Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘korrupció’


Emberek szabadsága, sorsa, hírneve, karrierje, munkahelye és jövedelme forog kockán… Horváth Annát hallgatják ki az első tárgyaláson (Lévén, hogy a tárgyalóteremben tilos fényképet készíteni, a szerző nevét nem tudom leírni…)

Ma volt Horváth Anna volt RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester korrupciós perének harmadik nyilvános tárgyalása. Tavaly október óta valamennyi bírósági megjelenés zárt ajtók mögött, a sajtó és az érdekeltek kizárásával zajlott.

Összekevert tanúvallomások, a bíró által kijavított román-magyar fordító, buszállomás hiányzó fedele miatti nem létező nyomásgyakorlás, török tiszteletbeli konzul, lovak, stoplámpák és románul nehezen beszélő tanúk – sok ínyencség és humoros jelenet volt ma reggel a volt kolozsvári alpolgármester tárgyalásán, amely során a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által javasolt, tehát a vád tanúit hallgatták ki.

Még mindig nem hallgatták meg a sorsdöntő hanganyagot

A várakozásokkal ellentétben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által tavaly május elején készített, a Fodor Zsolt üzletember és Horváth Anna közötti Karolina (Múzeum) téri találkozó során zajlott beszélgetés hanganyagát mégsem hallgatták meg. Az ok: előbb be kell fejezni az összes tanú kihallgatását. Igen ám, de ezekből még a következő tárgyalásra is még több mint egy tucat maradt, holott az eddigi kettőn is csupán ez zajlott. Vallomást tett egy olyan „pszichológus”, aki tulajdonképpen filológus, de marketinggel foglalkozik… Szóval, volt csemege elég… Erről bővebben a Szabadságban.

 

SZEREPJÁTÉK?

 

Mintha szinte mindenki egy szerepet játszana – csakhogy itt, ebben a darabban emberek sorsáról, karrierjéről, emberi méltóságáról, közmegítéléséről, presztízséről és természetesen nem utolsó sorban szabadságáról van szó. Családokban, baráti körökben gerjed a feszültség, egyeseken úrrá lesz a bizalmatlanság. Sorsok pecsételődnek meg, munkahelyek szűnnek meg, erőviszonyok rendeződnek át. Új emberek kerülnek helyzetbe – úgy tudom, Oláh Emesének esze ágában sem volt alpolgármesternek lenni, nehezen sikerült meggyőzni őt a feladat vállalására. Igaz is: jól jövedelmező ügyvédi karriert felfüggeszteni egy közintézményben levő taposómalomért. Az első tárgyalást követően örömkönnyek is folytak le az arcokon – a bírónő engedélyével Horváth Anna végre kapcsolatba léphetett gyermekei volt dadusával, közeli barátnőjével. Igazi drámai jelenet.

A múltkori tárgyaláson a bíró feloldotta a Szabó Mónikával történő találkozási tilalmat. Horváth Anna könnybe lábadt szemekkel jött ki a tárgyalóteremből (Saját felvétel)

Tanulságosak volt a korrupciós per (amely eddig az érdeklődők és a sajtó kizárásával zajlott) első nyilvános tárgyalása: az immár másodszor kihallgatott tanúk (tavaly ilyenkor kellett nyilatkozatot adniuk a Korrupcióellenes Ügyészség illetékeseinek) közül néhányan falfehéren álltak a bírónő elé, másokon látszott a mímelt bizonytalanság és az álszentség, megint másokról pedig világosan látszott, hogy először állnak a bíróság előtt. Néhánynak a belső vívódása láthatatlan volt: fontos az Anna iránti lojalitás, az iránta érzett barátság és szolidaritás, másrészt pedig a bíró figyelmeztetése is folyton vissza-visszatér, a hamis tanúvallomást a törvény bünteti.

Egyes tanúk belebonyolódtak a részletekbe, a bíró kérdései összezavarták, a magyarázatok nem csengtek hihetőnek. Egyikük az igen hiányos román nyelvtudása miatt összekeverte a kedvezményezett szervezetet a közvetítővel, s ezzel vélhetően kárt okozott a védelemnek. Amikor egy politikusnak köszönhetően egy civil entitás önkéntesei fesztiváljegyeket kapnak egy üzletembertől, akkor a szervezet nem közvetítő, hanem kedvezményezett, hisz éppen azon diákszövetség tagjai vagy szimpatizánsai, amely a támogatást kapta. A közvetítő szintagmának viszont igen korrupt szaga van…

 

FOLLOW THE MONEY!

