Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘SRI’


Emberek szabadsága, sorsa, hírneve, karrierje, munkahelye és jövedelme forog kockán… Horváth Annát hallgatják ki az első tárgyaláson (Lévén, hogy a tárgyalóteremben tilos fényképet készíteni, a szerző nevét nem tudom leírni…)

Ma volt Horváth Anna volt RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester korrupciós perének harmadik nyilvános tárgyalása. Tavaly október óta valamennyi bírósági megjelenés zárt ajtók mögött, a sajtó és az érdekeltek kizárásával zajlott.

Összekevert tanúvallomások, a bíró által kijavított román-magyar fordító, buszállomás hiányzó fedele miatti nem létező nyomásgyakorlás, török tiszteletbeli konzul, lovak, stoplámpák és románul nehezen beszélő tanúk – sok ínyencség és humoros jelenet volt ma reggel a volt kolozsvári alpolgármester tárgyalásán, amely során a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által javasolt, tehát a vád tanúit hallgatták ki.

Még mindig nem hallgatták meg a sorsdöntő hanganyagot

A várakozásokkal ellentétben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által tavaly május elején készített, a Fodor Zsolt üzletember és Horváth Anna közötti Karolina (Múzeum) téri találkozó során zajlott beszélgetés hanganyagát mégsem hallgatták meg. Az ok: előbb be kell fejezni az összes tanú kihallgatását. Igen ám, de ezekből még a következő tárgyalásra is még több mint egy tucat maradt, holott az eddigi kettőn is csupán ez zajlott. Vallomást tett egy olyan „pszichológus”, aki tulajdonképpen filológus, de marketinggel foglalkozik… Szóval, volt csemege elég… Erről bővebben a Szabadságban.

 

SZEREPJÁTÉK?

 

Mintha szinte mindenki egy szerepet játszana – csakhogy itt, ebben a darabban emberek sorsáról, karrierjéről, emberi méltóságáról, közmegítéléséről, presztízséről és természetesen nem utolsó sorban szabadságáról van szó. Családokban, baráti körökben gerjed a feszültség, egyeseken úrrá lesz a bizalmatlanság. Sorsok pecsételődnek meg, munkahelyek szűnnek meg, erőviszonyok rendeződnek át. Új emberek kerülnek helyzetbe – úgy tudom, Oláh Emesének esze ágában sem volt alpolgármesternek lenni, nehezen sikerült meggyőzni őt a feladat vállalására. Igaz is: jól jövedelmező ügyvédi karriert felfüggeszteni egy közintézményben levő taposómalomért. Az első tárgyalást követően örömkönnyek is folytak le az arcokon – a bírónő engedélyével Horváth Anna végre kapcsolatba léphetett gyermekei volt dadusával, közeli barátnőjével. Igazi drámai jelenet.

A múltkori tárgyaláson a bíró feloldotta a Szabó Mónikával történő találkozási tilalmat. Horváth Anna könnybe lábadt szemekkel jött ki a tárgyalóteremből (Saját felvétel)

Tanulságosak volt a korrupciós per (amely eddig az érdeklődők és a sajtó kizárásával zajlott) első nyilvános tárgyalása: az immár másodszor kihallgatott tanúk (tavaly ilyenkor kellett nyilatkozatot adniuk a Korrupcióellenes Ügyészség illetékeseinek) közül néhányan falfehéren álltak a bírónő elé, másokon látszott a mímelt bizonytalanság és az álszentség, megint másokról pedig világosan látszott, hogy először állnak a bíróság előtt. Néhánynak a belső vívódása láthatatlan volt: fontos az Anna iránti lojalitás, az iránta érzett barátság és szolidaritás, másrészt pedig a bíró figyelmeztetése is folyton vissza-visszatér, a hamis tanúvallomást a törvény bünteti.

Egyes tanúk belebonyolódtak a részletekbe, a bíró kérdései összezavarták, a magyarázatok nem csengtek hihetőnek. Egyikük az igen hiányos román nyelvtudása miatt összekeverte a kedvezményezett szervezetet a közvetítővel, s ezzel vélhetően kárt okozott a védelemnek. Amikor egy politikusnak köszönhetően egy civil entitás önkéntesei fesztiváljegyeket kapnak egy üzletembertől, akkor a szervezet nem közvetítő, hanem kedvezményezett, hisz éppen azon diákszövetség tagjai vagy szimpatizánsai, amely a támogatást kapta. A közvetítő szintagmának viszont igen korrupt szaga van…

 

FOLLOW THE MONEY!

