Felborult az életünk, minden bizonytalanná vált, percről-percre változnak a dolgok – hogyan alkalmazkodunk? Az utóbbi 8 hónap egyik leggyakrabban ismételt kérdése. Ljubomir Petrov pszichológus a Szabadságnak azt nyilatkozta: nagyszüleink sem éltek át ilyen helyzetet.
Életstílusunk felborult, életvitelünk megváltozott, napi rutinunk több vonatkozásban a feje tetejére állt, terveink dugába dőltek: lassan már családtagjainkat, barátainkat, ismerőseinket sem tudjuk meglátogatni, megölelni, megpuszilni.
Mindannyiunk lelki állapotát megviselte a március óta tartó harc és háború a láthatatlan, megfoghatatlan ellenséggel: előbb a távoli országokat, régiókat érintette az új koronavírus terjedése, majd a veszély egyre inkább közelített hozzánk, mígnem közeli barátaink, ismerőseink, netán családtagjaink fertőzöttek meg az új vírussal.
Bizonyos intézmények, személyek gondatlansága és hanyagsága miatt azt vehettük észre, a kolozsvári magyar közösség köreibe is egyre inkább begyűrűzik a baj, Kolozsvár társadalmilag aktív, akár közéleti szerepet is vállaló tagjai betegedtek meg, estek ágynak, és általában könnyebb lefolyású betegség után meggyógyultak. Az új koronavírus lelki vonatkozásai egyre inkább felszínre kerülnek és minden valószínűséggel hosszútávon kihatnak érzelmi világunkra.
Sokan úgy gondoltuk, a 2020-as év kimagasló lesz, kulturális, társadalmi, közösségi események és a gazdasági teljesítmény vonatkozásában túlszárnyaljuk a 2019-es évet, családunkra, barátainkra és saját magunkra vonatkozó terveket szőttünk, kirándulások, utazások tekintetében új országok nyíltak meg, új kultúrák felfedezése, megtapasztalása, új kalandok átélése kapcsán a lehetőséget tárháza tárult volna elénk, olyan régiók fogadtak be turistákat, amelyek korábban vízumkötelesek voltak.
Többen nagyszabású esküvőket, keresztelőket, családi évfordulók megünneplését helyeztek kilátásba, a tervek viszont egyáltalán vagy csupán igen szigorú feltételek betartása mellett zajlottak.
Az új koronavírus felgyorsult terjedése miatt hatalmas nyomás nehezedik a családorvosokra, miután az egészségügyi rendszer tehermentesítése érdekében a kormány úgy döntött, a tünetmentes vagy a fertőzés enyhébb formáival küzdő betegeket ezután nekik kell felügyelniük.
Így nem csoda, hogy a rendszer túlterhelt, a DSP-t lehetetlenség utolérni. Vajas Tímea családorvos szerint ők sincsenek könnyű helyzetben, hiszen nemcsak védőruhát nem biztosítanak számukra a rájuk váró betegfelügyelethez, de sokszor még a DSP-től kapott, fertőzöttekre vonatkozó adatok is hiányosak.
Szeptember közepén az Erdélyi Magyar Filmszemle stábtagjának megfertőződése miatt lefújták az eseményt, de lám, néhány nap múlva nem a filmvásznon, hanem a laptopunk képernyőjén nézhetjük meg az elmaradt produkciókat.
Ezúttal nem a hagyományos helyen, azaz a Győzelem (Victoria) moziban, sőt, nem is annak virtuális felületén, hanem a Művész (Arta) mozi weboldalán nézhetők meg a filmek.
A Filmtettfeszt hagyományaihoz híven az online vetítések is ingyenesek lesznek, a filmek elérhetőek lesznek a megadott időintervallumban bármely romániai IP-címről, eredeti nyelven, román felirattal.
A program a következő:
Október 31., szombat
10:00–20:00 Ifjúsági film – Bácskai Lauró István: Keménykalap és krumpliorr (1978)
A Vadliba kisdobos őrs tagjai szövetkeznek az állatkertből ellopott kismajmok felkutatására. Megpróbálják rendbe hozni, amit a rakoncátlan, rendbontó felnőttek elrontottak. Minduntalan keresztezi útjukat az álruhás, intrikáló Bagaméri, az elátkozott fagylaltos, aki szeretne hozzáférni a majmokért beígért jutalomhoz.
