Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Kakasy Botond’


Nemeszsuk (Jucu) környékén véget ért az aszfalt. A nagyobb gond a sár volt. Visszafordultam. Ahelyett viszont, hogy füzesmikolai (Nicula) kolostor fele vegyem az utamat, azaz arra, amerre 2014-ben bringáztunk, letértem Kolozsvár/Dés irányába… Válaszúton viszont már nem haladt semmilyen út a Kis-Szamos folyóval párhuzamosan… Sebaj, vonatra pattantam… 🙂

Ötön indultunk bringázni a Főtérről, de mégis egyedül érkeztem Sallai Jánoshoz Szamosújvárra… S még vonatozás is volt benne. 2016 ősze óta nem bringáztam, 2016 végén következett be a meniszkusz-szakadásom, 2017 májusában műtötték meg a térdemet, most szombaton 54.5 kilométert bicikliztem.

Jánossal, Botival, Krisztiánnal és Ákossal vágtunk neki az útnak, örvendek, hogy a listavezető a gyér érdeklődés ellenére mégis megszervezte a biciklitúrát.

Féltettem is a térdemet, a fiúknak városi biciklijük volt, gyorsabban haladtak, a tempójuk is sokkal jobb volt, mint az enyém, így már az elején eléggé lemaradtam.

A történet többi részéért kattints az első fotóra! 🙂

Reklámok

Read Full Post »


biciklisek udvarhely

Az uh.ro hírportálon található, a Csedő Attila által készített fotóriportból kiderül, hogy tegnap közel háromszáz biciklis karikázott végig Udvarhely utcáin. A baloldali és a középső bringást nézve ismét felötlik bennem a kérdés: ennyire veszélyes biciklizni a városban?

Az EU-táborban beszélgettem a László Szabolccsal, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség frissen kinevezett/megválasztott vezetőjével. Elmondtam neki is: különös városnak tartom Udvarhelyt: ritkán járok ott, de egyre többet hallani felőle. Sajnos, többnyire negatív vonatkozásban. Vagy Kolozsváron csak ezekre leszünk figyelmesek? Nem tudom, mi a helyes válasz, de ha van valami hír onnan, akkor ismét valami verekedés, erőszak, megleckéztetés, probléma, baj, feszültség, baleset, halál.

Régebb történt, de valami verekedésekre, erőszakra emlékszem Udvarhely kapcsán. Kobra Zolit megverték, aztán valami tüntetést tartottak, majd a térfigyelő kamerák által rögzített felvételeket láttam (igen, azt is néhány évvel ezelőtt láttam, de nagyon megmaradt), amint a főtéren verekedett két csoport.

Most itt van például Egyed Ufó Zoltán fotós kollégám esete a szabálytalanul parkoló rendőr csajának autójával. Mégis, mit képzelnek a rendőrök?

A Kakasy Boti, s társai által készített videóból tudom meg, hogy három hónap alatt Székelyudvarhelyen nyolc biciklist gázoltak el, kettő meghalt. Ennyire még a közel félmilliós Kolozsváron (ahol alig vannak bicikliutak) sem rossz a helyzet…!

Persze, tudom, a videóriport végén ott áll a nyílt felszólítás (NEM ZAVAR?), de úgy gondolom, akkor is kellett volna valamiféle megoldást javasolnia Kakasy Botinak és az uh.ro hírportálnak a helyzet orvoslására: villámcsődület, nagyszabású biciklis felvonulás, petíció, beadvány, tiltakozás, forgalmi rendváltozás, a legveszélyesebb övezetek foszforeszkáló sparyjel történő megjelölése, a városvezető biciklire ültetése, s végigvezetése a településen stb. A “jobb lenne vigyázni egymásra” szintagma túl poetikus és patetikus, hogy konkrét eredménnyel járjon…

Read Full Post »


András Eduárnak 3 hónapjába telt, míg végre elküldte a marokkói fotókat, amelyeknek egy része meg sem nyitható, mert hibás a csomagolt állomány, azaz a .zip

Amit sikerült megnyitni:

Marrákes

Agadir

Útban

Együtt

Útban 1800 méterről 3207 méterre a Toukbal menedékházhoz rekkenő hőségben…

Szegény öszvér

Csoda

Sütkérezünk a 3207 méter magasan levő Toubkal menedékháznál

Kissé megtörten

A Toukbal-csúcson, napfelkeltekor. Hajnali fél négyko indultunk 3207 méterről.