 

Follow the money, azaz kövesd a pénzt – oktatják az újságíróknak a tényfeltáró tanfolyamokon. Ennek iskolapéldája a Watergate-ügy. Persze, a választási kampányt megelőzően és a munka hevében sok minden relativizálódik, sok a teendő, nincs idő, maximális a rohanás. Ilyenkor az ember nem kérdez rá dolgokra, nem emlékszik, mennyi pénzt kapott, még akkor sem, ha történetesen ő vásárolta a fesztiváljegyek egy részét. A bíró hitetlenül nézett a tanúra, mi több, az ügyészre is, amikor egyikük többször elismételte: nem emlékszik pontosan, hány lejt kapott iksztől, bár ő vásárolta meg a belépők egy részét.

A legkarizmatikusabb fellépése az egyik vádlottnak, nevezetesen Horváth Annának volt. (A másik vádlott Fodor Zsolt, az Euro GSM tulajdonosa.) Persze, Kolozsvár volt alpolgármestere jogász, több mint egy évtizede az állami közigazgatásban tevékenykedik. Nem véletlenül nevéhez és határozott fellépéséhez kapcsolódó becenevet találtak neki a városházán: anakonda. A politikus erkölcsi tartása, emberi megnyilvánulása és karizmatikus fellépése tetszett a bírónak. Mi több, Horváth Anna női tapintatosságról, emberi gesztusról és empátiáról tett tanúbizonyságot, amikor a második nyilvános tárgyalás végén szót kért és a segédügyvéd meglepetésére kérte, hogy az egyik tanút mégse citálják a bíróság elé, mert igen nehéz lelki időszakon megy keresztül.

A múltkori tárgyaláson Gheorghiţă Mateuţ védőügyvéd is jelen volt (Saját felvétel)

Kívülállóként úgy tűnt, hogy a bíró valóban az igazság kiderítésében érdekelt. Érződött, hogy ismeri az ügyet, világosak számára az összefüggések, tiszta számára a szereplők köre, az érdekek sem homályosak. Ami kiviláglott: szinte valamennyi tanú meghallgatása esetében igyekezett kideríteni a valóságot, tisztán látni, megteremteni az ok-okozati viszonyt a Fodor Zsolt üzletember, az EuroGSM tulajdonosa és a Horváth Anna politikus közötti „tranzakcióban”. Azaz próbált rájönni arra, valóban létezik-e ez a kapcsolat, s pontosan miben állt.

 

Kik a védelem, s kik a vád tanúi?

 

Az első és a második tárgyaláson igen fura helyzet alakult ki: nem lehetett megkülönböztetni, kik a vád, s kik a védelem tanúi, ugyanis egyikük sem tett terhelő vallomást Erdély fővárosának volt alpolgármesterére. Mi több az állam, a vád képviselője, azaz az ügyész igen kevés kérdést tett fel a tanúknak, egyelőre csupán a bűnvádi kivizsgálás során tett vallomásokra hagyatkozott. Gyanítani lehet csupán, ki, milyen darabban játszik…

Már tavaly ilyenkor megírtam: vékony jégen táncolnak az ügyészek. A választási kampány előtt Horváth Anna megkeresi jó ismerősét, barátját, Fodor Zsoltot, akitől anyagi segítséget kér. Az üzletember kijelenti: magánszemélyként nem támogat semmilyen politikai tevékenységet, cége ugyanezen politikát folytatja. Ekkor egyikük ötlete alapján felmerül, hogy a választási kampányban tevékenykedő önkéntesek munkáját honorálják. Csakhogy ezek a fiatalok nem csupán a politikai megkérettetést segítették bérmentve, az RMDSZ más tevékenysége során is ingyen dolgoztak. Fodor Zsolt hozzájárul ahhoz, hogy 20 ezer lejjel támogassa a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget (KMDSZ), amelyek önkéntes tagjai és szimpatizánsai hatvan fesztiváljegyben (Double Rise, Untold és Electric Castle) részesülnek.

