Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for the ‘Mindennapok’ Category


Fejest a jövőbe!

Nézem, mégis, mit csinál ez az ember… 2001 óta sokat láttam a hannoveri számítástechnikai és távközlési világvásáron, de ilyet még nem… S mit csinál az az elefánt olyan közel hozzám? Úristen, orrmányával megérinti a fejemet, jajj, le is harapja…!

Nyugalom, csak virtuális valóság! De mennyire valósnak tűnik. Főleg, ha a felbontás nagyobb lenne..

A drónok természetesen központi helyet foglalnak el az idei CeBIT-en. Ilyen helyre lett volna szüksége az ötös csarnokban a magyar pavilonnak is, amelyet idén maga Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nyitott meg tegnap. Bár az ötlet, a formatervezés ötletes, figyelemfelkeltő, a kiállított terület lényegesen megnőtt (akárcsak az anyaországból érkezett cégek száma) a helyszín igen előnytelen. Egyébként a magyar kormányzat bejelentette: a közeljövőben (hadd véljem azt, hogy a reális időpont a jövő) a CeBIT partneroszrága szeretne lenni. Szerintem ehhez korántsem elég az a két tucatnyi cég, amely idén jelen van Hannoverben. Rendben, jövőre három tucatnyi lesz, ez viszont korántsem változat lényegesen a helyzeten, a fókusz a szubsztancián van. Kell kakaó is, sőt.

Azta’, te, mi ez?

A kelet-közép-európai országok közül csupán Lengyelországnak sikerült a világ legnagyobb számítástachnikai és távközlési szakkiállításának partnerországa lenni. 2013-ban. Mire Magyarországnak is sikerül, addig már nem lesz CeBIT. Szerencsére olimpiát minden valószínűség szerint az emberiség létezésének végezetéig tartanak…

A hangulatképek ide kattintva tekinthetők meg.

Read Full Post »


A doktor úr és páciensei?

Szabadulni akartam, menekülni a zászlóktól, az értetlen emberektől, a FB-n zajló parttalan és értelmetlen vitáktól: tehát a kolozsvári Parapark szabadulós szobáját választottam. Ilyen összefüggésben is örömmel vettem Székely Előd meghívását:

gyere, próbáld ki az új szabadulós szobánkat! Saját, és nehéz!

Már nem izgultam annyira, mint a korábbi két alkalommal. Tudtam: szinte semmi nem az, aminek látszik. Ez az elmélet ismét beigazolódott. S az is: fogd meg, érintsd meg, mozgasd meg!

Elsősorban Lehelnek köszönhetően, sikerült kiszabadulnunk. S még 4 percünk is maradt… 🙂

Ez a játék kiválóan alkalmas az önismeret bővítésére, de főleg az ismerőseid, barátaid, esetleg családtagjaid személyiségének, stílusának felfedezésére, illetve annak megállapítására, hogyan viselkednek, mennyire tudnak csapatban dolgozni időre, zárt helyen és stresszhelyzetben!

Próbáld ki! Lássuk, kiszabadulsz?

Read Full Post »


2014-ben és 2015-ben, mi több, idén Désen lehetett, a Román Egyesülés közelgő 100 éves évfodulója alkalmából Kolozsváron már nem lehet… ((© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Ahelyett, hogy arról beszélnénk: Emil Bocnak, Kolozsvár polgármesterének nem volt bátorsága eljönni a március 15-i kolozsvári ünnepségnek a Biasini-szállodánál zajlott részére (sem), mi több, senkit sem küldött maga helyett, illetve arról, egy év alatt nem volt hajlandó (bár tavaly ilyenkor megígérte) találkozni a Musai-Muszáj akciócsoport civiljeivel, a tegnapi blogbejegyzésem kapcsán egymást pofozzuk a FB-n. Jellemző… 🙂

Éredekes, hogy a csendőrség nem csapott le a több tucat résztvevő által kézben vitt papírzászlócskákra, csak Fancsali Ernőt, Soós Sándort és a velük egy csoportban levőket szemelték ki…

Az általam a március 15-i kolozsvári ünnepség kapcsán készített videók itt tekinthetők meg.

Kordokumentum: a csendőrség tegnapi közleménye.

 

Read Full Post »


Csendőr: ő mondta. Szervező: Micsoda? Könyörgöm, maga észnél van?! ((© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Tragikomikus jelenetek zajlottak ma Kolozsváron: a csendőrség állításaira hagyatkozva az EMNP-sek azt állították, a szervezők (vagyis az RMDSZ Kolozs és kolozsvári szervezetének vezetői, munkatársai) utasítására a bakancsosok eltávolították őket a tömegből, megbüntették őket. Furcsálltam az ügyet, ezért utána néztem a dolgoknak, mi több, sikerült szembesíteni a feleket.