19:00–24:00 – Zolnay Pál: Fotográfia (1972)
Két fiatalember, az egyik fényképész, a másik retusőr, vándorfotósként a vidéket járja. Céljuk, hogy mesterségüket őszinte hivatásnak tekintve, a felismerhetetlenségig agyonretusált képek helyett az ember igazi arcát, beszédes mozdulatait, árulkodó tekintetét örökítsék meg, tehát szembesítsenek a valósággal. Útjukon különféle emberekkel kerülnek kapcsolatba, akik inkább a valóság hazug képmását, „szebb” önmagukat akarták látni. Eközben különös emberi sorsok is feltárulkoztak, indulatok uralta mélységekkel, tragédiákkal. Ezek közül legmegrázóbb a Nyerges házaspár története. A film bekerült a Magyar Művészeti Akadémia minden idők legértékesebb magyar játékfilmjeit listázó, 53 magyar film nevű válogatásába.
kísérőfilm: Ulrich Gábor: Dűne (2020) A hangok, mint tanúk. Átmosódnak emlékeken és félálmokon, eldönthetetlen, valóságosak-e. Hullámzás képzelet és valóság között. Ringatózó képek az elmében, pulzáló, sötét érzések.
Egy szörnyű titok a sejtjeinkben dúló szélben.
(Karafiáth Orsolya)
Kádár Melinda: A forrás és a torony (2019)
Amikor az ökoszisztémát éltető forrás elapad, segélykérése beindít egy folyamatot, mely a világ összes erőforrását egy torony megépítésére fordítja. Ez látszólag romboló hatással van a környezetre, a toronynak azonban nincs más célja, mint a forrást újraindítani.
November 1., vasárnap
19:00–24:00 Nagyjátékfilm – Kísértetek vonata: egy hátborzongató história magyar és román változata
A film az Arnold Ridley színműve és Bíró Lajos forgatókönyve nyomán 1931-ben készült The Ghost Train című, Walter Forde által rendezett angol film remake-je, amely az eredetiből átvette a katasztrófajelenetek snittjeit. A Lázár Lajos rendezte magyar filmet 1933. április 12-én mutatták be. A filmből ugyanebben az évben román nyelvű verzió is készült a Hunnia filmgyárban. A 65–70 perces magyar és román filmet egybevágva mutatjuk be, hiszen nincs annál izgalmasabb, mint egymás mellé tenni ugyanannak az alkotásnak a két különböző változatát. A remake-ekből egybeszerkesztett film Kővári Szabolcs munkája.
A Békeidő egy filmantológia, több, egymásba kapcsolódó történettel. Különböző emberi viszonyokban járja körül a dominancia és kiszolgáltatottság kérdését, képzelet és valóság határán, legyen szó párkapcsolatról, barátságról, szülő és gyerek, állam és polgár viszonyáról. A cselekmény egy éjszaka alatt zajlik, és több fő történetszálat ötvöz, melyek újabb történetek és karakterek felé ágaznak el: egy protestáns pap és családja közötti konfliktus; egy politikai aktivista nő tizenéves lányának kalandjai; egy középkorú színész és a felesége házassági válsága, valamint egy híres színházrendező és fiatal pártfogoltjának története.
Kísérőfilm: Darabos Éva: Pá kis panelom (2019)
A film elején főszereplőnk arról értesül, hogy hamarosan el kell költöznie otthonából, amely egy panelházban található. A felkavaró hír hatására elöntik az érzelmek. Búcsúkönnye betonnehéz monolittá fejlődik, amelynek becsapódásával egy fiktív körkép kezdődik a karakterünk számára hamarosan múlttá váló telepi életről.
Úgy gondolom, ilyen válságos időkben, amikor a vendéglátóipari cégek nagyon szenvednek, támogatnunk kellene a kolozsvári magyar közélelmezési egységeket, ezért tehát ne a multinacionális cégektől, hanem a városban működő vállalkozóktól rendeljünk.
