FOTÓK, VIDEÓ – Visszatért az Élet

Arnold és Bogi (csak azért nem írtam fordítva a neveket, elvégre ladies first, mert Arnod van elől!) lábedzésen az Ördögmalom-vízesésnél (Saját felvételek)

A váratlanul bekövetkezett meniszkusz szakadás miatt december végétől mostanáig radikálisan megváltozott az életem: nem tudtam azokat a tevékenységeket végezni, amelyek eddig boldoggá tettek. Bár februárban mondhatni hagyományos módon részt vettem a sztánai farsang alkalmából szervezett lovas felvonuláson (köszönöm, Lajcsi!), húsvétkor a nagy fájdalom ellenére mégsem hagytam ki a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) aktív tagjai által összehozott Nyuszitúrát, a május eleji észak-ciprusi kényszerszabadság, majd az ezt követő térdműtét alaposan rányomta a bélyegét a szabadidős tevékenységekre. Két alappillér roggyant meg hirtelen: egészség és a túrázáshoz szkséges minimális anyagi háttér.

Mit ér az élet Élet nélkül?

Ha nincs szabadidős tevékenység, kirándulás, túrázás, lovaglás, barlangászás, pókerezés, biciklizés, nem jönnek hozzám vendégek, azaz nem vagyok folyamatos kapcsolatban a világgal, ha elmarad a geoládázás, a gyalogtúra, a kvízverseny, a plane spotting, a sakkozás, a sportlövészet, néhanapján a számítógépes játék, a sziklamászás, a társasági tánc, a társasjáték, akkor nem vagyok boldog. Ezekből a térgondok, s aztán a még hangsúlyosabb anyagi lerongyolódás miatt az utóbbi időben csak csurrant-cseppent.

Beléd égeti az Életet.

Ha nincs társaság, hangulat, pörgés, lazulás, a lehető legváltozatosabb és legkülönfélébb tevékenység (a héten például szabadtéri rövid filmek vetítésére megyünk), akkor értelmetlenné válik az élet.

S most ráadásul jótékonykodni sem tudok: 2001 óta önkéntes váradó vagyok, a műtét miatt hosszú hónapokig nem segíthetek a bajba jutottakon vagy azok rokonain… 😦 Segíteni pedig felemelő érzés. Érdekes, hosszú szünet után éppen az utóbbi időben hívtak fel a műtét előtt állók rokonai, hogy szükség van vérre. Sajnos nem tudtam segíteni.

Sátorozós gasztronómia: arab szendvics. Hozzávalók (saját recept): dăăăă – arab kenyér, szalonna, kenősajt, petrezselyem, Piros Arany. A vegetáriánus verzióból – dăăăă – törlendő a szalonna… 🙂

Segíteni: lehet még kanapéval és étellel a CouchSurfing portálon keresztül érkező, jövedelem nélküli egyetemistáknak, fuvarral szintén nekik. Ezt-azt, itt-ott, a lehetőségek függvényben. Ezeket szerencsére nem lehetetlenítette el a térdműtét. De nem tudtam sem a Jókai Mór Emlék- és Teljesítménytúrán, se más hasonló, számomra rendkívül fontos rendezvényen részt venni. S ez lehangolja az embert.

Nem vagyok vallásos, de a Fennvalóhoz igazán a Természetben lehet a legközelebb az ember. Ami ott van, az Isten teremtette. Az ember által létrehozottak nem érdekelnek annyira… A lehető leggyorsabban menekülni kell a betondzsungelből, nem kell szívni a friss szmogot. A Természet kifáraszt, de ugyanakkor erőt ad. Sokat, s hosszan tartót.

 

No, de lassan visszatér az Élet… 🙂

Zattler Arnold szervezésében lélekbalzsam péntek-vasárnap kiruccanáson vettünk részt a Dregán-völgyben. A festői szépségű tájakat nehezen közelítettük meg – Jack Volskwagenje megszenvedte az utat. Ugyanúgy Vadászi Zsolt Seat típusú személygépkocsija is.

