Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for the ‘Balkán-körút’ Category


Az út talán legmeghatóbb felvétele: muzulmán család imádkozik a srebrenicai tömegsírnál

Az út talán legmeghatóbb felvétele: muzulmán család imádkozik a srebrenicai tömegsírnál

Életre szóló élmény, így jellemezhető a ma véget ért Balkán-körút. 16 nap alatt összesen 3071 kilométert tettünk meg 5 országon keresztül.

Benzinköltség: kb. 150 euro, fejenként 75. Szállás többnyire CouchSurfing. Plusz szállások: Vukovar (1 éjszaka, családi panizó, fejenként 20 euro), Dubrovnik (1 éjszaka, sátorozás – Camp Solitudo, fejenként 15 euro), Kotor (1 éjszaka, családi panzió, fejenként 2o euro), Pristina (1 éjszaka, “Professor” magánszállás, fejenként 10 euro), Belgrád (2 éjszaka, kollégiumi szállás, fejenként 30 euro) összesen 95 euro fejenként 16 nap alatt.

Útban Brckoból Tuzlába kissé eltévedtünk. Pontosabban nem a fő-, hanem egy, a térképen vékony fehér jelzésű erdei úton autózgattunk. Olyan út volt, mint amilyen a bükki erdőben visz a csürülyei tóhoz. Ott láttuk ezt a jelzést: ne térj le az útról, aknamező... Nagyon ott volt a murok...

Útban Brckoból Tuzlába kissé eltévedtünk. Pontosabban nem a fő-, hanem egy, a térképen vékony fehér jelzésű erdei úton autózgattunk. Olyan út volt, mint amilyen a bükki erdőben visz a csürülyei tóhoz. Ott láttuk ezt a jelzést: ne térj le az útról, aknamező... Nagyon ott volt a murok...

Minden a tervek szerint zajlott, nem kellett sietnünk, nem paráztunk, habár Koszovóban rendesen és állandóan nagyon ott volt a murok…

Mintha sót tettek volna a friss sebre, annyira fájt látni a tömegsírok, az atrocitások, a kivégzések, a gyász helyeit. Az, ami a horvátokkal, a bosnyákokkal megtörtént, velünk, erdélyi magyarokkal is ugyanúgy megtörténhetett volna. Aki azt mondja nekem, hogy ááá, dehogy, az, diplomatikusan fogalmazva, rettenetesen naiv!!!

Csak egy a rengeteg dokumentumfilm közül…

Más: két kakukktujást rejtettem el a Balkán-körútról szóló beszámolóimba. Az egyik Ferenc Jóska meggyilkolása Szarajevóban (valaki ki is javított, ugyanis Ferenc Ferdinándról van szó). Aki megfejti a másodikat, azzal iszom egy sört a Bulgakovban, és kap egy ajándékot is… Nos?

Ha nyerünk fegyverrel kergetnek el a bingószalonból? A helybéliek szerint nagyon sok polgárnak van fegyvere...

Ha nyerünk fegyverrel kergetnek el a bingószalonból? A helybéliek szerint nagyon sok polgárnak van fegyvere...

UPTADE 1 (augusztus 17., 00:15): Két zeneszám határozta meg a Balkán-körútunkat. Érdekes, az egyiket éppen akkor játszodták be a rádióba (a kocsimnak csak az eredeti Dacia kazettás lejátszója van meg, rádióval), amikor még nem tudtuk, hogy aznap este hol és hogyan alszunk. Ez volt az első “himnuszunk”.

Lévén, hogy barátnőmmel, Enikővel korántsem egyszerű feladatra vállakoztunk, a második “himnusz” pedig ez volt…

Read Full Post »


*** Nincs magyar billentyuzet***

Az egyetlen utjelzo tablak Pristina kornyeken. Tankoknak elony.

Az egyetlen utjelzo tablak Pristina kornyeken. Tankoknak elony.

