Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Győzelem mozi Kolozsvár’


Az (újra) végigvonulás rettegést eredményez (Fotó: magyar.film.hu)

Ha jól belegondolunk, Török Ferencnek bizonyos értelemben könnyű dolga volt, mert ismert témát dolgozott fel: Holokauszt. Igen ám, de a zsidó népet ért emberi ésszel felfoghatatlan tragédiát teljesen más megvilágításba helyezi: a túlélők feltételezett hazatérési szándékának hatását méri és elemzi. Tükröt állít elénk a történelemnek a lelkünket kénsavként maró pillanatáról. Talán ezért ennyire ütős az alkotás. Természetesen a fekete-fehér technika is lényegesen növeli a cselekmény és a színészi alakítás hitelességét.

A kelet-magyarországi faluból a második háború utolsó éveiben marhavagonokban a haláltáborokba elhurcolt zsidók vélt hazatérése valóságos pánikot kelt a településen, a helyi lakosság rémülten nézi végig, ahogy két ortodox zsidó férfi végigvonul a központot és a…. fele veszi az irányt, ahol….

A két világszemlélet és generáció ütközése is feszültséget eredményez (Fotó: magyar.film.hu)

A szép, verőfényes napsütéses nyári napon néhány óra alatt minden a feje tetejére áll. Felszínre kerülnek a hajdani a hamis tanúvallomások, a rossz lelkiismeretek, a feljelentések, az összeesküvések, a rejtett szerelmek, megtörténnek a szembesítések, megvillan a római katolikus egyháznak a feltételezett szerepe is.

A legmegrázóbb pillanat, amikor a jegyző megkérdezi:

Ezek mindent túlélnek?!

Az esküvő és a temetési szertartás ellentéte csak akkor lehetett volna hatásosabb, ha Török Ferenc előbbi helyett születést épített volna a produkcióba. A vasútállomáson távozáskor maradt füst erősen jelképes: ennyi maradt a magyarországi zsidókból, akik holttestét a haláltáborokban elégették…

Vajon mikor és hol lehet még látni a filmet?

S akkor most ki segít? (Fotó: 24.hu)

Reklámok

Read Full Post »


OK, nesze virág!

Lehet, meglepődsz, s tartogat számodra meglepetéseket az egyébként langyos vígjáték, amelyet ma este néztünk meg a Győzelem (Victoria) moziban. Címe: Povestea unui pierde-vară (Szabad fordításban: Szarrá ment egy nyár).

Elmúlt a film is, de bizonyos önreflexióra serkentett.

Főleg, mert a főszereplő éppen 42 éves, nincs és nem is volt nős, nincs és nem is akar gyermeket. Nyugodt, kiegyensúlyozott, problémamentes és változatos az élete. De messze nem eléggé kalandvágyó. Csak szexuális téren. Igyekszik egyensúlyt teremteni a futószalagon érkező huszonéves lányok (tanár az egyetemen, így nagyon könnyű helyzetben van!), illetve a korban és az érdeklődés terén hozzá illő nő között.

Ám a történet nem érik meg, így a regényt be sem fejezheti író barátja.

De az önreflexió marad.

A Győzelem (Victoria) mozi műsora itt.

Read Full Post »


A szervezők szerint 3 ezren voltak a megnyitón, ám szerintem olyan kevesen nagyon rég nem maradtak a végéig, mint idén…

Egy héttel a kezdés előtt az elsők között vettem kézbe a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programfüzetét. Idén Palesztina meg sok más miatt lekéstem az akkreditációs határidőt, de jóakaróimnak, segítőimnek köszönhetően máris sikerült több produkciót megnéznem.

A megnyitó lapos és vontatott volt. Ugyanaz a forgatókönyv, ugyanazok szólaltak fel (Tudor Giurgiu, Mihai Chirilov és Emil Boc). Valamennyiükből hiányzott az energia, a vibe, a cucc, a kakaó. Az volt az érzésem, hogy tudor Giurgiu unja az egészet.

Nagyon szép gesztus volt viszont megemlékezni Doina Corneára!

A Foxtrot című nyitófilmet kezdetben állva néztük kintről, aztán amikor egyre többen mentek el, valakinek elkértük a belépőjegyét, s visszamentünk helyettük. Hullámzó figyelem a környezet miatt.