 

Follow the money, azaz kövesd a pénzt – oktatják az újságíróknak a tényfeltáró tanfolyamokon. Ennek iskolapéldája a Watergate-ügy. Persze, a választási kampányt megelőzően és a munka hevében sok minden relativizálódik, sok a teendő, nincs idő, maximális a rohanás. Ilyenkor az ember nem kérdez rá dolgokra, nem emlékszik, mennyi pénzt kapott, még akkor sem, ha történetesen ő vásárolta a fesztiváljegyek egy részét. A bíró hitetlenül nézett a tanúra, mi több, az ügyészre is, amikor egyikük többször elismételte: nem emlékszik pontosan, hány lejt kapott iksztől, bár ő vásárolta meg a belépők egy részét.

A legkarizmatikusabb fellépése az egyik vádlottnak, nevezetesen Horváth Annának volt. (A másik vádlott Fodor Zsolt, az Euro GSM tulajdonosa.) Persze, Kolozsvár volt alpolgármestere jogász, több mint egy évtizede az állami közigazgatásban tevékenykedik. Nem véletlenül nevéhez és határozott fellépéséhez kapcsolódó becenevet találtak neki a városházán: anakonda. A politikus erkölcsi tartása, emberi megnyilvánulása és karizmatikus fellépése tetszett a bírónak. Mi több, Horváth Anna női tapintatosságról, emberi gesztusról és empátiáról tett tanúbizonyságot, amikor a második nyilvános tárgyalás végén szót kért és a segédügyvéd meglepetésére kérte, hogy az egyik tanút mégse citálják a bíróság elé, mert igen nehéz lelki időszakon megy keresztül.

A múltkori tárgyaláson Gheorghiţă Mateuţ védőügyvéd is jelen volt (Saját felvétel)

Kívülállóként úgy tűnt, hogy a bíró valóban az igazság kiderítésében érdekelt. Érződött, hogy ismeri az ügyet, világosak számára az összefüggések, tiszta számára a szereplők köre, az érdekek sem homályosak. Ami kiviláglott: szinte valamennyi tanú meghallgatása esetében igyekezett kideríteni a valóságot, tisztán látni, megteremteni az ok-okozati viszonyt a Fodor Zsolt üzletember, az EuroGSM tulajdonosa és a Horváth Anna politikus közötti „tranzakcióban”. Azaz próbált rájönni arra, valóban létezik-e ez a kapcsolat, s pontosan miben állt.

 

Kik a védelem, s kik a vád tanúi?

 

Az első és a második tárgyaláson igen fura helyzet alakult ki: nem lehetett megkülönböztetni, kik a vád, s kik a védelem tanúi, ugyanis egyikük sem tett terhelő vallomást Erdély fővárosának volt alpolgármesterére. Mi több az állam, a vád képviselője, azaz az ügyész igen kevés kérdést tett fel a tanúknak, egyelőre csupán a bűnvádi kivizsgálás során tett vallomásokra hagyatkozott. Gyanítani lehet csupán, ki, milyen darabban játszik…

Már tavaly ilyenkor megírtam: vékony jégen táncolnak az ügyészek. A választási kampány előtt Horváth Anna megkeresi jó ismerősét, barátját, Fodor Zsoltot, akitől anyagi segítséget kér. Az üzletember kijelenti: magánszemélyként nem támogat semmilyen politikai tevékenységet, cége ugyanezen politikát folytatja. Ekkor egyikük ötlete alapján felmerül, hogy a választási kampányban tevékenykedő önkéntesek munkáját honorálják. Csakhogy ezek a fiatalok nem csupán a politikai megkérettetést segítették bérmentve, az RMDSZ más tevékenysége során is ingyen dolgoztak. Fodor Zsolt hozzájárul ahhoz, hogy 20 ezer lejjel támogassa a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget (KMDSZ), amelyek önkéntes tagjai és szimpatizánsai hatvan fesztiváljegyben (Double Rise, Untold és Electric Castle) részesülnek.

