-ben, mind az EMNP-ben, s az imént említett civil szervezetbe „vonult nyugdíjba”. Tette ezt a felkérést várva, mondhatná az, aki kicsit rosszmájú. Balázs viszont egységesítő, ráadásul ismert és elismert, személyét úgy az EMNP, mint az MPP és az RMDSZ is támogatni tudja, főleg, ha a történelmi magyar egyházak jelöltje az RMDSZ-es városi tanácsosi listán. Ebben az esetben a választási jegyzék egyféle gyűjtőgát szerepét játssza majd, amely több forrásból táplálkozik, tartós, s energiát ad. Több szempontból. S politikailag neki sem kell egyik fél oldalán elköteleznie magát, ő ugyanis „az egyházak jelöltje lesz”. Mágikus formula.

Nos, lássuk, igazam lesz? 🙂

BUÉK!

FOTÓK – OMG! Felfaltak az Akela Farkasok! Fergeteges koncert az Uránia Palotában!


1
Nagy a buli… (Fotó: Unicum Lovagok/Suler)

Természetesen, hogy az új, szokatlan, innovatív, más szórakozási lehetőség ismét Lóri barátomtól indult – nem is tudom, mikor voltam utoljára metál, szakszóval ebben az esetben állítólag agro rock koncerten. Tegnap este a thrash és heavy metált jásztó magyarországi Akela együttes egy számomra új helyen, a Claudiu Mărginean üzletember (valamikor az övé volt a Roland Garros, amely hatalmas botrányokat eredményezett Kolozsváron) által teljesen átalakított volt Favorit mozi helyiségében koncertezett. Ez most az Urania Palace. S nem is akárhogyan, hanem igazi metálosan… 🙂

Eszembe jutottak azok az idők, amikor szinte derékig ért a hajam (otthon megvan, 2000-ben vágattam le), az Apáczai Csere János Elméleti Líceum „elit osztályában”, az A-ban mindhárom fiú (Esztergár Zoltán, Tóbiás Tibor és jómagam), nagy metálos volt. Raktak is ki óráról mert közben a hajunkat igazgattuk vagy vágtuk le az elkopott végét… Hosszú hajunk miatt ballagni sem igazán akart engedni az egyébként progresszív gondolkozású Szilágyi Júlia egykori igazgatónő, mi már le is mondtunk az ünnepségről, aztán kiegyeztünk, hogy lesz zakó és maradhat a bekötött hosszú haj, a pantalló helyett pedig farmert veszünk, olyan metálosan… 🙂

Bevallom, nem hallottam az együttesről. Elismerem, teljesen kiestem a régióbeli, hazai és európai metál és rock életéből, bár volt osztálytársam, Esztergár Zoltán az Ercsey Feri által dédelgetett Voices of Silence együttesben játszott, egy ideig követtem tevékenységüket.

Alaposan készültünk ám a tegnap esti eseményre. Csép Rékával meghallgattunk néhány számot a neten, kinyomtattuk és igyekeztünk megtanulni a számunkra legkedvesebb számot, a Fejetlenséget. Ezt sajnos nem játszották… 😦

Igen kellemes volt a helyszínen úgy a híres Unicum Lovagok két tagjával, mint az inkább népi hagyományok iránt érdeklődő Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület (Sztánai Lovasok) két alaptagjával találkozni… Ők is meglepődtek, de hát még én…

Igaz ugyan, hogy egy Kolozsvárról származó, de az Egyesült Királyságban élő hölgy miatt kétszer-háromszor majdnem kihívtam a rendőrséget, azt viszont nem gondoltam volna, hogy a koncert végeztével éppen az ajtónál várnak a városházához tartozó kékruhásokkal együtt… 🙂

Eléggé kiviseltük magunkat, de ez az a hely és idő volt… 🙂 Tudom, az outfit korántsem egy heavy metál koncertre való, de vasárnap lapszámfelelős voltam, munkából mentem a koncertre. Megbocsátható? 🙂

RÖHÖGŐGÖRCSÖT KAPSZ: miért nem mosnak a férfiak?


