Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘KABK’


Trăim împreună, dar totuşi separat…

Am primit două critici din partea unor prieteni în legătură cu articolul intitulat Maghiari şi români în Transilvania: două lumi (aproape) complet paralele – e bine, înseamnă că aceste materiale sunt citite. Unul a venit din partea prietenului meu Csoma Botond, deputat UDMR de Cluj. Să fie clar: el îmi este prieten din anul 1998, deci cu mult înainte de a deveni parlamentar, căci un ziarist şi un politician pot fi prieteni doar în această situaţie… 🙂

Cealaltă critică, un fel de drept la replică, de fapt, a venit din partea lui Szász Péter, membru de bază al Clubului Speologilor Amatori (Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub – CSA/KABK)

Articolul poate fi citit aici.

Reklámok

Read Full Post »


szelek 001

Előttünk jártak/járnak

Lehet, nosztalgiázás is van benne, de inkább az együttlét örömének átélése és a jövőbe tekintés van a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub keretében szervezett hagyományos vársonkolyosi Juli-bulikban. Ezeknek az ötvözete teszi egyedivé.

Nosztalgiázás – erre, ugye, igen hajlamosak a magyarok. Itt rendszerint az elhunyt barlangászokra és tevékenységükre emlékezünk.

Együttlét – örvendünk egymásnak, kérdezzük, mi történt veled egy év leforgása alatt. Személyes számadás, mert számítunk egymásnak, foglalkoztat, időközben mi történt a barlangász társunkkal.

Jövőbe tekintés – a következő barlangász generáció feltérképezése. Ilyen vonatkozásban, úgy láttam, nem állunk rosszul.

Hajdanán Szász Péternek köszönhetően kerültem a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klubhoz (KABK – CSA). Köszönöm!

*****************************************

A Szabadságban megjelen cikk itt.

*****************************************

 

Kefe (a.k.a. Fekete Sándor) meghatóbban írta meg, mint én. Beleegyezésével közlöm a KABK levelező listájára írt gondolatait:

 

KABK – Juli buli – hagyományos őszi ünnepünk

Hétvége a barlangász, barlangkutató klubunk jegyében és szellemében

 

Több ez, mint buli. Ilyenkor ünnepelünk, magunkat ünnepeljük. Megemlékezünk az előttünk járókról, akik közül sajnos már sokan nem lehetnek velünk. A klub az ő álmuk. A klub mi megtiszteltetésünk fenntartani és kötelességünk továbbadni az utánunk jövőknek.

Megünnepeljük azt, hogy ez a közösség továbbra is összetart, fejlődik. Nagyszülők, szülők és gyerekek. Nagy család.

A találkozó arról szól, hogy baráti, kötetlen keretek között elmeséljük egymásnak, mi is történt velünk az elmúlt évben.

Mindig kerül egy-egy régi-új arc is, aki eddig, vagy több éve, nem tudott eljönni közénk, de most úgy van itt, mintha rendszeresen találkoznánk. Rég nem látott rokon.

Emlékek, elfejtettnek hitt történetek, képek kerülnek elő. Aki épp nincs köztünk, vagy már nincs köztünk, mintha mégis itt lenne, szólna, mosolyogna, együtt ünnepelne velünk.

Egy csapat fiatal egy mentőgyakorlaton képviseli a klubot. Bár fizikailag nincsenek itt, lelkesedésük, elhivatottságuk minket is lelkesít.

A nagy hiányzók közül most Laji tátá jött el közénk, ő a díszvendég. Köszönjük, köszönünk mindent neked.

In memoriam. Séta az emlékfalig. Gyertyaláng. Fény, ami hitünk szerint segít eligazodni a “Nagy barlang útvesztőiben”. Szeretet. Örökifjak, kevébé fiatal és fiatal barlangászok és kisebb-nagyobb csemeték emlékezünk azokra, akiknek nevei már az emlékfalon sorakoznak

Az emlékezés percei után ki-ki folytatja a sétát. Hippodrom, Meanderek vagy November 7 járat. Ezekkel a túrákkal is az emlékezés és az együttlét ünnepét teljesítjük ki.

Laji tátá emlékműsor: tisztelgés, fényképalbum, emlékezés.

Aztán a kerek évszámú szülinaposok köszöntése és megajándékozása.

Közös ének és buli hajnalig.

Vasárnap délelőtt “táborbontás”, szedelőzködés.

Viszlát barátaink jövő szeptemberben.

kefe

*********************************************************

Kattins az első fotóra!/Click on the first picture!