Hétvégén egy négyszemélyes család 80 lejből (kiszállítással!) megebédelhet, ha a Bistro 1568 ajánlatát választja – hívta fel a figyelmemet a lehetőségre Pócsai András menedzser.
Közölte: a kiszállítás 12-16 óra között történik. Rendelni a 0770-163152-as telefonszámon lehet. Jó étvágyat!
Mi, a Kolozsvári Magyar Opera társulatának tagjai, ebben a közleményben szeretnénk pontosítani a tényeket, mivel intézményünket megalapozatlan, féligazságokat tartalmazó vádak érték a médiában.
1. A világjárvány tavaszi beállta óta kivétel nélkül mindannyian tudjuk, hogy minden előírt óvintézkedést betartva sem lehetünk biztosak abban, hogy nem fertőződünk meg. Senki nem tudhatja, mikor és legfőképp hol fertőződik, így bárki potenciális fertőzött lehet. Operánk bejáratánál március óta ki van függesztve a fertőtlenítő-kézmosó eszköz, azt mindenkinek használni kellett. A vírus útja teljeséggel lemérhetetlen és leigazolhatatlan. Nem lehet megfogni, bizonyítani, hogy az intézetből való távozásunk után a társulat tagjai hol tartózkodtak, kivel kerültek kapcsolatba és hogyan viselkedtek. Ugyanis ez (ezekben a nehéz időkben) egyéni magatartásformát, de mindenek fölött elsősorban személyes felelősségvállalást igényel.
2. Hogy társulatunkban mikor és kinél jelentkeztek tünetek és milyen tünetek, ez szintén egy lekövethetetlen és bizonyíthatatlan vonal. Ha jelentkeztek is bizonyos tünetek, és ezt egyénileg nem kommunikálták vagy nem tartották a vírushelyzetre nézve veszélyesnek, így nem riadóztatták a járványügyi eljárásoknak megfelelően a megfelelő orvosi hatóságokat és tovább is bejártak próbákra, ez esetben kizárólag őket terheli a felelősség. Sajnos a szenzációra éhes sajtó ezt a helyzetet használta ki, és rosszindulatú feltételezéseket, bizonyíthatatlan állításokat közölt – a megnyilatkozók névtelenségben hagyásával –, miszerint akik „rosszul érezték” magukat, „jelezték” az állapotukat, nem figyeltek rájuk stb. Felelősségteljes, szakmai öntudattal rendelkező művészek vagyunk, akik tudjuk, hogy egy bármilyen, illetve mindenkori influenza is kárt okozhat a légzőszervekben. Felháborodással vettük tudomásul azt a hamis állítást, miszerint a tünetekkel rendelkező kollégák kényszerítve lettek volna az éneklésre! Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet: egyénenként vagyunk felelősek elsősorban saját egészségünkért! Egy ilyen kijelentés az össztársulat művészi méltóságába gázol. Aki ilyet állít, annak a nevét elengedhetetlenül vállalnia kell!
3. A médiában való félretájékoztatást igen sajnálatos módon egy belső bomlasztásnak is köszönhetjük, ahol nevüket nem vállaló kollégák az intézmény hírnevének, erkölcsi tartásának lejáratásán munkálkodnak. Ezért ismételten hangsúlyozzuk: elképzelhetetlen nagy többségünk számára az, hogy bárkit személy szerint hibásnak tartanánk egy bármelyikünket ért esetleges fertőzés miatt. Igen sajnálatos módon, valóban vannak betegeink, akik az intézményben vagy bárhol máshol találkozhattak ezzel a vírussal. Szerencsére már minden kollégánk a gyógyulás útján halad! Itt vagyunk mi is, sokan, akik szeretnénk egy hajszálnyit bentről is megmutatni a tényállást.
4. Végül, de nem utolsósorban, szeretnénk emlékeztetni a várost, hogy Kolozsvári Magyar Operánk a művészet otthona! Bármi is történik most a világban, nem engedhetjük meg, hogy komoly sérülést szenvedjen!
