Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Ádám Gábor’


Az EMI és a HVIM elállja Mesterházy autójának az útját. Türelemmel viselt teher...

Az EMI és a HVIM elállja Mesterházy autójának az útját. Türelemmel viselt teher… (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Bevallom, tegnap haza akartam menni, küldtem is SMS üzenetet, hogy érkezem, de amikor sejtésem beigazolódott, s az egyik prominens EMI-aktivista megerősítette: lesz meglepi, akkor visszafordultam, s a videokamera folyton a kezemben volt. Kolozsvári polgárként kihagytam volna a balhét, de újságíróként nem tehettem meg.

Amikor a tetőről alázúdult az első hó- és jégzuhatag, akkor már sejteni lehetett, itt action lesz. 🙂

A tüntetők már jóval az MSZP-s politikus érkezte előtt gyülekeztek

a Minerva-ház kapuja alatt. Nyilvános rendezvény volt ugyan, de magánterületen, tehát a tulajdonosnak joga lett volna azt beengedni, akit csak akar. Olyan ez, mint amikor valaki a Bulgakovban egyértelműen, nyilvánvalóan és félreérthetetlenül zavart, felhajtást, cécót akar kelteni: kiteszik, vagy be sem engedik. Mert magánterület. Madarász Lóri, a CFR 1907 futballcsapat szurkológárdájának vezére (Lóri felhívott, s a lelkemre kötötte, hogy ideírjam: nem a focicsapat drukkereként, hanem magánemberként volt jelen) hiába mondta a rendőröknek (lásd az első videót), ez nem közterület, mert tudomásom szerint az épület tulajdonosának a kérésére intézkedtek. Vagy Lóri bárkit beenged lakásába? Az U FC monostori, keménylegény szurkolóit is?

A második lavina a szerkesztőség kocsiját találta el. Ekkor már Mesterházy luxusautóját arrább vitték, a tüntetők viszont ott maradtak, érkeztek a meghívottak. Jaj, s akkor zúdul alá a hótömeg?

Próbálnak helyet szorítani. Térengedés

Próbálnak helyet szorítani. Térengedés (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Mesterházy és kísérete előtt a pincét célozta meg. Minden ajtót zárva találtak, ezért az emeletre mentek. Amikor megérkezett, Borbély László RMDSZ-politikus csak annyit kérdezett tőle:

Megvolt?

Sajnos az előadást nem tudtam követni, mert a videózással és a képanyag feltöltésével voltam elfoglalva. Kollégák elmondása szerint ugyanazt mondta, mint néhány órával azelőtt:

  1. Bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson “egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak. Szó szerint itt.
  2. Elmondta, hogy a politikai alakulat nemzetpolitikai irányvonala nem kapott kellő hangsúlyt, ezért jogosan bírálták őket. Hozzátette: új alapokra helyezik az MSZP nemzetpolitikáját.

Hiába pattogott a Facebookon Ádám Gábor, még Mesterházy is

jogosnak tartja a tiltakozó fiatalok véleménynyilvánítását

A hír többi része (mit remél az MSZP-s politikus következő látogatásakor) itt.

Nyilvánvaló, hogy Mesterházy számított a tiltakozásra. Nem volt ez másképp a többi MSZP-s politikus esetében sem. Higgadtan viselte a tiltakozást, aztán megunta a kocsiban várakozást, s előbújt. Ha helyében lettem volna, az előadás után beszélgetésre hívom a tüntetők öt képviselőjét.

Átbújt. Engedték.

Átbújt. Engedték. Jól tették. (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Szerintem óriási, gesztusértékű lépés, hogy elnézést kért 2004. december 5-ért. Odahaza meg is kapja majd ezért a fejmosást. Szavazatokat is veszít, ahogy azt ő maga is elismerte. Erdélyben lehet szavazatokat nyer. Előlegezzük meg a bizalmat, feltételezzük jóhiszeműséget, a szavahihetőséget. Nem tisztára mosás ez. Az emberi kapcsolatokban is így van. Meddig tartson a gyűlölködés, a megosztottság? Ilyen vonatkozásban igen kemény hangúnak ítélem Benkő Levente által a mai Krónikában megjelent vezércikkét. Szerintem elvetette a sulykot.

S ha Mesterházy lennék, mindent megtennék a párt nevének a megváltoztatása érdekében. 2012 Európájában eléggé snassz a szocialista megnevezés. Ez itt egy blog, a hosszú, elemző bejegyzéseket nem olvassák el a felhasználók, ezért mindent csak röviden: miért ne lehetne Magyar Baloldali Párt? Az MSZP hallatán szinte mindenkinek Rákosi, Grósz, Horn, Kovács, Gyurcsány jut eszébe. Főleg itt Erdélyben.

