Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for the ‘Magánvéleményem’ Category


A férfi által a nő ellen elkövetett fizikai erőszak pillanata. Gyomorforgató, hányingerkeltő pillanat

Nem fér kétség hozzá: a tömeg vehemens reakciója, Borbáth Áron esetében jogos ugyan, de messze túlméretezett. A fotóst elárasztó kritika megalapozott, de innen a gyűlöletbeszédig azért nagyon hosszú az út. A nőt agresszáló férfi nyilvánosan bocsánatot kért, s – bár nem ismerem személyesen – szerintem őszintén tette.  Csakhogy a két tábor között annyira kiéleződött az ellentét, hogy az észérveknek, a bocsánatkérésének, a megbánásnak sajnos már semmilyen jelentősége, súlya nincs. Az egymás iránti megvetés olyan szintet ért el, hogy megbocsájtani már nem lehet, mi több, nem szabad, mert az egyenesen árulással ér fel.

S ez még csak a jövő évi magyarországi választási kampány első akkordja.

Az utóbbi mondatomban körvonalazott helyzetben Borbáth Áron maga is áldozat. (Mielőtt tükcsöt-bogarat összehordanál: tette MINŐSÍTHETETLEN. Védtelen, törékeny testalkatú nőt tepert le a földre a hajánál fogva.)

A fotós tulajdonképpen a két tábor egymásnak feszülésének az áldozata. Egy játékszer. Egy olyan játéknak a részese lett, amelyben a feje fölött történnek a dolgok, döntenek a sorsáról. Az ellentábor a sakktáblán keresett és talált egy bábút (ebben az esetben parasztot), amelyet óriási túlerővel lerohanjon, s kinyírjon. Az egyéni (virtuális) harc esetén egyenlő fél lett volna, a tömeg ellen viszont képtelen volt védekezni. Ezért az ellene elkövetett virtuális lincselés is bizonyos értelemben agresszió. Ne feledjük: nyilvánosan bocsánatot kért. Igen, kétségtelenül elvárhattuk volna tőle, hogy személyesen Ladó Andreának tegye ezt meg. Még nem késő. Furcsállom, hogy a hölgy nem tett feljelentést a rendőrségen. Ezek szerint elfogadja az ellene elkövetett erőszakot?!

Szijjártó álláspontja és döntése korrekt: elfogadhatatlan számára Borbáth Áron cselekedete, illetve

a konzulátus természetesen a jövőben nem fogja alkalmazni semmilyen munkára
*********************************************************
A témával kapcsolatos korábbi blogbejegyzésem itt:

Read Full Post »


A szólásszabadság, a hatóságok által engedélyezett és szervezett rendezvények vonatkozásában két nagyon hasonló, de mégis lényegesen eltérő incidens történt Erdélyben az utóbbi hetekben. Lássuk. Higgadtan, tényszerűen.

Vegyük időrendi sorrendben:

  • 2017. július 1-jén melegfelvonulást tartottak Kolozsváron a Kis-Szamos partjának bal oldalán, a Kolozsvár Aréna közelében. Néhány homofób (fehér pólójukon írta ezt) férfi próbálta megzavarni az az LGBTQ (Lesbian, azaz leszbikus, Gay, azaz meleg, Bisexual, azaz biszexuális, Transgender, azaz transznemű, Queer) közösség felvonulását. A szervezők kérésére a csendőrség távozásra kérte fel őket. Engedelmeskedtek, s elvonultak a Szamos másik oldalára. Onnan bekiabáltak. Egy idő után felkérték őket, menjenek el. Megtették. Nem igazolták őket.

  • Ugyanazon a napon Oana Mardare, a kolozsvári Reactor alternatív színházi társulat színésznője a melegfelvonuláson kapott pólót viselve beleszólt az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) ellentüntetésén felszólaló első mondatába. A hölgyet körbevették a résztvevők, közöttük a rendkívül edzett Călin Mărincuş bokszoló. A szervezők kérésére a csendőrség megpróbálta eltávolítani a hölgyet, aki nem akart távozni. Igazolni sem tudta magát, nem volt nála személyazonossági igazolvány. Az álrendőr és a csendőrség kicipelte őt a térről, a rendőrőrsre szállították. Nem büntették meg. A törvény szerint amennyiben megzavarsz egy engedélyezett, nyilvános rendezvényt, a szervezők kérésére a csendőrség eltávolít a helyszínről.