Ma már nem csupán Szabó Mónikával (balra), hanem Antal Annamáriával is kapcsolatba léphet Kolozsvár márciusban lemondott alpolgármestere. Utóbbi személy esetében ma oldotta fel a tilalmat a bíró (Saját felvétel)

Igen ám, de ezeknek az önkénteseknek már korábban megígérték, hogy valamilyen formában honorálják a kifejtett munkát. A vádirat szerint álcázott, pontosabban fiktív tranzakcióról van szó, ezért mindkettőjüket pénzmosással és befolyással való üzérkedéssel vádolják. A valóság része az is, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak már évekkel korábban ki kellett volna bocsátania a Fodor Zsolt cégének, pontosabban a Karolina (Múzeum) téri lakóközösségnek az építkezési engedélyt az eredeti formájában visszaállítandó ingatlan erkélyének a felépítésére.

A tanúk szerint Horváth Anna annyit tett csupán, hogy a beosztottjai által megoldatlan problémát (az üzletember volt kihallgatáson az urbanisztikai osztály vezetőjénél, így később ennek feletteséhez, a magyar alpolgármesterhez fordult) próbálta kimozdítani a holtpontról. A beosztottak szerint nem utasította őket, információkat kért csupán. Ez befolyással való üzérkedés? Ez pénzmosás? A bíróság dolga eldönteni.

Egy biztos: amennyiben a két vádlottat felmentik, ki teszi majd jóvá az emberi lelkekben, baráti kapcsolatokban tett kárt, a közmegítélésben ejtett csorbát? Ha Horváth Anna és Fodor Zsolt amolyan „járulékos áldozat”, s mindkettőjüket felmentik, ki hozza helyre a dolgokat? Vagy ez már nem az igazságszolgáltatás dolga?

Reklámok

Read Full Post »


garbovan

Az őszinte, széles mosoly is hozzátartozik a prezentáció sikeréhez… (Jobbról Ion Novăvescu. Fotók: NTT Data)

Az elmúlt időszakban több ízben markáns és helyénvaló megjegyzéseket, kommentárokat tett az igazságügyi rendszer működésével kapcsolatos rendellenességekről, a vezető politikusoktól, mi több, az igazságszolgáltatás és korrupcióellenes harc markáns személyiségei által kifejtett véleményekkel ellentétes álláspontokat fogalmazott meg. Kritikus szemléletet képvisel valamennyi igazságszolgáltatási intézmény működésével kapcsolatban. A Bírók Országos Szövetségének elnöke, Kolozsváron él és a Ion Novăcescu újságíró által működtetett Kulturális Söröző elnevezésű közéleti fórum keretében tartott nemrég előadást az NTT Data Konstanca utcai székhelyén. Dana Gârbovan mondanivalójára, véleményére sokan kíváncsiak voltak: megtelt az előadóterem, mondanivalóját több százan követték élőben az internetes közvetítés segítségével. Nem véletlenül: jóhiszemű, jóérzésű, építő jellegű észrevételei, kritikái több mindenkinek eligazítást nyújtottak, támpontot biztosítottak a kormány által elfogadott híres-hírhedt 13-as számú sürgősségi rendelet zavaros időszakában. S most is kiváló dolgokra világított rá.

A fiatal és talpraesett bírónő szerint az elmúlt években Romániában többen megfeledkeztek arról, hogy nem csupán a polgároknak, hanem az intézményeknek és azok vezetőinek is be kell tartaniuk a törvényeket. Ebből fakadóan a társadalom különböző szintjein rendellenességek, zavarok következtek be, nőtt politikusoknak és köztisztviselőknek a szolgálati tevékenységgel kapcsolatos bűncselekményeinek száma, a lakosság pedig egyre frusztráltabbá és természetesen bizalmatlanabbá vált. A 2008-tól mostanáig a Táblabíróságon tevékenykedő bíró azt tapasztalta, az igazságszolgáltatás és annak működése folyamatosan a közbeszéd középpontjában áll, mindenki hozzászól ehhez a kérdéskörhöz,

hirtelen megnőtt a jog szakos hallgatók száma

– jegyezte meg ironikusan a bíró, aki szerint az elmúlt időszakban a DNA került a figyelem középpontjába.

