Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Csád’


Védik a Csád és a Közép-afrikai Köztársaság közötti határt. Strandpapucsban (Saját felvételek)

Az Európai Unió (EU) Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (DG ECHO) által finanszírozott és a brüsszeli székhelyű Gopacom.eu által szervezett, sikeres nemzetközi pályázat révén elnyert riportúton június végén közel egy hetet töltöttem Csádban, abban az igen szegény országban, amely mégis korlátozás nélkül befogadja a helyi milíciák által ellenőrzött Közép-afrikai Köztársaságból érkező menekülteket.

Utóbbiak igencsak nagyot néztek, amikor havas tájat és a hóembereket ábrázoló fényképeket mutattam nekik, de a fogás bevált: így sikerült könnyebben szóba elegyednem a számunkra szinte elképzelhetetlen lelki traumákat átélt személyekkel, akik közül sokan akkor láttak először nemcsak havat, de személyemben fehér embert is.

Boldogság

Többen megnyíltak előttem, elmesélték történeteiket: fegyverropogás, erőszak, felgyújtott falvak, ellopott háziállatok – így váltak földönfutókká. De beszéltek életükről, mindennapjaikról, vágyaikról, mi több, néhányak álmaikat is megosztották a csak hallomásból ismert, nagyon messziről érkezett fehér embernek…

Tény és való: semmi sem tudott felkészíteni arra, amit Csádban tapasztaltam. Hiába néztem meg a tavaly novemberi, hasonló riportút során a Dominique Catton által készített fotósorozatot, az országban készített videókat, hiába olvastam el az állami berendezkedésre vonatkozó elemzéseket, a gazdasági állapotok további hanyatlásával kapcsolatos kimutatásokat vagy éppen a biztonsági helyzetre vonatkozó figyelmeztetéseket, a helyszínen valóságos „kulturális sokkot” kaptam. Még az a sok tapasztalat sem segített, amit az eddigi utazásaim során – 64 országban – gyűjtöttem.

******************************************************************

A Szabadságban megjelent riport első része itt található.

A második rész itt olvasható.

A harmadik itt érhető el. 

 

A legelkeserítőbb a DG ECHO által finanszírozott kórház, amelyben a súlyos alultápláltságban szenvedő gyermekeket kezelik. Azaz igyekeznek gyógyítani és ápolni, ám egyharmaduk 24 órán belül elhalálozik. Az orvosok szerint napi több száz gyermeket hoznak ide az édesanyák, akik rendszerint nagyon későn ismerik fel a bajt… Cécile Barbière (Euractiv) felvétele

Reklámok

Read Full Post »


Augusztus 14-én Mihály István rádiós szerkesztő meghívottja voltam. A Kolozsvári Rádió magyar adásában elsősorban Csádról beszéltem, de szó esett a Kolozsvári Magyar Napokról, sőt, még az Untold fesztiválról is.

Read Full Post »


Regisztrálják őket, menekült státust kapnak. Félmillió bajban levőt fogadott be a világ harmadik legszegényebb országa…

 Az Európai Unió (EU) Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (DG ECHO) által finanszírozott és a brüsszeli székhelyű Gopacom.eu által szervezett, sikeres nemzetközi pályázat révén elnyert riportúton június végén közel egy hetet töltöttem Csádban, abban az igen szegény országban, amely mégis korlátozás nélkül befogadja a helyi milíciák által ellenőrzött Közép-afrikai Köztársaságból érkező menekülteket.

Utóbbiak igencsak nagyot néztek, amikor havas tájat és a hóembereket ábrázoló fényképeket mutattam nekik, de a fogás bevált: így sikerült könnyebben szóba elegyednem a számunkra szinte elképzelhetetlen lelki traumákat átélt személyekkel, akik közül sokan akkor láttak először nemcsak havat, de személyemben fehér embert is.

Többen megnyíltak előttem, elmesélték történeteiket: fegyverropogás, erőszak, felgyújtott falvak, ellopott háziállatok – így váltak földönfutókká. De beszéltek életükről, mindennapjaikról, vágyaikról, mi több, néhányak álmaikat is megosztották a csak hallomásból ismert, nagyon messziről érkezett fehér embernek…

Pihenő a nyilvántartásba vétel előtt. Ezek a menekültek 2017 decembere óta Csádban vannak, regisztrációjukra csak most került sor…

Tény és való: semmi sem tudott felkészíteni arra, amit Csádban tapasztaltam. Hiába néztem meg a tavaly novemberi, hasonló riportút során a Dominique Catton által készített fotósorozatot, az országban készített videókat, hiába olvastam el az állami berendezkedésre vonatkozó elemzéseket, a gazdasági állapotok további hanyatlásával kapcsolatos kimutatásokat vagy éppen a biztonsági helyzetre vonatkozó figyelmeztetéseket, a helyszínen valóságos „kulturális sokkot” kaptam. Még az a sok tapasztalat sem segített, amit az eddigi utazásaim során – 64 országban – gyűjtöttem.

******

Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésedet, kattints, kérlek, ide.

Read Full Post »


A kilátástalanság mellett volt néhány vicces pillanat is Csádban. A tehetetlenség érzését többször a mosoly váltotta fel. De a szokásosnál több alkoholt is fogyasztottunk néhányan a helyzetek könnyebb emésztése végett…

Korábbi blogbejegyzésem itt.