Ma már nem csupán Szabó Mónikával (balra), hanem Antal Annamáriával is kapcsolatba léphet Kolozsvár márciusban lemondott alpolgármestere. Utóbbi személy esetében ma oldotta fel a tilalmat a bíró (Saját felvétel)

Igen ám, de ezeknek az önkénteseknek már korábban megígérték, hogy valamilyen formában honorálják a kifejtett munkát. A vádirat szerint álcázott, pontosabban fiktív tranzakcióról van szó, ezért mindkettőjüket pénzmosással és befolyással való üzérkedéssel vádolják. A valóság része az is, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak már évekkel korábban ki kellett volna bocsátania a Fodor Zsolt cégének, pontosabban a Karolina (Múzeum) téri lakóközösségnek az építkezési engedélyt az eredeti formájában visszaállítandó ingatlan erkélyének a felépítésére.

A tanúk szerint Horváth Anna annyit tett csupán, hogy a beosztottjai által megoldatlan problémát (az üzletember volt kihallgatáson az urbanisztikai osztály vezetőjénél, így később ennek feletteséhez, a magyar alpolgármesterhez fordult) próbálta kimozdítani a holtpontról. A beosztottak szerint nem utasította őket, információkat kért csupán. Ez befolyással való üzérkedés? Ez pénzmosás? A bíróság dolga eldönteni.

Egy biztos: amennyiben a két vádlottat felmentik, ki teszi majd jóvá az emberi lelkekben, baráti kapcsolatokban tett kárt, a közmegítélésben ejtett csorbát? Ha Horváth Anna és Fodor Zsolt amolyan „járulékos áldozat”, s mindkettőjüket felmentik, ki hozza helyre a dolgokat? Vagy ez már nem az igazságszolgáltatás dolga?

Reklámok

Read Full Post »


garbovan

Az őszinte, széles mosoly is hozzátartozik a prezentáció sikeréhez… (Jobbról Ion Novăvescu. Fotók: NTT Data)

Az elmúlt időszakban több ízben markáns és helyénvaló megjegyzéseket, kommentárokat tett az igazságügyi rendszer működésével kapcsolatos rendellenességekről, a vezető politikusoktól, mi több, az igazságszolgáltatás és korrupcióellenes harc markáns személyiségei által kifejtett véleményekkel ellentétes álláspontokat fogalmazott meg. Kritikus szemléletet képvisel valamennyi igazságszolgáltatási intézmény működésével kapcsolatban. A Bírók Országos Szövetségének elnöke, Kolozsváron él és a Ion Novăcescu újságíró által működtetett Kulturális Söröző elnevezésű közéleti fórum keretében tartott nemrég előadást az NTT Data Konstanca utcai székhelyén. Dana Gârbovan mondanivalójára, véleményére sokan kíváncsiak voltak: megtelt az előadóterem, mondanivalóját több százan követték élőben az internetes közvetítés segítségével. Nem véletlenül: jóhiszemű, jóérzésű, építő jellegű észrevételei, kritikái több mindenkinek eligazítást nyújtottak, támpontot biztosítottak a kormány által elfogadott híres-hírhedt 13-as számú sürgősségi rendelet zavaros időszakában. S most is kiváló dolgokra világított rá.

A fiatal és talpraesett bírónő szerint az elmúlt években Romániában többen megfeledkeztek arról, hogy nem csupán a polgároknak, hanem az intézményeknek és azok vezetőinek is be kell tartaniuk a törvényeket. Ebből fakadóan a társadalom különböző szintjein rendellenességek, zavarok következtek be, nőtt politikusoknak és köztisztviselőknek a szolgálati tevékenységgel kapcsolatos bűncselekményeinek száma, a lakosság pedig egyre frusztráltabbá és természetesen bizalmatlanabbá vált. A 2008-tól mostanáig a Táblabíróságon tevékenykedő bíró azt tapasztalta, az igazságszolgáltatás és annak működése folyamatosan a közbeszéd középpontjában áll, mindenki hozzászól ehhez a kérdéskörhöz,

hirtelen megnőtt a jog szakos hallgatók száma

– jegyezte meg ironikusan a bíró, aki szerint az elmúlt időszakban a DNA került a figyelem középpontjába.