Tuleltuk Koszovot… Masfel napot toltottnuk Pristinaban. TELJES A KAOSZ. Csak az kepes aterezni, amit mi ereztunk, aki oda latogatott, es kocsit vezetett a varosban. Meg voltunk gyozodve, hogy utott kocsival tavozunk onnan. Az emberek baratsagosak, az utak godrosek, szemetesek. Olyan ez fovaros, mint egy jarni tanulo gyerek. Hemzsegnek az ENSZ, EU, s az amerikai gepkocsik. Egy checkpoint a masik utan. Megalltunk, de azt sem tudtuk, ki, es miert ellenoriz. Lehettek volna hamis rendorok. Akkor annyi lett volna nakunk. Kijelzetlen utak, hianycikk az utjelzes, a savvalaszto. Pristinat es Kosovska Mitrovicat egy falusinak mondhato ut (epulo autopalya), nyomor.

Alban rendszamu gepkocsit ellenoriznek a koszovoi rendorok a mitrovicai hidon. Tilos volt fenykepezni.

Alban rendszamu gepkocsit ellenoriznek a koszovoi rendorok a mitrovicai hidon. Tilos volt fenykepezni.

Mitrovica – a tovabbra is kettevalasztott varos. Egyik oldalan a szerbek, a masikon az albanok. Minket nem ellenoriztek a hidon torteno atkeleskor, mindenki mast igen.

A nyomor fizetoeszkoze az euro…

Problemamentesen sikerult bejutnunk Szerbiaba. A trukk: Montenegrobol nem ajalnatos bemenni Koszovoba, ugyanis a szerbek tovabbra sem ismerik el az orszag fuggetlenseget. Amennyiben Montenegrobol megy valaki at Koszovoba, akkor nem engedik be Szerbiaba, mivel Koszovo hivatalosan nem letezik. Tehat vissza kell mennie Montenegroba, s onnan

CSak igy lehetett leallitani a szerbeket. Amerikai bombatalalatot ert epulet Belgrad kozpontjaban...

Csak igy lehetett leallitani a szerbeket. Amerikai bombatalalat erte az epuletet Belgrad kozpontjaban...

Szerbiaba. Mi is Montenegrobol atmentunk Szerbiaba, kaptunk belepesi pecsetet, s hivatalosan nem hagytuk el az orszag teruletet meg akkor sem, ha beleptunk Koszovoba. A Szerbia-Koszovo “hataron” ugyanis a szerbek nem pecseteltek be az utlevelunkbe, ugyanis nem orszaghatar, nincs is szerb hatarorseg, csak rendori alakulat. A koszovoi oldalon egy papiros kaptunk, nem pecseteltek be az utlevelunkbe. Meg csak annyi kellett volna, ugyanis akkor a szerbek semmilyen esetben nem engedtek volna be az orszagba…

Belgradig kifogastalan ut vezetett. Feludules volt a totalkasor koszovoi utak utan. Belgradban ket ejszakat aludtunk, egy kollegiumban, fejenkent 15 eurot fizettunk egy ejszakara. A kolesz 300 meterre volt az elnoki palotatol, a parlament epuletetol.

Csodalatos Ujvidek kozpontja. Oriasi setalo ovezetet hoztak letre. Viszont kopar minden, hianyzik a zold. Ilyen vonatkozasban peldakep lehet Szabadka fotere...

Csodalatos Ujvidek kozpontja. Oriasi setalo ovezetet hoztak letre. Viszont kopar minden, hianyzik a zold. Ilyen vonatkozasban peldakep lehet Szabadka fotere...

Penteken este erkeztunk Ujvidekre. Egy szerb lanynal szalltunk meg. Vegre hallottuk a szerbek sztorijat is. Este szerb tarsasagban soroztunk. Mindenki kivancsi volt arra, mi a helyzet Koszovoban. Mi meg arra voltunk kivancsiak, ok mit gondolnak Koszovorol.

Ujvidekrol Kolozsvarra vezetett volna az ut, de ugy iteltuk meg, tul hosszu lesz, ezert megszalltunk Eniko kolleganojenel Devan. Csak nyugisan, lazan, problemamentesen.

Vasarnap Deva-Kolozsvar.

S maris vege a 16 napos Balkan-korutnak. Ujvideken kezdotott (Szabadka), s Ujvideken vegzodott (Ujvidek) Minden a terv szerint zajlott anelkul, hogy barmit is eroltettunk volna, barhova is rohantunk volna.

