Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Kisbánya üdülőtelep’


Romba dőlt a múlt…

Sátorozni indultunk Kisbányára vagy Kisbánya üdülőtelepre. Glytzék oda jöttek volna szombaton. Az eredeti terv szerint ugyanaznap együtt gombásztunk volna. Volnax2. Csakhogy pénteken délután keményen esni kezdett. Bár a kiszemelt régióra csupán 20 százaléknyi csapadékot prognosztizáltak, kiderült, ennél sokkal többre lehet számítani.

Azon nyomban aktiváltuk a B. tervet: az örök és mindig befogadó Poiana Horea. S a szokásos terápia hétvége: végtelen alvás. Égi csend. Remek.

Szombaton késő délután friss kenyérért indultunk, szekerezés, kocsmázás és gyaloglás lett belőle. Volt azért benne ortodox templomlátogatás is, mi több a lelkipásztorral folytatott beszélgetés  során még Bartolomeu Anania is szba került. Kenyeret végül sikerült találunk. Házit. Tíz lejt fizettünk érte. Mit meg nem ér a házi kenyér… De hát a móc család befogadott, palacsintával kínált. S még a nyári zápor elől is fedezéket biztosítottak számunkra…

Este az eső ellenére sikerült tüzet rakni. S az a kolbász…

Kalandos vasárnap: Poiana Horea (Gyálukálului – eredeti hun név) – Guircuța de Sus (Felsőgyurkuca), igen Fiat személygépkocsival, s Bibi vezetett. Incidens nélkül. ÜGYES! Innen Szmida, a tó mellett. Egészen tűrhető az út. Innen már “egyesen út” vezetett Havasreketyére és a vízeséshez…

Szmidán, Lacinál radikális változások, lásd a fotókat.

Read Full Post »


DSC_0226

Felhőtengeres melankólia az Apró-kövek közelében… (László Tamás felvétele)

Amikor van idő, akkor nincs kivel. Amikor van kivel, akkor nincs idő. Sokszor lélektaposó ez a helyzet. Így az óév utolsó napjaiban egyedül bringáztam a belvárosban. Geoládázásnak indult, aztán vacsorázás lett belőle Glytz barátomnál és családjánál. Ja, és a keresztlányom is ott volt… 🙂 Erről még nem írtam a blogomban…

A Botinál és a Transindex/EMNT/szociológia 🙂 csapatnál eltöltött szilvesztert és a morzsát követően ideje volt kimozdulni a dobozból, s elhagyni a betondzsungelt. Eleget szívtuk már a friss szmogot… 🙂

Bár jobb szerettem volna kétnapos túrára menni, nem volt jelentkező. Így ketté szakadt a hétvége: szombaton a megállapodás ellenére nem leptünk meg valakit, de mégis jót túráztunk Kisbánya üdülőtelep környékén. A műsoron az Apró-kövek és egyesek számára az Öreghavas szerepelt. Mínusz 12.5 Celsius fok volt a kocsiknál, mínusz 15 körül a túra során a szélben. Sajnos a Zengő-kövekhez nem jutottunk már el, a vacsora viszont jó hangulatban telt el egy magyarfenesi vendéglőben.

Vasárnap, bár szintén mínusz 10 körül járt a hőmérséklet ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy EarthCache-sel kezdjem az újévet, így a Csillaghegy érintésével elgyalogoltam a Szénafüvek Természetvédelmi Területhez. A fagy miatt az úttól visszastoppoltam a Kajántói-útra…

Mindenhol jobb, mint a dobozban olvasni (ezt is meguntam fél könyv után), tévét nézni és internetezni, a betondzsungelben rothadni, penészedni és dögleni, a friss szmogot szívva, így az utólagos hűlés ellenére nem bánom sem a decemberi biciklizést, sem pedig a januári első napjaiban megejtett túrákat. Remélem, sok lesz belőlük ebben az évben. S gombászásból is, ami a tavaly elmaradt… Legalábbis számomra…

*******************************************************

Na, kb. ilyen a karácsonyi hangulat… 🙂

Read Full Post »


kisbanya 002

Könnycsepp/Lacrimă/Tear…

Igen, ott, mert a maga a település, azaz Kisbánya máshol található…

Remélhetőleg megismételhető, de minden valószínűséggel megmagyarázható csoda folytán, Vandának köszönhetően több szempontból is négycsillagos, élmény-kavalkádban volt részünk a hétvégén. Olyan helyen szálltunk meg (ingyen és bérmentve, teszem hozzá villámgyorsan, nehogy valaki azt higgye, pénzt hamisítok), amilyenben talán még sosem voltam: négycsillagos panzió. Volt ott minden: tisztaság, ízlésesen kialakított szoba, folyosó, recepció, vendéglő, profi (igaz, nem fával működő) szauna, sós vizű szauna (ilyet biztos, hogy most próbáltam először), sima szauna (ilyenben sem ültem még), úszómedence. Asztalteniszt játszottunk, biliárdoztunk, szóval királyi ínyencségekben, mi több, kiváltságokban volt részünk. Ízletes volt az étel, Andrei pincét pedig tökéletesen végezte dolgát: nem volt sem túlzottan rámenős, de szégyenlős sem, kiegyensúlyozottan kedves és tökéletes mértékben előzékeny és geodoboz biztosításában segítőkész. Szóval belekóstoltunk abba, hogyan élnek az (új)gazdagok. Két pár is volt belőlük az Adreea panzióban, s a sablon ismétlődött: idős és/vagy gazdag férfi, bomba nő. Érdekes, hogy az előítéletből ezúttal (is) tényállás lett.

kisbanya 006

Szeretetre érdemes, nem kivágni való…/Iubeste-ma, nu ma distruge…/Love or kill…

Szombaton édes kettesben kirándultunk. Bár mindketten a hét fáradalmai miatt ramaty állapotban voltunk, a Mobellino Team által a Zengő-köveknél elhelyezett geodoboz rávett arra, hogy megtegyük a normális körülmények között három órás (mi majdnem öt óra alatt tettük meg a) távot. Na jó, közben geodobozokat helyeztünk el, punnyadtunk. Csodás volt az idő, tökéletes a kilátás.

Vasárnap kijött a szűk baráti társaságunk egy része, illetve ismerősök… s ismeretlenek. A túrát különböző fórumokon is meghirdettem, így eljött Clément és Ines. Mindketten negyedéves fogorvostan hallgatók Erdély fővárosában. Az Úr napján a Bélavára volt a célpont. Az őszi séta mindenkinek jót tett, a francia ismerőseink által bérelt kocsit kivéve: Clément felkapcsolva felejtette a fényszórókat, így érkeztünkkor a lemerült akkumulátor miatt képtelen volt beindítani a hétvégi lazulásokra (szombatról vasárnapra virradóra a Tordai-hasadékban sátoroztak) bérelt kocsit. A Bélaváránál sikerült levadásznom a szintén Mobellino által elhelyezett geodobozt

 

Read Full Post »


belavara

Szombaton a Bélavárához megyünk. Jössz?

A hétvégére Kisbányát szemeltük ki. Szombaton és vasárnap is lesz túra.

Részletek itt.

Read Full Post »