Ünnepek után sok a mosnivaló, mert alattuk nem lehet… Életemben csak egyszer mostam: akkor is Németországból telefonon kaptam az utasításokat. Nem véletlenül.

Bár a pszichológusok szerint a férfiak sokkal jobb gyakorlati érzékkel rendelkeznek, sokkal jobban értenek a számítástechnikai és távközlési eszközökhöz, mint a nők, a személygépkocsik és munkagépek vezetése is jobban megy, a mosógép továbbra is rejtély marad számukra…

Nem véletlenül… (A neten találtam)

1 2 3 4 5 6 7

Hó helyett köd karácsonykor Kolozsváron


kod park
Hozzá kell szoknunk…

A köd helyett a gyermekkori nagy havat kívántam volna karácsonyra. Maga az ünnep nem köt le annyira, az egyesek által gyakorolt extrém sport, azaz a vásárláslavina okozta nervozitás, sőt hisztéria elmúlásával a hó még inkább megnyugvást, békét és zen állapotot kölcsönzött volna – gondolom – mindannyiunk számára.

Ehelyett itt a köd.

Bár alternatív módszerként ez is megteszi: kissé mintha ez a meteorológiai jelenségnek is ugyanaz lenne a hatása.

Minden bizonnyal, az elkövetkező évtizedekben hozzá kell szoknunk a melegebbnél melegebb telekhez, s karácsonykor meg kell barátkoznunk a köddel.

Békés, nyugodt ünnepet!

FOTÓK, VIDEÓ – Ismét vér folyt a Főtéren


IMGL0334 [800x600]
Huszonhat évvel ezelőtt élesben ment (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fényképek a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használhatók!)
Művér. A tavaly. A performansz során. Kár, hogy idén nem ismételték meg, főleg a fiatal generációnak nyújtott volna képet arról, mi történt az 1989-es forradalom során Kolozsvár főterén.

Idén nem sikerült kijutnom a Hősök Temetőjébe gyertyát gyújtani azok sírjánál, akiknek köszönhetem a szabadságot, a Szabadságot és azt, hogy 20 éve újságíró vagyok a lapnál, s ezen belül 8 éve pedig az átalakított hírportáljánál.

Lehet, patetikusan hangzik, de amennyiben ők nem áldozzák fel életüket, ma talán Észak-Korea szintjén lennénk.

Idén csak lélekben gyújtottam gyertyát.

******************************************************************************

ELEMZÉS – How outsourcing is killing Cluj


internet1
Jövőre 15-ik éve veszem majd részt a Hannoverben szervezett CeBIT számítástechnikai és távközlési vásáron. A szakemberek ott is ugyanezeket az aggodalmakat fogalmazzák meg a kolozsvári outsourcing iparággal kapcsolatban…

A Szabadság november 28-i számában a témában írt cikkem körülbelül ugyanezeket a kérdéseket érintette. Tegnapelőtt egy szakember mélyrehatóbban elemezte a kérdést. Természetesen, ehhez is kritikusan érdemes/kell viszonyulni, de amennyire én ismerem az iparágat, nagy mértékben igaza van. A kolozsvári IT-cégek nem termékeket gyártanak, hanem nyugati termékekhez szoftot. S ezt adott pillanatban más is legyárthatja. A helyzet villámgyorsan változhat…

Alex Moldovan elemzése ide kattintva olvasható.

ELEMZÉS – “Még a varrónőből is programozót faragunk”. Erdély Szilícium-völgye: minden 25. kolozsvári ott dolgozik


halozat1
Összefonódások a számítástechnikában…
A Szabadság november 28-i számában írtam:
“A hivatalos adatok szerint jelenleg 14 ezer a bejegyzett számítástechnikai cégek száma az országban, ezek 9 százaléka Kolozsváron fejti ki tevékenységét, ugyanakkor Kolozsvár és Bukarest az első helyen áll az ezer alkalmazottnál többel rendelkező, az IT-szektorban tevékenykedő cégek számának tekintetében.