A korrupcióellenes harc két táborba osztotta az embereket: egyrészt vannak azok, akik harcolnak a társadalom minden rétegét átható csapás ellen, másrészt pedig a bizonyos ügyekben érintettek. Sajnos a felhevült kedélyállapot miatt mintha már nem lenne racionális diskurzus ebben a témában, nem mérlegeljük az érveket és ellenőrizzük a kapott információkat, egyszerűen elhisszük, amit valaki, valahol mond. Johannis elnök úr azt mondta: nem érdekelnek az elítéltek véleményei. Ez nem egy helyes hozzáállás, hisz nekik is joguk van a véleményhez

– mondta a Bírók Országos Szövetségének elnöke.

garbovan1

Megtelt a terem…

A hölgy, aki állítólag elutasította, hogy a Grindeanu-kormány igazságügy minisztere legyen, azt mondta: mindenki pártfogásába vette az igazságszolgáltatást: politikusok, közéleti személyiségek, újságírók nyilatkoztak, írtak arról, milyen nagy szükség van a pártatlan bírókra és ügyészekre, az utcára vonulók is azt állították, meg kell védeni a jogállamot.

Volt pillanat, amikor azt mondtam: ne védjetek, inkább hagyjátok, hogy végezzük a dolgunkat. Ne feledjük, honnan indult a romániai igazságszolgáltatási rendszer. Elsősorban a korrupcióellenes harcra összpontosítunk, de megfeledkezünk egy másik kulcsfontosságú dologról: a tisztességes kormányzásról. Nem csupán az igazságszolgáltatás feladata harcolni a korrupcióval – mondta, utalva arra, hogy akár a közoktatási intézmények vagy a különböző alapítványok is szerepet vállalhatnának annak érdekében, hogy a hivatalba kerülő vezetők tisztességesen és becsületesen végezzék a munkájukat. Kérdés, ugyanakkor, hogy a korrupcióellenes harc nevében milyen mértékben tehetünk zárójelbe különböző szabadságjogokat. Hatalmasat léptünk előre azáltal, hogy jelenleg senki sem lehet biztos abban, hogy tetteiért nem vonják felelősségre

– jelentette ki Dana Gârbovan.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet az ártatlanság vélelmére.

A „bilincsek tánca” eme elv sárba tiprását jelentette. Ezzel kapcsolatban sem mertek sokan véleményt nyilvánítani, nehogy valamelyik táborba tartozónak véljék. Utópia azt hinni, hogy valamely személy vagy intézmény nem tévedhet. Nem világítottak át bizonyos intézményeket, s ennek mai napik kiható következményei vannak. Jó néhány évvel ezelőtt bevezették a különböző igazságszolgáltatási szervek és a titkosszolgálatok közötti közös csapatokat annak érdekében, hogy bizonyos intézményeket „megerősítsenek”. Ezt nem így kell tenni. Bár több kísérletet tettünk arra vonatkozóan, az ügynökök hogyan és mikor befolyásolhatták az igazságszolgáltatási folyamatot, de nem sikerült következtetésre jutnunk. Érdekes megjegyezni, hogy a nemzetbiztonság veszélyeztetettségére hivatkozva átlagban évi 2 ezer lehallgatási engedélyt bocsátottak ki, s csupán egy kérést utasítottak vissza. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az illetékesek nem ellenőrzik a kérvények megalapozottságát és jogosságát

– jelentette ki, feltéve a félig-meddig retorikus kérdést: vajon a munkahelyi visszaélésnek a büntető törvénykönyvből történő törlése veszélyezteti a korrupcióellenes harcot?

garbovan3

Értelmes, lényegretörő hozzászólások és kérdések emelték a színvonalat

Az ördög ügyvédjét is játszó bíró szerint a Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA) a tettesek munkahelyi visszaélései miatt az államnak okozott anyagi kárra vonatkozóan eltérő adatok állnak rendelkezésre.

Tudni szeretnénk, pontosan mekkora az eme bűncselekmények elkövetői által okozott kár. Sajnos nincsenek egyértelmű adatok. Amennyiben a kormány átültette volna a sürgősségi kormányrendeletbe az Alkotmánybíróság által a büntető törvénykönyv és büntető perrendtartás módosítására vonatkozó határozatait, akkor a munkahelyi visszaélés csupán részben lett volna büntetendő. Sajnos a rendeletet konzultáció nélkül hozták meg, amely mélységes bizalmatlanságot eredményezett a lakosság körében. Ráadásul a dokumentum nem csupán a kért módosításokat foglalta magába – mondta a Bírók Országos Szövetségének elnöke, de emlékeztetett, hogy a Cioloş-kormány is tett hasonlót, azaz az Alkotmánybíróság által kért módosítások mellé még hozzátettek bizonyos rendelkezéseket. Szerinte a tömegek nem csupán a sürgősségi kormányrendelet elfogadása miatt vonultak utcára, hanem ezt a reakciót a 27 év alatt felgyűlt elégedetlenség, frusztráció és bizalmatlanság okozta.

