Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Fehér Hollók’


Construiesc pentru cei care asigură sănătatea (Foto: Gábos Albin/szekelyhon.ro)

Ţinutul Secuiesc se află pe teritoriul României. Asta, precum ştim, nu a fost întotdeauna aşa– vorbim despre un fapt istoric. Totuşi, guvernul Ungariei este cel care investeşte masiv în restartarea acestei regiuni destul de sărace din Transilvania. Nu numai prin finanţarea unor proiecte bisericeşti, civice şi culturale, dar, mai nou, şi prin construirea de locuinţe pentru medicii din Miercurea-Ciuc.

Continuare pe portalul de contact român-maghiar / Folytatás a Fehér Hollók román-magyar portálon.

Reklámok

Read Full Post »


Simán: Kide

Chidea: patru biserici, populaţie în scădere, case de vacanţă cu grămada

     Imola şi Attila, Zsófi şi Alpár – au casă (de vacanţă) în satul Chidea din judeţul Cluj. Doamna, prima, are şi rude în localitatea aflată la circa 40 de kilometri de Cluj/Kolozsvár/Klausenburg, cei din urmă sunt doar „imigranţi de week-end”, cum scrie Zsófi. Acest loc retras, liniştit atrage mulţi asemenea soţilor Koós. Chiar şi pe mine, care bântui când într-una din case, când în cealaltă…

Drumul care duce spre capătul satului… se şi termină acolo. Mai precis, se întoarce pentru a-i da ocazia călătorului să-i întâlnească pe ceilalţi – în jur de 77 de oameni – care stau pe cealaltă uliţă a localităţii care are în total aproximativ 155 de suflete. Dar până să ajungem acolo… ne-am cam rătăcit.

Read Full Post »


Rendkívül szomorú, hogy inkább-nem-írom-le-milyen-okok-miatt a Varjúvár nem látogatható… (Saját felvétel)

Bár eléggé nosztalgia íze van a dolognak (régmúlt hősidők felidézése, melankólia stb.) mégis vonzó és különleges sztánai vasútállomás környéke. A számomra, a csend mellett, rendkívül fontos a hely sajátos hangulata. Néha olyan érzése támad az embernek, hogy a Sztána-patakot körbevevő erdőt, a kígyózó ösvényt csupán kölcsön vettük, a hely még mindig a Kós Károlyé és a Szentimrei családé. Azt is érezni viszont, hogy itt is nagyon fájt Trianon, a régióban talán itt a legjobban. Szerencsére írásaiknak köszönhetően tudjuk, mit érezhettek ezek az értelmiségiek az első világháború után, hogyan, milyen eszközökkel igyekeztek utat mutatni a céltalan erdélyi magyaroknak, s mit jelentett a transzilvanizmus…

Koruk technikai vívmányai a Szabó Zsolt vezette sztánai Riszeg Panzióban: rádió és 4G wi-fi. Techtestvérek százvalahány év eltéréssel… (Saját felvétel)

Fontos erről néhány szót ejteni a románoknak is, feléjük is kommunikálni ezeket az érzéseket, gondolatokat, megismertetni velünk a transzilvanista és a Trianon utáni erdélyi politikai mozgalom kiemelkedő alakjait. Főleg, ha ennek sztánai és kalotaszegi vonzata van.

Ugyanakkor számomra fontos, hogy a román többség nyitottságról és irántunk való érdeklődésről tanúbizonyságot tevő tagjai tőlünk (is) értesüljenek a környékünkön levő kulturális és építészeti értékekről.

******

A Szabó Csaba újságíró kollégám létrehozta és működtedte Corbii Albi (Fehér Hollók) magyar-román portálra írt Oază arhitecturală şi culturală maghiară lângă gara Stana, în Ţara Călatei című cikkem ide kattintva olvasható el.

