VIDEÓRIPORT – Nem úszta meg Dăncilă: szembe kellett néznie a kolozsvári tüntetőkkel…


A Studház előtt hiába várták…

Előbb a Diákművelődési Ház előtt gyülekeztek, ám amikor megtudták, hogy a kormányfő tanácsadói más helyszínt választottak a PSD-s elöljárókkal történő találkozóra, akkor a tiltakozók (Umbrela Anticorupţie és Baricada Civică) az Onkológiai Intézet elé vonultak. Itt sem sikerült hallatniuk a hangjukat, Dăncilă ugyanis az egészségügyi intézményhez tartozó udvaron levő templomba ment, onnan pedig egy hátsó ajtón az épületbe.

Hiába várták az onkológiai intézet főbejáratánál…

Meg sem várták, hogy távozzon, az onkológiából ugyanis négy helyen is távozhatott. Egy több mint 10 éve Németországból Kolozsvárra telepedett nő azt mondta, nincsenek elegen, ezért egy olyan helyre mennek, ahol biztos farkasszemet tudnak nézni a miniszterelnökkel.

Az egyik tüntető vécépapírral akarta megdobni a miniszterelnököt?

Ez a hely az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek Trefort (Babeş) utcai épülete volt, ahol Dăncilă a felsőfokú oktatási intézmény vezetőségével tárgyalt.

Érkezéskor és távozáskor a miniszterelnöknek heves tiltakozással kellett szembesülnie, a megbeszélést viszont egy olyan hátsó szobában szervezték, mondta nem hivatalosan az egyik hivatalosság, ahova nem hallszik a füttyszó és a kiabálás.

Nem ez történt akkor, amikor

a sajtónak nyilatkozott: a konferenciaterem ablakai épp az utcára néztek, s a videón is hallszik a tiltakozók skandálása.

A káoszt, a csendőri fellépést, a tiltakozás milyenségét, a kormányfő nyilatkozatát, érkezéseit és távozását tartalmazó videóriportom ide kattintva tekinthető meg.

Orbán Viktor, Tonk Márton, a tó és a békák


Kis hátizsákkal, diákosan (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Tetszik, mert ha a Sapientia kolozsvári dékánja, Tonk Márton van a prezídiumban, akkor nem száraz, hanem szellemes felvezetőre lehet számítani. Így volt ez ma is, amikor a magyar miniszterelnök előadása előtt beszélt.

A Sapientia kolozsvári karának Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes általi 2013-as átadása óta soha nem volt ekkora az egy négyzetméterre eső magyar kormányképviselők vagy RMDSZ-képviselők száma. Tiszta szerencse, hogy ezt nem érvényes a hallhatókra és az oktatókra, mert akkor a miniszterelnök azt kérdezné, tulajdonképpen mivel foglalkozunk egyetemünkön. Jelenleg a magyar politikai diskurzusban nagy karriert fut be az állatokkal való példálózás. Én a békát említeném, ugyanis amikor átadtuk a rektori hivatal kolozsvári épületét a miniszterelnök úr azt mondta, ha megvan a tó, akkor előbb-útóbb lesznek benne békák. Kérem, ossza meg gondolatait a jelenlevőkkel

– tréfálkozott a dékán.

A magyar miniszterelnök szerint

az erdélyi magyar felsőfokú oktatási intézmény létezése és működése

megcáfolhatatlan végső tudományos bizonyíték

az egyetem megalapítása mellett, s hogy az akkoriban előrelátott egyetemi fejlődés bekövetkezett.

A tréfa után

következhettek a mélyenszántó politikafilozófiai és geostratégiai gondolatok.

Orbán Viktor minden hájjal megkent politikus – volt ideje ide fejlődni, hisz több mint 30 éve csinálja. Rendszerellenes, lázadó fiatalként kezdte, Soros-ösztöndíjas is volt, ma pedig éppen arról beszélt, hogy Európában

előretörnek a rendszerellenes, a népi tiltakozások során létrejött pártok.

Akkoriban a népi tiltakozás ideológiai, rendszermegdöntési, generációs alapokról indult, de erős volt a gazdasági vonal is. A francia sárgamellényesek nem a kapitalista rendszert akarják megdönteni, bár igen erős a baloldali gazdasági rendszert idealizáló nézet.

