Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

🙂 (Saját felvétel)

Keddtől kapcsolódtam be az idei rendezvénysorozatba, s első érzésem az volt, kevesebben vagyunk, mint a tavaly. Persze, a hét második napján még nagyon sokan a hosszú hétvége előnyeit élvezték, s emiatt is lehetett gyérebb a részvétel.

A keddi főtéri tánckavalkádra alig néhányan voltak kíváncsiak, minden bizonnyal a rekkenő hőség is közrejátszott. Szabadtéri szauna. Érdekes, a Kolozsvári Magyar Filmnapok megnyitójára is kevesen voltak kíváncsiak, bár a gulyásfőzés a programban is szerepelt. Rövid videóinterjú után vissza kellett jönnöm a szerkesztőségbe, lapszámfelelős voltam, így nekem csak a vegetáriánus falánkságból jutott.

Minőségi hagyományőrzés (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

A keddi Kowalsky meg a Vega koncerten jó volt „birtokba venni” a Sétateret, bár a sörre hosszan kellett várni a sorban. Sebaj, más alkalommal megoldottuk: máshol vásároltunk. A hat lej kissé soknak tűnt, de  Sörudvaros héthez képest mégis valamivel barátságosabb ár.

A szerdai Szent István-napi Néptánctalálkozó felvonulásán mintha kevesebb néptánccsoport lett volna. A főtéri élményt sajnos nagy mértékben zavarta a technikusoknak a közelgő koncertre történő hangolása. Még Pillich Balázs főszervezőnek sem sikerült „lecsitítania” őket, én is hiába mondtam nekik, hogy külföldről érkezett vendégek szemében elég snasssz a helyzet…

Meg kell lennünk, nincs mit csinálni

jött a válasz.

Szauna volt a kolozsvári munkaerőpiac helyzetét taglaló előadáson is. A szakértők véleményét állva hallgattam meg az ajtóból, ott elviselhetőbb volt a hőmérséklet. Kiábrándított viszont a menekülteknek a hazai munkaerőpiacra történő bevonásával kapcsolatos véleményük. Kivéve Pásztor Gyöngyit…

A Ghymes koncert nem ízlésemre való, de legalább egy hosszú beszélgetést sikerült leboncsolítani… 🙂 A sörudvar hozta a formáját, igen érdekes emberekkel sikerült megismerkednem. Németh Zsolt körbeudvarlása kissé visszatetsző volt. Rendben, vendég, de úgy vettem észre sokan pénzforrásként kezelik. Lehet, tévedek.

Ki kell próbálnom őket (Fotó: http://www.foter.ro)

A civilek csak azoknak mondtak újat a nyelvi jogok betartásáról, akik esetleg nem követték az eseményeket. A sajtó képviselői valami bejelentést, hírt vártak, persze, ez nem minden esetben lehetséges… 🙂

Kíváncsi lettem volna Csók Zsolt és Lupescu Radu előadására a Szent Mihály templom körül talált csontvázakról, de a terem túl kicsinek bizonyult. Ráadásul itt is szauna volt. Vajon nem lehet megoldani, hogy ezeket az előadásokat légkondicionált helyen tartsák?

Tegnap délután már próbálkoztam, sikertelenül, ma végre sikerült levideóznom a sétatári tavon szervezett viking hajózást. A Farkas utcában azt is lencsevégre kaptam, ahogy a rakoncátlan gyermekek provokálják az élőszobrokat. Ilyet Nyugaton nem tapasztaltam.

Igyekszem elérni a sakkszimultánra. Köszönöm szépen Marton-Bardocz Sándor megkeresését és emlékeztetőjét, de Almási Zoltán sakkmesterrel inkább játsszanak azok, akik jobban sakkoznak mint én… Ha holnap hajnali nyolckor sikerül felébrednem, akkor elmegyek az amatőr sakkversenyre… 🙂

Az idei KMN legjobb helyének a Szentegyház utca 4. szám udvarán berendezett sörudvar: a koncertek után eddig valamennyi alkalommal oda mentem. Jó hangulat és társaság, változatos zene. Remélem, jövőre is jönnek a kézműves sörösök!

Nem lehet évről-évre több résztvevő. Nem kell folyton rekordokat dönteni. Most mintha meghittebb, visszafogottabb, családiasabb volt (eddig) a Kolozsvári Magyar Napok. A hétvége minden bizonnyal beindítja az embereket.

***********

P.S.: Találkoztam ma Ladó Andreával, aki Tusványoson kifütyülte Orbán Viktort. Azt mondta, most semmire sem készül… 🙂

FOTÓK – Egy kis Sztána


Szundi, háttal egymásnak… 🙂

Csak egy éjszaka, de az is elég volt. Mármint abból a szempontból, hogy elmenekülni az Untold elől. Igazából nem volt elég: Sztánán is többet kellett volna ülni, s az Untold elől is több napig elmenekülni.