 

  • 2017. július 23-án, Tusványoson a Budapesten huzamosabb ideje élő, a székelyföldi Lövéte községből származó Ladó Andrea kifütyüli Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A résztvevők körbeveszik, a Dakota Security vezetője, András Róbert személyesen lép közbe. A fiatal hölgyet Borbáth Áron (fotós) a hajánál fogva a földre teperi.

Az Andrea ellen Áron által elkövetett fizikai erőszak pillanata (Fotó: azt hiszem az Index videójáról)

A résztvevők trágár szavakkal illetik, Andreát profi módon (!!!) elvezetik.

  • A tiltakozó az Olt-folyón áthaladva visszatér. (Mégis, milyen biztonsági szolgálat az, amelyik nem felügyeli a rendbontót?!) Ismét fütyül. Ennek már én is tanúja voltam, videót is készítettem: ugyanaz a biztonsági személy elvezeti, professzionális módon, ezúttal sokkal finomabban. Összefüggéstelen dolgokat nyilatkozik. Délután részt vesz egy-két rendezvényen.

 

Hasonlóságok, párhuzamok és ellentétek:

  • mindketten megzavartak egy engedélyezett, békésen zajló rendezvényt. Oanát és Andreát erőszakkal elvezették. Előbbit a résztvevők nem bántalmazták, utóbbit igen. Előbbit a rendfenntartók bántalmazták, utóbbit minimálisan szorongatta meg a Dakota Security főnöke. Egyiküket sem büntették meg. Mi több, utóbbi visszatért a rendezvény helyszínére, s megismételte tettét. Egyikük sem tett feljelentést! Oana nem, Andrea nyilvánosan tervezte a közbeszólást, tiltakozást.
  • Mindketten fiatal hölgyek.

 

Véleményem, kommentárom:

  • A szólásszabadság keretei közé mindkét hölgy cselekedete belefér. Mindketten úgy érezték, máshol, másképp nem juttathatják nyilvánosságra mondanivalójukat, nem hallgatják meg, nem sikerül elérnie a célszemélyt.

 

  • Oanát semmilyen formában nem engedték volna szóhoz jutni, lényegében ő csak a felszólaló által kijelentett csúsztatást akarta korrigálni. A csendőrök közbelépésekor azt nyilatkozta, csendben ül majd, nem fog többet közbeszólni, végig akarja hallgatni az szónok mondanivalóját, meg akarja ismerni álláspontját.

 

  • Andrea esetleges kérdéseit minden bizonnyal „kiszűrték” volna. A tusványosi Orbán-koncert nem az a közeg, ahol kényelmetlen és/vagy kellemetlen kérdéseket lehet feltenni a magyar miniszterelnöknek. Lehet, egyáltalán nincs is már ilyen lehetőség. Andrea nem újságíró, hogy adott esetben lehetősége nyíljon arra, hogy kérdéseit feltehessen Orbánnak, s a választ továbbítsa az olvasóknak/hallgatóknak/nézőknek.

 

  • Mindketten a cápa torkába mentek kinyilvánítani véleményüket: bátor hölgyek. Mindketten tisztába lehettek a következményekkel, bár úgy Oana, mint Andrea rendkívül hiszékenynek tűnik nekem. Előbbi lehet, színészkedett is picikét, utóbbi pedig (talán csak a fáradtság miatt) összefüggéstelenül nyilatkozott.

 

  • Provokáció? Hagyjuk! Egyébként is a szónak nagyon kommunista a csengése. A TIFF-en láttam egy remek dokumentumfilmet az ilyen esetekről: a provokációt jól megszervezik (Andrea csupán felhívást tett közzé a FB-n), pontosan leosztják a feladatokat, mindenki tudja, ki, mit, mikor csinál, mi a forgatókönyv, mi a B és C terv. Mennyi lehet a büntetés, miből fedezik, feltartóztatás, őrizetbe vétel esetén ki intézkedik, mikor, ki hozza az ügyvédet stb. Oana naív volt, Andrea bugyuta és felkészületlen. Egyikük sem volt képes artikuláltan kifejezni teljes mondanivalóját, röviden, lényegretörően és összefüggően nyilatkozni a sajtónak, amely segítségével akár még milliónyi tömeghez is eljuthat álláspontja. Andrea csupán tiltakozást kísérelt meg, pancser munka volt.
  • Szem- és fültanúja voltam: Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter 2003-ban beszédet tartott. A teraszról transzparenseket lengető fiatalok szakították félbe:

Mister secretary, how many American soldiers did you kill today? Your hands are full of blood! (Védelmi titkár úr, ma hány amerikai katonát ölt meg ? Keze tele vérrel!)

