FOTÓRIPORT – Közeli helyeken, illetve ami belefér: bukovinai kolostorok-körút, plusz…

Valami nagyon sietős a Gura Humorului kolostornál (Saját felvétel)

Az új koronavírus-világjárvány miatt

a 2020 márciusának végén bevezetett szükségállapot, majd az ezt követő sorozatos vészhelyzetek idején két vezérelv alapján szerveztük meg az életünket: ami belefér és közeli helyeken. Bár korábban 365 nap alatt legalább háromszor jártam külföldön, 2020 tavasza óta csak egy országba látogattam el: karácsony és szilveszter tájékán 16 napos körutat tettünk Bosznia-Hercegovinában.

Bibivel sikerült beoltatnunk magukat, így érdeklődni kezdtünk afelől, hogy húsvétkor mely országokba látogathatunk el.

Kinéztük Szlovéniát,

érdekes lett volna Maribor és Ljubljana városába, illetve a tengerpartra látogatni (még ha fürdőzni nem is lehet…): személygépkocsival megjárható, s hazajövet a vakcina-bizonylat felmutatásával beengedtek volna a román határőrök. Útiterv készült, beleéltük magunkat a részletekbe, ám a Magyarországgal szomszédos ország húsvétra zárlatot rendelt el.

Ekkor Moldova Köztársaságot vettük célba,

s bár már voltunk a Prut folyón túl, jó lett volna visszamenni – egyáltalán: bárhová menni. A Maia Sandu vezette ország parlamentje (politikai okokból, a szocik ellenzik a törvényhozás felszámolását és az előrehozott választások kiírását) 60 napos szükségállapotot hirdetett, így ez az opció is esett.

Maradtak a bukovinai kolostorok, Szucsáva (Suceava) és Karácsonkő (Piatra Neamţ) városa. Nem ám olyan, ha nincs ló, jó a szamár is alapon, régi tervünk ugyanis az ország eme régiójába látogatni.

Élménydús 900 kilométeres körút volt, amelybe még a Békási-szorost is belefoglaltuk…

A fotók ide kattintva érhetők el.

FILM – Isten hozott Csecsenföldön!

Megváltoztatnám a film címét: Isten hozott Barbárföldön!          

Középkori állapotok uralkodnak

Oroszország egyik tagköztársaságában, ahol a közlemúltban két háború is zajlott. A hadúr-„elnök”, a kaukázusi iszlámizmus és a tradicionalista családi és a feudális társadalmi viszonyok „tökéletes” hozzávalói a homoszexuálisok brutálisan barbár vagy barbárul brutális üldözéséhez, a velük szemben alkalmazott erőszakhoz és hatósági meghurcoltatáshoz.

Nem véletlenül a dokumentumfilm

a kedvenc mozgóképes műfajom. A valós élet sokkal drámaiabb helyzeteket teremt, mint bármelyik fikció.

Sajnos a nemzetközi szervezetek tiltakozása ellenére a jelenség nem csupán Csecsnföldre korlátozódik, hanem Moszkva hallgatólagos beleegyezését látva más környékbeli tagköztársaságokra is kiterjedt. Ugyanakkor a befogadó országok lelkesedése csökkent, az aktivisták belefáradtak, egyesek szintén elmenekültek.

Kíváncsi vagyok ezen alkotás vagy a colectiv győz a dokumentumfilm-kategóriában.

https://www.youtube.com/watch?v=_2KMm49B6pE

KOLLÁZS – Így nézzen ki Avram Iancu szobra!

Nem tudom, hogy miért csak most csatlakoztam a Clujul Civic – Civil Kolozsvár FB-csoporthoz! Pedig Silye Lóránd is ott tette közzé a Hója/Bácsi-erdőben lekövezett útról készített fotóját, amely valóságos lavinát indított el és az Adrian Dohotaru civil aktivista által szervezett múlt szombati tiltakozó felvonuláshoz vezetett.

Na, bleg voltam, de mă tratez… 🙂

Ebben a csoportban jelent a Mathias Rex által készített kollázs: így nézzen ki Avram Iancu „upgrade-olt” szobra.

Nyilván, Boc most Kolozsvár nackó rétegének üzen azt követően, hogy jóvá kellett hagynia a többnyelvű helységnévtáblákat, magyar prefektus került a volt pártbizottság épületébe stb. Kíváncsi vagyok, miért mondott le erről, hogy a Corneliu Vadim Tudor és a Gheorghe Funar által felavatott Woodrow Wilson szobrot a Szent György/Béke/Lucian Blaga térre helyezze?!  A térrendezés terveiben szerepel a mellszobornak a sarkon lévő étkezde elé helyezése…

A kollektív memória rövid, a helyhatósági választásokig még sok van, Boc miért most durvul be, s nyomja a nackó retorikát?