Read Full Post »


Nálunk könnyű tiltakozni, náluk olyan, mint nálunk 1989 előtt. Csak sokkal durvább…

Arra gondoltam, mi lenne, ha írnék néhány sort románul az iráni politikai helyzetről. A hozzáadott érték a helyiek véleménye, álláspontja, helyzete úgy a tüntetések előtt, amikor ott jártunk, mint ezek után, azaz most…. 🙂

Şaisprezece maghiari din Transilvania în Republica Islamică Iran

La sfârşitul lunii septembrie 2017, nu mai puţin de 16 maghiari din Transilvania au plecat să viziteze Iranul. Ne doream mult să vedem această ţară, să mergem în munţi, să vedem patrimoniul construit, istoric al acestei ţări cu o cultură şi civilizaţie care are rezonanţă puternică pentru umanitate.

Nu, nu am călătorit cu toţii împreună, desigur, altfel regimul credea că vrem să ne întoarcem aproape de meleagurile de unde am plecat în Bazinul Carpatic acum vreo 1000 de ani sau că dorim să declarăm autonomie teritorială sau culturală. Am făcut grupuri, am urmat căi separate. Fiecare în ritmul lui, conform propriilor stiluri, principii, seturi de valori, interese şi preocupări. Din păcate, nu am putut vizita nicio minoritate etnică, doar membrii tribului nomad Qashqai în pustietatea unui deşert, la mai mulţi kilometri de Isfahan şi Shehreza.

Dar nu despre aceste lucruri doresc să scriu acum…

Folytatás a Szabó Csaba kollégám által létrehozott és működtetett Corbii Ali/Fehér Hollók portálon…

Read Full Post »


Minden jel arra mutat, hogy elég magas palánkkal veszik körül a Mátyás-szoborcsoportot (A felvételt Iankó Szilárd készítette)

Hatással volt a kolozsvári RMDSZ-es tisztségviselők határozott állásfoglalása: úgy néz ki, elég magas palánkkal veszik körül a Mátyás-szoborcsoportot ahhoz, hogy a korcsolyázók ne tudjanak felmászni a talapzatra, s kárt tenni a műemlékben.

A Corbii Albi magyar-román – román-magyar interetnikus portálon megírtam: amennyiben biztosított a műemlék biztonsága, egyáltalán nem vagyok felháborodva amiatt, hogy a Mátyás-szoborcsoport köré korcsolyapályát hoznak létre. Ez a műemlékvédelem tekintetében nálunk sokkal előrehaladottabb nyugati országokban is így van.

Read Full Post »


Szakáts István civil aktivista így látja…

Érdemes a többségi románok irányába is kommunikálni. Keveset tudnak rólunk. Hátha az ilyen cikkek által megértik érzékenységeinket, empátiával viszonyulnak hozzánk.
Noi, în cărţile de istorie, am citit că a fost maghiar, Mátyás király, şi a fost cel mai mare rege al Ungariei. Voi îi spuneţi Matei/Matia Corvin, românul de pe tronul Ungariei. Am folosit dinadins sintagma „noi” şi „voi”, pentru a ilustra cele două unghiuri din care este privită perspectiva amplasării unui patinoar în jurul statuii ecvestre a lui Mátyás király/Matei/Matia Corvin. 
 
Dar şi pentru a accentua puţin istoriografia – din păcate – diferită pe care am învăţat-o noi, românii şi maghiarii din Transilvania, şi care are efecte adânci în subconştientul nostru, dar şi, într-un fel bizar, asupra felului cum ne raportăm la acest magnific monument din Piaţa Libertăţii (acum Unirii) din Cluj/Kolozsvár/Klausenburg.

Szabó Tamás FB-oldalán találtam… 🙂

 

 

Read Full Post »


A magyar-román, román-magyar civil interetnikus párbeszéd platformja

Ismét elkövettem, ugyanis hiszek abban, hogy románul kell kommunikálnunk románok irányába magunkról, róluk. Tanárként, régészéként, történészként, diákként, újságíróként, CIVILKÉNT. Az irányukba létező RMDSZ-es, politikai kommunikáció is gyenge (EMNP-s és MPP-s talán egyáltalán nem is létezik), a közéleti civil párbeszéd felületei pedig szinte tejesen hiányoznak. S akkor itt vannak a Szabó Csaba röptette Fehér Hollók… 🙂

Most a CouchSurfingnek, azaz a Kanapészörfölőknek az interetnikus kapcsolatok mélyítésében témáról írtam néhány sort. S Lavinia Grumezát meg sem említettem… 🙂

Read Full Post »