Kiderült: valaki hallotta, amint az egyik szervező azt kéri a csendőröktől, távolítsák el Fancsali Ernőt, Soós Sándort, az EMNP kolozsvári, illetve Kolozs megyei szervezetének elnökét a felvonulók közül, mert Erdély zászlójával mennek végig a belvároson. Előbbit és egy másik társát meg is büntették, fejenként 500 lejre. Utóbbit, amint az itt elérhető képsorokon is látszik, a Szent Mihály templom hátsó bejáratánál, a Mátyás király szoborcsoport mögött tartóztatták fel a csendőrök. Amint az Rohonyi D. Iván kollégám fotóján is látszik, jelen volt az egyik főszervező is, aki minden bizonnyal elmagyarázta: nem az ő utasítására, kérésére történt mindez. Ennek ellenére Soós Sándor mást nyilatkozott a sajtónak. Azt, amit elhitt a csendőröknek.

Később, jelen voltam a Csoma Botond és az intézkedő csendőrparancsnok, illetve Boti és az EMNP-sek közti tisztázó beszélgetésnek.

A következtetésem: a csendőrségnek sikerült egymás ellen uszítani a magyart a magyarral. A Nemzeti Ünnepen. Szép teljesítmény. A székely zászló után most Erdély zászlaja volt soron.

Egyébként a szervek ennyi munkatársát az elmúlt években nem láttam terepen. Keményen gyűjtötték a bizonyítékokat, amelyeket megfelelő pillanatban elővehetnek.

Emlékszem, a koszovói katonai beavatkozáskor Carl Siebentritt, a kolozsvári amerikai információs irodavezetője (konzuli rangja volt) mert elmenni a Funar vezette városházán összehívott hazafias összejövetelre, s a rendkívül ellenséges hallgatóság (bekiabálás, hurrogás stb.) ellenére megvédte kormánya álláspontját. Igen, he’s got the balls. Sok államfőt, kormányfőt, polgármestert, politikust kifütyöltek már: Boc attól félt, hogy ez történik vele is? Sikeres volt a Musai-Muszáj akciócsoport nyomásgyakorlása: Boc kimutatta foga fehérjét. Apropó: egy évvel ezelőtt ígérte meg, fogadja a kétnyelvűségért harcoló fiatalokat. Másképp ismerem a mócokat: Havasreketyén is betartják a szavukat.

Read Full Post »


Bosszú áldozata?

Akárcsak Boros János (Isten nyugtassa!) és László Attila esetében, Horváth Anna alpolgármesteri tevékenységét is elég jól ismertem, hisz 1997 óta a helyi közigazgatás az egyik szakterületem a Szabadságnál.

A blogomon zajlott Töltsél egy munkanapot… projekt keretében is sokszor kötélnek állt, fogadta az érdeklődöket, betekintést nyújtott munkájába.

Ezt gondolom Horváth Anna lemondásáról s a DNA munkájáról.

Read Full Post »


Ne parázz, próbáld ki!

A kolozsvári Parapark két szabadulós szobáját már kipróbáltam (először a 9-es átjáró nevezetűt, majd a Tetthely ’95-öt), sajnos a a 113-as garzon elmaradt, de jövő csütörtökön esélyem lesz a legújabból társaimmal 1 órán belül kijutnom.

Akik már próbálták a Parapark valamelyik szobáját, azok minden bizonnyal “visszatérnek a tett helyszínére”. Én minden bizonnyal igen…

A Székely Előddel készített videóinterjúm ide kattintva tekinthető meg.

Read Full Post »


garbovan

Az őszinte, széles mosoly is hozzátartozik a prezentáció sikeréhez… (Jobbról Ion Novăvescu. Fotók: NTT Data)

Az elmúlt időszakban több ízben markáns és helyénvaló megjegyzéseket, kommentárokat tett az igazságügyi rendszer működésével kapcsolatos rendellenességekről, a vezető politikusoktól, mi több, az igazságszolgáltatás és korrupcióellenes harc markáns személyiségei által kifejtett véleményekkel ellentétes álláspontokat fogalmazott meg. Kritikus szemléletet képvisel valamennyi igazságszolgáltatási intézmény működésével kapcsolatban. A Bírók Országos Szövetségének elnöke, Kolozsváron él és a Ion Novăcescu újságíró által működtetett Kulturális Söröző elnevezésű közéleti fórum keretében tartott nemrég előadást az NTT Data Konstanca utcai székhelyén. Dana Gârbovan mondanivalójára, véleményére sokan kíváncsiak voltak: megtelt az előadóterem, mondanivalóját több százan követték élőben az internetes közvetítés segítségével. Nem véletlenül: jóhiszemű, jóérzésű, építő jellegű észrevételei, kritikái több mindenkinek eligazítást nyújtottak, támpontot biztosítottak a kormány által elfogadott híres-hírhedt 13-as számú sürgősségi rendelet zavaros időszakában. S most is kiváló dolgokra világított rá.

