Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Szabadság’


Deák Áprád (jobbról az első) mindig jókedvű (Saját felvétel)

Mostis Gergő, a Planetárium kézműves sörkert és közösségi tér vezetője kért fel, moderáljam a Legendás kolozsvári tanárok című beszélgetés-sorozat meghívottjait. Megjegyzem: jómagam csupán ötletekkel rukkoltam elő, a meghívottakról a szervező és az iskolák gondoskodtak.

A cikk a szerdai Szabadságban olvasható.


Kürthy Katalin (balról) és Balázs Ildikó a Planetáriumban

A cikk ide kattintva olvasható.


Szabó Bertalan és Kassay Ildikó a Planetáriumban

  • Szerdán, augusztus 22-én a Brassai Sámuel Elméleti Líceum által delegált tanárokkal (Kassay Ildikó és Szabó Bertalan) és a jelenlevőkkel beszélgettünk

A cikk itt található.



 

Reklámok

Read Full Post »


Ezek mégis hova mennek ennyien?

Mire van szükség ahhoz, hogy az ember szedje a lábát? Május 12-én, a 21. Jókai Emlék- és Teljesítménytúra 30 kilométeres távjának néhány gyalogos résztvevőjét például egy – nem túlzás – másfél méteres óriássikló motiválta, hogy gyorsabban haladjon. Egy másik résztvevő pedig bevallása szerint egy viperát látott, úgyhogy akik félnek vagy irtóznak az efféle „csúszómászóktól”, azok egy ideig mindenképpen gyorsabban szedték a lábukat…

A gomolygó esőfelhők viszont ezúttal nem siettették a résztvevőket, mint más években: a verőfényes napsütés a túra végéig kitartott, ahol a szervezők gulyással várták az érkezőket.

Az élménybeszámoló folytatása itt.

A fotóriport ide kattintva tekinthető meg.

Read Full Post »


Hebron. After visiting the Jewish cemetery in the settlement, we came upon this scene. A Jewish and a Palestinian man talking/arguing about something. Two IDF soldiers assisted. We went into the shop very close by. The soldiers looked amazed: why would two Jews buy from the Arabs. The Palestinians were also very surprised, but they served us without any problem…

Palesztina életre szóló élményt jelentett. Egyrészt kíváncsi voltam az érem másik oldalára (2013-ban voltam Izraelben), a történelmi és a hírekben szereplő helyeket akartam meglátogatni.

Sikerült.

Szerencsére a Wizz Air légitársaságnak és a több hónappal korábbi jegyfoglalásnak köszönhetően a menettérti ár 303 lej, azaz 65 euró volt, s lévén, hogy kezdetben Sameh családjánál, majd a Kanapészörfölők, illetve ismerősök segítségével oldottuk meg a szállást, a 10 napos ott tartózkodás összköltségvetése 600 lej körül mozog (+/- 50 lej).

A költségeknek a minimálisra csökkentése mellett az otthonokban történt elszállásolásnak két hatalmas előnye és hozadéka van: a helyi ember szemével látod a helyzetet, illetve a közös élmények összekovácsolják az utazót és a házigazdát. Ez pedig maradandó élményt, emlékeket eredményez. Így szeretek utazni.

We wondered around for a long time when we reached a dead end. A surreal scene: two Israeli soldiers at the end of the street with an iron gate behind their backs. An Arab boy selling falafel. In the middle of nowhere. Curious eyes gazed at us from the buildings – mostly children. I approached the soldiers, telling them we want to enter the mos… the church, but we cannot find the main entrance, the others are all closed. I also told them that at a nearby checkpoint their colleague asked if we’re Jews, we said no, but we are Christians, so he said yes, we can enter, and indicated the general direction where to get in, but we are unable to locate it. One of them said, he can accompany us. I felt very uneasy: going back to the Arab merchants with an Israeli soldier makes us automatically Jews, but we told them we’re from Hungary and Romania. We traveled with these passports, we didn’t want to elaborate about our ethnic background and how come we’re both Hungarians from Romania, we travel with different travel documents… What if the soldier is attacked by some Arabs, and we’ll be prosecuted for “luring” him into the danger zone. At each corner he looked left, then right and advanced only then. After asking some Arabs where the entrance is, and them telling him it’s the one we’ve already been to, but it’s closed, her said he has to return to his colleague. An eerie silence followed. More Palestinians gathered around us. He left. We quickly did the same. The Palestinians looked at us with suspicion

Az utazó más, mint a turista, szerintem. Előbbi mélyrehatóan meg akarja ismerni a meglátogatott helyet, előre tájékozódik annak történelméről, a sajátosságokról, a turista elsősorban csak épületeket néz, kényelemre vágyik, szállodában/panzióban száll meg, nemigen kerül kapcsolatba a helyiekkel.

