Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for the ‘Magánvéleményem’ Category


Levitáció a Királyerdőben…

Mindig van egy rendkívül érdekes, megmagyarázhatatlan és megfoghatatlan dinamikája a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK, CSA) tagjai és szimpatizánsai által szervezett, nem hivatalos Nyuszitúrának. Idén sem volt ez másképp… Váratlan fordulatok, visszatérő motívumok, eső és napsütés.

Sok minden viszont változott. Mi is. Korral jár? Vagy ezt sokat emlegetjük? Ez már nosztalgia? Azt vettem elsősorban észre, hogy néhányan sokkal-sokkal érzékenyebbek lettek. Ugyanazok a poénok, szívatások más, mélyebb hatást váltanak ki. Hamarabb veszünk zokon dolgokat. Kezdjük túl komolyan venni magunkat?!

Emlékszel erre?

Az április 14-17. időszakban megejtett kiruccanás során régi és új résztvevők is voltak: fiatalok és tapasztaltak egyaránt. Bár csupán az érdekesebb mozzanatokat dokumentálta, valakiről azt hitték, kém… 🙂 S meg is kérdezték tőle… 🙂 Elgondolkodtam a dolgon: ha valakit így megkérdeznek, a kíváncsiskodó szerint az érintett igennel fog válaszolni? 🙂 S mégis, mit lehet egy Nyuszitúrán kémkedni?! 🙂 🙂 🙂

Az útvonal? Királyerdő… 🙂 Kolozsvár- Biharfüred- Lesi-tó környéke – Erdődámos – Cărmăzan-hegy – Vársonkolyos. Alvás? Hol félig elhagyatott erdészházban a Lesi-tónál (én a horkolás miatt külön, ugyanabban az épülőfélben levő hétvégi házban, mint a múltkor), hol low-cost panzióban, hol pedig az egyik barlangász által készségesen felajánlott hétvégi házban (a többiek a szobákban a földön, én – szintén a horkolás miatt  – a padláson).

A kontaktlencse-keresés… rejtély… 🙂

A SZABADSÁG érzése és átélése, a félig-meddig nomád életmód megtapasztalása, a bajtársi hangulat, az együvé tartozás – megfizethetetlen. Még akkor is, ha a bal térdemben bekövetkezett meniszkusz-szakadás miatt fizikailag végig fájdalmas volt a gyalogtúra: első nap egy-két kilométer, második nap nyolc, harmadik nap pedig tizenöt. Sebaj, májusban megműtik, s visszakapom a régi életemet, ami nélkül nem érdemes… élni.. 🙂 Feleségem nincs, gyermekem nincs, érte/értük nem kell gürcölnöm, pénzem nagyon kevés van, nem gyűjtök, vagyonom nincs és nem is lesz, tehát (másképp) ÉLEK.

Inkább meséljenek a fotók (képaláírásokkal és a videóösszeállítás):

 

Kattints az első fotóra!

Read Full Post »


Hátha az európai normalitás útjára lépünk…

Nem emlékszem, hogy 20 év alatt a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal valamelyik román alkalmazottja valamelyik kommunikációs csatornán külön felhívta volna a figyelmemet a városvezető sajtótájékoztatójára. 1997 óta foglalkozom a városháza helyi híreivel, eddig viszont még nem figyelmeztettek, nehogy elszalasszam a városvezető sajtóértekezletét. Egyébként az is alapos gyanúra ad okot, hogy Emil Boc egyáltalán sajtóértekezletet tart. Ilyesmire több éve nem volt példa.

Már a fentiek elültették a bogarat a fejembe. Aztán néhány SMS különböző személyeknek (sajnos mindenkitől csak sejtelmes választ kaptam), a még inkább megerősödött bennem a sejtés, hogy a mai sajtótájon Boc bejelenti: mégsem fellebbezi meg a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében a magyarság számára kedvező ítéletet.

Számításaim szerint a határidő kedden, április 11-én járt volna le, a városházának ugyanis március 25-27 között kézbesítették az ítéletet.

Részletek és háttérinfó itt.

*************************

FEJLEMÉNY: Boc bejelentette: nem fellebbezi meg a Kolozs Megyei Törvényszék ítéletét. Nyugodt hétvégét!

Read Full Post »


Csütürtök estétől hétfő hajnalig… 🙂

Öregszik az ember, ha egyre többet nosztalgiázik? Felüdítő élmény volt visszapörgetni az emlékeket a tegnap hivatalosan és ünnepélyesen újraindult Ernesto klubban. Régi ismerősök, megannyi közös élmény és KIVÁLÓ ZENE.

Ismeritek azt a szólás-mondást:

Kolozsváron hol van a polgármesteri hivatal?

Az Ernestóval szemben!

Remélem, az elkövetkező években is sok-sok új élmény kötődik majd ehhez a helyhez! Sok sikert!

