Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Kertész Levente’


Nemeszsuk (Jucu) környékén véget ért az aszfalt. A nagyobb gond a sár volt. Visszafordultam. Ahelyett viszont, hogy füzesmikolai (Nicula) kolostor fele vegyem az utamat, azaz arra, amerre 2014-ben bringáztunk, letértem Kolozsvár/Dés irányába… Válaszúton viszont már nem haladt semmilyen út a Kis-Szamos folyóval párhuzamosan… Sebaj, vonatra pattantam… 🙂

Ötön indultunk bringázni a Főtérről, de mégis egyedül érkeztem Sallai Jánoshoz Szamosújvárra… S még vonatozás is volt benne. 2016 ősze óta nem bringáztam, 2016 végén következett be a meniszkusz-szakadásom, 2017 májusában műtötték meg a térdemet, most szombaton 54.5 kilométert bicikliztem.

Jánossal, Botival, Krisztiánnal és Ákossal vágtunk neki az útnak, örvendek, hogy a listavezető a gyér érdeklődés ellenére mégis megszervezte a biciklitúrát.

Féltettem is a térdemet, a fiúknak városi biciklijük volt, gyorsabban haladtak, a tempójuk is sokkal jobb volt, mint az enyém, így már az elején eléggé lemaradtam.

A történet többi részéért kattints az első fotóra! 🙂

Reklámok

Read Full Post »


 

Itt még a Deák Ferenc utcában bringázunk... (© Kiss Olivér/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Itt még a Deák Ferenc utcában bringázunk… (© Kiss Olivér/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Tavaly volt az első, mindenki „fel volt turbózva”. Idén a második, ezért valamivel lankadt a lelkesedés, de azért izgalmas volt részt venni a Kolozsvár Teker Sportklub biciklis mikulás akcióján. 2011 decemberében Kertész Levi otthonából indultunk (odáig is mikulás ruhában bicikliztem), sokan néztek, a gyermekek ujjongtak. Volta, aki középső ujját mutatta, őket nem vettem figyelembe.

Idén is volt kis mókusvíz, így nem fáztam annyira, de a kabát hiányát mégis éreztem. Vanda farmer nadrágja hamar átázott, így már nem mentünk el Polus Centerig. Nekem se volt melegem.

Szép volt a friss hóban bringázni. Szépen hulltak a hópelyhek, sok-sok ember arcára mosolyt varázsoltunk, a Kozmutza Flóra Speciális Általános Iskolában tanuló, a sajátos nevelési igényű gyerekeknek is nagyon örvendtek nekünk, s főleg az ajándékoknak.

A fotóriport és a videók ide kattintva tekinthetők meg.

Read Full Post »


Tavaly is kiváló volt a hangulat...

Tavaly is kiváló volt a hangulat…

A tavalyi sikeren felbuzdulva idén a Kertész Levente vezette Kolozsvár Teker Kerékpárklub ismét megszervezi a Mikulások Őrülten Tekernek Kolozsváron elnevezésű “gerilla akciót”, amely során komoly férfiak (üzletemberek, politikusok, újságírók, családapák) Mikulás ruhába öltözve bicikliznek a belvárosban.

A kerékpározás népszerűsítése mellett humanitárius jellege is van a felvonulásnak: útba ejtjük a Kozmutza Flóra Speciális Általános Iskolát, ahol ajándékokat osztogatunk a tanulóknak. Tavaly is kiváló volt a hangulat, idén sem lesz ez másképp… 🙂

Találkozunk szombaton, december 8-án 17 órakor a Főtéren.

Innen a következő útvonalon tekerünk: Deák Ferenc/Hősök u. – Bocskai/Avram Iancu tér – Postakert/Cuza Vodă u. – Széchenyi/Mihai Viteazu tér – Horea úti híd–Erzsébet/Emil Racoviţă u. – Fellegvár/Gruia u. (itt meglátogatjuk a Kozmutza Flóra Speciális Általános Iskolát, és ajándékokat osztogatunk a tanulóknak) – Thököly/Rahovei u.–Bercsényi/Rossetti u. – Donát/Grigorescu u. (egyúttal látogatás a kolozsvári tévénél) –Bessenyei/Mirăslău – Türr István/1918. December 1. u. – Nyárfasor/Plopilor u. – Fenesi/Floreşti u. –Pólus Center.

A parkolóban a Sigismund Toduţă Zenelíceum kórusával együtt karácsonyi dalokat énekelünk (ki-ki tehetsége szerint).

Te is társulsz, ugye?

Read Full Post »


Valóra vált újévi álom

Összesen hat lehetőség közül választhattam, de a változatosság kedvéért idén úgy döntöttem, a Kolozsvár Teker csapattal töltöm az évek közötti időszakot. Kertész Levi személye garancia volt arra, hogy jól telik. Sajnos nem tőle függött, hogy egyes szülők úgy gondolták, a kisgyerekek és a felnőttek együtt tölthetik a szilvesztert. Két külön világ, életfelfogás, életfilozófia, életvitel, viselkedés, bulizós szokások, nyelvezet, mi több, szexuális tevékenység – s a kettőt (a családosokét és a függetlenekét) nem lehet ötvözni szilveszterkor…

Mindezek ellenére a többnyire független (azaz nőtlen és gyerekmentes) biciklisekkel sikerült jó hangulatot teremteni. Szombaton túráztunk, Vandával vasárnap döglöttünk, már nem volt erőnk kirándulni. Ezt viszont bepótoltuk hétfőn, amikor kirándulást kezdeményeztem a Béla-várához. Csodás séta volt, közel 6 órát túráztunk.

Meséljenek inkább a fényképek…

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Read Full Post »


A napokban a szilveszteri bulit illetően a bőség zavarában szenvedtem.

