Nagyon régen voltam utoljára Kárpátalján. Egyszer ott szilvesztereztünk: az akkori kolozsvári magyar és az akkori ungvári magyar főkonzul közbenjárására Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka segítette ott tartózkodásunkat.
Most a Hám Péter által szervezett hosszú hétvégés túrára megyünk. Célpont: Verhovina.
Visszatérő ultra amatőr gasztronómusok vagyunk: Kiran Vasudeva meghívására ismét a Nomad Gastro Pubban vacsoráztunk. Ismétlődött a tapasztalat: újból változott a menü struktúrája, s nem ugyanaz a pincér szolgált ki. Szerettük volna, ha Florin hozza az italokat és az ételeket, de neki most más feladat jutott. Üdvözölt, kezet fogott velem. Múltkor nagyon jó benyomást keltett bennünk. Sebaj, a kezdőknek is meg kell adni az esélyt.
George, egy új pincér szolgált ki. Első munkanapján volt a Nomádban. Egy olyan asztalhoz ültetett, amely mellett nagy társaság foglalt helyet. Mivel Bibivel társalogni akartunk, a csoport pedig hangosabb volt, mint két vagy négy ember, azt kértük, ülhessünk át egy másik terembe. Kérésünknek készségesen eleget tett. Jól feltalálta magát.
Kezdődhetett az italok kiválasztása. Bibinek egy Forester limonádén (citromlé, erdei gyümölcs, fahéj szörp, bazsalikom levél, ásványvíz), nekem pedig a Dezső Péter és Vigh Ferenc kézműves sörfőzdéjéből származó phaza Lunii-n akadt meg a szemem. Szeretem a könnyed, édes sört, amelyből hiányzik a komló keserű íze.
Nekem Kanadával kezdődött és Ausztriával végződött. Bemelegítőnek Ginger beef (vékony, szeletelt marhahús szójaszósszal és szezámmaggal) elnevezésű előételt rendeltem. Mózes, aki a Bulgakovban volt pincér azonnal észrevette meglepődésemet, s azt javasolta, hoz focaccia kenyérlepényt. Kiváló ötlet!
Következett az osztrák Currywurst: hosszúra nyújtott ropogós francia fehér kenyérben elhelyezett finom sült házikolbász, paradicsomszósz, savanyú káposzta és aranyburgonya. Mikor a kolbászhoz mustárt kértem, Mózes azonnal marhahúsból készült gombócot is ajánlott mellé. Megfogadtam tanácsát. Nem bántam meg, sőt!
Bibi az angol konyhából választott… 🙂 A rusztikus szalmakrumplival megspékelt, panírozott tőkehal, a tartárszósz megtette a hatását: semmi sem maradt belőle.
Sajnos a kvízversennyel kapcsolatban semmi sem javult: a hölgy változott ugyan, de mintha a korábbi ikertestvére lenne. Hangja monoton, arckifejezése unott, kérdezési stílusa steril. Ezen még kell dolgozniuk a Gastro Nomad Pub tulajdonosainak, menedzsereinek. Elhiszem, hogy nehéz jó kvízmestert találni Kolozsváron, de nem lehetetlen…
Kérlek, kattints az első fotóra, vannak ám képaláírások:
Bibi közbenjárásával, s a barátaim születésnapi pénzgyűjtésének köszönhetően hozzáláttam a Dacia Solenza Grand Cherokee PathMaker (nem ám csak hitvány finder) Especially Limited „Trailblazer” Edition rendbetételéhez. 🙂
A holland és kolozsvári barátaim anyagi hozzájárulásának köszönhetően 2006-ban 18500 kilométerrel vásárolt Dacia Solenzának (most 115 ezer van rajta) ki kell tartania, amíg élek, így folyamatosan szükségeltetik a javítása. A kocsi jó állapotban van, 2004-ben gyártották, a motoron, a kapcsolószekrényen, a kuplungon, az ablakokon és a visszapillantó tükrökön, a fényszórókon kívül már lassan mindent kicseréltem rajta… 🙂 A karosszéria viszont nagyon rozsdás volt.
Az utóbbi napokban sikerült kicserélnem a hajtási jogosítványt (orvosi vizsgálat, illeték), rozsdátlanítani nagy részét (lecsiszolták, kijavították, lefestették), télire cserélni a nyári gumiabroncsokat. Még a csomagtartó bal oldalán levő hatalmas és mély rozsdafoltot kell kijavítanom (a jobb oldalit hajdanán Misi bácsi megcsinálta, a másikra viszont nem volt pénzem), s négy darab nyári gumiabroncsot kell vásárolnom a tavasszal. Ja, s két eredeti dísztárcsát valamelyik bontóból. A mostaniakon már a drót is látszik. S aztán nagyjából rendben leszünk… 🙂
Végül még teljes joggal pályázhat a személygépkocsi státusra a lassan 14 éves Dacia Solenzám… 🙂
Köszönöm szépen a támogatást!