*****

A Szabadságban két részben jelent meg a palesztinai élménybeszámoló:

Golyók, kövek és vízcseppek között, Palesztinában (I.)

Golyók, kövek és vízcseppek között, Palesztinában (II.)

*****

A blogomon angol nyelven megjelent bejegyzések ide kattintva olvashatók.

Read Full Post »


The Zayandeh river in Isfahan has dried out. According to locals the remaining water is used on industrial purposes and for the local population. Soon wars will be fought for water, not for oil…

A harmadik (és egyben az utolsó) rész is meglejent a Szabadságban…

Hozzászoktunk ahhoz, ugye, hogy a háborúkat a terület, a befolyás növelése és a nyersanya¬gok miatt indítják. Amikor az Isfahán városán keresztülhaladó folyót megláttam, akkor rádöbbentem: igaza lesz azoknak a stratégáknak, akik azt jósolják, az elkövetkező években a víz birtoklása miatt robbannak majd ki a katonai konfliktusok. A Zayandeh folyó kiszáradt medrét nézve ez igen reális perspektívának tűnik.

Folyatás itt.

Read Full Post »


arab-nok-kolozsvar

Jelen vannak közösségünkben, s jól van ez így… (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Furdalt a kíváncsiság: vajon Romániában hány menedékjogot és ideiglenes letelepedési engedélyt kérő migráns található? Hol vannak elszállásolva? Vajon hány külföldi tartózkodik Kolozs megye területén? Hány külföldi diák tanul Erdély fővárosában?

Hosszú heteket dolgoztam a témán: megkerestem a belügyminisztérium illetékes szakosztályát és szakembereit, hivatalos kéréseket küldtem, várnom kellett a válaszokra, feldolgoztam az adatokat.

Korántsem zavarna, ha Kolozsváron például lenne 100-200 migráns. Ennyi, a háború, az éhínység elől menekülőt képes lenne „megemészteni” az ország második legnagyobb városa, a félmillió lakóst számláló metropolisz. Szívesen foglalkoznék egy-két egyénnel, netalán egy családdal. Gondoskodnék, hogy román nyelvtanfolyamokra járjanak, állást igyekeznék találni nekik. Amennyiben viszont azt tapasztalnám, hogy csak az ingyen megélhetés reményében jöttek Erdélybe, jelenteném őket a hatóságoknak, amelyektől szankciókat kérnék. A fiatalokat szívesen bevonnám az általam szervezett tevékenységekbe, amelyek által sok ismerősre, barátra tennének szert, s talán sikerülne gyorsabban integrálódniuk a helyi társadalomba. Mert szegregálódva, valahol a város szélén elszigetelve élve erre nem lenne esélyük. Az történne, amit például Strasbourg külvárosában, Neuhofban láttam: frusztrált, radikálizálódott fiatalok.

Emlékszem, valamikor 1995-ben vagy 1996-ban szólt nekem Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság akkori főszerkesztője: mecsetet építenek Kolozsváron. Cikket írtunk a szokatlan esetről, Arabok Kolozsváron címmel később a Művelődésbe írtam hosszabb anyagot. Azt tapasztaltam, Kolozsvár toleráns közeg az itt tanult és nálunk maradt arab diákokkal szemben.

Na, de visszatérve a migránsokra: a témával kapcsolatosan a Szabadság szombati, december 18-i számában megjelent cikkem ide kattintva olvasható. Igen, egy része fizetéses.

Igen, nekünk is jönnek a villany- és gázszámlák… 🙂

Read Full Post »


internet1

Jövőre 15-ik éve veszem majd részt a Hannoverben szervezett CeBIT számítástechnikai és távközlési vásáron. A szakemberek ott is ugyanezeket az aggodalmakat fogalmazzák meg a kolozsvári outsourcing iparággal kapcsolatban…

A Szabadság november 28-i számában a témában írt cikkem körülbelül ugyanezeket a kérdéseket érintette. Tegnapelőtt egy szakember mélyrehatóbban elemezte a kérdést. Természetesen, ehhez is kritikusan érdemes/kell viszonyulni, de amennyire én ismerem az iparágat, nagy mértékben igaza van. A kolozsvári IT-cégek nem termékeket gyártanak, hanem nyugati termékekhez szoftot. S ezt adott pillanatban más is legyárthatja. A helyzet villámgyorsan változhat…

Alex Moldovan elemzése ide kattintva olvasható.

Read Full Post »


halozat1

Összefonódások a számítástechnikában…

A Szabadság november 28-i számában írtam:
“A hivatalos adatok szerint jelenleg 14 ezer a bejegyzett számítástechnikai cégek száma az országban, ezek 9 százaléka Kolozsváron fejti ki tevékenységét, ugyanakkor Kolozsvár és Bukarest az első helyen áll az ezer alkalmazottnál többel rendelkező, az IT-szektorban tevékenykedő cégek számának tekintetében.

