Antónia néni szellemisége sem segített befejezni a Kós Károly-teljesítménytúrát


Letarolták az erdőt, szem elé került a monstrum. Belseje elképesztően visszhangzik. Itt már tudtuk, hogy Bianka nem bírja tovább: bejáratott bakancsa felsértette a lábát, innen már csak biceget, kétszer sírt is…

Számomra nem a távok vagy szintkülönbségek időhatáron belüli megtétele által eredményezett teljesítmény, hanem sokkal inkább a (közös) élmény és a kaland számít.

Idén ketten Biankával indultunk útnak: a Fogarasi-havasokban egy héttel korábban elért szép eredményen (a Moldoveanu- és a Nagy Vist-csúcs megmászása egy nap alatt) felbuzdulva szombaton, augusztus 13-án az EKE Kolozsvár 1891 által meghirdetett Kós Károly Emlék- és Teljesítménytúra 52 kilométeres szakaszára iratoztunk be, amelyet korábban már több ízben lejártam.  Bianka sérülése miatt viszont a Gorbói-úttól egyedül kellett folytatnom a gyalogtúrát. Ezzel nem is lett volna baj, csakhogy…

Az élménybeszámoló itt olvasható.

Ne vacakolj annyit, gyere a Vasvári-biciklitúrára! (Akár elektromos bringával…)


Tavaly esőben indultunk el, szinte végig áztunk, feladtam, majd újrakezdtem: erről (is) szól a hagyományos Vasvári-bringatúra. De kint vagyunk s szabadban, együtt tekerünk és szenvedünk, megszilárdulnak az emberi kapcsolatok, ismerkedünk, hatások érnek… (Saját felvétel)

Ma délben járt volna le a jelentkezési határidő, ám Kismihály Boglárka arról értesített, hogy hétfő délig még van idő a benevezésre.

Bár jó időt jeleznek előre, tudom, persze, lehet, hogy idén is elázunk, Havasnagyfaluban (Mărişel) hideg lesz, esőben brutális az ereszkedés, de erről szól a Vasvári-biciklitúra. Mindig van, aki segít: tavaly Havasnagyfaluban feladtam, kocsival levittek az emlékhelyig, itt Kovács Kata száraz kiskabátot adott, folytattam a biciklitúrát. Ja, és az emelkedő közben Libál András forró teával lepett meg… 🙂

Szóval, idén is nehéz lesz, de ez ne rettentsen el! Ha úgy gondolod, kikészítene, gyere elektromos bringával. A Maros Bikenál lehet bérelni ilyet.

FOTÓK, VIDEÓ, ANIMÁLT TÉRKÉP – Élménydús bringázás a Bogáti-erdőben. Köszönöm a biciklit, Maros Bike!


Tereza, a legfiatalabb hölgy résztvevő és a Maros Bike bringakereskedő cégtől a túrára kapott szuperjó bringa (Saját felvétel)

Visszaeső bűnös: az EKE Kolozsvár 1891 egyik alapembere, Szima Márton ismét kiváló biciklitúrát szervezett, ezúttal a Kőhalom (Rupea) közelében lévő Bogáti-erdőben. Kiváló helyszín, jó szervezés, első osztályú társaság. E három vádponttal feljelentést tettem a brassói ügyészségen.

A Csángóföldön május végén szervezett nagyon jó (szintén Szima Márton-féle) biciklitúráról írt élménybeszámolóm ide kattintva olvasható.

Hadd beszéljenek a fotók. Kérlek, kattints az elsőre, írtam képaláírásokat!

***********************************************************************

 

****************************************************************************

Útvonalak:

Első nap, 2022. június 11.:

****************************************************************************

Második nap, 2022. június 12.:

 

Golgotán a Sárgavillás Rózsaszínkémmel


Magyargyerővásárhelyen annyit kellett várnom a kocsmába rekedt egyik túratársamra, hogy meguntam a várakozást: lebubukáltam egy picit. Természetesen, a fáradtsághoz az előző éjszakai magyar napos buli is picikét hozzájárult… 🙂 Nesze neked, TELJESÍTMÉNYTÚRA… 🙂 (Fotó: Süni)

Ismét felcipeltem a meredek dombra a Kakassy Boti haveromtól #Istentudjamikor 400 lejért vásárolt bringámat a Kismihály Boglárka és Branea Róbert szervezte Kós Károly biciklis teljesítménytúrán. A kicsim villája sárga színű, váza pedig rózsaszín: tökéletes kromatikai összhatás.

Szegény Serény Tibi nem tudja mi vár rá: azt mondta, szeptember közepén mehetek hozzá bringát helyrepofozni. Sárgavillás Rózsaszínkémre ráfér a kényeztetés: Vasvári-túra, majd a Marosvásárhely-Kolozsvár közötti 120 kilométer, s most pedig a Vasvári. Nincs pénzem, ezért őt is elhanyagoltam, most viszont már kötelezővé vált a helyrepofozása.