 

****************************************************************************************

Read Full Post »


Erről van szó, ilyen kellene... 🙂

Ma délután 4 órakor indulok a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) által szervezett hagyományos, 3 napos Nyuszi-túrára, s nincs sátram… 🙂

Az enyémet valakinek kölcsön adtam (már nem emlékszem, kinek), vagy valakinek a kocsijába hagytam, Csoma Boti sátrából hiányoznak a rudak. A barátaimnak 3-4 személyes sátruk van…

Írtam a Román Alpin Klub levelező listájára, de még semmi. Kölcsön tudna adni valaki egy sátrat?

******************************************************

FEJLEMÉNY1: Lórinál van a sátram. Kiderül, hogy került oda. Azt hiszem, amikor a múltkor Szmidáról jöttünk, akkor a kocsijába maradt… 🙂

FEJLEMÉNY2: Hivatalosan, nyilvánosan és ünnepélyesen köszönöm Barla Lórinak, hogy hazament a sátorért, és elhozta nekem. Miért ilyen kedvesek és rendesek velem egyes emberek? 🙂 Múltkor nála hagytam, majd elveszem, s hazaviszem egyszer alapon. Ígérem, megpróbálok bevállalni egy német tengeralattjárót! 🙂 S utána egy fényt, de fényt, nem felest… 🙂

******************************************************

Read Full Post »


Ebéd (Felfalusi Árpád, alias Árpa fotói - lásd a bejegyzés végén levő fotóriportot is!)

Nagyon régen nem volt ilyen kellemes izomlázam. Néhány órával ezelőtt (vasárnap, december 5., 22h) tértem vissza a Szelek-barlangjából, aztán irány haza zuhanyozni, hajat mosni és enni, majd a szerkesztőségben voltam lapszámfelelős.

Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) levelező listájára Száddámtól (alias Szeles Ádám, azaz Deák Zsolt) érkezett levél alapján jelentkeztem be a „Mikulás-túrára”. Nem gyanítottam, hogy mi lesz a vége.

Tízen, két kocsival vágtunk neki az útnak pénteken délután – szerkesztőségből gyorsan haza, csomagolás, kaja, tankolás, irány a Magyar Színház előtti parkoló. A kocsiban már elkezdődött a vigadás. Egyeseknek, mert én nem tudtam inni. Csak a vársonkolyosi (Sonkolyos – Şuncuiuş) Nagy Nyelőben. Ez a szocreál bányászkocsma. Bányász már nem sok maradt, harmonikázó és gitározó munkanélküli annál inkább. Lehet, ő is valamikor barlangász volt. Árpa a muzsikus asztalához szegődött, ott vigadott a helybéliekkel. Mi is a sörös üvegekkel. Inkább ők velünk, mert nevettek, hogy nehezen birkózunk meg velük. Na jó, a harmadik-negyedik után. Főleg azok, aki azelőtt „bemelegítettek”.

A Nagy Nyelőtől a Szelek-barlangjáig a köves, elszigetelt, senki által nem járt úton haladtunk. Káosz volt a kocsiban. Olyan hangosan üvöltöztünk, hogy a torkom is megfájdult. Hogy a gödröket mind telibe veszem arról tűnt fel, hogy a pocsolyákból a szélvédőmre fröccsen a víz. Ez azért nem kóser.

(Felfalusi Árpád [Árpa] videófelvételei)

Becuccoltunk a Szelekbe, a szokásos helyen, a Karácsonyfa-teremben aludtunk. Horkolás-koncert volt. Még füldugókkal is hallottam a derék „héroszokat”: főleg Cuga és Száddám horkolt keményen. Képtelen voltam aludni. Mihelyt egyiket felébresztettem (Nyúl például meg is köszönte, Szádi morgott: Na, mi van?), kezdet a másik. Szombaton éjjel a társaságtól lehető legtávolabb aludtam. Füldugókkal. Hiába, allergiás vagyok a horkolásra. És a női hisztériára. De ez nem ide tartozik. Videóztam is, de azt inkább nem töltöttem fel a netre: néhányuknak az állásába kerülhet. Főleg annak, aki egy igen neves kolozsvári felsőfokú oktatási intézménynél dolgozik… 🙂 🙂 De elvére: mi köze a horkolásnak a munkahelyhez? Semmi.