A korrupcióellenes harc két táborba osztotta az embereket: egyrészt vannak azok, akik harcolnak a társadalom minden rétegét átható csapás ellen, másrészt pedig a bizonyos ügyekben érintettek. Sajnos a felhevült kedélyállapot miatt mintha már nem lenne racionális diskurzus ebben a témában, nem mérlegeljük az érveket és ellenőrizzük a kapott információkat, egyszerűen elhisszük, amit valaki, valahol mond. Johannis elnök úr azt mondta: nem érdekelnek az elítéltek véleményei. Ez nem egy helyes hozzáállás, hisz nekik is joguk van a véleményhez

– mondta a Bírók Országos Szövetségének elnöke.

garbovan1

Megtelt a terem…

A hölgy, aki állítólag elutasította, hogy a Grindeanu-kormány igazságügy minisztere legyen, azt mondta: mindenki pártfogásába vette az igazságszolgáltatást: politikusok, közéleti személyiségek, újságírók nyilatkoztak, írtak arról, milyen nagy szükség van a pártatlan bírókra és ügyészekre, az utcára vonulók is azt állították, meg kell védeni a jogállamot.

Volt pillanat, amikor azt mondtam: ne védjetek, inkább hagyjátok, hogy végezzük a dolgunkat. Ne feledjük, honnan indult a romániai igazságszolgáltatási rendszer. Elsősorban a korrupcióellenes harcra összpontosítunk, de megfeledkezünk egy másik kulcsfontosságú dologról: a tisztességes kormányzásról. Nem csupán az igazságszolgáltatás feladata harcolni a korrupcióval – mondta, utalva arra, hogy akár a közoktatási intézmények vagy a különböző alapítványok is szerepet vállalhatnának annak érdekében, hogy a hivatalba kerülő vezetők tisztességesen és becsületesen végezzék a munkájukat. Kérdés, ugyanakkor, hogy a korrupcióellenes harc nevében milyen mértékben tehetünk zárójelbe különböző szabadságjogokat. Hatalmasat léptünk előre azáltal, hogy jelenleg senki sem lehet biztos abban, hogy tetteiért nem vonják felelősségre

– jelentette ki Dana Gârbovan.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet az ártatlanság vélelmére.

A „bilincsek tánca” eme elv sárba tiprását jelentette. Ezzel kapcsolatban sem mertek sokan véleményt nyilvánítani, nehogy valamelyik táborba tartozónak véljék. Utópia azt hinni, hogy valamely személy vagy intézmény nem tévedhet. Nem világítottak át bizonyos intézményeket, s ennek mai napik kiható következményei vannak. Jó néhány évvel ezelőtt bevezették a különböző igazságszolgáltatási szervek és a titkosszolgálatok közötti közös csapatokat annak érdekében, hogy bizonyos intézményeket „megerősítsenek”. Ezt nem így kell tenni. Bár több kísérletet tettünk arra vonatkozóan, az ügynökök hogyan és mikor befolyásolhatták az igazságszolgáltatási folyamatot, de nem sikerült következtetésre jutnunk. Érdekes megjegyezni, hogy a nemzetbiztonság veszélyeztetettségére hivatkozva átlagban évi 2 ezer lehallgatási engedélyt bocsátottak ki, s csupán egy kérést utasítottak vissza. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az illetékesek nem ellenőrzik a kérvények megalapozottságát és jogosságát

– jelentette ki, feltéve a félig-meddig retorikus kérdést: vajon a munkahelyi visszaélésnek a büntető törvénykönyvből történő törlése veszélyezteti a korrupcióellenes harcot?

garbovan3

Értelmes, lényegretörő hozzászólások és kérdések emelték a színvonalat

Az ördög ügyvédjét is játszó bíró szerint a Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) a tettesek munkahelyi visszaélései miatt az államnak okozott anyagi kárra vonatkozóan eltérő adatok állnak rendelkezésre.

