FOTÓRIPORT – A társasági tánctábor figurái közé illesztett gondolatok


A következő-következő generáció

Valójában stratégiai tévedést követtem el,

amikor valamiből kifolyólag azt képzeltem, hogy a társasági tánctábort ott folytathatom, ahol 2012-ben abbahagytam. Úgy emlékszem, azóta nem vettem részt a Kolozsvári Társastánc Egyesület által Kalotaszentkirály-Zentelkén szervezett rendezvényen. Úgy gondoltam, csupán felveszem a szálat, s minden a hajdani kerékvágásban halad tovább.

Tévedtem.

Tudom: aki nosztalgiázik, az minden jel szerint öregszik, ám képtelen vagyok elvonatkoztatni a 2011-es bogártelki és a 2012-es kalotaszentkirályi tánctáborok baráti-családi hangulatától. Szegi Márknak, Kocsis Andreának és Pusztai Lindának köszönhetően rendkívül értékes embereket ismerhettem meg. S egyébként is: hány párkapcsolat született és házasság köttetett a kolozsvári magyar társasági táncmozgalomnak köszönhetően…

Így kell csinálni…

Bár valamennyien kiváló oktatók, táncolni csak mértékkel sikerült megtanulnom (2007 óta megszakításokkal ugyan, de jártam táncolni…), de lehet, ez csupán egy mellékvágány: akárcsak az egyetemi tanulmányok esetében, a közeg, az értékes emberek, legalább annyit nyomnak a latban akár a tudás felhalmozása, a figurák elsajátítása.

Szabadtéri táncoktatás

Visszatérve: fel kellett volna ismernem, hogy

már évekkel ezelőtt (radikális) generációváltás következett be, az ilyenkor jelentkező pozitívumokkal és az ellentétes polaritású következményekkel együtt. Bár néhányan kedvesek és segítőkészek, sajnos sokukkal nem sikerült megtalálnom a hangot. Tudom, valamennyien értékes, jó emberek. My mistake.

Számomra a 8 és 7 évvel ezelőtti baráti-családi hangulatot idén Dóri, Jocó és Szami képviselte. Kiválóan táncolnak az új generáció tagjai, mi több, sok-sok hazai és nemzetközi versenyen helyt álltak, ám sokukat más értékek vezényelnek, mások a célok, az eszközök, új úton járnak. S ezzel valójában semmi gond nincs.

Csakhogy ebben a közegben a régi gárda

egyik tagja nemigen találja meg a helyét. Minden bizonnyal bennem van a hiba, nekem kellene jobban alkalmazkodnom, s empatikusabbnak lennem. Ez most sajnos nem sikerült. Ezt pedig, igen, kudarcként élem meg.

A lányok… angyalok

Ugyanakkor egy-két alkalommal hiányzott a sikerélmény és az elégtétel. Konkrétan akkor, amikor a sokkal jobb ritmusérzékűekhez igazított haladó oktatás zajlott, s többünk képtelen volt tartani a lépést. Ám amikor a kezdők és kissé a középhaladók szintjén, újból és újból ismételtük a figurákat, a nap végén úgy éreztem: tanultam valamit. S ezt mások is megerősítették.

Kiváló volt a helyszín, az oktatás minősége, köszönöm szépen, hogy elmehettem!

Egy percig sem bánom, hogy péntek estétől hétfő estig ebben a közegben voltam, s az olcsó repülőjegyek ellenére nem utaztunk Máltára. Ebben más is közrejátszott, persze.

Köszönöm a szervezőknek, az oktatóknak, a 2007 óta kezdőn (rajtam) segítőkön!

Továbbra is a kolozsvári magyar társastánc-mozgalom elkötelezett híve maradok.

Reklámok

VIDEÓK – Ilyen volt a tanc.ro szervezte idei álarcos bál


Tisztelem és becsülöm, nagyra értékelem Kocsis Andrea és Szegi Márk közösségépítő munkáját, minden lehetséges módon igyekszem támogatni őket. A Kolozsvári Egyetemi Lelkészségből (KEL) kinőtt Kolozsvári Társastánc Egyesületet ügyesen fogják össze, tartalmas, stílusos és elegáns szabadidő-töltési lehetőséget biztosítva az Erdély fővárosában élő vagy az itt tanuló magyar fiataloknak. És nem csak – én már nemigen számítok annak, de magyarnak igen… 🙂

A házaspár és csapatuk immár ötödik alkalommal szervez álarcos bált. Arról is gondoskodtak, hogy jeles külföldi meghívottak fellépésével gazdagítsák a programot: Miles Chapman és Stefania Vitacca standard bemutatót tartott.

