
Ötön indultunk bringázni a Főtérről, de mégis egyedül érkeztem Sallai Jánoshoz Szamosújvárra… S még vonatozás is volt benne. 2016 ősze óta nem bringáztam, 2016 végén következett be a meniszkusz-szakadásom, 2017 májusában műtötték meg a térdemet, most szombaton 54.5 kilométert bicikliztem.
Jánossal, Botival, Krisztiánnal és Ákossal vágtunk neki az útnak, örvendek, hogy a listavezető a gyér érdeklődés ellenére mégis megszervezte a biciklitúrát.
Féltettem is a térdemet, a fiúknak városi biciklijük volt, gyorsabban haladtak, a tempójuk is sokkal jobb volt, mint az enyém, így már az elején eléggé lemaradtam.
A történet többi részéért kattints az első fotóra! 🙂

Féltettem is a térdemet, a fiúknak városi biciklijük volt, nekem túrabringám, gyorsabban haladtak, a tempójuk is sokkal jobb volt, mint az enyém, így már az elején eléggé lemaradtam. A repülőtér környékén megvártak, de Apahidán már nem láttam őket. Ledepiztem, hogy nem vártak meg, az első buszmegálló után letértem a főútról, egy boltból kakaós kávét vásároltam, a kis hátizsákomban levő kenyeret pedig mellé fogyasztottam el reggelire. János és Ákos is hívott, de azt hittem, már távol vannak, írtam nekik SMS-t, menjenek nyugodtan, találkozunk majd Szamosújváron. Pedig alig egy kilométerre lehettünk egymástól… A felirat a bolt ablakában volt…

Visszafordultam Nemeszsukra, a községben rossz irányba, azaz Füzesmikola (Nicula) helyett Kolozsvár/Dés irányába tértem, úgy emlékeztem, a Kis-Szamos partja mellett halad egy út… Hát nem. Azaz csak egy ideig, pontosabban a bővülő Bosch telephely és a régi Nokia-gyár mellett Válaszútig. Itt értem ki a Kolozsvár-Dés főútra, amelyen semmiképp sem akartam bringázni

Végül kifundáltam, hogy ha leszállok Désen, akkor Szentbenedek (Mănăstirea), Szilágytő (Salatiu), Péterháza (Petrești) és Szamosújvárnémeti (Mintiu Gherlii) érintésével 15 kilométert tehetek meg Szamosújvárig, s körülbelül ugyanakkor érkeztem meg, mint a többiek, akik Nemeszsukon letértek jobbra, Szék irányába. Így is történt… Kiváló vacsora kevéske alkohollal Jánosnál, majd Ákosnál, a Petőfi-öszdöndíjas haverünknél aludtunk. Köszönjük a vendéglátást!
![20180310_163512 A Wikipédia szerint 1573-ban Báthory István fejedelem Szentbenedek birtokot Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozta, aki Kornis-kastély a főépületét emelte. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye, Kereszturi Kata tulajdona volt, de ugyanebben az évben a birtokot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adta, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolták. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott. 1914-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgattak filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult. 1948-ban az épületet államosították. 1950–51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették.[4] Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975–76-ban renoválták. A kastélyhoz tartozó búcsútemplomot ma az ortodox egyház használja. A kastélyt Kornis Gabriella grófnő visszaperelte az államtól 2006–2007 körül, állaga azóta is romlik. 2016-ban a bejárat melletti két unikornisszobor egyikét ismeretlen tettesek ledöntötték](https://koliver.files.wordpress.com/2018/03/20180310_163512.jpg?w=258&h=145)
A Wikipédia szerint 1573-ban Báthory István fejedelem Szentbenedek birtokot Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozta, aki Kornis-kastély a főépületét emelte. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye, Kereszturi Kata tulajdona volt, de ugyanebben az évben a birtokot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adta, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolták. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott. 1914-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgattak filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult. 1948-ban az épületet államosították. 1950–51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették.[4] Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975–76-ban renoválták. A kastélyhoz tartozó búcsútemplomot ma az ortodox egyház használja. A kastélyt Kornis Gabriella grófnő visszaperelte az államtól 2006–2007 körül, állaga azóta is romlik. 2016-ban a bejárat melletti két unikornisszobor egyikét ismeretlen tettesek ledöntötték
Reklámok