Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2016. november


A Bibi-Heybat mecset mögött a James Bond olajmező egyik olajfúrója látszik. A tengerpart mentén tele van velük. Nem, nem a mecsetekre gondolok...

A Bibi-Heybat mecset mögött a James Bond olajmező egyik olajfúrója látszik. A tengerpart mentén tele van velük. Nem, nem a mecsetekre gondolok…

Ma a 17 órai híradó után a Kolozsvári Rádió magyar adásának Sajtóklub című műsorában az aberbajdzsáni élményekről beszélgetek Mihály István kollégámmal.

Hangolj ránk! 🙂

A Szabadságban megjelent élménybeszámoló itt olvasható.

Read Full Post »


20161127_133400

Hol vannak a túratársak?

Elég volt a betondzsungelből, a friss szmogból: a szombati bükki kiruccanás a péntek késő estig tartó whist kártyajáték (powered by Jakab Adorján), no meg az ezt követő, hajnalig tartó Bulgakov-buli miatt elmaradt, de vasárnap már nem volt kegyelem: a negatív hőmérséklet és a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés ellenére (eső, heve széllökések) kimentünk a Vigyázóra.

Mindenhol jó, de a legjobb a természetben

illetve

Mens sana in corpore sano

és

Nincs rossz idő, csak gyenge túrázó

jelmondatokból kiindulva négyen (Bibi, Réka, Arnold s jómagam) nekivágtunk a kalandnak a rozsdás Dacia Solenza Grand Cherokee Pathmaker Especially Limited „Trailbalezer” Editionnal.

20161127_154631

Régi kedves ismerőssel a menedékházban. Adi, a meteorológus, az élő legenda… 🙂

Sajnos hóláncot logisztikai okokból nem tudtuk magunkhoz tenni, de szerencsére nem is volt szükség rá.

Megelpő módon csak jóval a menedékház fölött volt hó. A meteóig viszont heves széllökésekben és sűrű ködben volt részünk, Bibi a menedékházban maradt. Jól tette. De mi szadó-mazo túrázók vagyunk, nekünk ez is, így is finom volt… 🙂

 

Read Full Post »


Születésnapi kiruccanás volt (november 18-23.) , 73 eurós Budapest-Lisszabon Wizz Air menettérti repülőjeggyel. Vétek lenne elszalasztani ezeket a lehetőségeket. Utolsó pillanatban és rendkívül körülményesen ugyan, de végül sikerült bérmentes szállást találunk a CouchSurfing segítségével. Köszönjük, Luis (a lisszaboni házigazdánk) és Eduardo (Portóban szállásolt el bennünket)!

Portó sokkal jobban tetszett, mint Lisszabon. A mostani látogatással ismét betartottam a szabályt: télen délre, nyáron északra.

Részletek az alábbi videókon, fotókon és ezek képaláírásában.

 

 

 

 

***************************************************************************************************

Kattints az első fotóra!

Read Full Post »


There’s more to see than we originally anticipated. But we try to keep up the pace. And find soe geocaches along the way… 😎

 

Read Full Post »


lisszabon

Vár Lisszabon…

Pénteken repülünk Lisszabonba, amolyan születésnapi kiruccanás ez. Nem ám akármilyen alkalom a harmincadik… :), ezért egy új ország (talán az ötvenegyedik) kerül fel a jegyzékemre. Tudom, nem verseny ez, sem önmagammal, sem másokkal, de szeretem az újat, a változatosat, a mást. Utazásra gondolok, természetesen!

Igen ám, de még mindig nem sikerült sem Lisszabonban sem Portóban szállást intézni a Kanapészörfölők internetes platform segítségével, így már az airbnb által posztolt egyáltalán nem zsebeinkre szabott ajánlatait böngésszük… Van talán egy ismerősöd, barátod, aki befogadna? Hálózsákot is tudunk vinni.. 🙂

Porto

… és Porto… 🙂

Természetesen, az ingyen szállás majdhogynem létfontosságú az egyetemi hallgató és a kiskeresetű újságíró számára, de egy helyi személynél lakni nem csak ezért nagyon fontos, hanem azért is, mert szemén keresztül fedezhetjük fel a várost, van egy kapcsolatember, amely biztonságérzetet jelent. Mi több, megmutat olyan helyeket, ahova a turisták nem mennek: például egy lakónegyedi vagy belvárosi kulturális klaszter, szórakozóhely, kocsma, ahova ő jár. Ilyen volt például Tel Avivban vagy Barcelonában is. Van egy név, egy arc, egy történet, egy-egy közös élmény, amely emberi és szakmai szempontból egyaránt fontos – cikket és/vagy blogbejegyzést írok majd élményeinkről. A házigazdán keresztül más helyieket is megismerhetünk, szélesítve, gazdagítva, elmélyítve ezáltal az élmény kavalkádot, bővítve a hatások tárházát. Az utazás, az ismerkedés szélesíti az ember látókörét, hatások érik, toleránsabbá, megértőbbé, mi több, empátiásabbá válik.

portugalia

Hova érdemes még elmenni, mit érdemes megnézni Lisszabonon és Portón kívül?

