Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Szép tavaszi nap. Kirándulunk…

Vasárnap űzött vadként rohant (szinte) mindenki haza az idén immár harmadik alkalommal (ugyancsak Torockón, természetesen) tartott Születésnapi Agymosó Partyról. Mintha futótűz szaladt volna végig a településen.

Biankával úgy döntöttünk, a buli okozta komoly bal térdfájás miatt (emlékszel, meniszkusz szakadás), meghódítjuk az Ordaskövet. Előbb havas eső, majd dara, később pedig havazás fogadott. A szűnni nem akaró havazás miatt (no, meg késő is volt, bakancsot sem vittünk, mert, ugye, amúgy sem lesz túrázás… Bezzeg társasjátékot igen, de Uram, hol volt az eszünk…) visszafordultunk. De szerencsére le sem értünk a faluba, amikor kitisztult az ég, s verőfényes napsütésben megszárítkoztunk. Bámultuk a szép tájat, s kirázott a hideg, hogy vissza kell mennünk a betondzsungelbe. Más is nagyon megrázott: egy ismerős tragikus halála… 😦 😦

Az Ordaskövet immár hetedik vagy nyolcadik alkalommal próbálom meghódítani… Ugyanez a helyzet a Bedellővel is. Mindig közbejön valami…

Nem akartuk szívni a friss szmogot: elmentünk Torockószentgyörgyre is. A várromnál sajnos nem sikerült megtalálni Krisz geoládáját. De kompenzált a kilátás…


Fejest a jövőbe!

Nézem, mégis, mit csinál ez az ember… 2001 óta sokat láttam a hannoveri számítástechnikai és távközlési világvásáron, de ilyet még nem… S mit csinál az az elefánt olyan közel hozzám? Úristen, orrmányával megérinti a fejemet, jajj, le is harapja…!

Nyugalom, csak virtuális valóság! De mennyire valósnak tűnik. Főleg, ha a felbontás nagyobb lenne..

A drónok természetesen központi helyet foglalnak el az idei CeBIT-en. Ilyen helyre lett volna szüksége az ötös csarnokban a magyar pavilonnak is, amelyet idén maga Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nyitott meg tegnap. Bár az ötlet, a formatervezés ötletes, figyelemfelkeltő, a kiállított terület lényegesen megnőtt (akárcsak az anyaországból érkezett cégek száma) a helyszín igen előnytelen. Egyébként a magyar kormányzat bejelentette: a közeljövőben (hadd véljem azt, hogy a reális időpont a jövő) a CeBIT partneroszrága szeretne lenni. Szerintem ehhez korántsem elég az a két tucatnyi cég, amely idén jelen van Hannoverben. Rendben, jövőre három tucatnyi lesz, ez viszont korántsem változat lényegesen a helyzeten, a fókusz a szubsztancián van. Kell kakaó is, sőt.

Azta’, te, mi ez?

A kelet-közép-európai országok közül csupán Lengyelországnak sikerült a világ legnagyobb számítástachnikai és távközlési szakkiállításának partnerországa lenni. 2013-ban. Mire Magyarországnak is sikerül, addig már nem lesz CeBIT. Szerencsére olimpiát minden valószínűség szerint az emberiség létezésének végezetéig tartanak…

A hangulatképek ide kattintva tekinthetők meg.

ÚJRAINDULT AZ ERNESTO!


Csütürtök estétől hétfő hajnalig… 🙂

Öregszik az ember, ha egyre többet nosztalgiázik? Felüdítő élmény volt visszapörgetni az emlékeket a tegnap hivatalosan és ünnepélyesen újraindult Ernesto klubban. Régi ismerősök, megannyi közös élmény és KIVÁLÓ ZENE.

Ismeritek azt a szólás-mondást:

Kolozsváron hol van a polgármesteri hivatal?

Az Ernestóval szemben!

Remélem, az elkövetkező években is sok-sok új élmény kötődik majd ehhez a helyhez! Sok sikert!


A doktor úr és páciensei?

Szabadulni akartam, menekülni a zászlóktól, az értetlen emberektől, a FB-n zajló parttalan és értelmetlen vitáktól: tehát a kolozsvári Parapark szabadulós szobáját választottam. Ilyen összefüggésben is örömmel vettem Székely Előd meghívását:

gyere, próbáld ki az új szabadulós szobánkat! Saját, és nehéz!

Már nem izgultam annyira, mint a korábbi két alkalommal. Tudtam: szinte semmi nem az, aminek látszik. Ez az elmélet ismét beigazolódott. S az is: fogd meg, érintsd meg, mozgasd meg!

Elsősorban Lehelnek köszönhetően, sikerült kiszabadulnunk. S még 4 percünk is maradt… 🙂

Ez a játék kiválóan alkalmas az önismeret bővítésére, de főleg az ismerőseid, barátaid, esetleg családtagjaid személyiségének, stílusának felfedezésére, illetve annak megállapítására, hogyan viselkednek, mennyire tudnak csapatban dolgozni időre, zárt helyen és stresszhelyzetben!