Kérlek, kattints az első fotóra, vannak képaláírások is… 🙂

 

Read Full Post »


Belülről a férgek, kívülről a legyek eszik meg a testét. Vajon meddig él még? (Saját felvételek)

Többen kérdezték: miért nem írok a blogomon a közép-afrikai országban tapasztaltakról? Mert még mindig a látottak-hallottak-tapasztaltak hatása alatt vagyok, alig tudtam elkezdeni írni a riportot. Mi több, tegnap amikor Bódizs Editnek köszönhetően a Marosvásárhelyi Rádió adásba hívott a Vibe Koli keretében az low cost – high class experience típusú utazásról tartott előadásom után, elcsuklott a hangom, fojtogatott a sírás…

Többeteknek mondtam: nem félek már a világvégétől, hisz láttam, milyen…

A Közép-afrikai Köztársaságot és Csádot elválasztó Pendé folyó túloldalán a milíciák, a lázadók, az ellenőrizetlen fegyveres csoportosulások rettegés alatt tartják a lakosságot. Mihelyt sikerül átjönni az alig 100 méteres vízfelületen, a menekültek biztonságban érezhetik magukat. A 10 millió lakosú Csád körülbelül 500 ezer menekültet fogadott be eddig…

Az Európai Unió (EU) Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (DG ECHO) által finanszírozott és a brüsszeli székhelyű Gopacom.eu által szervezett, nemzetközi pályázat által elnyert, 2018. június 25-29. időszakban zajlott riportút (a teljes időszak úttal: 2018. június 23 – július 2.) során a polgárháború miatt szétesett és a helyi milíciák által ellenőrzött Közép-afrikai Köztársaságból a szomszédos Csád déli területeire menekültek nagyot néztek, amikor havas tájat és a hóembereket ábrázoló fényképeket mutattam nekik.

A menekülteket regisztrálja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala, az UNCHR. Év végéig újabb 30 ezerre számít Csád csupán a szomszédos Közép-afrikai Köztársaságból…

A fegyverropogás, az erőszak, a felgyújtott falvak, az ellopott háziállatok, vagyis a teljesen ellehetetlenített élet miatt a világ második-harmadik legszegényebb országába menekülő idősek, középkorúak fiatalok és gyerekek értetlenül álltak a „nagy fehér lepedő” látványa előtt. A hideg, az emberek vastag öltözete, a mély hóba süppedt ló látványa azonnali magyarázatra szorult, így a közepes francia nyelvtudásomnak is köszönhetően sikerült könnyebben szóba elegyednem az elképzelhetetlen lelki traumákat átélt személyekkel, többen megnyíltak előttem, elmesélték történeteiket, beszéltek életükről, mindennapjaikról, vágyaikról, mi több, néhányak álmaikat is megosztották a csak hallomásból ismert, nagyon messziről érkezett fehér embernek…

Azonosításra és regisztrációra várva…

A teljes képet nézve igen összetett a kérdés: egyrészt emberi szolidaritásból humanitárius segélyt és támogatást biztosítunk számukra, másrészt minden bizonnyal (mi is) fegyvereket adunk el azoknak, akik a Csád környéki országokban (is) kiváltják a véres és tragikus konfliktusokat, amelyek következtében elindul a menekültáradat.  Más szempont is közrejátszhat, de hangsúlyozom, szerintem elődleges az őszinte segíteni vágyás: a Csádba menekülők számára (is) megteremteni az alapvető megélhetési és boldogulási feltételeket annak érdekében, hogy megelőzzük az Európába érkezésüket…

Részletes riport a Szabadságban. Soon… 🙂

Kérlek, kattints az első fotóra!

 

 

Read Full Post »


Magányosan… (Fotó: European Commission/ECHO/Dominique Catton)

Megpályáztam, sikerült: az Európai Bizottság által finanszírozott és a brüsszeli GopaCom.eu által szervezett riportút az afrikai országban levő menekülthelyzet felméréséről, a Közép-afrikai Köztársaságban dúló háborúnak a Csádra mért következményeinek a megtapasztalásáról szól. Jelenleg (a bizonyos statisztikák szerint) a világ harmadik legszegényebb országa több százezer menekültnek biztosít új otthont…

A Csádba menekülő gyerekek, nők és férfiak szülőföldjén is nagy a szegénység, ám lőnek is. Sokat, sokszor, s nem a levegőbe…

Az angol szöveg:

This media visit aims to raise awareness about the humanitarian consequences of the crisis in Central African Republic and its spill over into neighbouring countries such as Chad. It also aims to inform EU citizens about humanitarian aid projects funded with their taxes by the budget of the European Commission. These projects contribute to assist Central Africans who have fled violence and taken refuge in Southern Chad.

The European Commission’s Civil Protection and Humanitarian Aid Operations (DG ECHO) has been supporting Darfur refugees since their arrival and is one of the few donors still doing so. After a decade of sustained emergency assistance, a prolonged crisis of this type requires a longer term approach that focuses on making refugees more autonomous and self-reliant.

The overall focus of the trip was the European Humanitarian Aid response supporting Sudan refugees in the Eastern part of Chad. More than ten years after the Darfur conflict, Chad still hosts close to 300 000 refugees and the security situation across the border does has not yet allowed for their return.

Szombaton hajnalban indulok, s München, Frankfurt, illetve Casablanca érintésével vasárnap este érkezem meg N’Djamenába, Csád fővárosába.  Innen aztán a déli városokba utazunk a többi hét európai újságíró kollégával és a szervezőkkel: többek között Gore és Moïssala lesz a célállomásunk.

Kommentár nélkül (Fotó: European Commission/ECHO/Dominique Catton)

Read Full Post »