Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

_DSC0147

Első éjszaka a felhőzet miatt nem láthattuk a Perszeida-csillaghullást (Nagy Zoltán felvétele)

Csend és nyugalom szinte csak akkor volt, amikor Nagyboldogasszony napján a Retyezát-hegységben augusztus 12-15. időszakban megejtett csodás magashegyi túránk során az Encián (Genţiana) menedékház után a patak partján levettem a bakancsomat és a zoknimat, s belelógattam a lábamat a jéghideg vízbe. Úgy éreztem, mint egy jóga tanonc, akit a kurzus végeztével meseterének sikerül eljuttatnia a Harmóniába. Ránéztem a patakra: a kövek között utat törő víz, a mederben levő hordaléknak köszönhető mozgás miatt hidrogénből és oxigénből álló „hegyvonulatokat” kreált, majd azonnal el is tűntette őket. Az Erdély több régiójából érkezett másik tizenkét túratárs kellemes lármája viszont visszazökkentett a valóságba: el kell érni az autókhoz, s vissza kell jutni Kolozsvárra…

Nagy Zoltánnal, az MTVA operatőrével még Tusványoson társalogtunk az augusztus közepén esedékes hosszú hétvégén megejtendő Retyezát-túráról. Tetszett az ötlet, főleg azért, mert bár a korábbi esztendőkben a nyári időszakban több ízben hátizsákos és sátoros magashegyi túrákra mentünk, ez eddig idén elmaradt. Bár – szerencsére – több szabadidős programból válogathattam (a Kós Károly Biciklis Emlék- és Teljesítménytúrát nem akartam megismételni), mi több, két és négy évvel ezelőtt már voltam itt, választásom mégis a Retyezátra esett. Az időjárás csak péntekre ígérkezett rossznak, de az esti és az éjszakai cudar hideg az utolsó előtti napig kitartott.

_DSC0321

Magashegyi túra, jó társaság, kiváló hangulat, csodás idő0. Kell ennél több a boldogsághoz? (Nagy Zoltán fotója)

Bucura-támadás Cârnic irányából

Annak tudom be, hogy huszonegy éve járom a vonulatokat (, azt hiszem, már csak a Dobrudzsai-hegyekben nem jártam), s tudom, nem a korom az oka: összetévesztettem a Bucura-tóhoz vezető útvonalakat, így alaposan meglepődtem, amikor a túravezető azt írta: 6-7 órát fogunk mászni nagy zsákokkal Cârnic-teleptől a tengerszemig. What?! – csodálkoztam el angolosan. Összemostam azzal, hogy a négy és két évvel ezelőtt is a Peleaga-tisztástól mentünk ki két óra alatt a Bucurához.

Emlékeznem kellett volna viszont arra, hogy amikor a Román Alpin Klub Kolozsvári Egyetemi Részlegének (CAR Cluj Universitar) tagjaival és szimpatizánsaival a Matterhornon elhunyt Cuxi (Alexandru Brăduț Ștefan) téli emléktúrára mentünk, akkor szintén Cârnicból indultunk, s gyalogszerrel jutottunk ki az Enciánhoz, majd onnan a Boróka-hadművelet (hótalp és túrasíléc nélkül folyamatosan besüppedtünk, igen megerőltető volt) segítségével valahogy feljutottunk a Pietrele-fennsíkhoz, ahonnan már közel volt a 1982-ben a svájci csúcsot egyedül (!) megmászott alpinista emlékére állított kereszt.

20160813_083533

Hajnalban fagypont körüli volt a hőmérséklet. Szerencsére a téli sátrammal és hálózsákommal mentem túrázni… (Saját felvétel)

Pénteken reggel vágtunk neki az útnak. Hajnali hatkor ébresztő, hétkor indulás, s reggel tízkor máris a Hátszegen voltunk. Azaz mi, a kolozsvári nukleusz: Valkai Eszter, Telegdi Andrea és jómagam. Mivel a többiek másfél órát késtek, kipróbáltuk a város egyik cukrászdáját, a találkozás után pedig együtt araszoltunk a kocsikkal a Cârnic-telephez.