A Toubkal-csúcson (4167 méter)

Beöltözve a Toubkal-csúcson (4167 méter)

Kakassy Botival a csúcson (Toubkal, 4167 méter)

Lélegzetelállító, ugye?

A Toubkal-menedékháznál (3207 méter)

Útban lefele

Én is, én is!

Visszavágyom

Read Full Post »


Az Ait Benhaddou erődítmény a Szahara-szivatag és a Marrákes közötti kereskedelmi út biztonságát szavatolta…

Akkora méretű élmény volt, hogy úgy érzem: képtelenség részletekbe menően írni róla. Január végén írt emailt András Eduárd haverom, akivel évekkel ezelőtt a Szészi-Kakasy Boti szervezte számítógépes játékokon ismerkedtem meg. Azonnal ráharaptam a lehetőségre.

Hosszas egyeztetés után március 16-án foglaltuk le a Kolozsvár-Madrid- Marrákes-Madrid-Kolozsvár repülőjegyet potom 210 euróért. Ott még 200 eurót költöttem, így a 10 napos kiruccanás összköltségvetése 410 euró. Köszönöm a külföldi támogatóimnak a lehetőséget! Az ők zsozsójuk nélkül (azaz az 1000 lejes újságírói fizetésből) képtelenség lett volna elutaznom Marokkóba.

A május 18-i indulásig edzettem, ugyanis Eduárd „megfenyegetett”: műsoron lesz a 4167 méter magas Toukbal-csúcs megmászása a Magas Atlasz-hegységben.

Minden volt a kirándulással tarkított túrában: Marrakes (Jemaa el-Fnaa tér, medina, óváros), A Magas Atlasz-hegység átkelése kocsival a Tichka-szoroson keresztül (2260 méter), Ait Benhaddou, Ouarzazate, Boumalne, Dades-szoros, Goulmina, Erfoude, Rissani, Merzouga, Erg Shabi, Szahara-sivatag, tevegélés, kint alvás a sivatagban, Agadir, Essaouira.

A lényeg: városok, világörökségi helyek, Szahara-sivatag tevegéléssel és kint alvással, fürdés Atlanti-óceán partján (Agadir és Essaouira között, egy csodálatos helyen), illetve hegymászás a Magas Atlasz-hegységben (Toubkal – 4167 méter). Az öt fős csapatunkból (Kakasy Botond, András Eduárd, Bartalis Ferenc, Lukács Pál és jómagam) csak hárman másztuk meg a 4167 méteres Toubkal-csúcsot. Pali légzési, magaslati és napszúrás okozta gondokkal küszködött, Ferenc nekilendült, de hamar visszafordult.

A Facebookra feltöltött fotók ide kattintva tekinthetők meg.

Hadd meséljenek a fotók és videók:

Május 25-én hajnali 3 órakor vágtunk neki a 3207 méter magasan levő Toubkal menedéhkáztól az ugyanazon nevű csúcsnak (4167 méter) annak érdekében, hogy lássuk a napfelkeltét. Fejlámpákkal indultunk útnak, többször eltévedtünk. Visszatéréskor, nappal láttuk, hogy tulajdonképpen a legnehezebb és a legmeredekebb részen másztunk fel. Öt fős csapatunkból csak hárman mentünk ki a csúcsig.
Első voltam, 2 óra 32 perc alatt tettem meg a közel 1000 méteres pozitív szintkülönbséget, sokszor négykézláb mászkálva. A mobiltelefonommal készített fotón is jól látszik, hogy eléggé zúzottan érkeztem fel. A menedékházhoz azelőtt való nap a 1740 méter magasan levő Imlil faluból másztunk fel.
A csúcshódítás után szinte azonnal (fent kibírhatatlan hideg volt) lementünk a menedékházig, innen pedig Imlil faluig, így 2427 métert ereszkedtünk, érezte is kissé a térdünk…

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Read Full Post »


Bölönben, a Buzău Segélyakció után... 🙂

Végre ismét ellátogatok a Székelyföldre. Hiányzott már. Komolyan. Még akkor is, ha ebben a régióban mintha több román szót és kifejezést használnának, mint Kolozsváron, a baráti és ismerősi társaságomban.