Amikor pattog a tűz, sül a hús, s jó társasággal vagy körülvéve, akkor még a telihold is másképp sugározza a fényt, amikor a szabad ég alatt alszol…


A bulizóknak számít, hogy a műtött gyermekek nem tudnak aludni? (Illusztráció)

[RO] Cei care (și) aztăzi petrec la Untold cum își pot împăca conștiința cu faptul că doar la câțiva pași de acest mega-giga-terra eveniment copii operați și/sau internați la Chirurgie și Ortopedie Pediatrică nu pot să doarmă, să se odihnească din cauza zgomotului infernal? Nu am copil, dar îmi pot imagina în ce stare de spirit sunt acești copii și părinții lor… Cei care au sau își doresc copil/copii și participă la eveniment, cum s-ar simți dacă pruncul lor s-ar afla în această situație?!

Câtă fățărnicie!

[HU] Azon morfondírozom, vajon azok, akik szeretik a gyermekeket, vagy vállaltak egyet, esetleg többet, hogyan békélnek meg lelkiismeretükkel, hogy miközben ők az Untoldon buliznak, a totál-fatál-generál-brutál-horror-terror-kámikázé-harakiri rendezvény közvetlen közelében, a kolozsvári gyermekkórház sebészeti osztályán a kicsik nem tudnak pihenni/aludni a förtelmez zaj miatt? Ilyenkor vajon nem gondolnak arra, hogy amennyiben saját gyermekük ugyanilyen helyzetben lenne, mit éreznének? Nincs gyermekem, de aki szeretne, vagy van, az vajon szembe tud nézni magával a tükörben?

Micsoda képmutatás és álszenteskedés!


OK a buli, de a helyieknek azért mégsem kellene emiatt elmenekülniük, a gyermekeknek és a felnőtteknek a zaj miatt (is) szenvedniük a kórházakban. (Fotó: Untold/Facebook)

Most kezdem igazán érteni, mit éreznek a helyi polgárok Barcelonában és mondjuk Velencében: az Untold miatt hemzsegnek a turisták, forgalmi dugók alakulnak ki a legváratlanabb helyeken, a gépkocsivezetők nem ismerik a várost, behajtanak az egyirányú utcákba, a külön közszállítási sávot használják. Remélem, a helyi rendőrök nem azonnal büntetnek, elsőre csak figyelmeztetik a más városból érkezett, eltévedt sofőröket.

Nekem igazából nem a turistaözönnel van bajom, sőt. A gond a zajjal, zajongókkal van. Az Unió utcában például lassan már létezni sem lehet. A tegnap például a gyalogátkelőn lábteniszeztek, a taxisok dudáltak, kiabáltak, valamivel később valaki hegedülni kezdett. Telefonáltam is a helyi rendőrség forró vonalára (0264-955), azt ajánlom tedd ezt te is, ha nem tudsz pihenni. Ezt ajánlotta nekem Marcel Bonţidean, a helyi rendőrség parancsnoka is. Hátha valahol számít.

Az Untold okozta, hajnalig tartó, a város több pontján hallható és zavaró dübörgő zene, a hangzavar és a felfordulás miatt péntek délutántól vasárnap délig egyszerűen elmenekülök a városból. De nem az kellene hogy legyen a megoldás.

A témáról szóló, a Szabadságban megjelent mai vezércikkem itt olvasható.


Szép, mert piros-fehér-zöld… 🙂

Tudom, néhány napja már működik, de én csak a minap voltam először: megnyílt, s széles termékkínálattal várja a nem annyira szervezett és robotizált életet élőket (hétvégén nagy bevásárlás, jegyzék arról, miből, mennyi van még otthon, listás vásárlás mindig előre megtervezve) a Sora üzletházban újranyílt non-stop élelmiszerüzlet. (A vajúdásról szóló blogbejegyzésem itt.)

Bár az üzlethelyiség tulajdonost váltott (most a Safeway/Home Garden bérli), a beltérnek szinte ugyanaz dizájnja, s továbbra is kapható az általam például nagyon kedvelt finom dobos tészta, s az arab szendvicseim elkészítéséhez elengedhetetlen (dăăăă!) arab kenyér, kenősajt, szalonna (ízlés szerint törlendő), petrezselyemlevél. Igen ám, de nincs Piros Arany, amelyet végül a Központi (Central) áruházban levő Billából vásároltam meg a hétvégi kirándulás előtt.