Innen már nem segítettek a lóerők, hátunkra kellett vennünk a téli sátrat, téli hálózsákot, hőszigetelő matracot, a főzéshez szükséges gázpalackot és kellékeit, a meleg ruhát és a négy napra elegendő ételt és édességeket tartalmazó hátizsákot. Egy darabig a lankásan, majd hirtelen emelkedő, fakitermelésre használt, de a Pietrele-menedékházhoz is vezető erdei úton haladtunk, majd betértünk az erdőbe, s a kék háromszög turistajelzésen haladtunk az Encián fele.

20160812_145307

Nehéz, de a feladat teljesítése lélekmelegítő elégtételt jelent (Saját fotó)

Felötlöttek bennem a téli CAR-túra: az éjjeli mászáskor csupán fejlámpák fényét visszaverő, a fák kérgébe rögzített háromszögeket láttuk. Szürreális élmény ez a vaksötétben. Mintha egy állat szeméből verődne vissza a fény. Most viszont nem kellett tartani a vadonban rejtőző vadaktól, a Bucura-tónál ugyanis (a hegyimentők adatai szerint) szombatról vasárnapra virradóra több mint 200 sátor volt. Ezek tulajdonosainak egy része ugyanitt mászott ki a napokban, az állatok pedig közismerten félnek a zajtól.

Kétszáznál több sátor a Bucura-tónál

A nyeregben, a Bucura-tóhoz ereszkedés előtt nyakon csapott a dara. Eszünkbe jutott a körülbelül két órával azelőtti, igaz, alig néhány perces „napfürdő” és a forró tea az Encián menedékháznál… A Bucura-tónál már alig kaptunk sátorhelyet. Szombaton hajnalban szinte fagypont volt, a sátrak külsejére vékony jégréteg telepedett, néhányan fáztak is a sátorban, többünket viszont megmentett a téli hálózsák. Aznap a tavak körútja volt műsoron. Túravezetőnk alapos munkát végzett, pozitív élményekben volt részünk: rengeteg volt a női nevű tengerszem. A lányok – természetesen – ezt külön értékelték.

Vasárnap sima Peleaga (2509 méter) és Păpuşa (2135 méter) vizit volt betervezve, de a csapat egy része számára eléggé extrém élménnyel végződött. Utóbbi után leereszkedtünk az előző csúccsal azonos nevű tóhoz, hadd menjünk vissza más úton a Bucura-tóhoz. Közben „magyarosítási” műveletet is végrehajtottunk a közelben: valaki valamikor kőből rakta ki: Julia. Ha már magyar név, akkor legyen hosszú az ú betű. Csak akkor vettük észre, hogy van néhány kő az u betű fölött, de még tettünk néhányat, hogy a Păpuşáról is jól látható legyen a magyar jelenlét. Természetesen a név mellett volt egy kőből kirakott szív is…

20160813_083723

A sátortenger kis része… (Saját fotó)

Tervünk nem sikerült: képtelenek voltunk megtalálni a gerincre, s innen a Bucura-tóhoz vezető utat. Egyik társunk mégis megpróbálta, de a borókás és a meredek emelkedő és ereszkedő meglátszott rajta: szakad pólóval érkezett vissza jóval utánunk a táborhelyre. Nekünk sem sikerült hamar visszaérnünk a sátrakhoz: úgy döntöttünk, főleg a két bevállalós (Zsuzsa és Andrea) hölgy szempontjából a legbiztosabb mégis az lesz, ha leereszkedünk az 1630 méterre levő Peleaga mezőre, s innen ismét felmásztunk a 2041 méteren levő Bucura-tóhoz. Nehéz volt, de biztonságos.