Mathias Rex alkotása 🙂

 

CIKK, FOTÓRIPORT, VIDEÓ – Rendőrautóval járják a várost, otthonukban oltják az időseket

Robotmunka futószalagon (Saját felvétel)

Újságíró ritkán vagy egyáltalán nem dicsér meg egy politikust,

ezért most inkább közigazgatási ügyintézőként tekintsünk Oláh Emesére, akinek köszönhetően március 8-tól beindult a mozgássérült és mozgáskorlátozott idősek beoltása.

Több éve végzek önkéntes munkát,

ám a magatehetetlen, amputált végtagú vagy tömbházlakásban tolószék segítségével mozgó személyek láttán ismét könnyeztem. Amennyiben a városháza szociális osztálya és a Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) nem fog össze, ezeknek az igen nehéz helyzetbe jutott nyugdíjasoknak a beoltására belátható időn belül nem került volna sor.

Săraci George orvos és csapata rendkívül fontos munkát végeznek!

A kolozsvári mozgó oltóegység – mint kiderült: nehéz és intenzív – munkájáról szóló riport megírását az a Gyuri bácsi ihlette, akinek hónapok óta Gödri Csillával önkéntesen segítünk: a 91 éves férfi, aki immár három éve nem hagyta el monostori lakását, arra kért, próbáljuk beoltatni.

A volt profi sportoló egyetlen rokona külföldön él; a szomszedok.ro önkéntesei vásárlással, a Gondviselés Segélyszervezet alkalmazottja pedig hétköznapokon az étel biztosításával segíti őt.

A történet folytatása itt.

Rohonyi D. Iván kollégám fotóriportja ide kattintva tekinthető meg.

A videóriportom itt található.

CIKK, VIDEÓRIPORT – Virág helyett marokfegyvert tart a kezében Búzás Heléna

További sok sikert kívánunk, Heléna!

Nőnapra bizonyára virágot is kapott és tartott a kezében, de a március 3-i találkozásunk alapján valahogy mégis CZ 75 Shadow típusú, cseh gyártmányú, 9 mm-es félautomata pisztollyal képzelem őt el. 🙂

Heléna szerény és eddig kiváló eredményeket felmutató

huszonegy éves sportlövész. Adina Mihăescu és Claudiu Fechete edzők felfedezték benne a tehetséget és professzionálisan készítik fel őt az idei versenyekre. Helénának rendkívüli az önuralma, összpontosító képessége és precizitása. Barátságos és kedves embert ismertem meg személyében, nagyon remélem, hogy a közeljövőben még hallunk róla.

Kétségtelen, hogy az újságcikkek, a videóriportok, egyáltalán a sajtó egyre fokozottabb figyelme, az edzők elvárásai nyomást gyakorolnak rá, ám remélem, állja a sarat, megőrzi hidegvérét, és 2021-ben is a tavalyi formáját hozza.

Drukkolok neki, mert tehetséges és jelleme is alkalmassá teszi eme sport űzésére. Kolozs megyeiekként, magyarokként büszkék lehetünk rá. Együtt drukkoljunk neki!

Hajrá, Heléna! 🙂

*** A Szabadság sport rovatában megjelent cikk ide kattintva érhető el. A videóriport itt található. ***

FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Éreztem a Hegy lelkét

Panoráma a 2033 méter magas Piatra Albă csúcsról. A jobbszélső részen a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz csúcs látható (Saját felvételek)

Főleg akkor, amikor erősen fújt a szél, tulajdonképpen hóvihar volt. Az erős, az akaratos, a határozott és a kemény arcát mutatta a Hegy.

Vágytam erre.

Éreztem, bepillanthatok a lelkébe, s ahogy ezzel az enyémet formálja. Én is erősnek éreztem magamat. Főleg akkor, amikor egyedül, jégcsákány nélkül elindultam megmászni a 2033 méter magas Piatra Albă csúcsot a Nagy-Pietrosz csúcs alatti meteorológiai állomástól. Mindezt miután a hóvihar miatt megtorpantunk, majd nehezen kimásztunk a Piciorul Moşului lábra, leereszkedtünk a meteóhoz, s elindultunk a tó irányába.

