CIKK – Személyszállítás földön és égen. Taxis és pilóta


Egyéni sorsokon keresztül

igyekszem rávilágítani a koronavírus-járvány miatt bizonyos iparágakban, illetve bővebb körben a gazdaságban kialakult helyzetre. Ugyanakkor egy-egy ágazatot, tevékenységet, szolgáltatást veszek górcső alá.

Körülbelül egy hónappal ezelőtt

taxissal, pilótával, szájsebésszel, gyógyszertárassal, a kolozsvári véradó központ igazgatónőjével, az internet-szolgáltatókkal, az ortopédia egyik orvosával, alkohol-üzlet képviselőjével, postással, fodrásszal, vendéglőssel, bisztróssal, autószerelővel, futárszolgálatossal, biciklijavítóval társalogtam.

Mintegy hónap elteltével ismét felhívom őket: most milyen a helyzet?

Itt az első adag, amely egy váratlan új forrással egészült ki…

A Szabadság mai számában megjelent cikkem ide kattintva olvasható.

Láthatatlan, ismeretlen


Mivé tette egy vírus a világot… (Saját felvétel)

Természetes, hogy fél az ember mindattól, ami láthatatlan és ismeretlen:

ilyen például az új koronavírus. Kezdeti fázisban azt mondhattuk, essünk át rajta az elején, ugyanis a szakemberek szerint a lakosság 60-70 százaléka megfertőződik. Aztán kiderült, a kórházakban (ismét vagy továbbra is) áldatlan állapotok uralkodnak, ott nagyobb veszély leselkedik az emberre, s amúgy is: amíg nincs vakcina, ismét elkaphatjuk a vírust, s kezdődhet minden elölről.

Egy társadalmat annak alapján lehet megítélni,

hogyan bánik az idősekkel és az állatokkal. Örvendetes, hogy beindult az idős szomszédok segítését célzó kezdeményezés, az állatokról sajnos nemigen sikerült gondoskodni. A verebek és galambok, a kóbor kutyák és macskák is megérzik az emberi tevékenység visszaesését, igyekezzünk róluk is gondoskodni. Amikor száraz kenyerem van, szórok nekik a Főtéren, illetve teszek olyan helyekre maradék ételt, ahol tudom, hogy macskák vannak.

Újragondoljuk az életünket

Ismét alap lesz az, hogy kevesebbet, de alaposabban. Remélhetőleg, másoknál is előtérbe kerülnek a posztmateriális értékek. Az utóbbi hetekben több időnk volt olyasmire, ami eddig esetleg a perifériára szorult, az elmúlt időszak megtanított arra, hogy sok mindent bánjunk vagy még jobban értékeljünk.

A természet (ki) hívása

Az elmúlt és a még hátralévő időszak kétségtelenül az aktív, változatos és sokrétű életmódot folytatóknak volt a legnehezebb: nem lehetett kirándulni, utazni, világot látni, s ezáltal élményeket, tapasztalatokat gyűjteni. Elmaradt a kaland, kielégítetlen maradt a felfedezés vágya, az új, a szokatlan, a váratlan megtapasztalása. Elmaradt a környezetünk megismerése, a világ egy nagy börtönné vált.

Hiányzott a természet, a szél, az eső, még az a jégeső is, amitől kopogott a koponyám és amelytől bőrig áztam. Bármennyi jéghideg patakon átkeltem volna mezítláb, csakhogy a hegyekben lehessek. Szomjaztam volna, csak mehessek.

CIKK – Nem figyelsz oda, s a hekker kiüríti a bankszámládat!


Figyeljünk, kinek, milyen adatainkat adunk meg

Igen, van olyan ember Kolozsváron,

aki a Kolozs Megyei Rendőr-felügyelőség kriminalisztikai osztályán dolgozik, ugyanakkor a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa és jogász.

Ennyi kell neki, mindhárom minőségében zaklattam az utóbbi időben.

Legutóbb az internet bankingről, az online fizetésről faggattam. Kattints ide.