Rumsfeld megállt. Gyakorlott, vén róka. Minden hájjal megkent politikusként viselkedett. Hagyta, hogy befejezzék, majd kérte eltávolításukat. Megjegyezte:

ezért olyan csodás Amerika ám, van szólásszabadság, még a védelmi miniszter beszédét is meg lehet szakítani.

Zseniális húzás. Körülbelül ugyanezt tette nemrég Obama is, amikor egy Trump-rajongó transzparenst lóbálva félbeszakította. Azt mondta:

olyan országban él, amelyben a szólásszabadság garantált. A férfi minden bizonnyal a katonaságban szolgált, ezt is tisztelni kell. Harmadsorban, idős személyről van szó, tisztelni kell a koros személyeket. S negyedsorban: ne fütyölj, szavazz!

Zseniális! Emberi nagyságra, államférfire, civilizált viselkedésre valló reakció!

 

  • Sándor Krisztina állásfoglalása. Bármennyire is szimpatikus, a Tusványos volt főszervezője a ráció és a tények helyett az érzelmes és érzések lenge világába próbál elvinni bennünket és a velünk együtt a történteket. Nagyon meglep, hogy nem tiltakozik a nőt ért erőszak ellen!!! A falunak inkább azt kellene szégyellnie, hogy tudomásom szerint egyik lakó sem szólalt fel az Andreát ért erőszak ellen!

 

  • mindkét esetben az illetékesek a hölgyek biztonsága érdekében cselekedtek. Az érzelmileg túlfűtött környezetben könnyen bántalmazhatják őket.

 

  • Az RMDSZ Nőszervezete lassan már mindenhol, mindenben ott van, MOST MIÉRT NEM TILTAKOZIK a galád módon bántalmazott nő ügyében?! (FEJLEMÉNY: Köszönöm Csoma Boti barátomnak, hogy felhívta rá a figyelmemet:

Csép Andrea, parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezet ügyvezető alelnöke a Transindexnek elmondta, elsősorban a résztvevők és a szervek magatartását utasítja el. “Amennyiben a lány provokált, az nem jelenti azt, hogy agresszíven lépünk fel ellene, és hajától cibálva letiporjuk a földre és ezt megengedjük magunknak. Függetlenül attól, hogy valaki férfi vagy nő, úgy gondolom, hogy az agresszív viselkedésnek nincs helye, még akkor sem, ha indulatok alakulnak ki valakiben”- mondta a nőszervezet ügyvezető alelnöke. Csép Andrea azt is kifogásolta, hogy amíg a sípoló nőt eltávolították a tömegből, addig az őt földre rántó fotóst nem. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja a környezet reakcióját is amiatt, hogy a jelenlévők közül senki nem lépett fel a nőt bántalmazó férfival szemben. Csép Andrea azt is hozzátette, hogy a Ladó Andreát földre rántó férfinak nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie.

 

  • Megdöbbentett, ahogy a Tusványoson több ízben (a Tőkés-Orbán koncert során is) a keresztény elvekről, értékekről, a megbocsátásról van szó, a résztvevők mégsem toleránsak, főleg egy védtelen, gyöngéd nővel szemben. MILYEN VILÁGBAN ÉLÜNK?

 

  • Andrea gesztusa nem precedens nélküli. Anno Markó Bélát, az RMDSZ akkori elnökét is kifütyölték. Mi több, Traian Băsescut is 2009-ben. A volt államfőnek AUTONÓMIA feliratokat mutattak a résztvevők. A politikusnak zseniális húzása volt: felhívott egy hölgyet, s megkérte, mondja el, mi az autonómia, miért igényli. A nő semmit sem tudott mondani.

Látjátok, még ti se tudjátok,mit akartok!

– ütötte le a labdát.

  • (Fotó: VARGYASI LEVENTE / MEDIAFAX)

    (Fotó: VARGYASI LEVENTE / MEDIAFAX)

    Végkövetkeztetés: szerintem igencsak aggasztó az ilyen rövid időn belül ennyire prominens, a sajtó, a közvélemény, a nagy nyilvánosság és sajtójelenlét mellett zajló eseményeken, védtelen, illetve csak beszóló vagy fütyülő nők ellen elkövetett brutális, gyomorforgató fizikai erőszak!

