FOTÓK – Tíz helyett egy, majd hat helyett öt geodoboz-vadászat


ki
Összeegyeztethető, mi több, egymást kiegészítő tevékenységek: biciklizés, kirándulás, geodobozolás, tűzrakás, hússütés, sörfogyasztás…

Érdekes és tartalmas játék a geocaching. Elsősorban azért, mert minél több hobbi, annál kevesebb probléma, s egyébként is: a geocache a day keeps the shrink away… 🙂

Hétvégén két új helyre jutottam el a geodobozolásnak köszönhetően: Leányvár és a Gorbó-völgye és a Szászfenes közötti dombvonulatra. Előbbi helyen talán jártam már, de igen homályos emlékeim vannak, s bár Kolozsvár környékén gyermekkorom óta kirándulok, utóbbi helyről nem is tudtam.

Szombaton a Hideg-Szamos völgyében levő geodobozokat szemeltük ki, ám csak Szászfenes határáig jutottunk. Egyrészt azért, mert későn indultunk el, másrészt pedig a multiláda hosszabbnak és igényesebben bizonyult, mint gondoltuk. S azért is, mert a csúcsra érve hosszan csodáltuk a tájat, a Leányvártól látható kolostort. S tüzet raktunk, tarját sütöttünk. S este még egy lazulásra is hivatalosan voltunk.

Vasárnap is nagyon későn vágtunk neki az útnak: ezúttal a dadfac által a Gorbó-völgy és Szászfenes között húzódó dombvonulat nyomvonalán elhelyezett hat geodobozt szemeltük ki. A Polus Center utáni úton letértünk balra (horror-terror itt biciklivel haladni, legközelebb minden áron alternatív útvonalat választunk!), s neki a helynek. Sok helyen tolnunk kellett a bicikliket, s a műhold-jel sem volt erős. Vanda kitartásának köszönhetően sikerült megtalálnunk az elsőt. A győzelemsör elfogyasztása közel másfél órát tartott… Bár egyeseknek (elsősorban tapasztalt geodobozosoknak) nem sikerült megtalálniuk a kettes számú geodobozt, számunkra ez egyáltalán nem okozott gondot. Nem értem, hogy-hogy nem tűnt el a láda lévén, hogy nagyon látható helyen található…

Az ötödik láda után kis pihenőt tartottunk az erdőben, besötétedett, lemerült a HTC okostelefon is, így erdőben botorkálva (Vandánál fejlámpa sem volt, az enyémben pedig már nagyon gyengék az elemek…) értünk le valahogy a Gorbó-völgyébe, kihagyva a hatos és hetes geodobozt.

Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlani tudom ezt a hobbit. Ha nem lettek volna geodobozok, s nem ezek keresése lenne az egyik hobbink, biztos, hogy nem bicikliztünk volna fel a Polus Center mögötti magas dombra, s a Leányvárnál sem fordulunk meg egyhamar…

(A fotók a Leányvár geodobozhoz írt internetes naplóban találhatók, azaz itt.)

Mi köze az Iron Maiden együttesnek a barlangászathoz, és fordítva? (A részletekkel)


Jó volt a buli! (Fotó: http://www.citynews.ro)

Az, hogy mindkettő tegnap, augusztus 15-én történt. 🙂

Reggel még a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) által szervezett barlangász táborban voltam, este/éjjel viszont már az Iron Maiden koncerten (köszi, Boti!) tomboltam Lenkével, Pásztor Gyöngyivel, Lillával, Zsuzsával, Péter Lacival, Csata Zsomborral, Dénessel.

Abban egyeztünk: annyira kiviseljük magunkat, hogy az állásunkba kerül…

Tudtommal, ez a teljesítmény még senkinek se sikerült…

Szerintem igen jó koncert volt. Nem ismertem jó néhány számot, de lehetett bulizni… 🙂 Nyugati receptre elkészítették, mert ha az itteni szervezőkre hárult volna minden apróság, akkor minden valószínűség szerint komoly hibákat követtek volna el. Vasárnap már délelőtt 11 órakor elindultunk kocsival a barlangász táborból (kb. 120 km Kolozsvártól, Erdődámes/Damiş község, Királyerdő-hegység, Bihar megye), ugyanis azt gondoltuk, hogy horror forgalmi dugó lesz. Úgy is terveztük, hogy Nagykapuson letérünk Gorbó fele, s Kisbács érintésével jövünk be a városba. Kellemesen meglepődtünk, ugyanis gyér volt a forgalom, Szászfenesen sem álltunk szinte semmit.

Este, a koncert kezdete előtt is eléggé jól lehetett közlekedni. Dehogy mentem kocsival, csak láttam. Találtunk egy jó helyszínt, látszott a színpad, közel volt a sör és a vécé. Utóbbi kettő nagyon fontos. Aztán Dénes javaslatára előbbre mentünk, itt aztán egészen jól lehetett bulizni. Ki is viseltük magunkat. 🙂 Egyesek, persze. Zsuzsa sikítozása halálosan szórakoztató volt! 🙂 🙂

Szerintem az egyetlen nagy gondot a zsetonos rendszer okozta. Csak külön helyen forgalmazott zsetonokkal lehetett sört, ezt-azt vásárolni. Igen, tudom, próbálták elejét venni annak, hogy az árusok borravalót kapjanak. De ez a zsetonos megoldás rossz volt, ugyanis hosszú sorok kígyóztak a konténer előtt, ahol árulták őket. Szerencsére sokat vettünk első alkalommal.

De ezt a kis malőrt leszámítva, nagyon jó buli volt!

A dinók hajnala – 3D (Köszönöm, Vitacom Electronics!)


iceageA Vitacom Electronics cégnek  köszönhetően jutottam el ma este a Polus Centerben levő Odeon Cineplex 3D moziban vetített A dinók hajnala című filmre. Egy igazi élmény!

Emlékszem, 2003-ban, amikor az Egyesült Államokban a világ szinte minden tájáról összesereglett ösztöndíjas újságíró csapat tagjaként elvittek egy 3D moziba. Azt hittem, odavizelek. Dübörgő hangszórók, mozgó székek, s amikor a főszereplő vizipisztollyal nekirontott ellenségének, akkor a mi arcunkba is fröcsköltek valami cseppfolyósat. Ijesztő volt. Adrenalin rush –  ahogy az amerikaiak mondták. Füst, víz, mozgó székek.

Nos, mindez hiányzott ma este, de az animáció minősége, a hangulat az mindent pótolt. Könnyeztek a szemeim a sok nevetéstől. Nem vagyok mozirajongó, évente maximum háromszor-négyszer megyek vetítésre. De ez mindenképpen megérte. Ajánlom mindenkinek!