Pénteken délután már úton voltunk: Kolozsvár – Dregán-völgye – Cserepes/Ciripa erdészház. A gát és az erdészház között vertünk sátrat. Jack-kel még ezelőtt (szinte) benéztünk a MOX zenei fesztiválra… 🙂 Sötétedéskor már égett a tábortűz, sült a kolbász, fogyott az alkohol. Kiváló társaság, hangulat. A Természetben.

Szombaton a szép és megható erejű Ördögmalom-vízesés érintésével jutottunk el a Bocsásza-csúcsra, románul Vârful Buteasa. Persze, hogy volt extrém mászás, hisz Arnold volt a túravezető. Innen már kőhajtásnyira volt a Tolvaj-kő/Tolvajkő… 🙂 Majd más úton vissza a sátorhelyhez. Az erdészházig kellett volna felmennünk kocsival: így körülbelül 10 kilométerrel többet gyalogoltunk. Nem lett volna ez gond, hacsak nem makadámúton… :(. Összidő: 9 óra. Ebből 7 óra mászás/menetelés.

Vasárnap okosabbak voltunk: összeszedtük a sátrakat, s Zsolt jóvoltából a Cserepes/Ciripa erdészházig kocsival mentünk. Innen 5 órás körtúra következett: szép katlan – Horgas-tető – Mező-havas – Hideg-forrás – Istenek-havasa. Innen a sárga ponton letértünk a Ciripa/Cserepes-erdészházhoz. Adott pillanatban, azaza nyeregből szinte lementünk Biharfüredre a cukrászdába…

A térdem hősiesen bírta a távokat, a szintkülönbséget. Visszatérni látszik az Élet. S ez boldoggá tesz.

 

Kattints az első fotóra!

Kilátás reggel…

Égi Erő

Így a legszebb az Élet

A Gondolkodó

Bogi asztalterítőket is hozott. Jó háziasszony lesz belőle.

Reggeli

Törke vízgyűjtő gát áramfejlesztővel. Az osztrákok munkája. Becsületükre legyen mondva, a környéket nem tették tönkre

Mind egy szálig legális

Kihagyhatatlan fotó: Ördögmalom-vízesés

Lábterápia a jéghideg vízben

Bocsásza-csúcs igy…

Bocsásza-csúcs igy is

Természet = Élet

A kihagyhatatlan borókás. Kemény harc volt

Irány

Medvementes huszonnyolcadik (A Toró-Porcsalmi vitáról is)

Köszönet a szervezőnek! Orbán Viktor nincs közöttük… 🙂 (Fotó: Kiss Gábor/Tusványos)

Bár  garantált macimentes tusnádfürdői övezetet hirdettem, mégsem jelentkezett senki, hogy késő este vagy éjjel társaságomban szeretné megközelíteni az erdő közelében levő panziót. De még azok sem vették fel velem a kapcsolatot, akik a Tusványos igen gazdag és színes kínálatú rendezvénysorozata alatt a Hargita megyei település központjában találtak szállást. Sőt, a folyamatosan kukák mellett elhaladó félénkek sem írtak kommentet, hogy szükségük lenne rám: bár több mint húsz éve túrázom a hazai és külföldi hegyekben, a hajdanán Tusnádfürdőn tartott EU-táborban már 2005-től részt vettem, a „FIDESZ nyári lazuló táborában” pedig közel egy évtizede, eddig mégsem sikerült medvét látnom.

Mások testközelből láthatták… (Fotó: Gecse Noémi)

S ez nem elég: néhány évvel ezelőtt a tábort felügyelő fegyveres vadászoknak panaszkodtam, hogy bár a lányok visítoztak a közös zuhanyzó és a kukásládák környékén, mire odaértem, hűlt mancsa volt a medvének. Felajánlották, a „tuttibiztos” csapásnál várjuk meg, az nyerő, mindig ott jön le, csak néhány percet kell várnunk. Fogadtunk is: tízperceként megiszom egy sört, s amikor érzem, hogy szédelgek, abbahagyjuk. Ha nem jön a maci, fizetik a számlát. Szerencséjükre félájult állapotig csak 6-7 alkoholos italt bírtam meginni, nem vittem csődbe őket. Medve sehol.