Pontokba szedve:
A. Hajtási jogosítvány cseréje
B. Gumiabroncsok cseréje
A helyszíni terepszemle során kiderült:
Mihelyt lehull az első pehely hó, megrohamoznak bennünket. Mindenki arra számít, hogy éjjel kevesen lesznek, de ez nem mindig válik be. Szerencse kérdése az egész
– mondta. Nincs beütemezés (programare).
Vannak ennél nagyobb gondok is, nőtt a villanyáram és más szolgáltatások ára, egekig ugrott a bankközi kamatláb (sajnálom azokat, akiknek kölcsönük van) és az euró.
Szóval, van baj elég.
Mégis miért foglalkozunk annyit annak az embernek az előléptetésével, aki hajdanán Gheroghe Funar szélsőségesen nacionalista, magyar gyűlölő (ne feledjük, a fekete kilencvenes években be akarta olvasztatni a Mátyás-szoborcsoportot…!) kolozsvári polgármester kabinetfőnöke volt, s a városvezető engedélyével, sőt támogatásával szervezte a közhivatal nagytermében a Corneliu Zelea Codreanu és Horia Sima vasgárdista vezető emléküléseket? Kit zavar az, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közhivatalnoka, aki a mi adófizető pénzünkből kapja jó fizetését, az Új Jobboldal és a romániai Vasgárda szimpatizánsa, és szítja a gyűlöletet, uszít? Esetleg valakit irritált, hogy ez az ember Emil Boc mellett a városháza részéről részt vett a Holokauszt-emlékmű kolozsvári avatásán? Sajnos, Radu Ioanid sem eléggé erélyes, szókimondó és erélyes ebben a kérdésben – lásd a videóinterjút.
************************************************
A román nyelvű cikk és a videóinterjú itt:
Telenovela funcționarului public din Primăria Municipiului Cluj-Napoca care îi detestă pe maghiari şi îl admiră pe Ion Antonescu şi care, nici mai mult, nici mai puţin a încercat să obţină, în 2015, un loc în Consiliului Naţional pentru Combaterea Discriminării (CNCD) revine în atenţia opiniei publice clujene.
Aflat la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg, Radu Ioanid, directorul Programului International de Arhive de la Muzeul Memorial al Holocaustului din Statele Unite ale Americii, a avut, luni, 20 noiembrie 2017, o întrevedere oficială cu primarul Emil Boc, în timpul căreia a ridicat, spun sursele noastre din instituţie, problema numirii celui care este considerat antimaghiar, xenofob şi simpatizant al Noii Drepte, precum şi al Mişcării Legionare, Ionuţ Ţene, în funcţia de șef al Biroului învăţământ, cultură, culte, sport, societate din primărie. Conform informaţiilor noastre, Ioanid a ridicat şi problema atribuirii numelui fostului legionar Radu Gyr, unei străzi din cartierul Mănăştur.
Köszönöm szépen a meghívást Orbán Katinak! Tetszett, hogy Feketalaki Tibor műsorvezető tájékozott, témában volt, releváns kérdéseket tett fel. Köszönöm Székely Zsuzsannának a háttérmunkát!
Hatással volt a kolozsvári RMDSZ-es tisztségviselők határozott állásfoglalása: úgy néz ki, elég magas palánkkal veszik körül a Mátyás-szoborcsoportot ahhoz, hogy a korcsolyázók ne tudjanak felmászni a talapzatra, s kárt tenni a műemlékben.
A Corbii Albi magyar-román – román-magyar interetnikus portálon megírtam: amennyiben biztosított a műemlék biztonsága, egyáltalán nem vagyok felháborodva amiatt, hogy a Mátyás-szoborcsoport köré korcsolyapályát hoznak létre. Ez a műemlékvédelem tekintetében nálunk sokkal előrehaladottabb nyugati országokban is így van.
Ebben a kérdésben is fontos a román nyelvű kommunikáció, hátha valamilyen úton-módon eljut az álláspont, a vélemény, a nézőpont a többségiekhez, sőt, esetleg azokhoz a döntéshozókhoz is, akiktől függ ez az egész.
Sajnos Emil Boc már évek óta nem tart sajtóértekezletet (ennyire tartja a helyi médiát), így a magyar újságíróknak nem áll módjában kényelmetlen kérdéseket feltenni.
************************************************
Plăcuţe trilingve la Cluj: doar patru din şapte. Termen cu mult depăşit. Interesează pe cineva?
Uite aici un videointerviu pe care l-am realizat în 16 iunie 2017 pentru site-ul de ştiri al cotidianul de limbă maghiară Szabadság în care edilul Emil Boc spune cu guriţa lui următoarele: cu siguranţă nu se va depăşi luna iulie cu amplasarea tuturor plăcuţelor trilingve la intrările şi ieşirile din oraş.