FOTÓK – Segítő szomszédok


Kenyér, citrom és kolbász (Saját felvételek)

Élelem, gyógyszer beszerzésére vagy csak egyszerűen egy jó szóra,

beszélgetésre van szükségük. Mindenképpen el kell kerülni azt, hogy kitegyék magukat a veszélyének és megfertőződjenek, ezért a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell mozgásterüket. Ők az idős szomszédjaink.

Koruknál fogva tapasztaltak, de mégsem annyira,

hogy az új helyzethez teljesen alkalmazkodni tudjanak: nem megy még a digitalizált világhoz történő felzárkózás, akadozik a számlafizetés, nincs jártasság az online világban.

Csendélet világjárvány idején

Jogosan bizalmatlanok az interneten vagy a bankkártyával történő fizetéssel, inkább elmennek a város másik végére kivenni a nyugdíjat a bankautomatából, csakhogy kézben legyen a pénz…

A szomszedok.ro portál segíteni próbál. Ha ismersz olyan idős személyt, akinek szüksége van a szomszédja segítségére, itt jelezd.

Véletlenül találkoztunk a Széchenyi téren, felajánlottam segítségemet. Jóleső érzés volt ismét kapcsolatba kerülni egyik volt tanárommal. Segítségnyújtás és nosztalgiázás.

FOTÓRIPORT – Vissza 25 évet


A kínainak Magyarországnak adományozták, az anyaország kormány pedig Erdélybe is juttatott belőlük (Saját felvételek)

1995-ben segélyszállítmányokról írtam első tényfeltáró riportomat

a Szabadságnak, még nem voltam húsz éves. Ma ugyanebben a témában fotó- és videóriportot készítettem a regionális magyar napilapnak. Bezárult egy kör. Eltérések és hasonlóságok.

Újságírói pályafutásom elején holland

civil szervezetek és magánszemélyek adományainak sorsáról írtam, ma pedig magyar kormány segélyszállítmányának szétosztását dokumentáltam. Szomorú, hogy 25 év után szinte ugyanott tartunk: nem tudunk megállani a lábunkon.

Most nem élelmiszerek és ruházati cikkek érkeztek, akárcsak az 1990-es években, hanem védőfelszerelések és fertőtlenítőszerek

Regionális érdekek és értékek: kétségtelenül érdek is fűződik mindenhez, amolyan mozgatórugója ez szinte valamennyi tevékenységnek. A magyar kormány is adományként kapta a védőfelszereléseket és fertőtlenítőszereket, de becsületére legyen mondja, gondolt a határon túli magyarokra is.

Itt aztán elkezdődött az adok-kapok,

kinek és miért adok, a román nacionalisták etnikai síkra terelték az ügyet, bár a mai körúton is kiderült: nagyon sok román családi orvos is részesült a magyar kormány adományából.

Helyi érdekek és értékek: 🙂

Tanulságos volt a mai félnapos, őrült tempóban megtett körút: visszatértem a kilencvenes évekbe…

Fotóriport és a ma meglátogatott települések itt.

CSAK NÉHÁNY FOTÓ – Különleges nap


Együtt, de mégis négyesben (Saját felvételek)

Szerteágaznak a gondolataim,

hadd rendszerezzem őket… Mégis, különleges, mi több, történelmi időket élünk…

Mennyire lelkesen és hatalmasan belevetjük majd magunkat az Életbe

és a salsa lépések és figurák megtanulásába. Számomra ez a „koronavírus-fogadalom”.

Szombaton kibicikliztem a Bükkbe,

sok fotót készítettem, gumidefektem is volt, de egy taxis hölgy és Serény Tibi ezt is megoldotta. Nyolc órát töltöttem a szabadban, minimális emberi kontaktussal, legálisan.

A biciklizés és gyaloglás során készített fotóriport ide kattintva tekinthető meg.

CIKK – Patthelyzetben tulajdonosok, albérlők: mi legyen a lakbérrel?