Kell az adrenalin

Frusztrált is a dolog az idén: a magyarnapos Gergely Balázs, szapis Sólyom István, a rádiós Marci is látott medvét: előbbi sétált, a középső majdhogynem bratyizott vele, utóbbi pedig lóhalálában elrohant előle. Nekem semmilyen adrenalin nem jutott.

Érzésem, hogy az emberek ellenállhatatlan kísértést éreznek arra, hogy veszélybe sodorják magukat, fölpumpálják adrenalin szintjüket. Csakis ennek tulajdonítható, hogy senki sem kapott az ajánlatomon… 🙂

Vigyázz, valaki megpróbál kifütyülni majd, de a helyzet ellenőrzés alatt van, te csak nyugodtan beszélj tovább! (Fotó: Transindex.)

Adrenalinból elégnek kellett volna lennie, amikor az Orbán-koncert (közszájon forgó kifejezés a magyar miniszterelnök szokásos szombati előadásáról) alatt egy fiatal székelyföldi nő fütyülni kezdett. Kamerák, okostelefonok, káromkodás, trágárkodás, erőszak. A hölgyet egy férfi galád módon a hajánál fogva a földre rántotta, majd egy civilben öltözött biztonsági elvezette. Orbán abba sem hagyta beszédét. A hölgy az Olt-folyón átkelve visszatért, s megismételte a mutatványt. Ezúttal már „csak” szitkozódás, gyalázkodás és trágárkodás közepette vitték ki. A tiltakozó első megnyilvánulása során tanúsított viselkedése alávaló volt: hogy lehet egy nővel így bánni?! Sajnos a hölgy bejelentette: nem tesz feljelentést. Gesztusa kinyitotta Pandóra szelencéjét: ezek után erőre kapnak, bátorságot gyűjtenek majd mindazok, akik így kívánnak valamit a magyar miniszterelnök tudtára jutni.

Progresszív Porcsalmi, kilencvenes évek Toró

Adrenalinból a résztvevőknek és minden bizonnyal a főszereplőknek is bőven jutott: Toró T. Tibor és Porcsalmi Bálint vitázott.

Porcsalmi csípett, de nem harapott (Fotó: Tusványos/Facebook)

Elemzők szerint eddig soha nem volt az EMNP és az RMDSZ ügyvezető elnöke közötti nyilvános vita. Persze, a Tusványos tini időszakában nem is lehetett, az előbbi párt ugyanis 2003-ban jött létre. Az első alkalom és a helyzet adta első alkalom mellett megállapíthattuk: amolyan apa-fia generációs vákuum típusú vita zajlott.

Míg Porcsalmi csípett, de nem harapott, sziporkázó és humoros stílusával még a keményen jobboldali hallgatóság egy részét is megnevettette, addig Toró a 90-es évek lemezein levő retorikával vágott volna vissza. A Kozán István (a Csíki Hírlap), Cseke Péter Tamás (a maszol.ro) és a Makkay József (az Erdélyi Napló főszerkesztője) által jól moderált eszmecsere arra is rávilágított: a nemzetpolitikai diskurzusban belebonyolódott Toró a retorika szintjén nehezen tudta felvenni a versenyt a progresszív gondolkozású, innovatív ötletekkel előrukkoló Porcsalmival, aki elméleti és gyakorlati szempontból több hatás ért, sokat járt, hallott, látott, s politikatudományi iskolája nem állt meg Budapestnél.

Nem kap több melót a magyar külügytől a nőt agresszáló székely fotós. Ő miért áldozat?