Orbán Viktor mai beszédében volt bőven

migránsozás is, ám aránylag módjával, a sajtótájon elegánsan kitért a frappáns válaszadás elől, s érdekes módon, nem használta ki a románokon talált fogásokat.

Orbán eleve jóval magasabb szintű intellektuális eszmefuttatást produkált, rendszerbe épített gondolatsort közölt, mint Tusványoson. Alkalmazkodott a közeghez, a helyhez és a hallgatóság igényeihez.

Csak férfiak (Fotó: Facebook)

Érvrendszere csak látszólag kifogástalan. A kritikai szemlélet megköveteli a keresztényi elvek szó szerinti alkalmazását (szeresd felebarátodat, mint önmagadat), a Ferenc pápa által hirdetett befogadás gyakorlatba ültetését.

Igen ám, de Orbán Viktor személyében politikusról, s nem pedig egy keresztény vallási vezetőről beszélünk.

Jól strukturálta és magyarázta a magyarok

három örök dolgát,

kifejtette, részletezte az érveket, jó volt a vonalvezetés és az indoklás. Konkrét, mondhatni nyílvánvaló, mindenki számára érthető célt és utat vázolt fel. Igen ám, de betű szerint akarjuk követni azokat?

Miért nem ebédelt a Rhédeyben? Zavarta volna a KMDSZ Diáknapok csapatai által keltett zaj? Miért nem látogatta meg a Szent Mihály templomot?

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ – Koszovóról… albánul


Racak: készségesen álltak rendelkezésemre, válaszoltak kérdéseimre

Hysen Hundozi koszovói újságíró kollégámnak és a Google fordítónak köszönhetően albán nyelven is megjelent a koszovói szilveszterről a Szabadságban megjelent élménybeszámolóm.

Köszönöm a fáradozást!

A cikk a pristinai székhelyű Koszovói Televízió (RTK) honlapján jelent meg és itt olvasható/tekinthető meg. 🙂

FOTÓRIPORT, VIDEÓ – Kiváló hétvége a Bedellőn és a Poarta Zmeilor panzióban


Nem könnyű feljutni a Sárkánykapuig (geoláda is van…) Saját felvételek

Ez volt immár a negyedik vagy az ötödik próbálkozásom feljutni a Bedellő-csúcsra. Újabb kudarc. MIÉRT? Két helyen nem jártam még túrázni: itt és a Dobrudzsai-hegyekben.

Spontán és utolsó pillanati

szervezést követően eldőlt: végül a Bedellőt célozzuk meg és a 6 évvel ezelőtt már meglátogatott Poarta Zmeilor (Sárkánykapu) panziót választjuk bázisnak. Nem bántuk meg.

Pénteken este érkeztünk a mesebeli helyre. Florea úr két fővárosi biciklissel társalgott. Az általa készített bort fogyasztották. Minek fölvinni a csomagokat a szobába? Minket is az asztalhoz invitál, meséli a világ szinte minden tájáról érkezett vendégeivel kapcsolatos történeteket, a panzió indulásához és fejlesztéséhez kötődő sztorikat: 2003-ban indult, folyamatosan bővítették, jelenleg körülbelül 30-40 vendég befogadására alkalmas. Mintha évek óta ismernénk egymást: kiváló a hangulat, jó a társaság.

Tiszta, ízlésesen berendezett szobák

Későn fekszünk,

szombaton későn ébredünk. Az épület másik szárnyában vagyunk, a Sárkány család Vitéz Fiú szobájában, nem hallszik át a húszas gyulafehérvári fiatalokból álló csoport bulijának zaja.

Szombaton délelőtt napsütés, a határban szántanak.

A szombati és vasárnapi túráról meséljenek a fotók. Kérlek, kattints az elsőre:

***************

FOTÓ – Amerikai katonákat szállító repülőgép landolt Kolozsváron?


Kiket hozott tulajdonképpen? (Bart Imre felvétele)

Minden bizonnyal NATO-szövetségesünk katonáit hozta Erdély fővárosába az a repülőgép, amely Bart Imre repülőgépkukkoló (plane spotter) szerint az Amerikai Egyesült Államok keleti partjáról indult, ugyanott tankolt, onnan pedig egyenesen Kolozsvárra repült. A katonák minden bizonnyal az aranyosgyéresi légi támaszpontra siettek.

Jelenleg Ukrajnában pihen, a tegnap este 9 órai landolást követően repült el oda

írta Bart Imre.