A koszovoi fotok ide kattintva nezhetok meg.

A kotori-obolrol keszitett video itt.

Vajon miert hagytak ugy bBelgrad kozpontjaban az amerikaiak altal lebombazott epuletet? A sokkolo video ide kattintva nezheto meg.

Lehet, meg visszaterunk...

Lehet, meg visszaterunk...

Balkan-korut: 16 nap alatt mindenben volt reszunk: 3 csillagos szalloda, satorozas, CouchSurfing, siksag, forrosag, hegyek, iteletido, huvos. haborus sebek, tengerpart, napozas, uszaklas, bizakodo ifju generacio, vajdasagi magyarok, horvatok, bosnyakok, boszniai szerbek, oblok, kvazi haborus ovezet, checkpoint, monenegroiak, Belgrad, s ismet Vajdasag.

De mindezekrol a kozeljovoben talan szemelyesen. Tervezunk kepes, videos eloadast tartani, remeljuk, lesz idonk ra. Ha nem, akkor majd szemleyesen egy-ket sor mellett…

Read Full Post »


Komppal keltünk át a Kotor-öblön

Komppal keltünk át a Kotor-öblön

Eddig ez volt a két legkeményebb nap. Minden szempontból. Tudtuk, hogy körülményes és kalandos lesz Montenegróból átmenni Szerbiába egy, a külföldiek által egyáltalán nem használt határátkelőhelyen, s ugyanilyen helyen átmenni Szerbiából a belgrádi kormány által el nem ismert, tehát nem létező Koszovóba…

Rádásul amire a legforróbb részre értünk BESÖTÉTEDETT…

Paradicsomi tájak valahol Podgorica és Koszovó között

Paradicsomi tájak valahol Podgorica és Koszovó között

Délután indultunk el Kotorból (Montenegró), komppal átkeltünk az öblön, óriásit rövödítettünk. Aztán jöttek a végeérhetetlen hegyek Podgoricáig, Montenegró fővárosáig. Innen körülményessé vált az út. Megnéztük a csodálatos szurdokot, majd ismét be a hegyekbe. Kb. 12oo méter magasan haladtunk.

Előbb elhagytuk Montenegrót és beléptünk Szerbiába de alig 15 kilométer erejéig. Erre azért volt szükség, hogy legyen szerb kilépési pecsét az útlevelünkbe. Ha ez nincs Koszovóból NEM ENGEDNEK BE SZERBIÁBA.

Kemény murok volt fényképezni. A szerb check point  koszovoó határnál. Csak akkor közeledhettünk, amikor elemlámpával jeleztek nekünk.

Kemény murok volt fényképezni. A szerb check point Koszovó határnál. Csak akkor közeledhettünk, amikor elemlámpával jeleztek nekünk.

A szerb-koszovói határon csak szerb rendőrök és nem határőrök voltak. Háborús zónára emlékeztető környezet: szögesdrót, óriási betonlapok. Teljesen besötétedett. A murok nagyon ott volt!!! A koszovói határátkelőnél előbb a helyi határrendőr kérte el az útleveleket, majd hirtelen megjelent egy magas, szőke alak. Karján az EU zászló. Megkönnyebbültem. Román csendőrök és békefenntartók is voltak…

A koszovóiak nem pecsételtek az útlevelünkbe. A finn békefenntartó ezt adta.

A koszovóiak nem pecsételtek az útlevelünkbe. A finn békefenntartó ezt adta.

Az út a határtól Kosovka Mitrovicáig, illetve innen Pristináig leírhatatlan. Teljes sötétség, no man’s land. Hirtelen látjuk, hogy 6o Km/h, majd 40 Km/h, majd 20 Km/h. Majd STOP-Customs. What the hell? Egy nyugati köszöntött. Kérdeztem mit akar? Azt mondta: security check. A murok megmozdult, bennebb ment.

Pristinában sikerült eléggé könnyen megtalálnunk a szállásunkat. Ma felfedezzük a várost, majd irány ismét a teljesen megosztott Kosovska Mitrovica, majd Belgrád. Remélem, túléljük.

Bevizelős: ha 9o napnál többet akarsz maradni Koszovóba, akkor egy hotmailos címre kell írnod egy kérést...