Még a nyelvem is izomlázas a szombati, 10 órás (!) barlang-túrától. Útvonal (ennyit jegyeztem meg, ne üvöltsetek): In memoriam-terem, Hippodrom, Kődzsungel, Háromszög (simán sikerült átjutni a rendkívül szűk helyen, nem is éreztem, hogy megnőtt a pocakom), Patkó. Majd a profik, azaz Száddám, Árpa, Erik, Nyúl és Kid2 elmentek a felfedező útra. Sikeres volt! Új járatot fedeztek fel, amely a Korall-járatba visz.

Csodás élmény a csend világa! De inkább meséljenek a fotók és a videók…

*****************************************************************************************************

A Szabadság december 6-i számában megjelent beszámoló ide kattintva olvasható el.

*****************************************************************************************************

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Read Full Post »


Jó volt a buli! (Fotó: http://www.citynews.ro)

Az, hogy mindkettő tegnap, augusztus 15-én történt. 🙂

Reggel még a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) által szervezett barlangász táborban voltam, este/éjjel viszont már az Iron Maiden koncerten (köszi, Boti!) tomboltam Lenkével, Pásztor Gyöngyivel, Lillával, Zsuzsával, Péter Lacival, Csata Zsomborral, Dénessel.

Abban egyeztünk: annyira kiviseljük magunkat, hogy az állásunkba kerül…

Tudtommal, ez a teljesítmény még senkinek se sikerült…

Szerintem igen jó koncert volt. Nem ismertem jó néhány számot, de lehetett bulizni… 🙂 Nyugati receptre elkészítették, mert ha az itteni szervezőkre hárult volna minden apróság, akkor minden valószínűség szerint komoly hibákat követtek volna el. Vasárnap már délelőtt 11 órakor elindultunk kocsival a barlangász táborból (kb. 120 km Kolozsvártól, Erdődámes/Damiş község, Királyerdő-hegység, Bihar megye), ugyanis azt gondoltuk, hogy horror forgalmi dugó lesz. Úgy is terveztük, hogy Nagykapuson letérünk Gorbó fele, s Kisbács érintésével jövünk be a városba. Kellemesen meglepődtünk, ugyanis gyér volt a forgalom, Szászfenesen sem álltunk szinte semmit.

Este, a koncert kezdete előtt is eléggé jól lehetett közlekedni. Dehogy mentem kocsival, csak láttam. Találtunk egy jó helyszínt, látszott a színpad, közel volt a sör és a vécé. Utóbbi kettő nagyon fontos. Aztán Dénes javaslatára előbbre mentünk, itt aztán egészen jól lehetett bulizni. Ki is viseltük magunkat. 🙂 Egyesek, persze. Zsuzsa sikítozása halálosan szórakoztató volt! 🙂 🙂

Szerintem az egyetlen nagy gondot a zsetonos rendszer okozta. Csak külön helyen forgalmazott zsetonokkal lehetett sört, ezt-azt vásárolni. Igen, tudom, próbálták elejét venni annak, hogy az árusok borravalót kapjanak. De ez a zsetonos megoldás rossz volt, ugyanis hosszú sorok kígyóztak a konténer előtt, ahol árulták őket. Szerencsére sokat vettünk első alkalommal.

De ezt a kis malőrt leszámítva, nagyon jó buli volt!

Read Full Post »


Árpa ismét nekem rontott. Ezúttal viszont nem egy, hanem HÁROM FEJSZÉVEL... 🙂 🙂 🙂

… kis perverzkéim, nem arra gondoltam! Határozottan nem! Hanem a barlangra. S minek kapcsán? Hát az egésznek az apropója a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) által a Bihar megyei Runcşoron (augusztus 7-15.) szervezett tábor. Barlangász tábor. P**a mondta nekem magyarul, de sehol se tudtam leellenőrizni a település pontos anyanyelvi változatát.

Életem jó néhány emlékezetes és maradandó élménye a barlangászathoz és a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klubhoz kötődik. Egyik ilyen élmény az, amikor a Szelek-barlangjába (csak KABK – CSA engedélyével és felügyelete alatt látogatható) szerveztek egy mini tábort, s bent aludtunk néhány napig. Atemporalitás, kiváló hangulat, NINCS villanyáram, térerő, laptop, internet, tévé, rádió, Twitter, Facebook, Hi5, iwiw, blog, crack-patch-switch-hub, ohne friss szmog, forgalomi dugó, nyugtalanság, rohanás, idegeskedés, munkahelyi feladat stb. Csend, nyugalom, kiegyensúlyozottság, mentális és lelki relaxáció, problémamentes percek, órák, napok.