Miért nem számolják már fel ezt a nyavajás forgóajtót?! Akkora bénaság…

Hatalmas negatívum, hogy – bár korábban ezt megtették -, az új tulajdonosok úgy döntöttek: ezután az Igazi Csíki Sör és a Székely Sör esetében nem működik az üvegváltás. Grrr! Nincs hely a raktárban. Gyűlnek tehát a Konnektorban az üvegek. Egyelőre nem találtam megfelelő megoldást: mit csináljak velük? Hol váltják be őket? Persze, külön macera, idő és energia összegyűjteni őket, elmenni beváltani (ha van hol) stb.

No, de a nagy pozitívum: ismét van nagy non-stop élelmiszerüzlet a belvárosban, s lévén, hogy nagy a cég, sokszor megengedheti magának az árleszállításokat, átirányít 24 ezer terméket, amelyet –mivel néhány napon belül lejár a szavatossági ideje – nagyon olcsón meg lehet vásárolni. Bárcsak lenne egy weboldal, ahol ezeket követni lehet, s jönne figyelmeztetés: rohanás a Home Garden nonstopba, csak 50 bani ez vagy az… 🙂

***********

FEJLEMÉNY: Lehet követni őket a FB-n: Home Garden Supermarket.


A Bethlen/Baba Novac utca 19. szám alatt találod meg a három kontinens tíz országából származó előételeket, főételeket, italokat és desszerteket (Saját felvételek)

A néhány hónappal ezelőtti hivatalos és ünnepélyes megnyitón más volt a menü struktúrája, mára megváltozott – Bianka vette észre. Most kontinensekre és országokra bontva jelennek meg a különböző ételek a kolozsvári Nomad Gastro Pubban.

Eldöntöttük: Kiran Vasudeva meghívására olyasmit próbálunk ki, amit eddig még nem ettünk. Bianka átszelte az Atlanti-óceánt és a kubai ízvilágból választott: Cubanos. Sertéshús, olasz prosciutto cotto, angol cheddar sajt, kovászos uborka. Én a hollandiai részen levő Fritz rostélyos steak-et kértem. Mindkettő ízlett. Lehet, az ételekhez más passzolt volna, de Biankának a citromos limonádé, nekem pedig a pale ale típusú Bishops Finger és a monostori Hopehead sör vált be… 🙂

Társasjátékozni is nyugodtan lehet…

Florin, a pincér elemében volt, természetesen viselkedett, ajánlatot tett, jóízűen viccelődött velünk, érdeklődött, hogy hozhat-e még valamit, megkérdezte, ízlik-e az étel. Legközelebb mindenképpen ahhoz az asztalhoz ülünk, amelynél ő szolgál ki!

Ügyesen mozognak a gasztrósok: többek között kvízversenyt, karaokét, előadóesteket szerveznek.

Keddenkét kvízversenyre is betérhetsz…

Ami az online menüt illeti: weboldalokon nem találtam. Első benyomásra a honlap igen tetszetős, lefele görgetve a nápolyi pizza történetét olvashatja el az érdeklődő, majd azt az indiai ízvilággal vegyítve próbálja elképzeltetni a látogatóval. Aztán a nyitvatartási idő következik, ám amikor az online rendelésre kattint az emberfia, akkor

Page not available

The page you are trying to access is not available. Please check the URL and try again.

Végül a Facebook oldalukon találtam rá, hol kell a menüt keresnem: www.hipmenu.ro Majd beírtam egy központi címet, s kiadta a közelben levő vendéglőket és gyorsétkezdéket. S így lett meg a Nomad Gastro Pub és a menüje: a világ öt sarkából származó tapas, osztrák, kubai, brit, olasz holland ételek és ízek, különböző típusú pizzák. Utóbbiból kettő különlegesség: Tikka Masala és Makhni. Indiai szószokkal és fűszerekkel.

Olasz pizza indiai hozzávalókkal, szószokkal és fűszerekkel is? WHAT?! Na, ez lesz, amit legközelebb kipróbálunk! Ha neked sikerül előttünk megízlelned, kérlek, írj kommentet… 🙂


Arnold és Bogi (csak azért nem írtam fordítva a neveket, elvégre ladies first, mert Arnod van elől!) lábedzésen az Ördögmalom-vízesésnél (Saját felvételek)

A váratlanul bekövetkezett meniszkusz szakadás miatt december végétől mostanáig radikálisan megváltozott az életem: nem tudtam azokat a tevékenységeket végezni, amelyek eddig boldoggá tettek. Bár februárban mondhatni hagyományos módon részt vettem a sztánai farsang alkalmából szervezett lovas felvonuláson (köszönöm, Lajcsi!), húsvétkor a nagy fájdalom ellenére mégsem hagytam ki a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) aktív tagjai által összehozott Nyuszitúrát, a május eleji észak-ciprusi kényszerszabadság, majd az ezt követő térdműtét alaposan rányomta a bélyegét a szabadidős tevékenységekre. Két alappillér roggyant meg hirtelen: egészség és a túrázáshoz szkséges minimális anyagi háttér.