Kelt: Erdély, Kolozsvárott, 2020. október 16-án
1. Bardon Tony 2. Pataki Adorján 3. Egyed Apollónia 4. Fodre Attila 5. Nagy Gergő 6. Peti Tamás Ottó 7. Covacinschi Yolanda 8. Szabó Adorján 9. Kondrát Bea 10. Szabó Melinda 11. Szabó József 12. Gáspárik Szilvia Klára 13. Horváth Zoltán 14. Sándor Árpád 15. Mányoki László 16. Horváth Erika 17. Pataki Júlia 18. Barabás Sándor 19. Varga János 20. Kostyák Júlia 21. Balla Sándor 22. Kele Brigitta 23. Jancsó Hajnal 24. Szabadi Péter 25. Antal Attila 26. Deák Miklós 27. Barabás Zsuzsa 28. Barabás Csaba 29. Szép Gyula Bálint 30. Pataki Enikő 31. Hauer Erik 32. Buksa Mária 33. Pálfi Kinga 34. Köri Kinga 35. Lőrincz Gyula 36. Szabó Krisztina 37. Tóthfalusi Hajnal
Egyre gyakrabban érkeznek a szomorúbbnál-szomorúbb hírek (a prefektus szerint minden bizonnyal hanyagság miatt bekövetkezett) koronavírus-fertőzések kapcsán a Kolozsvári Magyar Operából.
Forrásom szerint
ma, október 16-án kapta meg pozitív eredményét egy gyerek, aki a kórusban énekelt. A héten és a múlt héten is volt iskolában. Azt még nem tudom, hogy a szülők szóltak-e az igazgatónak, az oszinak. (Lásd az Apáczai-líceum igazgatjának cáfolatát lent)
Forrásom szerint Kolozsvár Magyar Gyermekkórus tagja az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tanul. Vajon kik a szülei, s mit szándékoznak tenni? Kérem, aki tud információkat, közölje, tudjak cikket összeállítani a Szabadság számára.
Az eset annál felháborítóbb, hogy gyermekek egészségét sodorták veszélybe…
Más: a színháznál síri csend honol. A Tompa Gábor vezette intézmény legutoljára október 8-án kommunikált az alkalmazottakkal. Mint ismeretes, itt is többen megfertőződtek. Azon a napon Viola Andrea szűkszavú üzenetben közölte, hogy
A jelenlegi helyzetre való tekintettel a színpadi tevékenység október 8-21. között szünetel.
Ugyanakkor tájékoztatott, hogy
Az október 25-re tervezett Hegedűs a háztetőn című előadással és az azt megelőző színpadi próbákkal folytatjuk a tevékenységet.
FRISSÍTÉS (1), 2020. október 17., 12:00 – Forrás szerint a fertőzőtt gyermek ezen a héten nem járt iskolába. Múlt héten is csupán csütörtökig ment az Apáczaiba.
FRISSÍTÉS (2), 2020. október 17., 12:07 – Vörös Alpár, az Apáczai igazgatója szerint a fertőzött gyermek szülei múlt péntektől, tehát október 9-től kezdődően nem engedték a gyermeket iskolába, pedig nem voltak tünetei. Október 16-án a szülők értesítették az iskolát a pozitív teszteredményről, a tanintézmény pedig azonnali intézkedéseket foganatosított: hétfőtől a 7. osztálynak (pontosítva 15 óra 31 perckor) on-line oktatás lesz.
FRISSÍTÉS (3), 2020. október 17., 14:02 – Forrásom szerint az opera már szeptember 30-án tudta, hogy az egyik személlyel baj van.
Tompa nem engedte, hogy a próbákat maszkban tartsák. Az a gond, hogy a gyermekek szüleivel valami nyilatkozatot írtak alá, amelyben vállalják a rizikót, merthogy elkaphatják a vírust. Ennek alapján, szerintem, ezen a szálon nem nagyon lehet tovább menni. Azt nem tudom, hogy az operásokkal írattak-e alá valami ilyesmit.