A fiatal és talpraesett bírónő szerint az elmúlt években Romániában többen megfeledkeztek arról, hogy nem csupán a polgároknak, hanem az intézményeknek és azok vezetőinek is be kell tartaniuk a törvényeket. Ebből fakadóan a társadalom különböző szintjein rendellenességek, zavarok következtek be, nőtt politikusoknak és köztisztviselőknek a szolgálati tevékenységgel kapcsolatos bűncselekményeinek száma, a lakosság pedig egyre frusztráltabbá és természetesen bizalmatlanabbá vált. A 2008-tól mostanáig a Táblabíróságon tevékenykedő bíró azt tapasztalta, az igazságszolgáltatás és annak működése folyamatosan a közbeszéd középpontjában áll, mindenki hozzászól ehhez a kérdéskörhöz,

hirtelen megnőtt a jog szakos hallgatók száma

– jegyezte meg ironikusan a bíró, aki szerint az elmúlt időszakban a DNA került a figyelem középpontjába.

A korrupcióellenes harc két táborba osztotta az embereket: egyrészt vannak azok, akik harcolnak a társadalom minden rétegét átható csapás ellen, másrészt pedig a bizonyos ügyekben érintettek. Sajnos a felhevült kedélyállapot miatt mintha már nem lenne racionális diskurzus ebben a témában, nem mérlegeljük az érveket és ellenőrizzük a kapott információkat, egyszerűen elhisszük, amit valaki, valahol mond. Johannis elnök úr azt mondta: nem érdekelnek az elítéltek véleményei. Ez nem egy helyes hozzáállás, hisz nekik is joguk van a véleményhez

– mondta a Bírók Országos Szövetségének elnöke.

garbovan1

Megtelt a terem…

A hölgy, aki állítólag elutasította, hogy a Grindeanu-kormány igazságügy minisztere legyen, azt mondta: mindenki pártfogásába vette az igazságszolgáltatást: politikusok, közéleti személyiségek, újságírók nyilatkoztak, írtak arról, milyen nagy szükség van a pártatlan bírókra és ügyészekre, az utcára vonulók is azt állították, meg kell védeni a jogállamot.

Volt pillanat, amikor azt mondtam: ne védjetek, inkább hagyjátok, hogy végezzük a dolgunkat. Ne feledjük, honnan indult a romániai igazságszolgáltatási rendszer. Elsősorban a korrupcióellenes harcra összpontosítunk, de megfeledkezünk egy másik kulcsfontosságú dologról: a tisztességes kormányzásról. Nem csupán az igazságszolgáltatás feladata harcolni a korrupcióval – mondta, utalva arra, hogy akár a közoktatási intézmények vagy a különböző alapítványok is szerepet vállalhatnának annak érdekében, hogy a hivatalba kerülő vezetők tisztességesen és becsületesen végezzék a munkájukat. Kérdés, ugyanakkor, hogy a korrupcióellenes harc nevében milyen mértékben tehetünk zárójelbe különböző szabadságjogokat. Hatalmasat léptünk előre azáltal, hogy jelenleg senki sem lehet biztos abban, hogy tetteiért nem vonják felelősségre

– jelentette ki Dana Gârbovan.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet az ártatlanság vélelmére.

A „bilincsek tánca” eme elv sárba tiprását jelentette. Ezzel kapcsolatban sem mertek sokan véleményt nyilvánítani, nehogy valamelyik táborba tartozónak véljék. Utópia azt hinni, hogy valamely személy vagy intézmény nem tévedhet. Nem világítottak át bizonyos intézményeket, s ennek mai napik kiható következményei vannak. Jó néhány évvel ezelőtt bevezették a különböző igazságszolgáltatási szervek és a titkosszolgálatok közötti közös csapatokat annak érdekében, hogy bizonyos intézményeket „megerősítsenek”. Ezt nem így kell tenni. Bár több kísérletet tettünk arra vonatkozóan, az ügynökök hogyan és mikor befolyásolhatták az igazságszolgáltatási folyamatot, de nem sikerült következtetésre jutnunk. Érdekes megjegyezni, hogy a nemzetbiztonság veszélyeztetettségére hivatkozva átlagban évi 2 ezer lehallgatási engedélyt bocsátottak ki, s csupán egy kérést utasítottak vissza. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az illetékesek nem ellenőrzik a kérvények megalapozottságát és jogosságát

– jelentette ki, feltéve a félig-meddig retorikus kérdést: vajon a munkahelyi visszaélésnek a büntető törvénykönyvből történő törlése veszélyezteti a korrupcióellenes harcot?

garbovan3

Értelmes, lényegretörő hozzászólások és kérdések emelték a színvonalat

Az ördög ügyvédjét is játszó bíró szerint a Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) a tettesek munkahelyi visszaélései miatt az államnak okozott anyagi kárra vonatkozóan eltérő adatok állnak rendelkezésre.