Tudni szeretnénk, pontosan mekkora az eme bűncselekmények elkövetői által okozott kár. Sajnos nincsenek egyértelmű adatok. Amennyiben a kormány átültette volna a sürgősségi kormányrendeletbe az Alkotmánybíróság által a büntető törvénykönyv és büntető perrendtartás módosítására vonatkozó határozatait, akkor a munkahelyi visszaélés csupán részben lett volna büntetendő. Sajnos a rendeletet konzultáció nélkül hozták meg, amely mélységes bizalmatlanságot eredményezett a lakosság körében. Ráadásul a dokumentum nem csupán a kért módosításokat foglalta magába – mondta a Bírók Országos Szövetségének elnöke, de emlékeztetett, hogy a Cioloş-kormány is tett hasonlót, azaz az Alkotmánybíróság által kért módosítások mellé még hozzátettek bizonyos rendelkezéseket. Szerinte a tömegek nem csupán a sürgősségi kormányrendelet elfogadása miatt vonultak utcára, hanem ezt a reakciót a 27 év alatt felgyűlt elégedetlenség, frusztráció és bizalmatlanság okozta.

 

Titkosszolgálati ügynökök a bírók, ügyészek között?

Arra voltam kíváncsi, mi a helyzet az igazságszolgáltatás különböző ágazataiba „beszivárgott” titkosszolgálati ügynökökkel.

A 2004-ben elfogadott törvény értelmében a bíróknak, ügyészeknek és a kiegészítő személyzetnek minden évben saját felelősségre közjegyzői nyilatkozatot kell leadniuk arra vonatkozóan, hogy semmilyen formában nem működnek együtt a titkosszolgálattal. Miért volt szükség ennek bevezetésére, ha nem volt semmilyen reális veszély, hogy ez valóság legyen? A saját felelősségre írt nyilatkozatokat a Legfelsőbb Védelmi Tanács, azaz a CSAT ellenőrzi. Azt kértük az intézménytől, ellenőrizzék ezeket. Közölték, nincsenek ilyen esetek. Ezt követően utána jártunk annak, hogyan végezték az ellenőrzést. Közölték velünk, hogy tulajdonképpen a CSAT nem tud ilyen ellenőrzéseket végezni, a humán erőforrások szempontjából nincs meg rá a kapacitása. Nem is meglepő, mert egy adminisztratív intézményről van szó. A második megjegyzés: egyetlen titkosszolgálat sem fedi fel ügynökeit

– jegyezte meg Gârbovan.

garbovan4

Élénk figyelem, élő közvetítés…

Ugyanakkor furcsának és szokatlannak ítélte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nemrég azt mondta: az intézmény vezetői által a testület előtt tett kijelentéseit és nyilatkozatait nem tudják ellenőrizni, mert nincs hogyan.

Elhiszik nekik, amit mondanak, s ennyi. Ha ugyanígy tesz a Legfelsőbb Védelmi Tanács is a bírók és ügyészek által az esetleges titkosszolgálati tevékenységgel kapcsolatban, akkor két lehetőség kínálkozik: módosítjuk a törvényt és egy korrekt ellenőrzési mechanizmust vezetünk be vagy lemondunk a közjegyzői nyilatkozatokkal kapcsolatot képmutatásról

– jelentette ki.

Ilyen kontextusban az utóbbi téma kapcsán talán két másik lehetőség is kínálkozik, vélem: egy Snowden-szerű belső ember, aki sorozatos törvénytelenségek miatti felháborodásában a közvélemény tudomására hozza az igazságot, vagy egy Anonymous-szerű számítógépes szakember (hekker), aki feltör egy adatbázist és nyilvánosságra hozza a jegyzéket.

Gârbovan olyasmit is mondott, amely szintén sok visszhangra talált a közvéleményben: úgy véli, a munkahelyi visszaéléshez szinte bármi besorolható… A beszélgetés során ugyanakkor áttételesen felvetette: vajon ki ellenőrzi a DNA működését, ki és mikor fékezheti meg az esetleges túlkapásokat, rendellenességeket? Ezek a vonatkozások a magyarság vonatkozásában is igen aktuálisnak bizonyulnának…

********************************************************************

Az anyag szerkesztett, rövidített változata a Szabadságban jelent meg.

********************************************************************

Read Full Post »