A férfi által a nő ellen elkövetett fizikai erőszak pillanata. Gyomorforgató, hányingerkeltő pillanat

Nem fér kétség hozzá: a tömeg vehemens reakciója, Borbáth Áron esetében jogos ugyan, de messze túlméretezett. A fotóst elárasztó kritika megalapozott, de innen a gyűlöletbeszédig azért nagyon hosszú az út. A nőt agresszáló férfi nyilvánosan bocsánatot kért, s – bár nem ismerem személyesen – szerintem őszintén tette.  Csakhogy a két tábor között annyira kiéleződött az ellentét, hogy az észérveknek, a bocsánatkérésének, a megbánásnak sajnos már semmilyen jelentősége, súlya nincs. Az egymás iránti megvetés olyan szintet ért el, hogy megbocsájtani már nem lehet, mi több, nem szabad, mert az egyenesen árulással ér fel.

S ez még csak a jövő évi magyarországi választási kampány első akkordja.

Az utóbbi mondatomban körvonalazott helyzetben Borbáth Áron maga is áldozat. (Mielőtt tükcsöt-bogarat összehordanál: tette MINŐSÍTHETETLEN. Védtelen, törékeny testalkatú nőt tepert le a földre a hajánál fogva.)

A fotós tulajdonképpen a két tábor egymásnak feszülésének az áldozata. Egy játékszer. Egy olyan játéknak a részese lett, amelyben a feje fölött történnek a dolgok, döntenek a sorsáról. Az ellentábor a sakktáblán keresett és talált egy bábút (ebben az esetben parasztot), amelyet óriási túlerővel lerohanjon, s kinyírjon. Az egyéni (virtuális) harc esetén egyenlő fél lett volna, a tömeg ellen viszont képtelen volt védekezni. Ezért az ellene elkövetett virtuális lincselés is bizonyos értelemben agresszió. Ne feledjük: nyilvánosan bocsánatot kért. Igen, kétségtelenül elvárhattuk volna tőle, hogy személyesen Ladó Andreának tegye ezt meg. Még nem késő. Furcsállom, hogy a hölgy nem tett feljelentést a rendőrségen. Ezek szerint elfogadja az ellene elkövetett erőszakot?!

Szijjártó álláspontja és döntése korrekt: elfogadhatatlan számára Borbáth Áron cselekedete, illetve

a konzulátus természetesen a jövőben nem fogja alkalmazni semmilyen munkára

*********************************************************

A témával kapcsolatos korábbi blogbejegyzésem itt:

Orbán Viktor tusványosi kifütyülése és a kolozsvári melegfelvonulás-ellenes tüntetésen történt beszólás – hasonlóságok, párhuzamok, ellentétek

Orbán Viktor tusványosi kifütyülése és a kolozsvári melegfelvonulás-ellenes tüntetésen történt beszólás – hasonlóságok, párhuzamok, ellentétek

A szólásszabadság, a hatóságok által engedélyezett és szervezett rendezvények vonatkozásában két nagyon hasonló, de mégis lényegesen eltérő incidens történt Erdélyben az utóbbi hetekben. Lássuk. Higgadtan, tényszerűen.

Vegyük időrendi sorrendben:

• 2017. július 1-jén melegfelvonulást tartottak Kolozsváron a Kis-Szamos partjának bal oldalán, a Kolozsvár Aréna közelében. Néhány homofób (fehér pólójukon írta ezt) férfi próbálta megzavarni az az LGBTQ (Lesbian, azaz leszbikus, Gay, azaz meleg, Bisexual, azaz biszexuális, Transgender, azaz transznemű, Queer) közösség felvonulását. A szervezők kérésére a csendőrség távozásra kérte fel őket. Engedelmeskedtek, s elvonultak a Szamos másik oldalára. Onnan bekiabáltak. Egy idő után felkérték őket, menjenek el. Megtették. Nem igazolták őket.

• Ugyanazon a napon Oana Mardare, a kolozsvári Reactor alternatív színházi társulat színésznője a melegfelvonuláson kapott pólót viselve beleszólt az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) ellentüntetésén felszólaló első mondatába. A hölgyet körbevették a résztvevők, közöttük a rendkívül edzett Călin Mărincuş bokszoló. A szervezők kérésére a csendőrség megpróbálta eltávolítani a hölgyet, aki nem akart távozni. Igazolni sem tudta magát, nem volt nála személyazonossági igazolvány. Az álrendőr és a csendőrség kicipelte őt a térről, a rendőrőrsre szállították. Nem büntették meg. A törvény szerint amennyiben megzavarsz egy engedélyezett, nyilvános rendezvényt, a szervezők kérésére a csendőrség eltávolít a helyszínről.