Egyszer Vasláb községet kerestük, eltévedtünk.

Elnézést, merre találjuk Vaslábat ?

– ragadtam meg a személygépkocsim, elnézést a Dacia Grand Cherokee Pathmaker ablaktekerőjét.

Ide figyeljön: mágy szépen előre, s asztá’ az első interszekcióná bara.

 Hol?

Az interszekciónál!

Mi az?

 Ejsze maga nem idevalósi magyar embör!

Egyik kedvenc történeteim közé tartozik.

Ma 18 órakor indulok többedmagammal Székelyudvarhelyre, ahol holnap délelőtt/kora délután tartjuk az Erdély Mentőcsoport (EM) éves közgyűlését. Holnap délután háromra Csíkszeredában kell lennem, ahol a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) meghívásának teszek eleget, s a Médiatalálkozó keretében csoportfoglalkozást vállaltam. Ezen kívül 4 órás előadást tartok az on-line újságírásról.

Ma este találkozom kedves barátommal, Kakasy Botival, az uh.ro szerkesztő-rovatvezetőjével, akivel együtt megyünk Marokkóba május végén. Persze, mások is jönnek még. Szombaton este lazulás lesz műsoron, de emellett egész hétvégén foglalkoznom kell a WebSzabadsággal is.

Jövő hétvégén Nyuszi-túra a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klubbal. Alig várom!

Read Full Post »


Csodasugár

Júliusban vásároltam Kakasy Boti barátomtól a biciklit, azóta rengeteg közös élményünk van: részt vettem a Kolozsvár Teker néhány versenyén, megmásztam a Transzfogarast, kitekertem Torockóra és vissza, csatlakoztam a Határon Túra Kolozsvár-Pádis szakaszához, megtettem a Maros Bike Maraton nagy részét stb.

Hétfőn kimentünk a Bükkbe biciklizni. A karácsonyi lustálkodás, rothadás és penészedés után sokkal nehezebben bírtam, mint gondoltam volna. A csapat kemény magja előre ment, a Mikesi-házaknál elváltam tőlük, sokkal lazábbra vettem a tempót.

Normálisnak vagyunk?

Kiváló volt a havon, jeges úton bringázni.  A Kis-Maguránál jobbra tértem, gondoltam bekukkantok Coraian Zolihoz, ahol nyári biciklizésem alkalmával megálltam már. Hatalmas buli fogadott: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) városi tanácsosai, parlamenti képviselője, megyei tanácsosai lazultak Zoli udvarán. Főtt az üstben a leves, a parázs pedig a csirkehúst és a miccset készítette. Inkább a parázs gondoskodott róluk, mert a személy… hát jól érezte magát. De azért jók lettek.

Adrenalin

Besötétedett. Fej- és hátsó piros lámpám volt, kommandós sapka és meleg kesztyű szintén, nekivághattam volna az útnak. Inkább a kocsit választottam, főleg a sok forralt bor miatt. A Monostor végén tettek ki biciklistül, innen már néhány perc alatt leértem a Szallai Laci által szervezett CouchSurfing találkozóra a Downtownba. Klárától majdnem elájultam… 🙂

**************************************************************************************************************

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

***************************************************************************************************************

**************************************************************************************************************

Read Full Post »


Immár hosszabb ideje kikerült az internetes naplóm az Udvarhelyi Hírportálra, de még nem volt időm megköszönni! Na, de most megteszem!

Köszönöm, uh.ro, köszönöm Kakasy Botond barátomnak, a hírportál szerkesztőjének a felkérést/felajánlást!

Igyekszem székelyföldi témákkal is foglalkozni.

Read Full Post »