Ilyen a Bihar megyei Runcşron szervezett barlangász tábor is, ahova szombaton mentem ki, s sajnos vasárnap este már vissza kellett jönnöm. Rosszul szerveztem meg, egész héten ott kellett volna maradnom. Sebaj, most hétvégén ismét kimegyek.

A tábor a barlangászat népszerűsítése, a márciusban indult szaktanfolyam résztvevőinek a vizsgáztatása, új barlangrendszerek felfedezése, illetve az erdélyi magyar barlangász seregszemle.

Többnyire a felszínen vagy annak közvetlen közelében zajló, nehéz fizikai munkával járó tevékenység elsődleges célja új bejáratok, barlangrendszerek felfedezése. A munkapontokon a résztvevők tulajdonképpen folytatják a tavaly és az azelőtt elkezdett barlangfeltáró tevékenységet.

Sok nagyon kedves ismerőssel, baráttal találkoztam, kiváló volt a hangulat.

De ezekről inkább regéljenek a következők:

Fotók a Flickeren

Videoklip a VideóSzabadságon

Hangulatképek a WebSzabadságon

A keddi, augusztus 10-i Szabadságban rövid beszámoló jelenik meg az első két napról. Fejlemények egyelőre nincsenek, ugyanis a helyszínen nincs térerő. Csodás! Ez kell, amikor az ember valóban ki akar kapcsolódni, s a barlangászásra összpontosítani.

Read Full Post »


 

Tanakodunk: aludjunk a szénában, vagy menjünk tovább

Rég készültem a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK) által szervezett Nyuszi túrára. Nem részletezem (nem is ismerem pontosan) a kirándulás eredetét, s arról sem szólok, hogy tulajdonképpen nem ez volt (lett volna) az eredeti Nyuszi túra. Nekem mindenképp az volt. És nagyon jól sikerült. Kivéve egy mozzanatot.

Remélem nem azért hívsz, mert esik az eső, s visszamondtátok a túrát

mondogattam, amikor Száddám (polgári nevén Deák Zsolt, egyesek szerint Szeles Ádám) 9 óra 20 perckor felhívott, hogy:

Na, mi van?

Pedig korántsem azért hívott, amitől tartottam. Tudni akarta, mi a fene van velem. Én meg csak 2 perc múlva értettem meg, mire gondol.

Húsvéti előzetes

Húsvéti előzetes

Kilenc órakor volt a találkozó. Én pedig tévedésből kilencre állítottam be a mobilom ébresztőjét. Amikor hívott, akkor jöttem ki a zuhany alól. Ők már mindannyian a magyar színház előtt voltak már.

Tövis után a Alsógáld (Galda de Jos) elnevezésű településnél értem utol a társaságot., itt tértünk le a főútról. Szálláshelyet kerestünk. S ahogy az ilyenkor lenni szokott, válogattunk és folyton azt mondogattuk egymásnak, hogy

majd odébb jobb helyet találunk.

Addig-addig, míg több falun keresztülmentünk, felmentünk a Detunátákra, s közeledtünk Bucsony (Bucium) községhez. Valahol Mogos (Mogoş) környékén találunk egy elhagyatott házat, s udvaron lesátoroztunk.

Tűz, sütés, vacsora, alvás.

Szombat este, az első sátorhely

Cugának nem volt hol aludnia. Mondtam, jöhet hozzám. Megbántam. Egész éjjel hangosan horkolt. HORROR! Két dologra vagyok allergiás: a női hisztériára és a horkolásra. Rúgtam, könyökkel vállon ütöttem, ébresztettem (még a szomszédos, mintegy 10-15 méterre levő sátorba is hallotta Krisztina és Bert, holott a patak elég hangosan csobogott), semmi se hatott. Alig aludtam összesen két-másfél órát egész éjjel. Pedig még a lövészeti versenyeken használt füldugómat is használtam!!!

Videók itt és itt.

Második éjszaka a Béla-vár alatt aludtunk

Pörögtünk tovább. Bucsony, Abrudbánya, Topánfalva, Aranyosbánya, Szolcsva, a Béla-vár aljában sátoroztunk, vasárnap pedig 4 és fél órás körtúra a Béla-váránál.

A fényképek ide kattintva tekinhetők meg.

Sehova se sikerült öntözni menni. Hátha jövőre mindkettő összejön: túra és locsolás.

Read Full Post »

Older Posts »