 

Titkosszolgálati ügynökök a bírók, ügyészek között?

Arra voltam kíváncsi, mi a helyzet az igazságszolgáltatás különböző ágazataiba „beszivárgott” titkosszolgálati ügynökökkel.

A 2004-ben elfogadott törvény értelmében a bíróknak, ügyészeknek és a kiegészítő személyzetnek minden évben saját felelősségre közjegyzői nyilatkozatot kell leadniuk arra vonatkozóan, hogy semmilyen formában nem működnek együtt a titkosszolgálattal. Miért volt szükség ennek bevezetésére, ha nem volt semmilyen reális veszély, hogy ez valóság legyen? A saját felelősségre írt nyilatkozatokat a Legfelsőbb Védelmi Tanács, azaz a CSAT ellenőrzi. Azt kértük az intézménytől, ellenőrizzék ezeket. Közölték, nincsenek ilyen esetek. Ezt követően utána jártunk annak, hogyan végezték az ellenőrzést. Közölték velünk, hogy tulajdonképpen a CSAT nem tud ilyen ellenőrzéseket végezni, a humán erőforrások szempontjából nincs meg rá a kapacitása. Nem is meglepő, mert egy adminisztratív intézményről van szó. A második megjegyzés: egyetlen titkosszolgálat sem fedi fel ügynökeit

– jegyezte meg Gârbovan.

garbovan4

Élénk figyelem, élő közvetítés…

Ugyanakkor furcsának és szokatlannak ítélte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nemrég azt mondta: az intézmény vezetői által a testület előtt tett kijelentéseit és nyilatkozatait nem tudják ellenőrizni, mert nincs hogyan.

Elhiszik nekik, amit mondanak, s ennyi. Ha ugyanígy tesz a Legfelsőbb Védelmi Tanács is a bírók és ügyészek által az esetleges titkosszolgálati tevékenységgel kapcsolatban, akkor két lehetőség kínálkozik: módosítjuk a törvényt és egy korrekt ellenőrzési mechanizmust vezetünk be vagy lemondunk a közjegyzői nyilatkozatokkal kapcsolatot képmutatásról

– jelentette ki.

Ilyen kontextusban az utóbbi téma kapcsán talán két másik lehetőség is kínálkozik, vélem: egy Snowden-szerű belső ember, aki sorozatos törvénytelenségek miatti felháborodásában a közvélemény tudomására hozza az igazságot, vagy egy Anonymous-szerű számítógépes szakember (hekker), aki feltör egy adatbázist és nyilvánosságra hozza a jegyzéket.

Gârbovan olyasmit is mondott, amely szintén sok visszhangra talált a közvéleményben: úgy véli, a munkahelyi visszaéléshez szinte bármi besorolható… A beszélgetés során ugyanakkor áttételesen felvetette: vajon ki ellenőrzi a DNA működését, ki és mikor fékezheti meg az esetleges túlkapásokat, rendellenességeket? Ezek a vonatkozások a magyarság vonatkozásában is igen aktuálisnak bizonyulnának…

********************************************************************

Az anyag szerkesztett, rövidített változata a Szabadságban jelent meg.

********************************************************************

Read Full Post »


Szász Péter (középen, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul jobb oldalán) és Csigi Levente (Szász háta mögött) rosszul választotta ki a célpontot (Rogonyi D Iván felvétele december 16-án a Kolozsvári Demokrácia Központ avatásán készült)

Kissé értetlenül olvasom az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete és a Kolozsvári Demokrácia Központ (KDK) irodájának vezetője, Csigi Levente és Szász Péter által aláírt és a Szabadság december 7-i számában megjelent tiltakozást. (Azért reagálom le ilyen későn, mert 10 napig Albániában voltam)

Szerintem Tunyogi Béla „piros-fehér-zöld színű” céltáblája esetében túllőttek a célon, pontosabban rossz helyen tiltakoznak. Az említetteknek ugyanis korántsem a „kolozsvári rendőrség eljárása”, hanem elsősorban Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóaljának székely szakasza ellen kellene hogy tiltakozzanak.