Egy felmérés most arra is rámutatott: minden 25. kolozsvári lakos az információtechnológia valamelyik ágazatában dolgozik, pedig szakemberek szerint a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmények évente körülbelül „csak” 600 programozót képeznek. A kereslet viszont annyira magas, hogy már a Moldovai Köztársaságból és Bukarestből is jönnek programozók Kolozsvárra, másfelől pedig a szektorban dolgozók annyira nyeregben érzik magukat, hogy sok esetben aránytalanul nagy fizetést kérnek, és rendszerint kapnak is. Ráadásul jövedelemadót sem kell fizetniük az államnak, nem csoda tehát, hogy igen vonzó a szakma.

kicsi

Számadatok

A hivatalos adatok szerint jelenleg 14 ezer a bejegyzett számítástechnikai cégek száma az országban, ezek 9 százaléka Kolozsváron fejti ki tevékenységét. Az ARIES által működtetett iTech Transilvania Klaszter által végzett és bemutatott felmérés szerint tavaly az információtechnológiai szektorban tevékenykedő valamennyi vállalat összesen 4 milliárd euró jövedelmet generált. Legalább annyira fontos az is, hogy országszerte a számítástechnikai ágazat több mint 75 ezer személynek biztosít állandó és stabilnak mondható munkahelyet. Ezekhez hozzáadódik az engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) hada, akik ideiglenesen vagy csupán egy-egy projekt erejéig dolgoznak együtt valamelyik számítástechnikai vállalattal: ezek száma 2014-ben hozzávetőlegesen 17 ezer volt.

A tanulmányhoz – a 14 ezer cég által a pénzügyi szervekhez benyújtott hivatalos dokumentumok alapján – 393 reprezentatív vállalatot választottak ki. A tőlük származó adatok elemzése alapján kiderül, hogy Kolozsvár és környéke a harmadik a legtöbb IT-vállalatnak helyet biztosító régiók között. Legalább ennyire érdekes adat, hogy országos szinten a lakosok számát figyelembe véve Kolozsváron található a legtöbb számítástechnikai szakember: huszonöt polgárból egy az IT-szektorban tevékenykedik.

kicsi1

A felmérés arra is kitért, melyek az országnak azok a régiói, ahol a legtöbb, 1000 alkalmazottnál többet foglalkoztató IT-cég működik. Az eredmény kimutatta: Bukarest és Kolozsvár holtversenyben első.

Nem hiába nevezik Kolozsvárt Erdély Szilícium-völgyének

– jegyezte meg ezzel kapcsolatosan a Szabadság által konzultált szakember. Az IT-specialista közölte azt is: a helyi és megyei önkormányzat iránymutató a számítástechnikai cégek számára nyújtott kezdemények vonatkozásában.

Voicu Oprean, az ARIES Transilvania elnöke valamilyen szinten alátámasztotta a lapunk által konzultált szakember véleményét.

Jelenleg az IT-szektor a legjelentősebb üzleti ágazat, a számítástechnikai cégek hozzák létre a legtöbb munkahelyet az országban. Lévén, hogy a külföldi vállalatok továbbra is érdeklődnek a romániai cégek által nyújtott szolgáltatások iránt, úgy ítéljük meg, a növekedés az elkövetkező időszakban is fennmaradt. Ez azt jelenti, hogy az IT-cégek továbbra is a legtöbb személyt alkalmazzák majd. Elvárásunk és célunk év végéig az, hogy az IT-szektorban dolgozó állandó és közvetlen – például az engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA) – alkalmazottak száma haladja meg a 100 ezret. Tavaly decemberben számuk 93 ezer volt

nyilatkozta az elnök.

programozok

Egy kis erőfeszítés, átképzés, s máris 500-800 euró közötti lehet e kezdő fizetésed… Meddig tart az álom? (Fotó: http://www.transilvaniabusiness.ro)

A felmérés adatai szerint tavaly az iparág forgalma Romániában 16 milliárd lej (körülbelül 4 milliárd euró) volt, ami 2013-hoz képest 26%-os növekedés. A forgalom 11 százalékát a Kolozsváron bejegyzett IT-cégek generálták.”

A napokban egy igen komoly tapasztalattal rendelkező számítástechnikai szakember azt mondta nekem: szerinte igen gyengén teljesítenek azok a kollégák, akiket más szakmából képeznek át. A humán erőforrás akkut hiánya miatt a kolozsvári IT-cégek felgyorsították a „bárkiből programozót” programot, ezért a szaki azt mondta:

Te, még csak varrónőből nem faragtunk programozót az utóbbi időben…

Mennyit keresnek a programozók Kolozsváron?  Más iparágakhoz képest mennyire irreálisan magasak a fizetéseik, s még jövedelemadót sem fizetnek? Kiderül innen…

Read Full Post »

Older Posts »