Mit ér az élet Élet nélkül?

Ha nincs szabadidős tevékenység, kirándulás, túrázás, lovaglás, barlangászás, pókerezés, biciklizés, nem jönnek hozzám vendégek, azaz nem vagyok folyamatos kapcsolatban a világgal, ha elmarad a geoládázás, a gyalogtúra, a kvízverseny, a plane spotting, a sakkozás, a sportlövészet, néhanapján a számítógépes játék, a sziklamászás, a társasági tánc, a társasjáték, akkor nem vagyok boldog. Ezekből a térgondok, s aztán a még hangsúlyosabb anyagi lerongyolódás miatt az utóbbi időben csak csurrant-cseppent.

Beléd égeti az Életet.

Ha nincs társaság, hangulat, pörgés, lazulás, a lehető legváltozatosabb és legkülönfélébb tevékenység (a héten például szabadtéri rövid filmek vetítésére megyünk), akkor értelmetlenné válik az élet.

S most ráadásul jótékonykodni sem tudok: 2001 óta önkéntes váradó vagyok, a műtét miatt hosszú hónapokig nem segíthetek a bajba jutottakon vagy azok rokonain… 😦 Segíteni pedig felemelő érzés. Érdekes, hosszú szünet után éppen az utóbbi időben hívtak fel a műtét előtt állók rokonai, hogy szükség van vérre. Sajnos nem tudtam segíteni.

Sátorozós gasztronómia: arab szendvics. Hozzávalók (saját recept): dăăăă – arab kenyér, szalonna, kenősajt, petrezselyem, Piros Arany. A vegetáriánus verzióból – dăăăă – törlendő a szalonna… 🙂

Segíteni: lehet még kanapéval és étellel a CouchSurfing portálon keresztül érkező, jövedelem nélküli egyetemistáknak, fuvarral szintén nekik. Ezt-azt, itt-ott, a lehetőségek függvényben. Ezeket szerencsére nem lehetetlenítette el a térdműtét. De nem tudtam sem a Jókai Mór Emlék- és Teljesítménytúrán, se más hasonló, számomra rendkívül fontos rendezvényen részt venni. S ez lehangolja az embert.

Nem vagyok vallásos, de a Fennvalóhoz igazán a Természetben lehet a legközelebb az ember. Ami ott van, az Isten teremtette. Az ember által létrehozottak nem érdekelnek annyira… A lehető leggyorsabban menekülni kell a betondzsungelből, nem kell szívni a friss szmogot. A Természet kifáraszt, de ugyanakkor erőt ad. Sokat, s hosszan tartót.

 

No, de lassan visszatér az Élet… 🙂

Zattler Arnold szervezésében lélekbalzsam péntek-vasárnap kiruccanáson vettünk részt a Dregán-völgyben. A festői szépségű tájakat nehezen közelítettük meg – Jack Volskwagenje megszenvedte az utat. Ugyanúgy Vadászi Zsolt Seat típusú személygépkocsija is.

Pénteken délután már úton voltunk: Kolozsvár – Dregán-völgye – Cserepes/Ciripa erdészház. A gát és az erdészház között vertünk sátrat. Jack-kel még ezelőtt (szinte) benéztünk a MOX zenei fesztiválra… 🙂 Sötétedéskor már égett a tábortűz, sült a kolbász, fogyott az alkohol. Kiváló társaság, hangulat. A Természetben.

Szombaton a szép és megható erejű Ördögmalom-vízesés érintésével jutottunk el a Bocsásza-csúcsra, románul Vârful Buteasa. Persze, hogy volt extrém mászás, hisz Arnold volt a túravezető. Innen már kőhajtásnyira volt a Tolvaj-kő/Tolvajkő… 🙂 Majd más úton vissza a sátorhelyhez. Az erdészházig kellett volna felmennünk kocsival: így körülbelül 10 kilométerrel többet gyalogoltunk. Nem lett volna ez gond, hacsak nem makadámúton… :(. Összidő: 9 óra. Ebből 7 óra mászás/menetelés.

Vasárnap okosabbak voltunk: összeszedtük a sátrakat, s Zsolt jóvoltából a Cserepes/Ciripa erdészházig kocsival mentünk. Innen 5 órás körtúra következett: szép katlan – Horgas-tető – Mező-havas – Hideg-forrás – Istenek-havasa. Innen a sárga ponton letértünk a Ciripa/Cserepes-erdészházhoz. Adott pillanatban, azaza nyeregből szinte lementünk Biharfüredre a cukrászdába…

A térdem hősiesen bírta a távokat, a szintkülönbséget. Visszatérni látszik az Élet. S ez boldoggá tesz.

 

Kattints az első fotóra!