 

• 2017. július 23-án, Tusványoson a Budapesten huzamosabb ideje élő, a székelyföldi Lövéte községből származó Ladó Andrea kifütyüli Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A résztvevők körbeveszik, a Dakota Security vezetője, András Róbert személyesen lép közbe. A fiatal hölgyet Borbáth Áron (fotós) a hajánál fogva a földre teperi.

Az Andrea ellen Áron által elkövetett fizikai erőszak pillanata (Fotó: azt hiszem az Index videójáról)

A résztvevők trágár szavakkal illetik, Andreát profi módon (!!!) elvezetik.

• A tiltakozó az Olt-folyón áthaladva visszatér. (Mégis, milyen biztonsági szolgálat az, amelyik nem felügyeli a rendbontót?!) Ismét fütyül. Ennek már én is tanúja voltam, videót is készítettem: ugyanaz a biztonsági személy elvezeti, professzionális módon, ezúttal sokkal finomabban. Összefüggéstelen dolgokat nyilatkozik. Délután részt vesz egy-két rendezvényen.

 

Hasonlóságok, párhuzamok és ellentétek:

• mindketten megzavartak egy engedélyezett, békésen zajló rendezvényt. Oanát és Andreát erőszakkal elvezették. Előbbit a résztvevők nem bántalmazták, utóbbit igen. Előbbit a rendfenntartók bántalmazták, utóbbit minimálisan szorongatta meg a Dakota Security főnöke. Egyiküket sem büntették meg. Mi több, utóbbi visszatért a rendezvény helyszínére, s megismételte tettét. Egyikük sem tett feljelentést! Oana nem, Andrea nyilvánosan tervezte a közbeszólást, tiltakozást.

• Mindketten fiatal hölgyek.

 

Véleményem, kommentárom:

• A szólásszabadság keretei közé mindkét hölgy cselekedete belefér. Mindketten úgy érezték, máshol, másképp nem juttathatják nyilvánosságra mondanivalójukat, nem hallgatják meg, nem sikerül elérnie a célszemélyt.

 

• Oanát semmilyen formában nem engedték volna szóhoz jutni, lényegében ő csak a felszólaló által kijelentett csúsztatást akarta korrigálni. A csendőrök közbelépésekor azt nyilatkozta, csendben ül majd, nem fog többet közbeszólni, végig akarja hallgatni az szónok mondanivalóját, meg akarja ismerni álláspontját.

 

• Andrea esetleges kérdéseit minden bizonnyal „kiszűrték” volna. A tusványosi Orbán-koncert nem az a közeg, ahol kényelmetlen és/vagy kellemetlen kérdéseket lehet feltenni a magyar miniszterelnöknek. Lehet, egyáltalán nincs is már ilyen lehetőség. Andrea nem újságíró, hogy adott esetben lehetősége nyíljon arra, hogy kérdéseit feltehessen Orbánnak, s a választ továbbítsa az olvasóknak/hallgatóknak/nézőknek.

 

• Mindketten a cápa torkába mentek kinyilvánítani véleményüket: bátor hölgyek. Mindketten tisztába lehettek a következményekkel, bár úgy Oana, mint Andrea rendkívül hiszékenynek tűnik nekem. Előbbi lehet, színészkedett is picikét, utóbbi pedig (talán csak a fáradtság miatt) összefüggéstelenül nyilatkozott.

 

• Provokáció? Hagyjuk! Egyébként is a szónak nagyon kommunista a csengése. A TIFF-en láttam egy remek dokumentumfilmet az ilyen esetekről: a provokációt jól megszervezik (Andrea csupán felhívást tett közzé a FB-n), pontosan leosztják a feladatokat, mindenki tudja, ki, mit, mikor csinál, mi a forgatókönyv, mi a B és C terv. Mennyi lehet a büntetés, miből fedezik, feltartóztatás, őrizetbe vétel esetén ki intézkedik, mikor, ki hozza az ügyvédet stb. Oana naív volt, Andrea bugyuta és felkészületlen. Egyikük sem volt képes artikuláltan kifejezni teljes mondanivalóját, röviden, lényegretörően és összefüggően nyilatkozni a sajtónak, amely segítségével akár még milliónyi tömeghez is eljuthat álláspontja. Andrea csupán tiltakozást kísérelt meg, pancser munka volt.