Itt már nyugodtan

Itt már nyugodtan (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Bár érkezéskor Mesterházy kisebb szóváltásba került Soós Sándorral, az EMI volt elnökével (lásd az első videót), távozáskor visszafogta magát. Csak egy magyarországinak tűnő fiatalember nem tudott ellenállni a kísértésnek. Úgy, ahogy Markó Béla sem, aki, amint azt maga a „provokátor” elismerte (hallszik az itt elérhető videó elején), nem kellett volna ott és úgy szóba elegyedjen a tüntetőkkel. Kissé arrogánsan hozzájuk is vágta a százalékokat, amint az Márkó László videóján hallható. Kovács Péter nem válaszolt nekik, bár a nevét is említették… 🙂

Összességében szerintem bár az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, s talán a Székely Gárda is (nem feltétlenül függ össze, de Mesterházy távozásakor az egyik tüntető szinte azt kérdezi: Hogy érezte magát Székelyföldön?) részt vett az akción, eléggé decens megnyilvánulás volt. Ha volt, a zsidózást (állítólag az is volt, én nem hallottam) mélységesen elítélem, s fölöslegesnek tartom.

Ennyi kellett azért Mesterházynak, s az általa képviselt Magyar Szocialista Pártnak. Érezzék… Mi is éreztük. S még mindig fáj. S szerintem igaza lesz: második alkalommal kevesebben tüntetnek. Főleg a bocsánatkérés után. Egyébként itt Kolozsváron sem az MSZP, sem a Fidesz, sem az EMI, HVIM, Székely Gárda részéről nincs szükség hangulatkeltésre, megosztásra.

Reklámok

Read Full Post »


Idő, türelem, kitartás kellett, de Ádám Gábornak sikerült. Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója megtalálta azt a városházi dokumentumot, amely tartalmazza: a régi, kulturális és történelmi értékkel rendelkező kolozsvári épületekre négynyelvű (patru, domnule Apostu, patru!) tájékoztató feliratokat kell hogy elhelyezzenek.

Itt írja, polgármester úr!

Itt írja, polgármester úr!

Igaz ugyan, hogy a dokumentum 70. oldalán található a szöveg, de a kincses város fejlesztési stratégiája tartalmazza azt, hogy a helyhatóságnak négynyelvű (román, angol, magyar és német) tájékoztató táblákat kell elhelyeznie a műemlék épületeken.

Az sem mindegy, hogy a tájékoztató táblák elhelyezését két évvel ezelőtt be kellett volna hogy fejezzék.

A Szabadság szerkesztőségéhez is eljuttatott elektronikus üzenetében  Ádám Gábor felteszi a kérdést: nem tudja a jobb kéz mit csinál a bal? 🙂

A Szabadság weboldaláról letölthető a fejlesztési stratégia teljes szövege.

Szavazz!

Read Full Post »


Funar: nénetné, még büszke leszek rád, Sorin!

Funar: nétené, még büszke leszek rád, Sorin!

Minden jel arra mutat, hogy Kolozsvár néhány hónappal ezelőtt megválasztott polgármestere, Sorin Apostu a szomorú emlékű Gheorghe Funar nyomdokaiba lép. Egy vonatkozásban biztos: a kincses városban levő műemléképületek homlokzatára elhelyezendő, a turisták tájékozódására szánt feliratok ügyében.

Egy kis emlékeztető: a kolozsvári városi tanács megállapodást kötött a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karával többek között annak érdekében, hogy a nagyszebeni mintára többnyelvű ismertető táblát helyeznek el minden műemléken, s a felirat három – román, angol és francia – nyelven lesz olvasható.

A bejelentéses sajtótájékoztatón a Szabadság riportere, Jakab Judit és Camelia Sisko hírügynökségi újságíró arra volt kíváncsi, a műemlék megnevezése és rövid leírása miért nem kerül fel magyar nyelven is…

Jogos, nem?

Elvégre a mindenki (többek között László Attila kolozsvári alpolgármester) által idézett statisztikák szerint a Kolozsvárra látogató magyar turisták 80%-a Magyarországról érkezik. S lehet, nem tudnak se angolul, se franciául. De ha mégis, akkor is gesztus értékű lenne a helyi magyar és a látogatóba érkező magyarországiak irányába a magyar felirat és rövid leírás. Szerintem.

Apostu: elmondom még egyszer: a magyar nem nemzetközi nyelv. Punktum.

Apostu: elmondom még egyszer: a magyar nem nemzetközi nyelv. Punktum.

Na, de mit válaszolt Apostu: a magyar nem nemzetközi nyelv, s amúgy a román frankofón nép. A városvezető közölte: a minisztérium erre vonatkozó előírása szerint nemzetközi nyelveken kell feliratozni a román mellett. A választás azért esett a franciára és nem például a németre, mert a román frankofón nép – tette hozzá a polgármester.