Bevizelős: ha 9o napnál többet akarsz maradni Koszovóba, akkor egy hotmailos címre kell írnod egy kérést...

Read Full Post »


Ugye megrte kimászni az óriási szintkülönséget?

Ugye megérte kimászni az óriási szintkülönséget?

Hétfőn, augusztus tizedikén nyugisan lazán ájöttünk Dubrovnikból a Kotor (Montenegró) közelében levő szállásunkhoz, a Lucic családhoz, akiket szarajevói házigazdánk, Gwen ajánlott.

Herceg Novi, a Kotori-öböl és környéke reveláció volt.  Csodálatos tájak. Hétfői kora délutáni érkezésünk után eleszélgettünk a család tagjaival, majd ellátogattunk a szálláshelyüktől alig 2o kilométerre levő Kotorig. Felmásztunk az erődítményig (onnan fényképeztem) a szintkülönbség legalább 7oo méter. Tengerszintről indultunk…

Persze, hogy tilosban parkoltam Kotorban. El is akarták vinni a Solenzámat. Kiegyeztem a rendőrrel igen sajátos módon… Otthon mesélek! Nem adtam csúszópénzt!!!

Este a család vacsorával várt. Végtelenül kedvesek. A család tagjainak éreztünk magukat!

Hogy kedden, augusztus 11-én merre vezet innen az utunk? Az még bizonytalan… Következő bejegyzésemből kiderül…

Read Full Post »


Kezdetben, a helybéliek tanácsára, nem mertük jobban megközelíteni a Dubrovnik fölötti kommunikációs tornyot és Napoleon erődítményét... Az aknák miatt.

Kezdetben, a helybéliek tanácsára, nem mertük jobban megközelíteni a Dubrovnik fölötti kommunikációs tornyot és Napoleon erődítményét... Az aknák miatt.

Nem, nem történt semmi velünk annak ellenére, hogy három napja nem írtam internetes naplót… Pedig történhetett volna… Akár vasárnap, augusztus 9-én is itt, Dubrovnikban. A város feletti dombon, a kommunikációs torony és Napoleon erődítménye (komoly!) közelében aknák és elhagyatott lövészárkok közvetlen közelében jártunk. Két helybéli, egyikük Vedran Miovic, az ingatlanügynök mondta: ő nem menne oda. Mi elmentünk. Megúsztuk. Csodálatos volt fentről Dubrovnik! De miért bombázták a háború elején a szerbek?! Mi értelme volt? Mely volt a katonai motiváció? Mikor lesz már végre egy

Végül mégis felmentünk, pedig aknamező mellett kellett elmennünk. Itt egy aknák által körülvett hajdani szerb lövészárok a kommunikációs torony közelében.

Végül mégis felmentünk, pedig aknamező mellett kellett elmennünk. Itt egy aknák által körülvett hajdani szerb lövészárok a kommunikációs torony közelében.

nemzetközi katonai bíróság, ahol fel lehet tenni a szerb tábornonoknak a következő kérdést:

– What legitimate MILITARY target did you bomb in Dubrovnik? Where was the Croatian Army? In the UNESCO World Heritage Site of the Old Town?! Were they preparing the atomic bomb to distroy Serbia in the basement of the Castle? If there were no legitimate MILITARY targets in Dubrovnik

Megérte a rizikó: lélegzetelállító látvány fogadott az aknamező és a lövészárkok után!

Megérte a rizikó: lélegzetelállító látvány fogadott az aknamező és a lövészárkok után!

what and why were you bombing? Were you besieging the city to kill civilians? That is a WAR CRIME, didn’t you know?

Szóval valahogy így kellene kezelni a kérdést. És a helyszínen kivégezni őket! A Nyugat messze túl passzív, pámpász, tolomák, szinisztrát, mentál handikápát volt. Mikor a Jugoszláv Hadsereg, vagyis a szerbek az általunk is vasárnap meglátogatott, a városra néző (mint nálunk Fellegvár) hegyről bombázták Dubrovnikot, akkor nem a Nyugat, a rohadék Nyugat, hanem Szarajevó (akkor még nem

Gyöngyszem az egész óváros

Gyöngyszem az egész óváros

volt ostrom alatt) segített, mesélte vasárnap délben nekünk Vedran Miovic, a 24 éves dubrovniki lakós, amikor a városba történő érkeztünkkor eltévedtünk és tőle kértünk útbaigzítást. HOL VOLT A NYUGAT?! Miért tátották a szájukat? Ezen nem is érdemes bosszankodni!