****

Az idei Kós Károly bringás teljesítménytúráról írt, fotókkal ellátott élménybeszámolóm ide kattintva olvasható.

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ – Belarusz: Sztálin-dekorációs Patyomkin-falu szürreális elemekkel


Előadást, élménybeszámolót tartunk ma 19 órától az Apáczai-líceum dísztermében augusztus végén – szeptember elején megejtett kéthetes fehéroroszországi utunkról…

Mit tudsz Belaruszról?

– kérdeztem ismerőseimet, barátaimat, amikor februárban lefoglaltam az augusztus végi szeptember eleji olcsó repülőjegyet abba az országba, amelyet a kontinens Észak-Koreájának, Európa utolsó diktatúrájának tartanak.

Hebegtek-habogtak.

Akárcsak én, mielőtt a megcélzott országnak és rendszerének alaposabban utána nem néztem.

Amennyiben valaki a nemzetközi hírügynökségek honlapjának keresőjébe

azt írja, Belarus, alig-alig olvashat híreket erről a titokzatos, bizonyos nemzetközi szervezetektől is távol tartott országról.

Annál inkább jelen van viszont az emberjogi és a sajtószabadsággal foglalkozó nemzetközi intézmények, valamint az újságírók érdekvédelmi szervezeteinek híreiben. Milyen a gazdasági, társadalmi, szociális és politikai berendezkedés Fehéroroszországban, ki fizet, ha valaki munkanélküli, hány személyt tartóztatnak le egy esetleges kormányellenes tüntetéskor, és legfőképpen: mire szolgál a Nagy Kék Furgon?

„Egy túra folyamán senki se legénykedjen és hülyéskedjen!”


Elsősegély-nyújtási alaptechnikák. Oktató: Milka Lajos, aradi mentőasszisztens (Saját felvétel)

Szerintem is valójában ez a legfontosabb tanács azok számára, akik (főleg) magashegyi túrára indulnak. S egyben az is, hogy fizikai és pszichikai erőnlétük objektív figyelembe vételével vágjanak neki a kalandnak.

Természetesen, egyáltalán nem árt az elsősegély-nyújtási szaktudás sem.

Az EKE által a hétvégén tartott túravezetői tanfolyamon a fentiekről is volt szó. Cikkem itt.

VIDEÓRIPORT – Túravezetői szaktanfolyamot szervezett az EKE


Gyakorlati rész is volt (Saját felvétel)

Kiváló baráti és túratársi hangulatban zajlott a hétvégén az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) által a Várfalvához tartozó Aranyosrákoson tartott kétnapos túravezetői szaktanfolyama, amelyre Erdély minden régiójából érkeztek résztvevők.

A videóriport ide kattintva tekinthető meg.

FOTÓRIPORT – Az EKE által szervezett túravezetői tanfolyam?! Mit tanulhatnának még?


Milka Zsolt kiváló szaktudását osztotta meg (Saját felvételek)

Üres hétvégének ígérkezett (pánikba is estem, elszomorodtam), a baráti társaságból szinte mindenki foglaltat jelzett személyes vagy munkahelyi okok miatt. Felhívtam Branea Róbert barátomat, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) kolozsvári pillérét, hátha valamilyen tevékenységben önkénteskedni, segíteni tudok: útvonal kijelzése, lejárása, hulladékgyűjtés, kijelző szalagok eltávolítása.

Aranyosrákosra megyek, az országos EKE túravezetői tanfolyamot szervez, Erdély minden szegletéből jönnek a kollégák

mondta.

Dehát, Robikám, mi a szöszt tömhetnek még a fejetekbe, annyi éve szerveztek túrát, tapasztaltak vagytok.

Szkeptikus voltam,

s lehet jobb is így, mert újabb pozitív meglepetésben volt részem: az aranyosrákosi EKE-várban és a várfalvi művelődési házban jól, ELSŐ ALKALOMMAL megszervezett rendezvényen többek között

a következő témakörökkel kapcsolatban

bocsátanak szaktudást a résztvevők rendelkezésére: túravezetők feladatai, gyalogtúrák szervezése és vezetése (Dr. Kovács Lehel István), elsősegélynyújtás (Milka Zsolt), turisztikai célállomás menedzsment (Szabó Károly), magashegyi túrázás (Tőke Dénes), tájékozódás terepen, GPS és térképészet (Böjthe-Bayer Barna), hegyek geológiai felépítése (Jánosi Csaba), meteorológiai ismeretek (Dr. Rusz Ottilia).
Kiváló rendezvény, nagyon jó társaság és hangulat!
Köszönöm, EKE, köszönöm Veres Ági és Branea Robi!

Kós Károly Emlék- és Teljesítménytúra – a 27 kilométeresre iratkoztunk. Jössz?