Amikor a tömeget ismét megláttam, ígértet tettem magamnak: az elkövetkezőkben mindent megteszek annak érdekében, hogy legközelebb eldugottabb, nyugodtabb, csendesebb helyen sátorozzak. A magashegyi sátorozás és túrázás csodálatos élményén jelentősen rontanak a tömegnyomorral járó hátrányok: az intimitás és a pihenés hiánya. Volt ott kutya, macska, kisgyerek, így mindenki későn feküdt és korán ébredt. Ha akart, ha nem: néhányan későig fent voltak, és hangoskodtak, mások pedig korán ébredtek… a kutya ugatás vagy gyereksírás miatt. Teljesen hiányzott az intimitás, kiscsoportunk kohéziós ereje nagy volt ugyan, de elvesztünk a tömegben, nem tudtunk annyira egymásra hangolódni. Bár adott pillanatban a poén kedvéért órán át tizenhárman gyömöszölődtünk be egy három személyes sátorba…


kolozsvari radio logo1

🙂

 

Köszönöm a meghívást, Mihály István!

 

 

 

Izlandi élményeiről beszélgettem Kiss Olivér újságíró-bloggerrel az élő ZeneTérben augusztus 4-én, csütörtökön délután.

Izland csakugyan a csodák földje, a meglepetések országa. Nyár közepén éjszaka sem megy le a nap. Itt székel a világ legrégibb parlamentje. A csapvizet nem kell tisztítani. 100%-os az írástudók aránya és világelső az egy főre jutó kiadott könyvek számát tekintve. Nincs hadserege, rendkívül nagy az emberek egymás iránti bizalma, ám a szabályokat (a közlekedésieket is) nagyon szigorúan betartják és –tartatják a turistákkal is. Az anyanyelvüket pedig ugyanilyen szigorúan védik, törvény tiltja az idegen szavak átvételét. Rengeteg a termálvízforrás, több a vízesés, mint az ember, s újabban ugye fociban is nagyon jók az izlandiak…

A lejátszóra kattintva az élő műsor rövidített változatát hallgathatják meg.A teljes műsort az Éjszakai Váltásban ismételjük meg augusztus 15-én, hétfőn hajnali 2 óra 2 perctől. (Mihály István)

A műsor hanganyaga ide kattintva hallgatható meg.

kolozsvari radio logo


30

Látványos lovasbemutatóban lehet részünk… (Sebastian Cornea felvétele)

 

I think the following initiatives are worth supporting. PLEASE VOTE UNTIL SEPTEMBER 7, 2016. ONE PERSON CAN VOTE FOR 15 INITIATIVES!!! (Details here)

1.       Nomadic Lifestyle Equestrian show by the Eagles of Călata Nomadic Group/Kalotaszegi Nomád Hagyományőrző Egyesület

http://comoncluj.ro/votes/initiative/89

(Last year’s success was echoed widely in the media. Just type: lovasbemutató Fellegvár or prezentare ecvestra Cetatuie)

 

  1. Horseback riding and archery show

http://comoncluj.ro/votes/initiative/92

 

  1. Catherine ball/Balul Ecaterina/Kalatin-bál

http://comoncluj.ro/votes/initiative/63

Organized by www.tanc.ro

Last year they have organized a fancy little event…🙂 The year before as well…🙂

 

  1. Free society dance lessons

http://comoncluj.ro/votes/initiative/64

Organized by www.tanc.ro

Wanna learn how to dance?

 

  1. QuizNight

http://comoncluj.ro/votes/initiative/170

OMG! Such a nice and entertaining evening: you put your brain at work and have fun at the same time..

  1. Geocaching Cluj-Napoca

http://comoncluj.ro/votes/initiative/62

Nice game, try it!


programozok1

Jót tesz, rosszat eredményez? (Fotó: Ziar de Cluj)

Néhány nappal ezelőtt a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) képviselője, Brem Walter által kiválóan moderált, érdekfeszítő témát boncolgatott a K+ Közösségi Térben Égly János, az Accenture ügyvezető igazgatója, László K. Judit, a HelloIT ügyvezetője, Kelemen Zoltán, a Wolters Kluwer üzleti elemzője, illetve Csató Lehel, a BBTE egyetemi tanára. Meddig tartható fenn a kolozsvári IT-boom? című előadás igen nagy hallgatóságot vonzott – nem véletlenül.