Read Full Post »


Magyarvista, 2013. július 17., a Jancsó Noémi Egyesület székhelyének felavatása (Saját felvétel)

Itt van a Volt egyszer egy Kolozsvár című dedikált könyve a szerkesztőségi irodaasztalom mellett, Jancsó Miklós kézírása mintha már csak a túlvilágból köszöntene: a kötetet tavaly hagyta az asztalomon, sajnos arra a könyvbemutatójára sem sikerült elmennem. Hányan bánjuk, hogy nem kerültünk többször kapcsolatba vele. A mulasztás érzése idegtépő. Mulasztás talán az is, hogy ilyen későn írok Jancsó Miklós haláláról. Látszólag csupán. Igazából fel kellett valamelyest dolgoznom a tragikus hírt.

Játszani nem láttam, azt hiszem, akkor már elkerült a Kolozsvári Magyar Színháztól, viszont A kényelmetlen hős című könyvét olvasva elképzeltem, hogyan játszhatott a színpadon. Azokat az időket siratta, az igazságtalanságot tette szóvá.

Sajnos haláleset kapcsán kerültem vele gyakori kapcsolatba: nagyobbik lányát kellett eltemetnie. Jancsó Noémit egy idős gépkocsivezető gázolta halálra Szászfenes térségében. Ódzkodva kerestem Jancsó Miklós társaságát, mert tudtam, hogy az ügynek a Szabadságban és a blogomon történő éveken át történő követése miatt óhatatlanul emlékeztetem a tragédiára.

Jancsó miklós ugyanabban a hónapban halt meg, mint Noémi…

A Jancsó-ház kapcsán vele készített videóriporttal emlékezem rá. Ez most róla szól… (2013 februárja)

Read Full Post »


A nem szabadelvű román liberálisok: (balról jobbra) Sorin Moldovan, Adrian Oros, Florin Stamatian (Fotó: Ziua de Cluj)

Azt gondolná az ember, a Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei parlamenti képviselői… szabadelvűek. Igaza volt egy másik politikusnak:

na, de Olikám…!

Bevallom: kissé hiszékeny voltam.

Ami vasgárdista szimpatizáns Ionuţ Ţene ügyét illeti, nem voltak illúzióim, hisz Emil Boc polgármester ugyanabból a pártból származik, mint Sorin Moldovan (nagyváradi illetőségű, de felkerült a PNL kolozsvári listájára, bejutott a parlamentbe, nemigen ismeri a kolozsvári viszonyokat), Adrian Oros és Florin Stamatian (vén róka…).

Na, de azt gondoltam, az LGBTQ közösség igényeivel, jogainak szavatolásával és a melegfelvonulással kapcsolatban a liberálisok… szabadelvűek. Nos, hát így reagáltak a tegnapi sajtóértekezleten.

Amikor Ionuţ Ţenével kapcsolatban kérdeztem őket, ezt válaszolták.

A Ziua de Cluj napilapban megjelent cikk itt olvasható.

Az Eckstein-Kovács Péternek a helyszínen elmondott rövid beszéde, illetve a vele készített rövid videóinterjú az 5:50-ik perctől tekinthető meg:

Read Full Post »


Ionuț Țene vezeti a kolozsvári városháza kulturális főosztályát… (Rohonyi D. Iván felvétele)

Tegnap a Főtéren, amikor Emil Bocnak felvetettem Ionuţ Ţene vasgárdista szimpatizáns előléptetését a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal kulturális osztályvezetői tisztségébe, a városvezető ugyanolyan ideges lett, mint az évek során valahányszor a két- háromnyelvű helységnévtáblákról kérdeztem. Gesztikulált, hadonászott, kikérte magának.

Miért nem jelentkeztél te?! Mégis, mit tehettem volna? Senki más nem jelentkezett! Minden törvényesen zajlott, a feltételeket a köztisztviselők jogállása és a betöltendő állás leírása alapján állítottuk össze. Miért nem jelentkezett más is? Persze, mert ti mindig elégedetlenkedtek, s keltitek a feszültséget!

fakadt ki a városvezető.

Amikor a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az idevágó passzusát próbáltam idézni, Boc először azt mondta, hogy ilyenről nem tud. Hiába mondtam neki, hogy ez az alak a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő Gheorghe Funar időszakából maradt vissza, mi több, hajdanán Funarral közösen Antonescu marsall, Horia Sima és Corneliu Zelea Codreanu emlékünnepségeket szervezett, ezek a múltbeli, s jelenlegi tevékenységei – a jogszabály szerint – összeférhetetlenek a városházi tevékenységével.