Read Full Post »


2014-ben és 2015-ben, mi több, idén Désen lehetett, a Román Egyesülés közelgő 100 éves évfodulója alkalmából Kolozsváron már nem lehet… ((© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Ahelyett, hogy arról beszélnénk: Emil Bocnak, Kolozsvár polgármesterének nem volt bátorsága eljönni a március 15-i kolozsvári ünnepségnek a Biasini-szállodánál zajlott részére (sem), mi több, senkit sem küldött maga helyett, illetve arról, egy év alatt nem volt hajlandó (bár tavaly ilyenkor megígérte) találkozni a Musai-Muszáj akciócsoport civiljeivel, a tegnapi blogbejegyzésem kapcsán egymást pofozzuk a FB-n. Jellemző… 🙂

Éredekes, hogy a csendőrség nem csapott le a több tucat résztvevő által kézben vitt papírzászlócskákra, csak Fancsali Ernőt, Soós Sándort és a velük egy csoportban levőket szemelték ki…

Az általam a március 15-i kolozsvári ünnepség kapcsán készített videók itt tekinthetők meg.

Kordokumentum: a csendőrség tegnapi közleménye.

 

Read Full Post »


Csendőr: ő mondta. Szervező: Micsoda? Könyörgöm, maga észnél van?! ((© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Tragikomikus jelenetek zajlottak ma Kolozsváron: a csendőrség állításaira hagyatkozva az EMNP-sek azt állították, a szervezők (vagyis az RMDSZ Kolozs és kolozsvári szervezetének vezetői, munkatársai) utasítására a bakancsosok eltávolították őket a tömegből, megbüntették őket. Furcsálltam az ügyet, ezért utána néztem a dolgoknak, mi több, sikerült szembesíteni a feleket.

Kiderült: valaki hallotta, amint az egyik szervező azt kéri a csendőröktől, távolítsák el Fancsali Ernőt, Soós Sándort, az EMNP kolozsvári, illetve Kolozs megyei szervezetének elnökét a felvonulók közül, mert Erdély zászlójával mennek végig a belvároson. Előbbit és egy másik társát meg is büntették, fejenként 500 lejre. Utóbbit, amint az itt elérhető képsorokon is látszik, a Szent Mihály templom hátsó bejáratánál, a Mátyás király szoborcsoport mögött tartóztatták fel a csendőrök. Amint az Rohonyi D. Iván kollégám fotóján is látszik, jelen volt az egyik főszervező is, aki minden bizonnyal elmagyarázta: nem az ő utasítására, kérésére történt mindez. Ennek ellenére Soós Sándor mást nyilatkozott a sajtónak. Azt, amit elhitt a csendőröknek.

Később, jelen voltam a Csoma Botond és az intézkedő csendőrparancsnok, illetve Boti és az EMNP-sek közti tisztázó beszélgetésnek.

A következtetésem: a csendőrségnek sikerült egymás ellen uszítani a magyart a magyarral. A Nemzeti Ünnepen. Szép teljesítmény. A székely zászló után most Erdély zászlaja volt soron.

Egyébként a szervek ennyi munkatársát az elmúlt években nem láttam terepen. Keményen gyűjtötték a bizonyítékokat, amelyeket megfelelő pillanatban elővehetnek.

Emlékszem, a koszovói katonai beavatkozáskor Carl Siebentritt, a kolozsvári amerikai információs irodavezetője (konzuli rangja volt) mert elmenni a Funar vezette városházán összehívott hazafias összejövetelre, s a rendkívül ellenséges hallgatóság (bekiabálás, hurrogás stb.) ellenére megvédte kormánya álláspontját. Igen, he’s got the balls. Sok államfőt, kormányfőt, polgármestert, politikust kifütyöltek már: Boc attól félt, hogy ez történik vele is? Sikeres volt a Musai-Muszáj akciócsoport nyomásgyakorlása: Boc kimutatta foga fehérjét. Apropó: egy évvel ezelőtt ígérte meg, fogadja a kétnyelvűségért harcoló fiatalokat. Másképp ismerem a mócokat: Havasreketyén is betartják a szavukat.

Read Full Post »


Bosszú áldozata?

Akárcsak Boros János (Isten nyugtassa!) és László Attila esetében, Horváth Anna alpolgármesteri tevékenységét is elég jól ismertem, hisz 1997 óta a helyi közigazgatás az egyik szakterületem a Szabadságnál.

A blogomon zajlott Töltsél egy munkanapot… projekt keretében is sokszor kötélnek állt, fogadta az érdeklődöket, betekintést nyújtott munkájába.

Ezt gondolom Horváth Anna lemondásáról s a DNA munkájáról.

Read Full Post »


Ne parázz, próbáld ki!

A kolozsvári Parapark két szabadulós szobáját már kipróbáltam (először a 9-es átjáró nevezetűt, majd a Tetthely ’95-öt), sajnos a a 113-as garzon elmaradt, de jövő csütörtökön esélyem lesz a legújabból társaimmal 1 órán belül kijutnom.

Akik már próbálták a Parapark valamelyik szobáját, azok minden bizonnyal “visszatérnek a tett helyszínére”. Én minden bizonnyal igen…

A Székely Előddel készített videóinterjúm ide kattintva tekinthető meg.

Read Full Post »

Older Posts »