Egy felmérés most arra is rámutatott: minden 25. kolozsvári lakos az információtechnológia valamelyik ágazatában dolgozik, pedig szakemberek szerint a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmények évente körülbelül „csak” 600 programozót képeznek. A kereslet viszont annyira magas, hogy már a Moldovai Köztársaságból és Bukarestből is jönnek programozók Kolozsvárra, másfelől pedig a szektorban dolgozók annyira nyeregben érzik magukat, hogy sok esetben aránytalanul nagy fizetést kérnek, és rendszerint kapnak is. Ráadásul jövedelemadót sem kell fizetniük az államnak, nem csoda tehát, hogy igen vonzó a szakma.

kicsi
Számadatok

A hivatalos adatok szerint jelenleg 14 ezer a bejegyzett számítástechnikai cégek száma az országban, ezek 9 százaléka Kolozsváron fejti ki tevékenységét. Az ARIES által működtetett iTech Transilvania Klaszter által végzett és bemutatott felmérés szerint tavaly az információtechnológiai szektorban tevékenykedő valamennyi vállalat összesen 4 milliárd euró jövedelmet generált. Legalább annyira fontos az is, hogy országszerte a számítástechnikai ágazat több mint 75 ezer személynek biztosít állandó és stabilnak mondható munkahelyet. Ezekhez hozzáadódik az engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) hada, akik ideiglenesen vagy csupán egy-egy projekt erejéig dolgoznak együtt valamelyik számítástechnikai vállalattal: ezek száma 2014-ben hozzávetőlegesen 17 ezer volt.

A tanulmányhoz – a 14 ezer cég által a pénzügyi szervekhez benyújtott hivatalos dokumentumok alapján – 393 reprezentatív vállalatot választottak ki. A tőlük származó adatok elemzése alapján kiderül, hogy Kolozsvár és környéke a harmadik a legtöbb IT-vállalatnak helyet biztosító régiók között. Legalább ennyire érdekes adat, hogy országos szinten a lakosok számát figyelembe véve Kolozsváron található a legtöbb számítástechnikai szakember: huszonöt polgárból egy az IT-szektorban tevékenykedik.

kicsi1

A felmérés arra is kitért, melyek az országnak azok a régiói, ahol a legtöbb, 1000 alkalmazottnál többet foglalkoztató IT-cég működik. Az eredmény kimutatta: Bukarest és Kolozsvár holtversenyben első.

Nem hiába nevezik Kolozsvárt Erdély Szilícium-völgyének

– jegyezte meg ezzel kapcsolatosan a Szabadság által konzultált szakember. Az IT-specialista közölte azt is: a helyi és megyei önkormányzat iránymutató a számítástechnikai cégek számára nyújtott kezdemények vonatkozásában.

Voicu Oprean, az ARIES Transilvania elnöke valamilyen szinten alátámasztotta a lapunk által konzultált szakember véleményét.

Jelenleg az IT-szektor a legjelentősebb üzleti ágazat, a számítástechnikai cégek hozzák létre a legtöbb munkahelyet az országban. Lévén, hogy a külföldi vállalatok továbbra is érdeklődnek a romániai cégek által nyújtott szolgáltatások iránt, úgy ítéljük meg, a növekedés az elkövetkező időszakban is fennmaradt. Ez azt jelenti, hogy az IT-cégek továbbra is a legtöbb személyt alkalmazzák majd. Elvárásunk és célunk év végéig az, hogy az IT-szektorban dolgozó állandó és közvetlen – például az engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) – alkalmazottak száma haladja meg a 100 ezret. Tavaly decemberben számuk 93 ezer volt

nyilatkozta az elnök.

programozok
Egy kis erőfeszítés, átképzés, s máris 500-800 euró közötti lehet e kezdő fizetésed… Meddig tart az álom? (Fotó: http://www.transilvaniabusiness.ro)

A felmérés adatai szerint tavaly az iparág forgalma Romániában 16 milliárd lej (körülbelül 4 milliárd euró) volt, ami 2013-hoz képest 26%-os növekedés. A forgalom 11 százalékát a Kolozsváron bejegyzett IT-cégek generálták.”