A légi közlekedést figyelemmel követő spotter szerint a gép a Texas államban levő Forth Worth katonai bázisról indult, majd a Newfoundlandben levő Gander repülőtéren tankolt.

Innen már én is követtem. Csütörtökön este 9 órakor érkezett Kolozsvárra.

Az interkontinentális (például Kolozsvár-New York) kereskedelmi repülőgépek le- és felszállását csupán a kolozsvári légikikötő kifutópályájának a rövidsége akadályozza meg, állították több ízben Erdély legnagyobb repülőterének illetékesei.

Akkor mégis hogyan sikerült leszállnia az amerikai gépnek?!

****

Szervezzük a Plane Spotting Napok tavaszi kiadását, reméljük, összejön…

FOTÓRIPORT – A társasági tánctábor figurái közé illesztett gondolatok


A következő-következő generáció

Valójában stratégiai tévedést követtem el,

amikor valamiből kifolyólag azt képzeltem, hogy a társasági tánctábort ott folytathatom, ahol 2012-ben abbahagytam. Úgy emlékszem, azóta nem vettem részt a Kolozsvári Társastánc Egyesület által Kalotaszentkirály-Zentelkén szervezett rendezvényen. Úgy gondoltam, csupán felveszem a szálat, s minden a hajdani kerékvágásban halad tovább.

Tévedtem.

Tudom: aki nosztalgiázik, az minden jel szerint öregszik, ám képtelen vagyok elvonatkoztatni a 2011-es bogártelki és a 2012-es kalotaszentkirályi tánctáborok baráti-családi hangulatától. Szegi Márknak, Kocsis Andreának és Pusztai Lindának köszönhetően rendkívül értékes embereket ismerhettem meg. S egyébként is: hány párkapcsolat született és házasság köttetett a kolozsvári magyar társasági táncmozgalomnak köszönhetően…

Így kell csinálni…

Bár valamennyien kiváló oktatók, táncolni csak mértékkel sikerült megtanulnom (2007 óta megszakításokkal ugyan, de jártam táncolni…), de lehet, ez csupán egy mellékvágány: akárcsak az egyetemi tanulmányok esetében, a közeg, az értékes emberek, legalább annyit nyomnak a latban akár a tudás felhalmozása, a figurák elsajátítása.

Szabadtéri táncoktatás

Visszatérve: fel kellett volna ismernem, hogy

már évekkel ezelőtt (radikális) generációváltás következett be, az ilyenkor jelentkező pozitívumokkal és az ellentétes polaritású következményekkel együtt. Bár néhányan kedvesek és segítőkészek, sajnos sokukkal nem sikerült megtalálnom a hangot. Tudom, valamennyien értékes, jó emberek. My mistake.

Számomra a 8 és 7 évvel ezelőtti baráti-családi hangulatot idén Dóri, Jocó és Szami képviselte. Kiválóan táncolnak az új generáció tagjai, mi több, sok-sok hazai és nemzetközi versenyen helyt álltak, ám sokukat más értékek vezényelnek, mások a célok, az eszközök, új úton járnak. S ezzel valójában semmi gond nincs.

Csakhogy ebben a közegben a régi gárda

egyik tagja nemigen találja meg a helyét. Minden bizonnyal bennem van a hiba, nekem kellene jobban alkalmazkodnom, s empatikusabbnak lennem. Ez most sajnos nem sikerült. Ezt pedig, igen, kudarcként élem meg.

A lányok… angyalok

Ugyanakkor egy-két alkalommal hiányzott a sikerélmény és az elégtétel. Konkrétan akkor, amikor a sokkal jobb ritmusérzékűekhez igazított haladó oktatás zajlott, s többünk képtelen volt tartani a lépést. Ám amikor a kezdők és kissé a középhaladók szintjén, újból és újból ismételtük a figurákat, a nap végén úgy éreztem: tanultam valamit. S ezt mások is megerősítették.

Kiváló volt a helyszín, az oktatás minősége, köszönöm szépen, hogy elmehettem!

Egy percig sem bánom, hogy péntek estétől hétfő estig ebben a közegben voltam, s az olcsó repülőjegyek ellenére nem utaztunk Máltára. Ebben más is közrejátszott, persze.

Köszönöm a szervezőknek, az oktatóknak, a 2007 óta kezdőn (rajtam) segítőkön!

Továbbra is a kolozsvári magyar társastánc-mozgalom elkötelezett híve maradok.