2013-ban jóval sötétedés után érkeztünk meg a Szentimrei-villához… 🙂

Szombatra jelentősen enyhül a hőség, lehet túrázni menni…

Az ötvenvalahány kilométeres távot már több ízben legyalogoltam, sőt egy vagy két alkalommal biciklivel is megtettem, itt az ideje újítani: idén többedmagammal a 27 kilométeres távot szándékozom megtenni.

Az útvonal itt.

Beiratkozás itt. CSAK MA, 2019. AUGUSZTUS 12., 16 ÓRÁI LEHET!

FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Derűs, vidám hétvége születésnappal, via ferratával


Helyenként nem volt egyszerű feladat a via ferrata a Túri-hasadékban… (Saját felvételek)

Amennyiben hétvégén nem hagyom el a betondzsungelt, s továbbra is szívnom kell a friss szmogot, általában rosszra fordul a hangulatom: egész héten a beton, az aszfalt, a por és a kipufogó gázak, legalább hétvégén szívjunk friss levegőt, együnk egészségesen, s új helyeket látogattunk meg.

Pénteken délután

már-már pánikhangulat uralkodott el rajtam, még mindig nem tudtuk, hova lesz a pörgés. Aztán Bibinek kiváló ötlete támadt: menjünk a Túri-hasadékba, próbáljuk ki a via ferratát. A szindi paplakon kialakított közösségi ház le volt foglalva, eszembe jutott, 2013 óta nem jártam az EKE-várban – akkor is csak az avató ünnepségen. Azonnal hívtam Istvánffy Attilát, aki röviden és velősen annyit mondott: gyertek!

Istvánffy Katalin és Attila, a házigazdáink. Utóbbi éppen azon morfondírozik, mit írjon a 2003-as avatóünnepségen kapott “EKE téglám” hátára, emlékül… 🙂

Gyors csomagolás, majd busszal a Donát negyedbe, s FiFivel (Bibi Fiat Puntója) irány az autópálya és Aranyosrákos.

Szombaton délben

ki is értünk a Túri-hasadékba… Szerencsére a késői érkezés ellenére sem voltak sokan.

Hogy kell-e vasaltút-felszerelés és milyen körülmények között lehet végigmenni a via ferrátán, milyen volt Pisti szombati születésnapi bulija, hadd meséljenek a videók és a fotók:

*********************************

Kérlek, kattints az első fotóra:

FOTÓK – Téli nosztalgia-túra a Bükk-erdőben


Feleki gömbkövek, télen… (Saját felvétel)

Határozottan állíthatom, hogy gyermekkorom óta soha ennyi kocogót nem láttam a Bükkben. Úgy látszik, ez most a menő. Mi több, sok biciklis is szembejött velünk vasárnap az Árpád-csúcsra menet. Nosztalgiáztam: gyermekkoromban rengeteget jártam ide túrázni, mi több, régebb a hó sem ijesztett meg, több ízben télen is biciklire pattantam.

Lévén, hogy nem voltam biztos, a fürdőszobai ventilátor felszerelése szombaton befejeződik (rendesen megszenvedtünk Marci bácsival, s még mindig nincs vége), így töröltem a Függetlenek Klubjában meghirdetett eseményt, de hát amúgy is csak Andi jelentkezett, akivel aztán SMS-ben egyeztettünk tovább, hogy mégis lesz túra. Sajnos kihagyta.

A klasszikus útvonalat jártuk be, geoládákat is találtunk, remélem Bónis Endre lányai érdeklődnek majd a szabadidős tevékenység iránt… 🙂

Az útvonal: Minerva üzletház-Mehedinţi utca vége-Huedinului utca, majd az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) által felfestett piros turistajelzésen az Árpád-csúcsig. Ennek közelében találkoztunk a visszaúton tartó Arnolddal is, aki young and restless, s bár ő is a Monostorról indult, nem várt meg bennünket, már 10 órakor elindult, mi csak 11-kor.

Szerencsére az Áprád-csúcstól néhány méterre égő tüzet találtunk, körülötte sajnos elég sok szemetet is. Kiváló érzés: ropogó tűz hóval körülvéve, verőfényes napsütés…

Megtaláltuk Mr. Erikusz earth cache-ét, majd a BEEnci által az Árpád-csúcsnál elrejtett geoládát. Mi találtuk meg elsőként?

****

Kattints, kérlek, az első fotóra:

A TELJES CIKK – Nyolcvan kilométeres, emberpróbáló bringás teljesítménytúrát szervezett az EKE


20160507_133846 [800x600]
Derűsen várjuk a nehezét (Saját felvétel)
Kellőképpen megadva a módját – a 80-86 kilométeres Jókai Mór Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúra befejezésével – ünnepelték meg több tucatnyian szombaton, május 7-én az Erdélyi Kárpát- Egyesület (EKE) fennállásának 125. évfordulóját.

Branea Robinak köszönhetően a teljes élménybeszámoló ide kattintva érhető el.