Ma a Kolozs Megyei Prefektúrán tartott sajtóértekezleten a Kolozsvári Magyar Operánál kialakult fertőzési gócról, a művelődési minisztériumhoz tartozó kulturális intézménynél jelenleg zajló közegészségügyi vizsgálatról kérdeztem Mircea Abrudeant.
A kormány képviselőjétől videóinterjút is kértem a Szabadság hírportálnak a rendkívül súlyos helyzetről, amelyről korábbi blogbejegyzésemben és a WebSzabadságon is írtam.
Nem hivatalos források szerint úgy a színháznál, mint az operánál kialakult borzasztó helyzet miatt az elkövetkező időszakban a művelődési miniszter Kolozsvárra küldi a tárca ellenőrző testületének (a minisztérium vizsgálóbizottságának) tagjait annak érdekében, hogy az ankét során górcső alá vegyék a két intézményvezetőnek a fertőzési góc kialakulásával kapcsolatos szerepét.
Akinek információja van, kérem, ossza meg velem, hogy teljesebb képet kaphassunk a kialakult helyzetről. Az etikai szabályok szerint, az újságíró a bíróságon sem adja/adhatja ki a források nevét.
FRISSÍTÉS: Forrásom szerint perelni szándékszik a Kolozsvári Magyar Opera szakszervezete. Az alkalmazottak érdekeit védők az intézmény vezetőségét vették célba.
Az első négy koronavírusos eset tudatában folytatták az előadásokat, a tüneteket mutató alkalmazottakat nem küldték haza. Két alkalmazott jelenleg az intenzív osztályon van – közölte a le nem ellenőrzött információkat a forrás.
Ez már a Bucsecs-hegység. Hám Péter kiváló ötlete alapján a Ialomiţei-barlangtól és kolostortól indultunk el az Omu-csúcsra (Saját felvétel)
Lévén, hogy az új koronavírus-járvány miatt a román állampolgárok szinte sehova sem utazhatnak, vagy nagyon körülményes bizonyos országokba kijutni, két szlogen köré építettük a nyarat: közeli helyeken, és ami belefér.
Előbbi a Bikini együttes egyik dalának a címe, utóbbi a tizenegyedik Kolozsvári Magyar Napok jelmondata.
Ilyen értelemben tehát idén csak az erdélyi dombokon-hegyeken jártunk: május második felében sátorozás a Torockói-hegységben, lovaglás Sztánán, Retyezát-hegység, négynapos lovaglás Sztánáról a Zilah melletti Porolissumra majd onnan vissza, kajakozás a Fernezely-tavon, Radnai-havasok, lubickolás a Szatmárnémetiben lévő Aquastar élményfürdőben, majd augusztusban ismét Fogarasi-havasok…
A Szabadságban megjelent élménybeszámolóm ide kattintva olvasható.
Így már úgy hangzik, mintha ismét feltaláltuk volna a spanyolviaszt, bár – Boti barátomat idézve – eddig 967-szer voltunk már a Vigyázón/Vlădeasa. 🙂
Volt viszont új elem is: reggel a pizzázóban pizza (és reggeli) helyett két pohár pálinkát vásároltunk Ákos barátommal, majd a fenti parkoló közelében lakókocsiból mindenfélét árusító Angélától V33 vodkát. Magyarországi barátomnak azért jó volt az ötlete, s vodkát megtoldottuk egy kis Teddy műanyagüdítővel 🙂
Ezúttal viszont Zattler Arnold új útvonalat talált ki számunkra: a Menyasszony fátyla vízesés előtt a piros kereszt turistajelzésen feltértünk, majd a kaptató után kiértünk a Sabérc-csúcsra, innen a Fehér-kövekhez vezetett az ösvény, a túra első része a Vigyázón „csúcsosodott”.
Innen a piros pont jelzésen leereszkedtünk az erdőbe, majd vissza a Havasreketye központjában parkolt kocsikhoz.
Amikor megláttam az eseményt, halasztottam a sztánai kiruccanást és a kirándulást: lássuk, milyen lesz a több civil szervezet által a Kis-Szamos mentén a Vasutasparktól Apahidáig (és vissza) szervezett biciklitúra.