De ne vágjunk a dolgok elejébe.

Korábbi blogbejegyzésemet a csütörtök esti, mostari képekkel és videókkal fejeztem be. Másnap, pénteken ismét meglátogattunk az Öreg-hidat, majd délután Mostárból elindultunk Neumba, ahol két éjszakát, azaz vasárnap délig maradtunk.

Paradicsomi táj: a Mostar és Neum között levő vízesés (hirtelen elfelejtettem a nevét...)

Paradicsomi táj: a Mostar és Neum között levő vízesés (hirtelen elfelejtettem a nevét...)

Neum, a bosnyák tengerpart. Összesen 15 kilométer hosszú. Tizenöt. Rettenetesen kicsi egy ilyen nagy és büszke országnak…. Ooops. Előbb Bosznia-Hercegovinából át kellett kelnünk Horvátországba, majd nem sokkal Neum után ismét Horvátországba. Zökkenőmentes volt a határátkelés.

Neumban napoztunk, lazultunk. Leégtem. Éjjel Enikő napkrémmel és tejföllel kenegette a hátamat, karjaimat, combjaimat…

Elég volt a kavicsos, topless lányok nélküli, túlzsúfolt bosnyák tengarpartból. Vasárnap elindultunk Dubrovnikba.

Azt hiszem, már írtam, de érdemes ismét megemlíteni: Bosznia-Hercegoviában a Volkswagen Golf (valamennyi évjárat) a nemzeti személygépkocsi. Túlzás nélkül: minden tizedik kocsi Volkswagen Golf! Mintha segélyként az amerikaiak Volkswagen Golfot dobtak volna le ejtőernyővel…

Dubrovnik - mindent megér!

Dubrovnik - mindent megér!

Útban errefele meglátogattunk a csodálatos, paradicsomi tájat felidéző vízesést… a fenébe, elfelejtettem a nevét. Dukrovnikig álomi szép tájakon vezetett át az út.

Ma egész nap Dubrovnikot látogattuk. S még holnap, hétfőn is lesz időnk rá, ugyanis innen nincs messze Montenegró, s a Kotori-öböl, a következő szálláshelyünk. A lényeg: csak nyugisan, lazán utazunk, rövid távot teszünk meg. Elvégre összesen 16 nap áll rendelkezésünkre…

Az útvonalról szóló blogbejegyzésem ide kattintva olvasható el.

De inkább beszéljen a sok csodaszép fotó…

… illetve a mostari híd nappal videó…

… valamint az aknamező és lövészárok közelében, Dukrovnik fölött levő hegyen készült videó…

Read Full Post »


Srebrenica - sírkő ameddig a szem ellát. 8372 muzulmán nőt, gyermeket, férfit mészároltak le a szerbek

Srebrenica - sírkő ameddig a szem ellát. 8372 muzulmán nőt, gyermeket, férfit mészároltak le a szerbek (A Balkán-körút során készített fotók saját felvételek)

Érdekes, Srebrenica előtt ismét sírtak az Istenek. Mielőtt a boszniai szerb katonaság által elkövetett genocídium helyszínéhez érkeztünk volna komor és haragos felhők gyűltek össze, majd megnyílt az ég. És szakadt az eső. Sírtak az Istenek.

(A mai és az eddigi fényképek itt)

De előbb: Tuzlában töltöttük az éjszakát két német kanpészörfölő (CouchSurfing) lány társaságában. Egyikük 3 éve világkörüli úton van… Ma délelőtt meglátogattuk a központot, pontosabban azt a helyet, ahova 1995 nyarán állítólag a szerb katonai erők bombát dobtak. Ennek következtében közel 100 civil életét vesztette. Most kávézók, kocsmák veszik körül a helyet… Enyhén szólva, szokatlan látvány, élmény. Ennél csak az volt keményebb, hogy a srebrenicai tömegsír és emlékmű egyik őre szerb nemzetiségű…

Srebrenicát korántsem volt könnyű megtalálni. könnyű megtalálni. Lévén, hogy a Szerb Köztársaságban található, szinte kizárólag cirill betűkkel tüntették fel az irányt. Tehát kérdezősködnünk kellett.