A napokban egy igen komoly tapasztalattal rendelkező számítástechnikai szakember azt mondta nekem: szerinte igen gyengén teljesítenek azok a kollégák, akiket más szakmából képeznek át. A humán erőforrás akkut hiánya miatt a kolozsvári IT-cégek felgyorsították a „bárkiből programozót” programot, ezért a szaki azt mondta:

Te, még csak varrónőből nem faragtunk programozót az utóbbi időben…

Mennyit keresnek a programozók Kolozsváron?  Más iparágakhoz képest mennyire irreálisan magasak a fizetéseik, s még jövedelemadót sem fizetnek? Kiderül innen…

VIDEÓINTERJÚK – Boc nem tartotta be a háromnyelvű üdvözlőtáblákra vonatkozó ígéretét. Kit érdekel?!


Bár ma a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa rendezvénysorozatát koordináló SHARE Föderáció magyar ügyekért felelős alelnöke, Borzási Sarolta (videóinterjú itt), és Horváth Anna alpolgármester áttörésként értékelte azt, hogy az elmúlt közel 12 hónapban a román és a magyar szervezőcsapat példaértékű együttműködésről tett tanúbizonyságot, több rendezvény (lásd Day 15, Cluj Never Sleeps és Untold) magyarul is kommunikált, több promóciós anyagot Petőfi anyanyelvére is lefordítottak, maradt még Boc ígérete: az ifi főváros kapcsán többnyelvű üdvözlőtáblák Kolozsvár bejáratainál.

Emlékezzünk csak vissza: ezt Erdély fővárosának polgármestere akkor ígérte meg, amikor a magyar közösség mély kiábrándulására megfellebbezte a háromnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó, számunkra kedvező bírósági ítéletet.

Érzésem az, hogy Horváth Anna és az RMDSZ-es városi tanácsosok valahogy belenyugodtak abba: Boc nem fogja betartani ígéretét. Az úgynevezett totemekre (halottnak tűnik az ügy, nevezzük őket inkább tetemeknek) kiírták ugyan a pályázatot, talán nyerteseket is hirdettek, de az önkormányzatnak nem sikerült még megfelelő közterületet találnia ezek elhelyezésére. S itt megrekedt az ügy.

Valóban nincs már semmilyen eszköz arra, hogy rávegyék a városvezetőt ígérete betartására?

Az ügyben Horváth Annával készített videóinterjúm itt.

Bámulatos funkcionális rekonverzió a kolozsvári ipari negyedben


kicsi
Ez maradt a volt nehézgépgyárból… (Fotó: http://www.panoramio.com)

Néhány nappal ezelőtt Erdély fővárosának volt ipari negyedében jártam. Emlékszem, gyermekkoromban, sőt még fiatal koromban is 🙂 itt még hatalmas üzemek működtek, hömpölygött a szennyező füst az ég felé: Nehézgépgyár (CUG), ahol körülbelül 8 ezren dolgoztak, Sinterom, Napomar, Terapia, Sanex stb. A kommunista rendszer, „stílusosan”, Munka sugárútnak nevezte el az ipari negyed fő közlekedési vonalát, amelyen a vasútállomást a gyárakkal összekötő 100-as és a Monostor lakónegyedet ugyanezzel az övezettel összekötő 102-es villamos közlekedett. Elvégre tudomásom szerint a villamost éppen a munkásnegyedeknek az ipari zónával történő összeköttetés megteremtésére hozták létre. Jelenlegi haszna kérdőre vonható, de ha már hozzájárul a zajszennyezés növeléséhez, legalább környezetkímélő tömegközlekedési eszköz… 🙂

kicsi1
Ez maradt a volt CUG-ból…

Ma is van valamiféle ipari aktivitás a város eme részét, de az elmúlt negyed évszázadban rengeteget változott a cégek tevékenységi területe. Ott van például az ipari park, amelyben az amerikai érdekeltségű Emerson, amely többek között kőolajszivattyúkat és az ipari automatizáláshoz szükséges termékeket gyárt.