Legrosszabb esetben kevesebbet eszünk és/vagy iszunk… 🙂 Holnap még gumiabroncs-csere (a határon nézik), Papp Réka segítségével sikerült előjegyeznem magam az egyik műhelynél. Tegnap ellenőriztem, rajta vagyok a jegyzéken! 🙂

S jön még a budapesti szállás csütörtökről péntekre, mert a repülés napján elindulni a Dacia Solenza Grand Cherokee PathMaker Especially Limited „Trailblazer” Editionnal igencsak rizikós. Főleg hideg időben melegen ajánlott egy nappal azelőtt elindulni vele Budapestre… A Wizz Air gép ugyanis innen repül Lisszabonba…

S tartani a kapcsolatot a lisszaboni és portói turisztikai irodával annak érdekében, hogy érdekes helyeket látogassunk meg. Szóval: van még néhány teendő… 🙂 Ja, s a Bla-bla car telekocsi segítségével utasokat találni a benzinköltség csökkentésére és a jó társaság fokozására… 🙂

Tanács, tipp?

Read Full Post »


gumiabroncs-csere

Sokat kell várni…

Persze utolsó utáni pillanatban, azaz az első hóhullás következtében létrejött pánik után, de mégis korán kezdtem. Mármint ma reggel korán. Sajnos, nem jutott eszembe, tavasszal, hol cserélték le a Dacia Solenza Grand Cherokee Pathmaker (!) Especially Limited „Trailblazer” Edition téli gumiabroncsait, de utólag hiába jutott eszembe, mert Péternek ki van kapcsolva a mobiltelefonja. Lehet, nem véletlenül…

Előbb elmentem a Monostor-Hajnal negyed bekötőút elején levő műhelyhez, hátha előjegyeznek. Semmi esély.

Egy fiú dolgozik, a várakozási idő körülbelül 40 perc. Nincs előjegyzés. Szerencse kell

Mondta bájosan a nő.

Bejöttem a szerkesztőségbe, betettem Vass János sofőrünk segítségével a gumiabroncsokat a csomagtartóba, feltöltöttem egy gyorshírt a WebSzabadságra, majd irány a Györgyfalvi negyed végén levő műhely. A tippet a Monostori úton, a volt sörgyár melletti Daciákra szakosodott autósbolt eladója adta.

Non-stop, tehát több esély van, hogy ne legyenek sokan. Hátha programálnak

Biztatott.

A szerkesztőségi intermezzo után oda irányultam. Olyan sor volt, mint hajdanán a benzinért. „Természetesen” itt sincs előjegyzés.

La nimereală

mondták a fiúk. Azaz csakis találomra.

Nem “kápálóznék”, hacsak csütörtökön nem kellene Budapestre utaznom. Múltkor nézték a határon, valahogy kimagyaráztam a kopott nyári gumiabroncsokat, de nem hiszem, hogy ez a végtelenségig megy…

Tippek, ötletek?

*******************************************************************

FEJLEMÉNY1: Papp Réka ajánlotta a Facebookon ezt a műhelyt. Hívtam őket, nem vették fel. Képzeljétek: visszahívtak, s előjegyeztek. Van ilyen is. Lássuk, betartják. S hadd lám, milyen a szolgáltatás…

**********************************************************************

FEJLEMÉNY2: Betartották a szavukat. Az adott időpontban ott voltam, azonnal fogadtak. Ráadsául egy magyarul beszélő dolgozó is volt. Titkuk: magukért dolgoznak, a két munkás egyben tulajdonos is.  A minőséggel is elégedett voltam.

**********************************************************************

Read Full Post »


Immár negyedik alkalommal veszek részt az Európa Tanács által szervezett Demokráciáért Világfórumon – World Forum for Democracy. Az intézmény úgy érezte, szüksége van egy széleskörű tömeget megmozgató rendezvényre. S jól tette. Mert így találkozni, társalogni, tanulni lehet a lengyeltől, meg lehet ismerni a Moldova Köztársaságból érkezetteket, kapcsolatba lehet kerülni Strasburg polgármesterével, illetve a Reporters Sans Frontiere/Reporters Without Borders illetékeseivel, tehetséges, háborút látott fotósaival.

wfd

Köszönöm!

 

Kiváló lehetőség.

Amikor viszont egyszer csak valaki azt mondja az egyik panelben, hogy Szomáliában született, a háború miatt családjával Kenyába költözött, majd több afrikai országon áthaladva és a Földközi tengeren átkelve Európába érkezett, kicsit értetlenül áll az ember az információk előtt. Aztán folytatja: Máltán meggyőzte az egyik legolvasottabb napilapjának a főszerkesztőjét, hogy a kiadvány hírportálján elindíthassa blogját.

Ő Farah Abdi

Írói tehetségemnek köszönhetően híres lettem, szexuális orientáltságom miatt pedig menedékjogot kértem. Már gyermekként rádöbbentem arra, hogy férfiként inkább a lányokkal szeretek játszani. Otthon nem vallhattam be, hogy transszexuális vagyok, üldöztek volna a muzulmán többségű országban, Európába kellett jönnöm. Ötször próbáltam meg Líbiából Málta szigetére jutni, megannyi alkalommal visszatoloncoltak. Amikor sikerült, a szigeten azonnal börtönbe zártak, bár a nemzetközi jog szerint ezt nem tehették volna meg. 2012-ben menedékjogot kértem, s szexuális beállítottságom miatt védettséget élveztem

mesélte Farah, aki jelenleg egyértelműen és meggyőzően nőnek néz ki.

12-resolution-de-lecran

Rengeteg nehézségen ment keresztül, de végül afrikai migránsként sikerült beilleszkednie és komoly eredményeket elérnie Európában (Saját felvétel)

Read Full Post »

Older Posts »