Itt a köztisztviselők jogállásáról szóló 188-as számú, 1999-ben elfogadott törvény idevágó, 43-as számú szakasza:

Funcţionarii publici au obligaţia să îşi îndeplinească cu profesionalism, imparţialitate şi în conformitate cu legea îndatoririle de serviciu şi să se abţină de la orice faptă care ar putea aduce prejudicii persoanelor fizice sau juridice ori prestigiului corpului funcţionarilor publici.

Hogy lehet egy ilyen alak objektív?

Boc ugyanakkor azzal érvelt, hogy a versenyvizsga kiírását és annak eredményét láttamozta a Köztisztviselők Országos Ügynöksége.

Azt is hiábavaló volt elmondanom, hogy minden valószínűség szerint a kolozsvári, az országos és a nemzetközi zsidó szervezetek is minimum a nemtetszésüket fejezik ki majd.

S mi van, ha jön Washington, s próbál megmogyorózni?

mondta, s szavait gesztusokkal is alátámasztotta…

Hát igen, itt tartunk.

A témával kapcsolatos, a Szabadság mai számában megjelent vezércikkemet itt olvashatod.

Székely Krisztának az ügyhöz kapcsolódó cikke itt érhető el.

Más: Țene-ügy – Bepanaszolja a diszkriminációellenes tanácsnál a Kolozsvári Városházát a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat

A márciusban leadott petíció szövével kapcsolatos román nyelvű cikk itt olvasható.

 

Read Full Post »


A három évvel ezelőtt bekövetkezett légikatasztrófa helyszínén emlékhelyet létesítettek (Saját felvétel)

Az ortopéd szakorvos javaslata az volt: a műtét után egy hónappal lassan-lassan kezdjem kisebb túrákkal edzeni a meniszkuszomat. A betondzsungelből is feltétlenül menekülni akartam, így a kettő nagyon jól passzolt.

Jómagam már pénteken este elmenekültem Kolozsvárról (a ciprusi kiruccanás óta csak Kidében voltam múlt hétvégén, azaz június 16-18. időszakban Antal-Tövissi Zsófia születésnapján), a Arnold és Zsolt szombaton érkezett Poiana Horeára.

Nos, hát a rövid túra körülbelül 25 kilométeresre sikeredett, a szintkülönbség szerencsére csupán néhány száz méter volt. Jó idő, szép tájak. Adott pillanatban a piros pont turistajelzés egy olyan ház mellett ment el, amelynek oldalán írta: Drumul lui Iovan. Vizet kértem (Zsolt és Arnold nem akart ismerkedni, előre ment), beszélgettem a helybéliekkel.

A vizet pálinkával kell hígítani

kínáltak, de nem ittam. Rendkívül barátságok és közlékeny emberek. Megtudtam, hogy a 2014. január 20-án  bekövetkezett légi szerencsétlenség itt történt a közelben. Elmentünk, mi több, a geoládázó közösségnek a történtekről való tájékoztatása érdekében kincset rejtettem el.

Felemelő a pattogó tűz a késő éjszakában. Még akkor is, ha csak férfiak ülik körül… Ilyen volt ez, kanlazulás…

Vasárnap már nem mentem túrázni. Elég a térdemnek a szombati 25 kilométer… A május közepi meniszkusz-műtétemről itt.

Még két geoládát helyeztem el:

Bălcești – Ready for sex?

Mănăstirea Râșca Transilvană

Read Full Post »


A forgalmat nem akadályozva, a járdán vonulnak fel a melegek

Bár szerintem Ionuţ Ţene, a kolozsvári és erdélyi vasgárdista mozgalom képviselője minden bizonnyal mindent megtett a melegfelvonulás ellehetetlenítése érdekében, a régió LGBTQ közössége mégis megkapta az engedélyt a rendezvényre.

Először szerveznek ilyen felvonulást Kolozsváron.

Szerintem ez a normalitás jele. Aki nem akarja látni őket, július elsején, szombaton kerülje a rendezvény helyszínét. Egyébként csendben, fehér pólóban terveznek felvonulni a járdán, ne zavarják a közúti forgalmat…

Részletek a WebSzabadságon.

A téma kapcsán írt korábbi bejegyzésem itt.

Read Full Post »

Older Posts »