Inkább beszéljenek a videók. A képsorok a Kolozsvári Társastánc Egyesület Facebook-oldaláról származnak.

Stefania Vitacca és Miles Chapman bemutatója:

Éjféli keringő az álarcos bálon:

VIDEÓINTERJÚ – Azt gondolod falábú vagy, s nincs ritmusérzéked? NEM ÍGY VAN!


Kruk Zoli: gyertek bátran a kezdő tánctanfolyamra!

Iratkozz be a Kolozsvári Társastánc Egyesület által február 14-én indítandó kezdő társasági tánctanfolyamára, s győződj meg, hogy nem így van. Kruk Zoltán táncoktató is ezt állítja.

Még nekem is sikerült megtanulnom táncolni! 🙂

Hallgasd végig, amit mond!

 

VIDEÓINTERJÚ – Hogyan táncolom a salsát és a cha-cha-chát?


Ilonczay Tekla és Kruk Zoltán táncoktatók (videóról)

A Bukarest utca 15. szám alatti terem felújításával új lendületet kapott a Kolozsvári Társastánc Egyesület tevékenysége. A kezdő, középhaladó és haladó tanfolyamokra egyre több kolozsvári vagy Erdély fővárosában tanuló fiatal iratkozik be.

A címben szereplő kérdésre az alábbiakban Ilonczay Tekla és Kruk Zoltán válaszol.

Társasági táncest. Új helyszínen…


tarsastanc par
Tartalmas, minőségi, testmozgással járó szabadidőtöltés, s ismerkedési, kapcsolatépítési lehetőség (Fotó: Bec Norbert)

Esőnek ígérkezik a hétvége, így lehet, városban maradás lesz a vége… 🙂 Hacsak nem megyünk barlangba.

Sajnos a társasági táncot az utóbbi időben elhanyagoltam, így lehet, benevezek a Kolozsvári Társastánc Egyesület által ajánlott táncestre… 🙂 Új helyszínen lesz!

A Facebook eseményt ide kattintva éred el.

Ezt most nem szalasztottuk el! Azonnal feliratkoztunk!


tarsastanc1
Elérünk az Anna-bálra?

Legutóbb eltátottuk a szánkat, vagy mittomén milyen malőr történt, s nem jelentkeztünk a Kolozsvári Társastánc Egyesület tanfolyamjaira. Most már a meghirdetés napján, azaz ma elküldtük az űrlapot a július végén kezdődő tanfolyamokra. Vanda már délután írt SMS-t nekem, azaz a Márkék által kiküldött körlevél megérkezte után azonnal. Nincs több mese, duma, szöveg, textus, kontextus, Saussure, cselekvés van.

A tánctanfolyamokat valamikor a 2000-es évek második felében kezdtem, s még nem fejeztem be… Jelszavam ilyen vonatkozásban is: kitartás, nincs már messze a világvége! 🙂

Az idei Anna-bál július 26-én lesz, éppen a Tusványos utolsó napján. Nagyon remélem, hogy este 8 óráig visszaérünk Kolozsvárra… 🙂

Kolozsvári Magyar Napok: magyarságtudat megerősítve, büszkeség helyreállítva


13
Csak részben törékeny várkapu… (Rohonyi D. Iván felvétele)

Jól éreztem magam a Kolozsvári Magyar Napok (KMN) alatt: úgy vélem, feltöltődött bennünk a magyarságtudat, tompult a kisebbségi létbizonytalanság érzete, ismét jelentkezett a büszkeség.

Igyekeztem minél több, s változatosabb programon részt venni: performansz, filmnap-megnyitó, Trianon-előadás, slam poetry, néptánc, médiaelemzés, Pécs és Kolozsvár testvérvárosi kapcsolata, könyvbemutató, régészeti ásatások bemutatása, koncertek, aftar-party, hangversenyek.

Bántott, hogy a rendezvénysorozatot mégis elpolitizálták, a KMN alatt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aláírásokat gyűjtött Szilágyi Zsoltnak. Zavart, hogy a New York kávézóban nem sikerült civilizált körülményeket biztosítani a mosdóban, s több koncerten rossz volt a hangosítás.

Tetszett a civilizált, baráti, közösségi hangulat, de idén mintha több szemetet hagytunk volna magunk után, mint a korábbi években.