A jelenlevők elsősorban arra voltak kíváncsiak, meddig beszélhetünk még fenntartható fejlődésről a számítástechnika és távközlés vonatkozásában, milyen a szakemberképzés minősége, s mekkora a humán erőforrás hiány az iparágban.

Elhangzott, mennyire hasznos és jövedelmező Kolozsvár és a régió számára a számítástechnikai és távközlési szektor. Többek között szó esett keresetekről, bérezésről, a humán erőforrás intenzív fluktuációjáról, a kilátásokról. Csak éppen az iparág és az általa generált egyenlőtlenségekről, szociális és társadalmi problémákról nem beszéltek…

Az árnyoldal

programozok

Tömeges

Az iparágnak van kritikája is. Úgy vélem, az erdélyi IT&C szektor valamilyen formában visszavisz nem sokkal az 1989 utáni időszakba. Mega vállalatok, több száz, akár ezer alkalmazottal. Multinacionális cégek és azok leányvállalatai dominálják a piacot. Egy tanulmányt idézve, nemrég a Szabadságban írtam arról, hogy Kolozsváron minden ötödik alkalmazott/lakós valamilyen formában kapcsolódik a számítástechnikai és távközlési iparághoz.

Eléggé ijesztő.

Akárcsak korábban más iparág, az IT&C sem tart örökké. Szakemberek már készítik a poszt-IT korszak lehetséges forgatókönyvét. Magasabbról nagyot lehet esni, így amennyiben hirtelen visszaesést tapasztalunk, több ezren, akár tízezren megsínylik. Akárcsak 1989 után, amikor garmadával mentek csődbe a nagyvállalatok, s akár tízezren is azonnal elvesztették állásaikat. A jelenség szociális hatásai még most is érzékelhetők.

Nem lehet mindent a piaci tényezők alakulásával magyarázni. Ezt kéri a piac, erre van szükség, ebből lehet pénzt csinálni. Elvégre – ahogy egy élő klasszikus mondta – nem lehet mindenki programozó…🙂

kicsi

Igaz, tavalyi, de még mindig aktuális…

Nem feltétlenül egalitarizmus szempontjából közelítem meg a kérdést, de szerintem az egyenlő társadalmi tehervállalás szempontjából ideje lenne a programozóknak ismét jövedelemadót fizetniük. Az rendben van, hogy évekkel ezelőtt a kormány úgy ítélte meg, stratégiai fontosságú iparágról van szó, ezért a benne dolgozóknak nem kell jövedelemadót fizetniük, de azóta már eltelt jó pár év, a szektor megerősödött, az alkalmazottak megtollasodtak, ideje lenne a közelebbről szemügyre vanni a közteherviselést…

Aránytalanul magas kereset, amelyet NEM a termelékenység hajt

Véleményem szerint a programozók aránytalanul sokat keresnek, lenne honnan hozzájárulni ahhoz, hogy az állami szolgáltatások javuljanak, fejlődjenek. Ezeket a beruházásokat ugyanis a polgárok jövedelemadójából eszközlik. Ráadásul – szintén ez tanulmány szerint – az IT&C iparág miatt nőttek az ingatlanok, irodahelyiségek árai, mi több, a lakbéreket is ennek a sikere lőtte a magasba… Kell ez nekünk?!

kicsi

A billentyűzetben a pénz… (Fotó: Curierul Naţional)

Az előadáson az is elhangzott, hogy a bérnövekedést nem a termelékenység eredményezi. Ez – szerintem – nem egészséges gazdasági folyamat. A vállalatok attól tartanak, vetélytársuk többet hajlandó fizetni, s elhalásszák alkalmazottját, ezért hajlandó engedni a fizetésnövelésre vonatkozó – akár folyamatos – kéréseknek. Így a „határ” a csillagos ég. Úgy tudom, amennyiben az egyetem padjait kopató diák beesik egy programozó cég ajtaján, máris körülbelül 500 eurós nettó fizetésre számíthat. Természetes ez?! Kétszer annyit keres diákként, mint valaki, aki 20 éve egy másik iparágban dolgozik? Nem túl sok ez? Nem aránytalanul magas ez a bérezés?! Mi több, tudok néhány olyan esetről, amikor a fiatalok be sem fejezték egyetemi tanulmányaikat, mert dől a zsé…😦