A szerbek bombája Tuzla főterének közepére csapódott be. 27 kilométeres távolságból lőtték ki a lövedéket. Jól kiszámították. Mintha Tordát a feleki tetőről bombázták volna...

A szerbek bombája Tuzla főterének közepére csapódott be. 27 kilométeres távolságból lőtték ki a lövedéket. Jól kiszámították. Mintha Tordát a feleki tetőről bombázták volna…

A tömegsír helyszíne földön kívüli élményt jelent. Negatív értelemben. Ez nem amolyan második világháborús színhely, ahol tömeggyilkosságot követtek el. Ahhoz valahogy teljesen másképp vonatkoztatunk érzelmeket, érzéseket, ugyanis nem a mi életünk során történt tragédiáról van szó. Srebrenica viszont alig 14 évvel ezelőtt történt, mikor mindannyiunk életben volt. Tehát: it happened under our watch – ahogy az angol mondaná.

A tömegsír színhelye után bementünk Srebrenica községbe is. Mintha a háború csak 1 évvel ezelőtt ért volna véget: a sebek, a nyomok mindenhol láthatók. Megrázó volt ugyanoda lépni, ahova minden bizonnyal Radko Mladici boszniai szerb katonai vezető lépett alig 14 évvel ezelőtt, és ahol ezekre a szörnyű atrocitásokra került sor. Grrrr.

Srebrenica község központjában újabb mecset épül.

Srebrenica község központjában újabb mecset épül.

Csodálatos táj kísért Szarajevóig. Álomi szép helyek. GPS (elvből nem használok) nélkül is nagyon könnyen sikerült megtalálnunk szarajevói szállásunkat. Házigazdánk a Nemzetközi Háborús Bűnök Bíróságának dolgozik. Többet nem írhatok, megígértem neki, ugyanis újságírói fülek által sohasem hallott információkat osztott meg velünk…

Holnap és holnapután Szarajevó, majd Mostar, Neum és Dubrovnik

UPDATE (augusztus 5., 10:21):  Tegnap este érkezésünk után vihar tombolt Szarajevóban. Még ma is sírnak az Istenek. Érdekes, hogy ugyanez történt Vukovarban, Srebrenicában a tömegsírhoz történő érkezésünk előtt és most Szarajevóban….

Csodás a szállásunk, a híres Holiday Inn szálloda közvetlen közelében lakunk, a központban. Házigazdánk egy büntetőjogra, s azon belül háborús bűnökre szakosodott belga ügyvédnő… Van kivel, mit beszélni…

Read Full Post »


Vukovar főtere. Múlt és jelen.

Vukovar főtere. Múlt és jelen.

Ma délután indultunk el Szabadkáról, s Zombor után máris átértünk Horvátországba. Se a szerb, se a horvát oldalon nem volt macera a határőrséggel vagy a vámosokkal. Igaz, egy szót se beszéltek se angolul se németül, de kedvesek voltak.

Eszék főtere olyan, mint amilyen Kolozsvár Főtere lesz. Félelmetes. Kopár, barátságtalan. Ezzel szemben Szabadka főtere fákkal körülvett, a magasztos Városháza által dominált gyönyörű övezet.

Egy román (bukaresti) rendszámú kocsit láttunk, nincsenek turisták.

Vukovar sokkal kisebb, mint gondoltuk. Mindenhol jelen vannak még a délszláv válság, a háború sebei: szétlőtt, romba dőlt épületek.

Sétáltunk a Duna partján. A folyó másik oldalán Szerbia látható. Onnan lőtték a várost…

Holnap indulunk Tuzlába, Bosznia-Hercegovina keleti részébe. Útvonalunk: Vukovar-Brcko (Republika Srbska)-Bijeljina-Srebrenica-Tuzla.

Read Full Post »

Older Posts »