• Szem- és fültanúja voltam: Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter 2003-ban beszédet tartott. A teraszról transzparenseket lengető fiatalok szakították félbe:

Mister secretary, how many American soldiers did you kill today? Your hands are full of blood! (Védelmi titkár úr, ma hány amerikai katonát ölt meg ? Keze tele vérrel!)

Rumsfeld megállt. Gyakorlott, vén róka. Minden hájjal megkent politikusként viselkedett. Hagyta, hogy befejezzék, majd kérte eltávolításukat. Megjegyezte:

ezért olyan csodás Amerika ám, van szólásszabadság, még a védelmi miniszter beszédét is meg lehet szakítani.

Zseniális húzás. Körülbelül ugyanezt tette nemrég Obama is, amikor egy Trump-rajongó transzparenst lóbálva félbeszakította. Azt mondta:

olyan országban él, amelyben a szólásszabadság garantált. A férfi minden bizonnyal a katonaságban szolgált, ezt is tisztelni kell. Harmadsorban, idős személyről van szó, tisztelni kell a koros személyeket. S negyedsorban: ne fütyölj, szavazz!

Zseniális! Emberi nagyságra, államférfire, civilizált viselkedésre valló reakció!

 

• Sándor Krisztina állásfoglalása. Bármennyire is szimpatikus, a Tusványos volt főszervezője a ráció és a tények helyett az érzelmes és érzések lenge világába próbál elvinni bennünket és a velünk együtt a történteket. Nagyon meglep, hogy nem tiltakozik a nőt ért erőszak ellen!!! A falunak inkább azt kellene szégyellnie, hogy tudomásom szerint egyik lakó sem szólalt fel az Andreát ért erőszak ellen!

 

• mindkét esetben az illetékesek a hölgyek biztonsága érdekében cselekedtek. Az érzelmileg túlfűtött környezetben könnyen bántalmazhatják őket.

 

• Az RMDSZ Nőszervezete lassan már mindenhol, mindenben ott van, MOST MIÉRT NEM TILTAKOZIK a galád módon bántalmazott nő ügyében?! (FEJLEMÉNY: Köszönöm Csoma Boti barátomnak, hogy felhívta rá a figyelmemet:

Csép Andrea, parlamenti képviselő, az RMDSZ Nőszervezet ügyvezető alelnöke a Transindexnek elmondta, elsősorban a résztvevők és a szervek magatartását utasítja el. “Amennyiben a lány provokált, az nem jelenti azt, hogy agresszíven lépünk fel ellene, és hajától cibálva letiporjuk a földre és ezt megengedjük magunknak. Függetlenül attól, hogy valaki férfi vagy nő, úgy gondolom, hogy az agresszív viselkedésnek nincs helye, még akkor sem, ha indulatok alakulnak ki valakiben”- mondta a nőszervezet ügyvezető alelnöke. Csép Andrea azt is kifogásolta, hogy amíg a sípoló nőt eltávolították a tömegből, addig az őt földre rántó fotóst nem. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja a környezet reakcióját is amiatt, hogy a jelenlévők közül senki nem lépett fel a nőt bántalmazó férfival szemben. Csép Andrea azt is hozzátette, hogy a Ladó Andreát földre rántó férfinak nyilvánosan bocsánatot kellene kérnie.

 

• Megdöbbentett, ahogy a Tusványoson több ízben (a Tőkés-Orbán koncert során is) a keresztény elvekről, értékekről, a megbocsátásról van szó, a résztvevők mégsem toleránsak, főleg egy védtelen, gyöngéd nővel szemben. MILYEN VILÁGBAN ÉLÜNK?