Tudni szeretnénk, pontosan mekkora az eme bűncselekmények elkövetői által okozott kár. Sajnos nincsenek egyértelmű adatok. Amennyiben a kormány átültette volna a sürgősségi kormányrendeletbe az Alkotmánybíróság által a büntető törvénykönyv és büntető perrendtartás módosítására vonatkozó határozatait, akkor a munkahelyi visszaélés csupán részben lett volna büntetendő. Sajnos a rendeletet konzultáció nélkül hozták meg, amely mélységes bizalmatlanságot eredményezett a lakosság körében. Ráadásul a dokumentum nem csupán a kért módosításokat foglalta magába – mondta a Bírók Országos Szövetségének elnöke, de emlékeztetett, hogy a Cioloş-kormány is tett hasonlót, azaz az Alkotmánybíróság által kért módosítások mellé még hozzátettek bizonyos rendelkezéseket. Szerinte a tömegek nem csupán a sürgősségi kormányrendelet elfogadása miatt vonultak utcára, hanem ezt a reakciót a 27 év alatt felgyűlt elégedetlenség, frusztráció és bizalmatlanság okozta.

 

Titkosszolgálati ügynökök a bírók, ügyészek között?

Arra voltam kíváncsi, mi a helyzet az igazságszolgáltatás különböző ágazataiba „beszivárgott” titkosszolgálati ügynökökkel.

A 2004-ben elfogadott törvény értelmében a bíróknak, ügyészeknek és a kiegészítő személyzetnek minden évben saját felelősségre közjegyzői nyilatkozatot kell leadniuk arra vonatkozóan, hogy semmilyen formában nem működnek együtt a titkosszolgálattal. Miért volt szükség ennek bevezetésére, ha nem volt semmilyen reális veszély, hogy ez valóság legyen? A saját felelősségre írt nyilatkozatokat a Legfelsőbb Védelmi Tanács, azaz a CSAT ellenőrzi. Azt kértük az intézménytől, ellenőrizzék ezeket. Közölték, nincsenek ilyen esetek. Ezt követően utána jártunk annak, hogyan végezték az ellenőrzést. Közölték velünk, hogy tulajdonképpen a CSAT nem tud ilyen ellenőrzéseket végezni, a humán erőforrások szempontjából nincs meg rá a kapacitása. Nem is meglepő, mert egy adminisztratív intézményről van szó. A második megjegyzés: egyetlen titkosszolgálat sem fedi fel ügynökeit

– jegyezte meg Gârbovan.

garbovan4

Élénk figyelem, élő közvetítés…

Ugyanakkor furcsának és szokatlannak ítélte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nemrég azt mondta: az intézmény vezetői által a testület előtt tett kijelentéseit és nyilatkozatait nem tudják ellenőrizni, mert nincs hogyan.

Elhiszik nekik, amit mondanak, s ennyi. Ha ugyanígy tesz a Legfelsőbb Védelmi Tanács is a bírók és ügyészek által az esetleges titkosszolgálati tevékenységgel kapcsolatban, akkor két lehetőség kínálkozik: módosítjuk a törvényt és egy korrekt ellenőrzési mechanizmust vezetünk be vagy lemondunk a közjegyzői nyilatkozatokkal kapcsolatot képmutatásról

– jelentette ki.

Ilyen kontextusban az utóbbi téma kapcsán talán két másik lehetőség is kínálkozik, vélem: egy Snowden-szerű belső ember, aki sorozatos törvénytelenségek miatti felháborodásában a közvélemény tudomására hozza az igazságot, vagy egy Anonymous-szerű számítógépes szakember (hekker), aki feltör egy adatbázist és nyilvánosságra hozza a jegyzéket.

Gârbovan olyasmit is mondott, amely szintén sok visszhangra talált a közvéleményben: úgy véli, a munkahelyi visszaéléshez szinte bármi besorolható… A beszélgetés során ugyanakkor áttételesen felvetette: vajon ki ellenőrzi a DNA működését, ki és mikor fékezheti meg az esetleges túlkapásokat, rendellenességeket? Ezek a vonatkozások a magyarság vonatkozásában is igen aktuálisnak bizonyulnának…

********************************************************************

Az anyag szerkesztett, rövidített változata a Szabadságban jelent meg.

********************************************************************

Read Full Post »

Older Posts »