Poate ştie şi dânsul că suntem în primele zile ale lunii noiembrie. Dar, adevărat, tot în anul 2017. Instanţa însă, a decis, încă în luna martie când a motivat sentinţa în cazul Asociaţia Minority Rights Egyesület împotriva Primăriei Municipiului Cluj-Napoca în solidar cu primarul Emil Boc, că aceste plăcuţe trilingve trebuie montate într-o lună de zile… reamintesc: suntem în noiembrie. E adevărat că cea de-a patra a fost amplasată, acum câteva zile la intrarea dinspre Baciu/Kisbács. Dar cu celelalte trei cum rămâne?!
Igen, ismét elszakadtunk a világtól.
S hol van az erre legalkalmasabb hely? Ott, ahol éppen csak annyi térerő van, hogy SMS üzenetet tudj küldeni és kapni, a telefonod mégis repülő üzemmódban van. S te elröppensz a bolondul rohanó világtól, pihensz, sütsz, főzöl, fát vágsz, tüzet gyújtasz a Szabadsággal, a The New York Times napilappal és a HVG-vel, új hús ízét, zamatát próbálod ki, együtt iszol a móc szomszéddal, megeteted a környék kutyáit.
S elgondolkozol azon, milyen szép ez az egyszerű élet. Ott kint, Poiana Horeán.
Románul írtam meg, hadd olvassák a többségiek is, szerezzenek tudomást az ilyen döbbenetes esetekről. Kulcsfontosságú a román nyelven történő kommunikáció, egyébként nem tudják, miről, mit gondolunk, mi az álláspontunk különböző kérdésekben. Erre kiváló platform a Corbii Albi/Fehér Hollók.
Egyébként felvetették nekem a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztályán: beiratkoznának magyar nyelvtanfolyamra. Hol van ilyen?
********************
Toleranţă şi multiculturalism à la Cluj: actor maghiar şi imigrant sirian lovit. De ce?!
********************
Idén immár ötödik alkalommal vettem részt az Európa Tanács (Council of Europe) által szervezett Világfórum a Demokráciáért (World Forum for Democracy) elnevezésű rendezvénysorozaton, amelynek partnere Strasbourg Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa, valamint a Grand Est Regionális Tanács és a francia kormány.
Idén nem csekkoltam le a híres-hírhedt külvárosokat, s nem mentem át gyalog a Rajna folyón az első német városba, Khelbe. Most már villamossal is mehettem volna, ugyanis a határon átívelő együttműködésnek köszönhetően a két ország anyagilag is hozzájárult ahhoz, hogy a D jelzésű járat a Németországban levő város vasútállomásáig közlekedjen. Ez áprilistól működik. Jelzésértékű gesztus, amelyből mi is tanulhatnánk, bár mi még az utakat sem tudjuk összekötni egymással…
Sosem felejtem el, amikor 1996-ban interjút készítettem a bukaresti holland nagykövet asszonnyal (ezek a hollandok mindig olyan szókimondók…!) megdöbbenéssel mutatta nekem Románia térképét: az utak megszakadnak a határnál. Európa olyan régiójából érkezőnek, ahol már akkor nem voltak határok, ez mellbevágó volt.
Idén a fórum a populizmust vette górcső alá. Az unalmas és steril politikai diskurzusokat leszámítva, volt tartalom a rendezvénysorozatban. Ezek elsősorban a laborokban bontakoztak ki, ahol a világ szinte minden pontjáról (hiányoltam viszont az iráni küldöttek jelenlétét!) érkezett értelmes fiatalok, középkorúak és „felnőtt” szakemberek különböző témákról értekeztek. A legjobban a Storytelling labor tetszett, ahol például a fórum Innovatív Demokrácia Díját elnyert Roman Dobrokhotovot hallhattam beszélni. Bátor, mondhatni vakmerő cselekedet szembeszállni Putyinnal…
Találkozunk jövőre, Strasbourg és Európa Tanács!
***********************************
A Szabadságban megjelent cikkeim:
„Tudatában vagyok kijelentéseim súlyának”- véli az újságíró
Noi, în cărţile de istorie, am citit că a fost maghiar, Mátyás király, şi a fost cel mai mare rege al Ungariei. Voi îi spuneţi Matei/Matia Corvin, românul de pe tronul Ungariei. Am folosit dinadins sintagma „noi” şi „voi”, pentru a ilustra cele două unghiuri din care este privită perspectiva amplasării unui patinoar în jurul statuii ecvestre a lui Mátyás király/Matei/Matia Corvin.Dar şi pentru a accentua puţin istoriografia – din păcate – diferită pe care am învăţat-o noi, românii şi maghiarii din Transilvania, şi care are efecte adânci în subconştientul nostru, dar şi, într-un fel bizar, asupra felului cum ne raportăm la acest magnific monument din Piaţa Libertăţii (acum Unirii) din Cluj/Kolozsvár/Klausenburg.
Kiss Olivér blogja 