Miért?

Az említett szélsőséges, félkatonai szervezet egyik célja, hogy feszültséget keltsen, összeugrassza a 80 százalékos románságot az alig 20 százalékos magyarsággal Kolozsváron. S ezáltal alaposan beturbózza, benitrózza a rendőrséget, a csendőrséget és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), ugyanis ezek az intézmények (joggal) rettegnek attól, hogy etnikai konfliktusra kerül sor Kolozsváron. Nem túlzok, ugyanis a tavaly, amint ez az itt elérhető képsorokból is kiderül, igenis reális veszély.

Ne feledjük, hogy idén március 15-én szintén emiatt kísérték be a három KMDSZ-es lányt, akikről azt hitték, hogy vármegyések vagy gárdások. Ha már bekísérték őket, ürügyet kerestek és találtak, hogy megbüntessék őket. Egyiküket felmentették (azaz nem kell kifizetnie a büntetést csendháborításért), a többiek pere még tart, ugyanis óvást emeltek a bírságot megállapító jegyzőkönyv ellen. (Az erről szóló cikkem a Szabadságban itt)

Néhány nappal december 1-je előtt találkoztam Marcel Bonţidean városi rendőrfőparancsnokkal.

Tizenöt éve ismerem, 1995-ben ő volt az első vagy a második interjúalanyom. Ezzel csupán azt akarom érzékeltetni, hogy nem beszél bullshitet velem. Mondta, hogy idén is komolyan készülnek, tartanak a vármegyések és a gárdások feszültségkeltési, hőzöngős akciójától. Értésemre adta, hogy pontosan tudják, ki jön, hova érkezik, stb., stb. Mindenre készültek. Civilben járták a várost a rendőrök és titkosszolgálatosok, hogy elejét vegyék bármilyen vármegyés és gárdás rend- és csendbontásnak. Jogosan! Amire az Új Jobboldal, az értem másik oldala, pedig válaszol.

S itt jön be a kettős mérce, amiről szintén beszéltem vele, mi több a Szabadságban is írtam róla már régen: az Új Jobboldal tagjai és szimpatizánsaival miért nem járnak el ugyanígy, vagyis a náci jelképek használatáért miért nem kísérik be őket a rendőrségre?

Tehát az EMNT és a KDK nem „kolozsvári rendőrség eljárása” miatt kellene hogy oly hevesen tiltakozzon, hanem a vármegyések és gárdások feszültségkeltése ellen, amelynek semmi keresnivalója sem Kolozsváron, sem a Székelyföldön!

Másodsorban az EMNT-nek és a KDK-nak a rendőrség kettős mércéje ellen kellene tiltakoznia. Hevesen. Ebben a kérdésben még márciusban megelőzte őket az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, amelynek nevében Molnos Lajos ügyvezető elnök aláírásával (miért nem László Attila megyei elnök látta el kézjegyével a dokumentumot?) Csoma Botond alelnök büntető feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen a román szélsőségesek ellen. Az ügy sokat húzódott, nemrég hoztak ítéletet. Felmentették őket, azaz nem állapították meg a bűncselekmény tényét, de közigazgatási vonalon csendháborításért büntetést róttak ki.

Tehát, EMNT és KDK: rossz a célpont!

Read Full Post »


A megyei rendőr-főparancsnoknak bizonyítékokra van szüksége (Fotó: Foaia Transilvană)

Bebizonyosodott, hogy a december elsejei főtéri események kapcsán a kolozsvári rendőrség kettős mércét alkalmazott: míg bekísérte a rendőrőrsre és megbírságolta az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát, addig az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) fiataljainak semmi baja nem esett. Holott esetükben egyértelműen csendháborításról, mi több, rendbontásról beszélhetünk. Ez az itt megnézhető videóból is egyértelműen kiderül.

Ugyanez történt március 14-én, illetve 15-én: a román szélsőségesek náci és SS jelképeket viseltek – nem esett bajuk. A magyar forradalom és szabadságharc ünnepén ismét bekísérték a gárdások szakaszparancsnokát, mi több, a KMDSZ három képviselőjét is.

