Fotókat sajnos már nem tudok feltölteni, mert 12 év bloggolás után megtelt a tárhely, s évente több száz lejt kellene fizetnem egy új csomagért.
Ezért maradnak a videók…
Untold? Helyi népszavazást!
A belvárosban szervezett tömegrendezvényekről rendezett vitaestet kedden az Agora Debate és a Daisler Print House. Figyelmesen végighallgattam mindkét fél érveit, az Untold mellett kardoskodó csapat mégsem győzött meg.
Miért?
VIDEÓ – #WEREMEMBER – Fotókkal a Holokauszt Emléknapra
Kézen-közön szereztem csak tudomást a tevékenységről, valami miatt a Facebook nem jelezte ki, hogy ilyesmire kerül sor, bár követem a Kolozsvári Zsidó Hitközség szervezte eseményeket.
Úgy tűnt, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által a Caragiale-parkban a rászorulóknak szervezett meleg étel kiosztása bezavar, ám szerencsére az „érdeklődő” nincstelenek az akció kezdete előtt megkapták az adagot és szétszéledtek. Ismét bebizonyosodott, mennyire fontos a helyhatóság és az egyházak szociális tevékenysége: a társadalom peremére szorult polgártársaink sokszor napi csupán egy meleg ételt fogyasztanak el.
A fenti szitu és a cudar hideg valamivel közelebb hozta és jobban éreztette a második világháború náci haláltáborait túlélő zsidók helyzetét. Olyan egy százalékban. Ők a halál torkában voltak, teljesen más volt a helyzet, de mégis.
Az eseményen ezt a kis videót készítettem.
FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Boldog vagyok: segítettem egy barátnak, lovakat simogattam, téli túrán voltam
Lapos hétvégére számítottam, igazán aktív lett belőle, a vasárnapi téli túrán még egy moszkvai orosz meghívott is részt vett…
Szombaton Sztána volt műsoron, Lajcsinak segítettünk különféléket: kiváló társaság, szép lovak, tiszta levegő, outside the box. Lovakat simogattam.
Ma sima, klasszikus téli túrán voltunk a Vigyázón. Ismét kiváló társaság, még a CouchSurfing vendégszerető portál segítségével megismert moszkvai orosz hölgy is velünk tartott.
Hadd meséljenek a fotók és a videók:
Érkezés Lajcsihoz
Barátok
Segédkezés
Kaja kellene
Barátkozni akarok
Ebéd
Indul a túra a Vigyázóra
***********
FOTÓ, VIDEÓ – Elhanyagolta a városháza a Mátyás-szoborcsoport karbantartását
Arra jártamkor észrevettem a “zöldülést”, utánanéztem a dolgoknak.
FOTÓRIPORT – A nemlétező Abházia helyett szilveszter két világ között: Grúzia
Folytatva a Transznisztriában, majd a Koszovóban töltött szilveszter hagyományát, úgy döntöttünk, idén Abháziába töltjük az óév és újév közötti időszakot.
Kértünk on-line beutazási engedélyt a nemzetközi közösség és Grúzia szempontjából nemlétező köztársaságba, meg is kaptuk, ám nem engedtek be. Pontosabban beengedtek volna, de pecsételni akartak az útleveleinkbe. Ez azt jelentette volna, hogy a volt konfliktus-övezetből képtelenek lettünk volna visszatérni Grúziába.
Grúzia két világ között: Európa és Ázsia. Ami létét és jövőjét igazán meghatározza viszont az a Szovjetúnió “impériumi” hegemónia visszaállítására törekvő Nagy Orosz Sebzett Medve.
Nos, de erről később.
Lássuk előbb a Tbilisziben töltött első napokat.
Budapestig személygépkocsival (meghirdettem a fuvart, voltak utasok, az üzemanyag nem került pénzbe), majd a Wizz Air diszkont légitársaság járatával jutottunk el Kutiszibe. A repülőjegyeket még májusban megvásároltuk, így csupán 120 euróba került a menettérti. Hajnali órában érkeztünk a grúziai városba, jól jött a gyaloglás a géptől a terminálig…
Néhány lejért reptérbusszal be is jutottunk a körülbelül 20 kilométerre levő légikikötőből a központba. Máris megjelentek a kóborkutyák…
Sergey és Anna készségesen fogadtak be otthonukba, ingyen. Az orosz pár a grúz főváros egyik külvárosában lakik. A felvonó csak úgy indult el, ha 10 territ (banit) tesz bele az ember…
Árfolyam
A kóborkutyák mindenhol jelen vannak. Az emberek nem bántják őket, az állatok sem agresszívek
A metró külvárosi bejárata Tbilisziben
Szocreál
Munka közben Tbilisziben
Romos épületek a központban
Mennyit adnál érte, Tonk Marci? 🙂
Az elnöki palota közelében: kontraszt
Ez aztán megepett. Tbiliszi egyik külvárosában
Házigazdánink macskája
Kilátás a tömbházból
A metrómegálló és környéke tbiliszi külvárosában
Sztálin emlékére
Sztálin itt nyomtatta a kommunista szórólapokat, újságokat
Okos ötlet: leereszkedni a mélybe a kútkávába, majd egy titkos, vízszintes járaton bejutni arra a helyre, ahova a nyomdagépet rejtették el…
Ezen a nyomdagépen készültek a Sztálin vezette csoport röpiratai, kommunista kiadványai
Grúzia szülöttje
A csapból is ő folyik
Csak lazán Tbilisziben
Restaurálták
Házigazdáink és barátaik, valamint a sztár: a sárga porszívóban utazó macska… 🙂
FILM – Knives out – elő a késekkel, s bele velük a nézőkbe!
Amikor láttam, hogy 130 perces, nem akartam elmenni. Az győzött meg, hogy a vezérfonal vígjáték.
Ám mégsem az,
csalóka besorolás. Ármánykodó ábránd, mert rádtör a hidegrázás, majd a cselszövés és családi intrika útvesztőjében találod magad. Rejtély, talány, bizonytalanság, izgatott várakozás.
Majd lecsap Blanc. Mindenkire, de mégis senkire. Magára elsősorban. Majd a nézőkre.
Nem volt mélypont a filmben,
csak néhány másodpercig. Aztán ismét magával ragadt a cselekmény, belerángatott a cselszövésbe, s ismét a vászon rabja voltam. Örvényként vitt alá.
Ismerek valaki, aki másodszor nézte meg a 130 perces, azaz két órás és 10 perces filmet.
Lehet, valamelyik nap, ismét megnézem én is a Győzelem (Victoria) moziban. De nem utolsó vetítésként, mert a véres…. álmodok.