 

• Andrea gesztusa nem precedens nélküli. Anno Markó Bélát, az RMDSZ akkori elnökét is kifütyölték. Mi több, Traian Băsescut is 2009-ben. A volt államfőnek AUTONÓMIA feliratokat mutattak a résztvevők. A politikusnak zseniális húzása volt: felhívott egy hölgyet, s megkérte, mondja el, mi az autonómia, miért igényli. A nő semmit sem tudott mondani.

Látjátok, még ti se tudjátok,mit akartok!

– ütötte le a labdát.

• 

  (Fotó: VARGYASI LEVENTE / MEDIAFAX)

  Végkövetkeztetés: szerintem igencsak aggasztó az ilyen rövid időn belül ennyire prominens, a sajtó, a közvélemény, a nagy nyilvánosság és sajtójelenlét mellett zajló eseményeken, védtelen, illetve csak beszóló vagy fütyülő nők ellen elkövetett brutális, gyomorforgató fizikai erőszak!

Mélységesen elszomorított és megdöbbentett Jancsó Miklós halála

Magyarvista, 2013. július 17., a Jancsó Noémi Egyesület székhelyének felavatása (Saját felvétel)

Itt van a Volt egyszer egy Kolozsvár című dedikált könyve a szerkesztőségi irodaasztalom mellett, Jancsó Miklós kézírása mintha már csak a túlvilágból köszöntene: a kötetet tavaly hagyta az asztalomon, sajnos arra a könyvbemutatójára sem sikerült elmennem. Hányan bánjuk, hogy nem kerültünk többször kapcsolatba vele. A mulasztás érzése idegtépő. Mulasztás talán az is, hogy ilyen későn írok Jancsó Miklós haláláról. Látszólag csupán. Igazából fel kellett valamelyest dolgoznom a tragikus hírt.

Játszani nem láttam, azt hiszem, akkor már elkerült a Kolozsvári Magyar Színháztól, viszont A kényelmetlen hős című könyvét olvasva elképzeltem, hogyan játszhatott a színpadon. Azokat az időket siratta, az igazságtalanságot tette szóvá.

Sajnos haláleset kapcsán kerültem vele gyakori kapcsolatba: nagyobbik lányát kellett eltemetnie. Jancsó Noémit egy idős gépkocsivezető gázolta halálra Szászfenes térségében. Ódzkodva kerestem Jancsó Miklós társaságát, mert tudtam, hogy az ügynek a Szabadságban és a blogomon történő éveken át történő követése miatt óhatatlanul emlékeztetem a tragédiára.

Jancsó miklós ugyanabban a hónapban halt meg, mint Noémi…

A Jancsó-ház kapcsán vele készített videóriporttal emlékezem rá. Ez most róla szól… (2013 februárja)

Garantált maci-free övezet Tusványoson!

Gergely Balázs együtt sétált a medvével

Nézem a posztokat: hol a rádiós-tévés Marci kolléga, hol Gergely Balázs, hol Sólyom Pista bratyizik a macival.

Aki nem szeretne medvével találkozni, csapódjon hozzám: 1996 óta túrázom, sátorozok, 2005-ben vagy 2006-ban voltam először Tusnádfürdőn EU-táborban, majd kb. azóta rendszeresen Tusványoson, de még csak tévében és ketrecben láttam medvét… Űzöm őket.

Mi több, egyik évben, amikor még nagy kupac szemét volt a tábor végén, a Keskeny út sátor mellett, a medve minden este odajárt falatozni, vadászokkal vártuk a macit a “tutti biztos” csapásnál. Persze, hogy nem jött…

Szóval jelenlétemmel garantáltan maci-free övezetet hozok létre…

FOTÓK – S akkor ismét… Poiana Horea, azaz Operation Iraqi Freedom

Norbi készen áll az ellenség megsemmisítésére…!

A szomszéd, Nyikulica csodálkozhatott a legjobban: július 15-e van, s lám, ismét itt vannak ezek a kolozsváriak. Idén talán már harmadik vagy negyedik alkalommal megyünk Poiana Horeára. Legutóbb a július 7-9. között… Ismételt köszönet az Égly családnak!