Március 24-én a rendőrség által szervezett lövészeti verseny előtt/közben/után alkalmam adódott részletesen beszélgetni az ügyekről Gina Poppal, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivőjével, a rendőr-főparancsnok egyik legbefolyásosabb tanácsadójával és bizalmasával. Sikerült továbbá kötetlen beszélgetést folytatnom Marcel Bonţidean városi (1995-ben ő volt az egyik első interjú alanyom, akkoriban a diákbentlakásokat felügyelő rendőrőrs vezetője volt…) és Ioan Păcurar megyei rendőr-főparancsnokkal.

Bonţidean kedves és barátságos. De ő is csak parancsra cselekszik. (Fotó: Clujeanul)

A következtetés: a rendőrséget alaposan feszültségi és készenléti állapotba helyezte a gárdások és vármegyések jelenléte Kolozsváron. Egyébként nem lett volna szükség a civilbe öltözött rendőrökre, a titkosszolgálatosokra, a fokozott elővigyázatosságra, amely végül (ezt hallgatólagosan ők is beismerik) túlkapásokhoz vezetett.

Mindketten teszik magukat: nincs bizonyítékuk arra vonatkozóan, hogy március 14-én az Új Jobboldal tüntetői közül néhányan fasiszta és SS jelvényeket/jelképeket viseltek. Sebaj, tudunk segíteni nekik.

Egyikük részéről sem volt egyértelmű és határozott válasz arra, miért alkalmaztak kettős mércét. Több, a kolozsvári rendőrség helyzetét és cselekvési módját ismerő személy szerint (belső emberek, a rendőrségi ügyekkel foglalkozó, rendkívül tapasztalt és igen komoly régiséggel rendelkező újságírók stb.) a kékruhások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) utasítására cselekedtek.

Ezért kellett bekísérni őket, és pénzbírságot kiróni rájuk?!

A három KMDSZ-es lány esetében említett törvényi besorolások legjobb esetben gyerekesek. Éppen ezért a sietséget, az utasításra történő, s csak utólag valamennyire megindokolt és bizonyos törvényi előírásokkal alátámasztott cselekedetet rejti magába. A rendőr-főparancsnokok képtelenek voltak egyértelmű, határozott és megalapozott választ adni arra vonatkozóan, mit vétettek a lányok, ugyanis a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által engedélyezett rendezvényről volt szó.

Hááát, te is tudod, hogy a Nagy-Magyarország térképét próbálták kiaggatni, s ez bizonyos személyeket sértett. Hogy feljelentést tett-e valaki? Hát, igen, tulajdonképpen igen, szóbelit – mondta egyikük.

Azt válaszoltam:

Hát mégis milyen térképet tegyenek ki, amikor 1848-ban így nézett ki Magyarország?!

Ezt én nem hiszem el. Mármint a “szóbeli” értesítést. Szerintem a titkosszolgálatosok utasították őket attól tartva, hogy gárdás vagy vármegyés gerilla akcióról van szó. Vagy az Új Jobboldal képviselői léptek. Egyik lány elmondása szerint a napocanews egyik “újságírója” is hergelte a rendőröket, hogy íme, Románia területi egységét veszélyeztető akció zajlik. Ezt az információt egy másik forrás is megerősítette.

A rendőrség március 15-i közleménye ide kattintva tölthető le.

Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselőjét, szerintem, mindkét alkalommal (2009. december 1., és 2010. március 15.) jogosan kísérték be a rendőrségre. Erről lásd korábbi bejegyzésemet.

Felmerül a kérdés: a Kolozs megyei RMDSZ-nek ilyenkor kellene lépnie vagy sem? Szerintem a válasz egyértelmű: igen!

FEJLEMÉNY1 (március 25, 13:15): Az imént hívott Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke, jogász, aki elmondta: Molnos Lajos ügyvezető elnökkel történt egyeztetés után ma délben megírta a feljelentést az Új Jobboldal március 14-i tüntetése és felvonulása kapcsán. Az iratot és a különböző forrásokból szerzett felvételeket ma iktatja a rendőrségen. Részletek itt.

FEJLEMÉNY2 (március 26., 12:50): Botond a kolozsvári városi bíróság mellett működő ügyészségen iktatta a büntető feljelentést. Részletek itt.

Read Full Post »