Kiváló a produkció, de semmiképpen sem ilyen miliőben, nyitófilmként kell vetíteni. Kétszer voltam Izraelben, egyszer pedig Palesztinában, úgy gondolom, egyrészt rá tudok hangolódni a témára, másrészt pedig valamelyest ismerem a filmben bemutatott szituációkat, világosak voltak az utalások, dekódolható volt a politikai és társadalmi kritika, ám a Főtér nem megfelelő hely ilyesmire. A nyitófilmre azért megy az ember, hogy szórakozzon, jól érezze magát, nevessen, ide könnyed produkciók illenek.

De még ezelőtt, pénteken délelőtt láttam a Generația $ című filmet. Költségeimet minimálisra csökkentem, másodkézből vásárolom a ruhákat, számomra képtelenség azonosulni a szupergazdagok világával, értékrendjével, életvitelével, életfilozófiájával, de érdekes volt látni, milyen.

A péntekről-szombatra virradó éjszaka a TIFF-házban tartott parti következményei ellenére (4 óra 25 perckor feküdtem le), ma tíz órakor a Győzelem/Victoria moziban voltam megnézni az O droaie de copii, a maimuță și un castel című spanyol DOKUMENTUMfilmet. Igen, idén is ezek a legfontosabbak. Aztán a versenyfilmek, majd a magyar és román produkciók.

A szinopszis nem ígéretes, de a film annál jobb…! Nézd meg!

Aztán szintén ma jött a Nuntă post-mortem című izraeli film. Fantasztikus produkció, ám a végén nagyon túllőttek a célon, s az ember ráébred: várj csak, ez „csupán” játékfilm. Ajnálom.

Ma, azaz szombaton este 20 órától megnézem a Moștenitoarele című versenyfilmet , majd a Despre tați și fii című dokumentumfilmet.

 

Read Full Post »


A hétvégétől végre a Győzelem (Victoria) moziban is vetítik a magyar akciófilmet, nem kell a művilágos bevásárlóközpontba emigrálni 🙂

Mi holnap, azaz kedden este nyolctól nézzük meg.

Read Full Post »


Kivételesen úgy döntöttem, hogy a betondzsungelben maradok, ennek viszont nyomós oka van: a dokumentumfilmek.

A Győzelem (Victoria) moziban a valóságot bemutató alkotásokat vetítenek. Pénteken a kötelező oroszországi katonai szolgálat alól különböző okok miatt felmentést kérők helyzetét, majd a romániai videochat lányok életét bemutató filmet tekintettem meg.

Felüdülés volt Tibi Fărcaș újságíró kollégámmal találkozni és két film között vacsorázni a híres “káposztásban”. Persze, hogy elemeztük a kolozsvári sajtó (siralmas) helyzetét, kitértünk az újságírás és az újságírók szituációjára is. Naná, hogy volt nosztalgiázás is. Hátha valamikor összejön a román-magyar újságírók közötti találkozó Kolozsváron.

Ma és holnap is minőségi, a Nagyszebeni Astra Filmfesztiválon (elhatároztam, idén októberben igyekszem elmenni) bemutatott dokumentumfilmeket vetítenek a Gabriela Bodea által vezetett kulturális intézményben. Jer te is!

Read Full Post »


Sokkal jobban tetszett a Filmtettfeszt 16. kiadásának tegnapi napján vetített film (Gondolj rám) előzetese, mint maga a produkció. Az ízelítő alapján úgy ítéltem meg, a Győzelem/Victoria moziban vetítendő kiváló magyar vígjátékkal örvendeztetem meg magunkat. Tévedtem.

Még az sem vette el a kedvemet, hogy a film félórás késéssel kezdődött, s nem vagyok egyedül a véleménnyel: ez a film sem vígjáték, sem dráma. Megrekedt a kettő között valahol, mi több, alkalomadtán unalmasba fordult. Vontatott volt. A színészekről lerítt a

profi vagyok, oda kell csupán tolnom a búrámat, s minden rendben lesz

attitűd.

S ráadásul sztereotípiákat duzzaszt: az erdélyi nő csak bejáró lehet, alacsony fizetésért is dolgozik, s leviseli a gyűrődést, sőt a megaláztatást is.