Erről egyből azt jutott eszembe, amit Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista „kolozsvári bíró” (idézet Markó Bélától, aki a szomorú emlékű városvezető garázdálkodása idején járt Kolozsváron, s a Mátyás-szobor előtt mondott beszédet) válaszolt nekem néhány évvel ezelőtt egy sajtóértekezleten, amikor azt kérdeztem tőle: miért nem írják ki magyarul is a város bejáratainál elhelyezett tájékoztató táblákra, melyek Kolozsvár testvérvárosai.

– A magyar nem nemzetközi nyelv – mondta szó szerint Funar.

A rá jellemző fanyalgó stílusban hozzátette: akkor lesz kiírva magyarul is, ha az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) Biztonsági Tanácsában használják majd a magyar nyelvet. Ez volt Funar.

A napokban megosztottam gondolataimat Csoma Botond kolozsvári RMDSZ-es városi tanácsos barátommal, aki a helyi döntéshozó testület mai ülésén Apostuhoz is vágta, hogy a műemlékekre elhelyezendő magyar feliratok ügyében ugyanaz volt a replikája, mint hajdanán Funarnak. Mi több, Botond felolvasta neki a multikulturalizmusról szóló 2007-ben elfogadott tanácsi határozatot is. Elmondta: ellentmondás van az elvek és a gyakorlat között.

Apropó Nagyszeben, nagyszebeni minta, amit Apostu említett: Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának igazgatója juttatta eszébe Csoma Botondnak: Nagyszebenben négy nyelvű feliratok vannak a műemléleken.

Nagyszebenben így értelmezik a multikulturalizmust (Ádám Gábor felvétele)

Nagyszebenben így értelmezik a multikulturalizmust (Ádám Gábor felvétele)

Apostu logikája valamelyest hasonlít a Funáréhoz. Míg az ex-polgármester az ENSZ Biztonsági Tanácsát hozta fel abszurd társításként, Jakab Judit kolléganőm helyszíni tájékoztatása szerint Apostu ma a tanácsülésen Csoma Botinak azt mondta: ha a szervezet vagy egyház, amelynek a tulajdonát képezi a magyar műemlék, kifizeti a magyar nyelvű tábla elhelyezési költségeit, akkor a helyi tanácsban megvitatják a kérdést.

Persze, hogy Botond nem tartotta reálisnak, hogy pénz ellenében kerüljön magyar felirat a magyar épületekre, és azzal sem, hogy ezek magyar tulajdonúaknak kell legyenek ahhoz, hogy magyarul felirattal is ellássák őket. Példaként a nagyszebeni Brukenthal múzeumot hozta fel, ahol a román és angol felirat mellett németül és magyarul tájékozódhatnak az oda látogatók, annak ellenére, hogy a Brukenthal dinasztia nem volt magyar, és a környék magyar lakóságának, illetve az oda látogató magyar turistáknak a száma jóval kisebb, mint Kolozsvár esetében.

Csoma Botond jól megaszonta Apostunak.

Csoma Botond jól megaszonta Apostunak.

Nos, itt tartunk Apostuval. Örvendek, hogy Csoma Boti barátomnak sikerült hozzá vágnia Apostuhoz azt, amit említettem neki, s amit egy legközelebbi tévéadásban én is elmondok. Botondot nagyon felbosszanthatta Apostu, ugyanis ő politikusként nem tudja ugyanazt mondani egy helyi koalíciós partnernek, mint én újságíróként, akit semmilyen kötelezettség nem köt senkihez.

Még egy utolsó gondolat: olvastam valahol, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tárgyalásokat folytatna Apostuval annak érdekében, hogy a műemlékekre magyarul is kikerüljenek a feliratok.

Kérdések: helyesnek tartjátok-e Apostu álláspontját? Vajon tényleg elindult Funar irányába? Miért kellene az RMDSZ-nek tárgyalnia Apostuval a magyar feliratokról? Amúgy: hol vannak a város bejáratainál felállítandó négy nyelvű helyiségnév táblák, ahogy arról egy, még Funar idejében elfogadott tanácsi határozat rendelkezik?!

UPDATE1 (2009. május 13., 11:55 AM): Pénteken, május 15-én Kolozsváron tartózkodik Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa, aki a Babeş-Bolyai Tudományegyetem szervezte A többnyelvűség – híd a kölcsönös megértéshez című konferencián vesz részt.

Érdekes lesz megkérdezni tőle, hogy európai kontextusban hogyan értékeli Apostunak a magyar feliratok ügyében tett nyilatkozatait… Még mit kérdezzek tőle ha alkalmam adódik?

UPDATE2 (2009. május 13., 1:52 PM): Apostunak azt is lehet mondanni, hogy a magyar az Európai Unió hivatalos nyelve. Elvégre a polgármester állandóan azzal érvelt, hogy a feliratokat európai szellemben, az európai normák figyelembe vételével helyezik el.

Read Full Post »