Próbáld ki! Lássuk, kiszabadulsz?


2014-ben és 2015-ben, mi több, idén Désen lehetett, a Román Egyesülés közelgő 100 éves évfodulója alkalmából Kolozsváron már nem lehet… ((© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Ahelyett, hogy arról beszélnénk: Emil Bocnak, Kolozsvár polgármesterének nem volt bátorsága eljönni a március 15-i kolozsvári ünnepségnek a Biasini-szállodánál zajlott részére (sem), mi több, senkit sem küldött maga helyett, illetve arról, egy év alatt nem volt hajlandó (bár tavaly ilyenkor megígérte) találkozni a Musai-Muszáj akciócsoport civiljeivel, a tegnapi blogbejegyzésem kapcsán egymást pofozzuk a FB-n. Jellemző… 🙂

Éredekes, hogy a csendőrség nem csapott le a több tucat résztvevő által kézben vitt papírzászlócskákra, csak Fancsali Ernőt, Soós Sándort és a velük egy csoportban levőket szemelték ki…

Az általam a március 15-i kolozsvári ünnepség kapcsán készített videók itt tekinthetők meg.

Kordokumentum: a csendőrség tegnapi közleménye.

 


Csendőr: ő mondta. Szervező: Micsoda? Könyörgöm, maga észnél van?! ((© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

Tragikomikus jelenetek zajlottak ma Kolozsváron: a csendőrség állításaira hagyatkozva az EMNP-sek azt állították, a szervezők (vagyis az RMDSZ Kolozs és kolozsvári szervezetének vezetői, munkatársai) utasítására a bakancsosok eltávolították őket a tömegből, megbüntették őket. Furcsálltam az ügyet, ezért utána néztem a dolgoknak, mi több, sikerült szembesíteni a feleket.

Kiderült: valaki hallotta, amint az egyik szervező azt kéri a csendőröktől, távolítsák el Fancsali Ernőt, Soós Sándort, az EMNP kolozsvári, illetve Kolozs megyei szervezetének elnökét a felvonulók közül, mert Erdély zászlójával mennek végig a belvároson. Előbbit és egy másik társát meg is büntették, fejenként 500 lejre. Utóbbit, amint az itt elérhető képsorokon is látszik, a Szent Mihály templom hátsó bejáratánál, a Mátyás király szoborcsoport mögött tartóztatták fel a csendőrök. Amint az Rohonyi D. Iván kollégám fotóján is látszik, jelen volt az egyik főszervező is, aki minden bizonnyal elmagyarázta: nem az ő utasítására, kérésére történt mindez. Ennek ellenére Soós Sándor mást nyilatkozott a sajtónak. Azt, amit elhitt a csendőröknek.

Később, jelen voltam a Csoma Botond és az intézkedő csendőrparancsnok, illetve Boti és az EMNP-sek közti tisztázó beszélgetésnek.

A következtetésem: a csendőrségnek sikerült egymás ellen uszítani a magyart a magyarral. A Nemzeti Ünnepen. Szép teljesítmény. A székely zászló után most Erdély zászlaja volt soron.

Egyébként a szervek ennyi munkatársát az elmúlt években nem láttam terepen. Keményen gyűjtötték a bizonyítékokat, amelyeket megfelelő pillanatban elővehetnek.

Emlékszem, a koszovói katonai beavatkozáskor Carl Siebentritt, a kolozsvári amerikai információs irodavezetője (konzuli rangja volt) mert elmenni a Funar vezette városházán összehívott hazafias összejövetelre, s a rendkívül ellenséges hallgatóság (bekiabálás, hurrogás stb.) ellenére megvédte kormánya álláspontját. Igen, he’s got the balls. Sok államfőt, kormányfőt, polgármestert, politikust kifütyöltek már: Boc attól félt, hogy ez történik vele is? Sikeres volt a Musai-Muszáj akciócsoport nyomásgyakorlása: Boc kimutatta foga fehérjét. Apropó: egy évvel ezelőtt ígérte meg, fogadja a kétnyelvűségért harcoló fiatalokat. Másképp ismerem a mócokat: Havasreketyén is betartják a szavukat.


Bosszú áldozata?

Akárcsak Boros János (Isten nyugtassa!) és László Attila esetében, Horváth Anna alpolgármesteri tevékenységét is elég jól ismertem, hisz 1997 óta a helyi közigazgatás az egyik szakterületem a Szabadságnál.

A blogomon zajlott Töltsél egy munkanapot… projekt keretében is sokszor kötélnek állt, fogadta az érdeklődöket, betekintést nyújtott munkájába.

Ezt gondolom Horváth Anna lemondásáról s a DNA munkájáról.