Valójában a civilek és Adrian Dohotaru független parlamenti képviselő arra próbálták felhívni mindenki figyelmét: ildomos és szükséges nyugati típusú bicikliutat kialakítani Gyalutól… Bonchidáig.
Tudósítóként vettem részt az eseményen, amely az én szempontomból rosszul kezdődött: lefújódott gumiabroncs. Azta’…! Indulás előtt gyorsan fújtam bele levegőt, de a Jókai (Napoca) utcából csupán a Deák Ferenc utca közepéig tartott a levegő. Innen toltam a caglát, s szerencsére eltévedtem: nem a Pitești, hanem a Ploiești utcán keresztül próbáltam eljutni a Vágóhíd tér közelében lévő Vasutarparkhoz.
Szerencsére, mert a Ploiești utca 39-45. szám alatt lévő Sport Guru szaküzlet mellett haladtam el. Nézem, 15 óra lesz néhány perc múlva. Bemegyek, mondom, mi a gond, mondja Marius, de hát még csak alig néhány perc választ el a zárórától. Marius (0731-317250) sürgősségi szevízt is vállal az ügyfél által megjelölt helyen!
Kedves volt, gyorsan gumibelsőt cserélt, SMS-t írtam Adrian Dohotarunak, várjanak meg, az utolsó pillanatban sikerült csatlakoznom a csapathoz.
Kolozsvári vagyok, de sok helyen nem jártam, ahol a Radu Mititean vezette biciklitúra nyomvonala vezetett. Szeretem a felfedezést, a kalandot.
Amellett, hogy jót bicikliztem (25 km), sok értékes emberrel ismerkedtem meg, mélyítettem a társadalmi beágyazódásomat: frissen megválasztott USR-Plus városi tanácsos, könyvelő, az EBS rádió riportere, István, a Taisé-zarándoklatok volt szervezője (most, ugye, a mi Bundurelünk a góré 🙂 ), a Zeneakadámia biztonsági őre stb.
Tovább gyűrűzik az adófizetők pénzén működő kulturális intézménynél megjelent koronavírus körüli helyzet: a Clujul Cultural címűkulturális hírportál szerint összesen öt alkalmazott fertőződött meg.
Forrásom szerint
Az operában a bemutató előtt már tudtak a fertőzésről, de a show must go on. Másképp nem tudják kifizetni a rendezőt, szólistákat stb. Mivel az öltözök közösek a színházzal, napok kérdése volt az egész. Színházi alkalmazott már kedden kórházban volt pozitív eredménnyel, amiről, nem hinném, hogy a vezetőség ne tudott volna. Szerda délelőtt mégis úgy próbáltak, mintha mi sem történt volna.
Úgy gondolom, hogy amennyiben ez igaz, nagyon szomorú, felháborító és jogi következményeket vonhat maga után.
De mikor az ügyelő kihívta a rendőrséget, mert az ukrán rendező ráncigálta a színésznőt, az ügyelőt menesztették.
– írja a forrásom.
Szerinte ameddig éves szerződése van a színésznek, csak otthon fog háborogni. Délután a jelek szerint sajtótájékoztatót tart a prefektus, aki Kolozs megye szinten irányítja a COVID-19 elleni intézkedéseket, érdemes lesz rákérdezni erre a helyzetre.
Mi több,
hétfőn már szóltak a színészeknek, hogy az operában van két vírusos, meg is nevezték őket.
– írja a forrásom.
Ki kell derüljön az igazság, és csak úgy fog, ha a nyilvánosság erejét használjuk, s a források, elmondják, amit tudnak!
****
FRISSÍTÉS: 2020. október 9., 16:10: Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a Szabadságnak azt nyilatkozta, szombaton este, tehát – teszem én hozzá – valószínűleg a bemutató előtt értesült a fertőzésről…
FRISSÍTÉS: 2020. október 10., 01:11: Annak ellenére, hogy az igazgató hivatalosan szombaton este értesült a fertőzésekről, a vasárnapi előadást IS megtartották. Erről, vajon, mi a véleménye az ügyészségnek?! KÉRDÉS, csupán KÉRDÉS.