Inkább ültünk volna Szerdán… Szerencsére Adorjánt nem sikerült elcsalni, így csak Bibinek kellett szabadkoznom…

Ma szándékozom megnézni az Anyám és más futóbolondok a családból című filmet, hátha ez valóban vígjáték lesz.

Pénteken teli nap lesz. A következő filmeket vetítik: Reményvasút, Az éjszakám a nappalod, JutalomJáték.

Read Full Post »


fuggvenyek eloadas

Ügyesek a másodéves mesteris hallgatók (Fotó: http://www.teatroblog.wordpress.com)

Intenzív kulturális és kikapcsolódási időszak volt hétfőtől mostanáig – s a Transilvania Filharmónia holnapi szimfonikus hangversenye még nincs is benne… Amikor Kolozsváron maradok, pénteken este szinte mindig elmegyek klasszikus zenét hallgatni.

Hétfőn a Győzelem/Victoria filmszínházban néztük meg a Nagyfater elszabadul (Bunicul dezlănţuit / Dirty Grandpa) vígjátékot, jól kezdődött a hét. Bár Emese belealudt, Boti pedig kissé unta, én végig jól szórakoztam, felszabadultan nevettem a hollywoodi poénokon. A filmet pénteken, február 12-én 15 órától, hétfőn, február 15-én 20 órától, kedden, február 16-án 22 óra 30 perctől és szerdán, február 17-én 15 óra 15 perctől vetítik ismét. (Tréler itt.)

Kedden a valós történeten alapuló Sérülés (Trauma/Concussion) volt a soron. (Tréler itt.). Azt hiszem, szerencsére Will Smith színészt nem láttam egyetlen vígjátékban és/vagy akciófilmben, így alakítását nem szennyezte be semmi. Előttem tiszta lappal indult, s szerintem jól azonosult mind a szereppel, mind pedig a karakterrel.

Szerdán este az alternatív színházi produkció volt műsoron. A tehetséges színésznövendék, Zongor Réka meghívására az Ecsetgyárba mentem a Függvényekre. Rékának köszönhetően a mesterisek több (vizsga)előadásán voltam, látványos a fejlődés, a színészi produkció általam ismert elemeinek továbbfejlesztése. Bevallom, a performansz egyes részeinek értelmezése, kontextusba helyezése nem ment könnyen még az előadás utáni órákban sem, amikor igyekezem megemészteni a látottakat. Vagy sokkal egyszerűbb annál, mint ahogy én képzelem? 🙂 Esetleg a rendező, szövegíró elképzelése semmilyen esetben nem egyezik/egyezhet a befogadó dekódolásával? 🙂 (További fotók itt)

kicsi

“Van egy történetünk. Nem egy. Sok. Sok történet, nő és férfi, színész és színésznő, II. éves mesteri hallgató, rendező, dramaturg, súgó, (fel)ügyelő, táncos, kellékes, kispados, kishal, sirály, s(h)ó(w), lázadás, teremtés, halál, szín, ház, WC (néni nélkül), ebédlő, kanapé bizsunya kékkel átkötve, vagy mi… Érzem, hogy meg fogok őrülni. Mindegy. Mind. Egy. Tizenkét szép láb, minden más emellett fölösleges. Vagy tizennégy. Vagy tizenhat. Vagy… Ki tudja? Egy biztos. Vége nincs. Vagy már megőrültem?”

Szerdán késő este a Hölgy aranyban/Woman in gold című filmet javasoltam a Szerda csoportunknak megnézésre otthon Lórinál. Ketten voltunk kíváncsiak a második világháború során egy gazdag bécsi zsidó családtól jogtalanul elkobzott Klimt festmény visszaszerzésének valós történetére. Megrázó, de egyben felemelő produkció. A film már rég a megnézendő produkciók jegyzékén szerepel: a második világháborús sorozat a 2014-2015-ös lengyelországi szilveszterezést követően indult el, az ott töltött időszakban ugyanis az Auschwitz-Birkenau volt koncentrációs tábort és Oskar Schindler volt krakkói gyárát is meglátogattuk…

Read Full Post »

Older Posts »