Az övezet külalakja radikálisan megváltozott: a volt téglagyárral szemben megjelent hatalmas bevásárlóközpont, a Real (most talán Auchan), a Sanex helyén cégeket, cégecskéket láttam. Hol van vajon az a több ezer, tízezer munkás, aki a volt üzemekben dolgozott? Nyugdíjban? Sikerült átképezniük magukat?

FOTÓK – Jövőre a Kolozsvári Magyar Napok határidőnaplóját használom


IMAG0641
Cluj/Kolozsvár/Klausenburg – 700

Persze, megmarad az internetes Google kalendárium, az ugyanis hűségesen emlékeztet, mikor, hova kell mennem, sőt, ez lesz a fő eszköz, de jövőre bevetem a ma Gergely Balázstól, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnökétől kapott stílusosan és ízlésesen összeállított 2016-os határidőnaplót is.

A bejegyzési naptár már a legelején négy nyelven emlékeztet arra, hogy jövőre ünnepeljük Kolozsvár városi rangra emelésének 700-ik évfordulóját. A határidőnapló ugyanakkor kiemeli a magyar közösség szempontjából fontos történelmi, politikai eseményeket, s külön figyelmeztet, jövőre mikor szervezik a Kolozsvári Magyar Napok hetedik kiadását – augusztus 14-21.

Amire még felfigyeltem az a határidőnapló végén levő román-magyar utcanévjegyzék és kétnyelvű várostérkép.

Szóval jövőre lesz internetes-digitális és hagyományos határidőnapló is. Asztali naptár egyelőre a Shanghai gyorsétkezdéből került, de remélem, az is (akárcsak az idén) Kolozsvári Magyar Napok vagy EMT lesz… 🙂

 

FOTÓRIPORT – Tenerife: lubickolás az Atlanti-óceánban, túrázás a Teide vulkán csúcsára (3718 méter), mesebeli városok látogatása (Negyedik rész)


Playa de la Americas
Különösképpen élvezetes a december eleji fürdőzés…

*************************************

A Kanári-szigetek egyik szigetén 🙂 (Tenerife) bekövetkezett garázdálkodásunk történetének első része itt tekinthető meg. Benne: Masca, túrázás, gyorcsónakozás és Garachico városka meglátogatása.

A második rész (túrázás Santa Cruz de Tenerife főváros és La Laguna volt főváros között és látogatás Orotavába) itt van.

A harmadik rész fotói (a 3718 méter magas Teide-csúcs megmászása) ide kattintva tekinthetők meg.

**************************************

Az utolsó napot lubickolással töltjük, élvezzük a Playa de la Américas szürke homokját és az Atlanti-óceánt. Elég meleg a víz a fürdéshez. Reggeli után minden becsomagolunk a kocsiba, eljagyjuk a Los Amigos diákszállást, hisz a fürdőzés után azonnal a repülőtérre kell mennünk.

 

 

 

FOTÓRIPORT – Tenerife: lubickolás az Atlanti-óceánban, túrázás a Teide vulkán csúcsára (3718 méter), mesebeli városok látogatása (Harmadik rész)


tenerife 122
Négyen a Teide-csúcson, 3718 méteren. Rendesen éreztük az oxigénhiány hatásait…

A Kanári-szigetek egyik szigetén 🙂 (Tenerife) bekövetkezett garázdálkodásunk történetének első része itt tekinthető meg. Benne: Masca, túrázás, gyorcsónakozás és Garachico városka meglátogatása.

A második rész (túrázás Santa Cruz de Tenerife főváros és La Laguna volt főváros között és látogatás Orotavába) itt van.

********************************************

A Kanári-szigeteken (pontosabban Tenerife) töltött mini vakációnk harmadik napján eléggé későn indultunk meghódítani a Teide vulkán csúcsát (3718 méter). Nos, nem aktív.

A fotók alatti szövegből kiderülnek a részletek…