Ezzel kapcsolatban az évtizedek óta üzletemberként tevékenykedő, a gazdasági folyamatokra igen komoly rálátással levő Nagy Karcsi fogalmazott meg egy jó gondolatot a rendezvény utáni beszélgetésen: az informatikát tanuló egyetemi hallgatókban elfojtják a kreativitást, ugyanis a hatalmas kezdő bérek miatt elkényeztetik miatt, nincsenek rákényszerítve arra, hogy innováljanak, saját ötletekkel rukkoljanak elő. Legyökereznek a laptop képernyője elé, s robotolnak. Vajon ilyen társadalmat akarunk? Nem csoda, hogy – amint az előadáson s elhangzott – Románia sereghajtó a technológiai innováció terén…


kicsiA Bulgakov Irodalmi Kávéházba költözött a Little People Egyesület és a Blythswood Romania által karitatív céllal szervezett angol nyelvű kvízverseny. A sajátunk, azaz a magyar nyelvű QuizNight szeptember végén veszi kezdetét.

A szerdán, 2016. augusztus 24-én 19 óra 30 perctől tartandó angol nyelvű kvízverseny FB eseménye itt érhető el. Ne feledjetek asztalt foglalni!!! A Kaktuszos Durex csapata jelen lesz!


kicsi

Lenyeljük? Legközelebb is belénk rúgnak!

Ha lenyeljük, nyeregben érzik magukat, s legközelebb ismét megcsinálják. A következő alkalommal is súlyos szakmai vétséget követnek el, sárba tiporják az audiatur et altera pars elvét, s nem játsszák be a szervezők lekért álláspontját.

Szerintem a Kincses Kolozsvár Egyesületnek feljelenést kell tennie az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) a Beatrice-koncert kapcsán tudomásom szerint megrendelt és előre legyártott forgatókönyv alapján elkészített szennyanyag kapcsán.

A tanácsban az RMDSZ részéről jelen levő Turos Lórándnak pedig nyomatékosan kérnie kell az ügy kivizsgálását.

A szennyanyag itt.

Mire várunk?


kicsi

Romeo Couţi parancsára készült a gyomorgorgató anyag?

Azt hittem, leesek az ágyból, amikor szerdán este hétkor a közszolgálati televízió este 7 órai híradója alatt azt látom kiírva a képernyőre, hogy Ellentmondásos koncert – egy magyarországi együttes Hitlert és Sztálint ábrázoló felvételeket használt. A háttérben megjelenik Hitler, majd a masírozó német csapatok, s kicsi betűvel azt írja: YouTube 2009. Aztán pedig bevágnak egy részletet egy megint másik koncertről, ahol Nagy Feró azt mondja: lesz még magyar város Kolozsvár.

S ki kommentálja a manipulatív, félrevezető és összemosott képsorokat? Na, ki? Cosmin Puriş újságíró kollégám, aki az idők során nem éppen magyarbarát magatartásáról tett tanúbizonyságot. Azt hittem, kiesik a műfogam.

A közszolgálati televízióban dolgozó egyik megbízható személy szerint egyszerűen az intézményen belüli belső harcokról van szó. Az anyagot egy kezdő újságíró hölgyre bízták, aki nem látta át munkája hátterét, illetve következményeit.

Érdekes megjegyezni azt is, hogy Román Televízió Kolozsvári Stúdiója a Kolozsvári Magyar Napok kiemelt médiapartnere. Az rendben van, hogy ilyenként akár kritikusan áll a rendezvényhez, felszínre hozza az esetleges rendellenességeket, bírál egy számára nem tetsző vonatkozást, a partnerek elvégre őszinték egymással.

Ez csúnya húzás volt, Romeo Couţi (úr)!

A hír: Vizsgálatot indított a rendőrség a Beatrice kolozsvári koncertjén elhangzottak miatt

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 2,497 követőhöz