A Hegy arról is gondoskodott, egy gyengének is érezzem magamat…

Határeset. A felvétel a Piatra Albă csúcsról készült, középen balra a meteorológiai állomás látható

A vasárnapi túrán (túl) sok volt az érzelmi hullámvölgy és a bizonytalanság: keveset aludtam éjjel, éhes is voltam, több ízben fel akartam adni. A végén, rám nem jellemző módon, úrrá lett rajtam a becsvágy,

a fene egye meg, történjen már valami!

jeligével nekiindultam a 2033 méter magas csúcsnak, és megmásztam. Erős volt a szél, későre járt az idő. Az előttem két órával ott jártak nyomait befedte a hó, a gerincre összpontosítottam. A csúcson két panorámát készítettem: feltöltődtem. Éreztem, hogy a Hegy megbékélt a jelenlétemmel, a szél megszűnésével jelezte: hozzábújhatok.

Lefelé indulva a korábban előttünk haladókra bukkantam, ők a Nagy-Pietrosz közeléig értek el. Kimehettek volna a csúcsra, ám túratársuk a hóvihar miatt pánikba esett, visszafordultak. Nem tudtam megfejteni, hogyan kerültek elém, a gerincem nem láttam őket.

Tudtuk, mire számítsunk, a ruházat és a felszerelés szempontjából megfelelően készültünk: jó túra volt!

A borsabányai, román nemzetiségű, római katolikus plébános vendégszeretete, közvetlensége nagy mértében hozzájárult a nehézségek, a túra során tapasztalt hullámvölgyek legyőzéséhez. Múltkor az unitárius, most pedig a katolikus egyház „égisze alatt” jártunk Isten hegyi birodalmában…

*** A fotók ide kattintva tekinthetők meg ***

FOTÓK, VIDEÓK – Maroklőfegyveres nőnapi meglepetés a Cluj Shooting Centernél

Vajon Bibi kire/mire gondolt? (Saját felvétel)

Bibinek a kívánsága volt, ezen kívül az elképzelés beletartozott a Milyen szabadidős tevékenységek lehetségesek a világjárvány idején elnevezésű projektembe.

Tény: nem vagyok fegyverpárti, de időnként szeretek lőni, az évek során jó, majd csupán tűrhető eredményeket értem el az újságírók számára szervezett lövészeti versenyeken. Egyszer ajánlatot is tettek nekem, zavaromban azt mondtam, egyeztetnem kell a feleségemmel. A tiszt nyugodt hangon védte ki az alibit:

Kiss úr, önnek nincs felesége…

Alapos háttérinfókkal rendelkeztek…

Most viszont az is lényegesen közrejátszott, hogy sikerült interjút egyeztetnem Búzás Helénával, országos sportlövő bajnokkal…

Szóval lőttünk… 🙂 A Cluj Shooting Centernél. Facebook oldaluk ide kattinva érhető el.

mde

sdr

sdr

**************************

FOTÓRIPORT, VIDEÓ – Vasaltút-látogatás a sziklaormok fölötti tündérekhez

Tartsd a kezeidet, dobom a kekszet…! (Robert Dogaru felvétele)

A baráti társaságból többen ismét a hegyeket vették célba, jómagam a változatosság kedvéért vasaltutakat próbáltam ki Mihaela és Robert Dogaruval, Laura Lăpuşteval és Cristian Băluţăval.

A Túra-hasadékban megejtett vasaltút-élmény 2019 áprilisában következett be, azelőtt csak 2016 novemberében voltam a Gyilkos-tónál a Dancúrás  hegyimentők által profi módon kialakított via ferratán. Időközben picit meghíztam (+2 kg), a világjárvány miatt eléggé ellustultam, így nehezebbnek tűnt most megmászni a Körösréven a Bihar megyei hegyimentők által kialakított könnyű és nehezebb vasaltutat: Tündérvár (nehéz) és Sákrányház (könnyű).

A Tündárvár három helyen volt nehéz számomra: a kiálló (kimagasló sziklarész a fejem fölött), a kitett (áthaladni jobbra, szintgörbén, picit emelkedve és átlósan) rész. A harmadikat elfelejtettem… 🙂

Egyébként történelmi jelentőségű helyeken jártunk: a Sebes-Körösön szállították a sót Nagyvárad és Budapest irányába, tutajosok éppen itt kötöttek ki és fizettek vámot, a Révi-szorosban. A „vámház” sziklába épített, restaurált tornya ma is látható.