Várnak a gyermekeim

Nem sokáig, mert szenvedni nem jó, s ráadásul adott pillanatban döntést kellett hozni: a velem egyenlő dili szinten levő Kertész Leventével és a Kolozsvár Teker csapattal (ők nem dilisek) ünnepeljük az évek közötti mezsgyét. Valahol Tarnicán, több részletet én sem tudok. Nem is kell, mert túl sok információ árthat. A lényeg, hogy jó lesz a társaság, s ismét kiviseljük magunkat!

A bicikliket sajnos nem visszük. De lesz még alkalmunk beragadni a hóba velük.

Már ma délután padlógáz. Alig várom a szűz havas tájat, az érintetlen természetet. Vágyódom a gyermekeim iránt! Boldoggá tesz, hogy szilveszterkor is velük leszek. Együtt a gyermekeimmel.

Read Full Post »


Ilyen táj vár ránk? Ha a városban esik, kint hull a hó

Számomra olyan fontos a szabadidő, a hétvégi kirándulás, a kikapcsolódás, a társaság, a jó hangulat, mint másoknak a család, a gyerek. A szabadidő és a hétvége az én gyerekem. Ha valaki bántja, ugyanolyan csúnyán csinálok, mint amikor egy anya látja, hogy a tömbház előtt ütik a gyerekét. Ha az időjárási viszonyok miatt nem jön össze a hétvégi túra, olyan vagyok, mint az a szülő, amelyiknek a gyereke beteg. Mi több, kórházban van, mert eltört a keze vagy a lába.

Ha esik az eső, sír a gyermekem. Ha borongós az ég, akkor rossz kedvében van.

Az egyik szemem sír, a másik nevet, mert esik az eső, s ma este Kertész Levivel, s a Kolozsvár Teker csapattal mégsem megyünk ki az éjszakai biciklizésre a Hója-erdőbe. Sebaj, lesz kultúra, azaz a Transilvania Filharmónia szimfonikus  hangversenye.

Derít az, hogy holnap hajnalban mégis elmegyünk a Román Alpin Klubbal a Detunátákra. Sátorral. Az atom, a nukleusz, a kemény mag egy része is jelen lesz, így a kiváló hangulat biztosított. Kell hóvédő, gerilla sakpa, kesztyű, téli ruhák. Asszem, egyesek még sílécet is hoznak.

Végre ismét kint leszünk a természetben, nem rothadunk és penészedünk a betondzsungelben, s szívjuk a friss szmogot… Azért is feltétlenül szükséges a kikapcsolódás, mert kemény volt a hét: kedden 12 órán át lapszámfelelős voltam a szerkesztőségben, éjjel kollégámmal töltöttük fel a Szabadság nyomtatott változatát a weboldalra. Az éjjel ismét én voltam a hunyó, vasárnap éjjel szintén nekem kell feltöltenem, ugyanis aki ezzel foglalkozik, a kórházban fekszik…

Nincs rossz idő, csak szar turista… 🙂

Read Full Post »


Ne hagyd magad! (Vadas Vanda felvétele)

Ha már hétvégén a városban (azaz a dobozban) maradtam a Kolozsvár Teker bicikliverseny miatt, akkor úgy döntöttem, szombaton nem a mobiltelefonom (ami a szerkesztőségé) ébresztője, hanem a saját bioritmusom szerint ébredek.

Tíz óra harminc perckor

nyugisan felébredtem, arra gondolva, hogy a haladók számára meghirdetett 12 óra 30 perces indulásból nem lesz semmi. Azaz lesz, de ilyen tömegrendezvényen legalább fél órát fognak késni. Ennek alapján a déli harangszó után bringára pattantam, s a Mehediţi (rămâi fără dinţi) utcából feltekertem a Nóra üzletházig, innen a madakám úton a domb tetejéig, majd beereszkedtem az Erzsébet-forráshoz.

Az ereszkedő felénél

már hallottam, hogy indulnak a haladók. Azt a láncfűrészét, gondoltam, lekésem az indulást. Csak 7 perccel sikerült. Szerencsére Vanda előkészítette a rajtszámomat, így indulhattam is. Demoralizáló volt, ugyanis egyedül kellett végigmennem a pályán. Mígnem a második kör elején (vagy már az első utolsó harmadában?) utol nem ért az élboly. Aztán a középboly, aztán pedig megelőzött mindenki. Sebaj, levettem a hosszú nadrágomat, hosszú szünetet tartottam, megcsodáltam az erdőt, továbbindultam. Az úgynevezett rock garden (lengéscsillapító nincs a bringámon, olyannal csak a gazdagok rendelkeznek) miatt kilöttyent az agyamból a maradék folyadék.

Atomjaimra bomlottam. A hátam mögött a kezdők már várják, fejezzem már be a ****-ba, ****** 🙂 (Fotó: Vadas Vanda)

A második kör után megálltam a tömeg mögött. Közölték, menjek tovább, mert ez a kezdő boly, amelyik indulni akar. Megálltam, nem akartam fenntartani őket.

Tehát: DNS*in time, azaz Did Not Start in time, pontosabban 7 perces késéssel indultam. És DNF – Did Not Finish.

Emelem a kalapom, akit ezt utánam csinálja.

Valahogy nem ragad magával a versenyszellem, ezt a sportágat is csupán és kizárólag kedvtelésből vagyok hajlandó űzni. De olyan jó a társaság és a hangulat, Kertész Levi pedig annyira lelkes és barátságos, nem tudok ellenállni a kísértésnek.

Akkor legközelebb ellenkező irányba induljak el, szembe a többiekkel?

*****************************************************************************************

A WebSzabadságon levő fotóriport ide kattintva tekinthető meg.

A videó itt található.

*****************************************************************************************

Read Full Post »

Older Posts »