Szakember: a lakástulajdonosoknak szolidaritásról, megértésről és empátiáról kellene tanúbizonyságot tenniük (Fotó: Facebook)

Az utóbbi időben több barátom, ismerősöm kérte, nézzek utána, mi a helyzet a lakbérek fizetésével, vajon a kormány gondolt-e a kényszerszabadságra küldött alkalmazottakra és a munka nélkül maradt munkavállalókra.

Felmerült ugyanakkor a lakások tulajdonosaival történő egyeztetés kérdése, van-e érdekvédelmi szervezet, amelyik felvállalja képviseletüket.

Mindenki kíváncsi volt, mi, hogyan változik a helyzet.

A cikkem itt olvasható.

FOTÓRIPORT – A normalitás illúziója


Szürreális (Felvételem egy 17 éves fényképezőgéppel készült ma késő este)

Már látom, amint azok a dolgok, amelyeket ismétlődőnek, enyhén unalmasnak tartottam,

mennyire izgalmasak és újszerűek lesznek néhány hét múlva. Amennyiben lesz oltószer és/vagy gyorsteszt, ismét iszunk majd nagyokat a Kaja Tanya vagy a Bulgakov teraszán, ízletes vacsorát fogyasztunk az 1568 bisztróban, az Indigó indiai vendéglőben pedig az ázsiai falatoknak örvendünk.

Ez most mind távolinak tűnik,

a szakemberek szimulálása napi 60-70 halottat prognosztizál az elkövetkező napokban/hetekben. Jobb ezeket a híreket nem is olvasni.

Bemásolom ide, ne legyenek illúzióink.

Datele rezultate pe scenariul probabil:

1. Începând cu aprox. 8 aprilie, vom trece de 5.000 de confirmați. În modelul meu, confirmații și spitalizații sunt puși împreuna. Dar o parte sunt în carantina de fapt.

2. Undeva pe 25 aprilie – 30 aprilie (+-5 zile) vom trece de 1.000 de decese.

3. Peak-ul (cazuri în spital și carantina cu simptome grave) va începe cam pe 7-9 aprilie și va dura pâna în 15 mai. Dupa 15 mai vom scadea sub 5.000 de oameni în spitale și carantina.

4. Ziua cu cei mai mult oameni în spitale va fi aproximativ între 17-25 aprilie. Cu aproximativ 8.535 oameni în spitale și carantina dar cu simptome grave.

5. În perioada de peak (vârf- n.red.) vom avea cam 35-40 de decese pe zi.

6. La 1 iulie, ma aștept sa fi declarat deja epidemia învinsa. Cu câteva cazuri noi declarate pe vremea aia. Sau aproape nici unul.

7. La 1 iulie când vom fi învins, vom avea 2.657 decese.

Azért a barátok ölelése, vállveregetése, ugratása vagy jó szava, a bármi, ami már csak volt, nagyon-nagyon hiányzik! Neked is?

A ma készített fotóriportom itt.

Ezt játszd be, s úgy nézd meg a fotóriportot.

CIKK – A gazdasági halálspirál rosszabb/ellenőrizhetetlenebb, mint a koronavírus?


Függőben (A saját felvétel március 19-én készült a Sétatéren)

A világjárvány romániai megjelenése óta

próbálom felgöngyölíteni a gazdaságra mért hatását, következményeit. Több szakma, iparág képviselőjével beszéltem, megszólaltattam a kis- és középvállalatok képviselőit, kisiparosokat, egyéni vállalkozókat, cikkek sora jelent meg a Szabadságban.

Úgy érzem, míg a járvány terjedése kapcsán (a neheze csak most jön!)

az állam kétségbeesve reagál, a részleges kijárási tilalommal pedig szinte teljesen megbénult a gazdasági élet, a központi illetékes hatóságok nem fordítanak elég figyelmet a gazdasági intézkedésekre.

A Szabadság mai számában megjelent cikkemben a romániai gazdaság motorja kerül reflektorfénybe, kattints ide.