*** Az ide kattintva elérhető fotókat Robert Dogaru és Cristian Băluţă készítették. Köszönöm a lehetőséget, jó móka volt”! 🙂 ***

Ők profik, akárcsak a drón és profi kamerával készített videójuk. Most döbbenek rá, milyen helyen mentünk ki… 🙂

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ – Csúcstámadások extrém hidegben a Retyezát-hegységben

Lelki csúcson (Robert Dogaru felvétele)

Emlékezetes volt a Dogaru-házaspár és a Mike Béla által közösen szervezett Retyezát-túra: a február közepe alatt leülepedett élmény-kavalkád és kalandhalmaz még mindig lelki táplálékot biztosít számomra. Feltölt, erőt ad folytatni a szürke mindennapok egymást követő filmkockáinak tartalommal való feltöltését. Visz előre, mint fizikailag az a hóvihar, amely szerencsére többnyire hátulról ért a gerincen és az ereszkedés során. 🙂

Igen, nagyon hideg volt, megfagyott a szendvicsem, a teát csupán a termosz tartotta „életben”. Megkínlódtam felfelé, Csoma Boti és Biró Jocó barátomnak köszönhetően viszont rendelkeztem a szükséges felszereléssel (hágóvas, jégcsákány, hótalp, síszemüveg), így technikai szempontból nem voltak gondok. Lelkemnek a Hegy, a Természet adott erőt.

A Szabadságban megjelent élménybeszámoló ide kattintva olvasható.

FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Hágóvas, jégcsákány, hótalp: téli túra a Retyezát-hegységben

Boldogság (Robert Dogaru felvétele)

Botitól kölcsön kértem a hótalpakat, a jégcsákányt és a síző szemüveget, Jocótól pedig a hágóvasat (köszönöm nagyon szépen, fiúk!), indulhatott a Jégverem-túra a Retyezát hegységbe – az előrejelzések szerint -35 vagy akár -41 fokos fokos valós hőérzet várt ránk…

Bibi mentő ötlete nélkül nem hívtam volna fel Márton Editet, a Petrozsényi Unitárius Egyházközség lelkészét és nem lett volna szállásunk! Köszönjük, Bibi!

A Cristian Băluță és a Robert Dogaru által a Piule-csúcs (2081 méter) megmászása közben készített csodálatos fotók ide kattintva tekinthetők meg.

Az 1946 méteres Oslea-csúcs megmászása közben készített fotók ide kattintva érhetők el.

A meteorológusok előrejelzése – szerencsére – csak félig vált be… 🙂

FRISSÍTVE VIDEÓKKAL:

 

TIFF július végén, hétvégi átfedés Tusványossal

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői az imént bejelentették: a kulturális rendezvény fennállásának 20-ik évfordulóját július 23-augusztus 1. időszakban ünneplik, a mozgóképes seregszemlére is ekkor kerül sor.

Tudvalevő, hogy Tusványosra idén július 20-25. között kerül sor, így a hétvége átfedés, de valahogy megoldjuk… 🙂

Az Electric Castle zenei fesztivált július 14-18. között tartják, az Untoldra augusztus 5-8. időszakban kerül sor, a Jazz in the Park két részre oszlik: június 24-27. (În Tot Oraşul) és szeptember 3-5. (az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri részlege, Hója-erdő).

Kihagytam valamit?

*** A Szabadság hírpotálon a TIFF-fel kapcsolatos hír ide kattintva olvasható ***

A Jazz in the Park idei kiadásáról többet itt. ***

FILM – A csíkos pizsamás fiú. Új dimenzióból a holokauszt, ám súlyos történelmi pontatlanságokkal

Alapvető problémám, hogy nem dokumentumfilm, hanem fikció, s ráadásul történelmi pontatlanságokat tartalmaz. Egy novella filmadaptációja…

Nem emlékszem már, hol jött szembe velem a film, ám Bibi szerencsére megtalálta a neten, s megnéztük. Nemigen hatott meg, ugyanis a végkifejletig szinte minden kiszámítható, előrelátható, nincs váratlan fordulat, meglepetés.

Újszerű, ugyanis egy gyermek prizmáján keresztül mutatja be zsidó népet és a világot ért tragédiát. Igen ám, de a novella és a rá épülő forgatókönyv elsősorban a magasrangú német tiszt kisfiára összpontosít, aki szinte teljesen tudatlan azzal kapcsolatban, ami körülötte és vele történik…

Akár a novella betűjétől és szellemétől eltérve, a film rendezője úgy is dönthetett volna, hogy a finálé során nem csak a náci családot ért tragédiára és szenvedésre összpontosít, hanem inkább a történelmi kontextust előtérbe helyezve a haláltáborokra és a kiirtásra ítélt európai zsidók sorsára fókuszál.

Apropó, történelmi tények, íme néhány, amellyel mind a novella, mind pedig a film hadilábon áll.