Alkalmazkodom a radikálisan megváltozott helyzethez: többnyire és különböző okokból szétesett a Szerda csapat, Lacinál már évek óta nincs lazulás Szmidán. Sok minden… megszűnt. Megváltozott, próbálják egyesek szépíteni a helyzetet. Nem: sok minden egyszerűen megszűnt. Messze nincs már olyan intenzitású pörgés és lazulás. Régebben csupán olyankor mentünk Poiana Horeára, amely egyébként több szempontból egy kiváló hely, amikor úgynevezett terápiás hétvégékre volt szükségünk: alvás, evés, alvás, evés, alvás. Szex. Egész hétvégén. Igen, ugyanis annyira kifáradtuk a sok-sok pörgésben. Poiana Horea volt a pihenőhely, most lassan zarándokhellyé válik… 🙂

Ezúttal nem édes kettesben Biankával,  hanem Trombival és Norbival. S igen, sütöttünk is. No, meg áfonyát és szamócát is szedtünk…

FOTÓ, CIKK – Mikor jön a troli- és autóbusz? Pontosak az adatok?

Csak dísz? (Fotó: Rohonyi D. Iván/Szabadság)

A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP, volt RATUC) újabb korszerűsítési elemet vezetett be: a nagyobb megállókban követni lehet, melyik troli-, illetve autóbusz mikor érkezik.

Mindenhol évek óta ez megfelelően működik. A Szabadságban megjelent cikk itt található.

Mit tapasztaltál, pontos az előrejelzés?

Hyaluronsav meniszkusz-műtét után?

Olajozza, karbantartja a megműtött ízületet…

Legyen szó (ismét) orvosi témáról, mégpedig konkrét személyes tapasztalat alapján. Egyébként azt vettem észre, hogy mihelyt a meniszkusz-szakadásomról és a májusi artroszkópos térdműtétemről írtam, több barátom, ismerősöm jelezte: ő maga is hasonló problémával küszködött. Igen, a sorsközösség.

A műtőorvosom már a kórházi kiutalóra ráírta: hyaluronsav-injekció javallott. Aztán a hat hét után megejtett szakorvosi vizsgálat során elismételte: az artroszkópia során az ízület kenőanyag egy részének helyettesítésére hyaluronsavat tartalmazó injekcióra van szükség, a térd ugyanis csak úgy tud működni, mint egy motor olajjal. Két más ortopéd orvossal is konzultáltam, aki ugyanezen a véleményen volt: a porcműtéteket követően szükség van a hyaluronsavra.

Szüleim segítségével a műtőorvos által ajánlott kereskedőtől 500 lejért be is szereztem az injekciót, amelyet hétfőn be is adott. Pedig mondva mondta: két-három napig ne álljak sokat lábon, s ne erőltessen meg a térdemet. Hancúrozást követően bedagadt, éjjel fájdalomcsillapítóért és gyulladáscsökkentőért kellett menni a non-stop gyógyszertárba. Bár immár második napja jeget teszek a térdemre itthon és a szerkesztőségben egyaránt (a jégnek köztudottan gyulladáscsökkentő és duzzanat mérséklő hatása van), a térdem továbbra is meg van duzzadva.

Az internetes források szerint a duzzadás a injekció beadását követő egy-két órában jelentkezhet. Nekem hat óra alatt nem jelentkezett, csakis a hancúrozás után… 🙂 Igen, akkor ez az ára.

Sebaj, az orvos által preventíven felírt Tador és a Ketospray hét napos kifutású kezelés, addig hátha lelohad…

FOTÓ- Így sütik a padlizsánt?

Kerti lazuláson voltam a minap. Kiváló társaság, jó hangulat, mi több, még a keresztányomat is meglátogattam. Jó, na, foglalkoztam is vele…

Elmerengtem: vajon tényleg így sütik a padlizsánt?!

Mi lesz a Sora üzletházban levő non-stop Dia market sorsa?

Reménykedjünk…

Bár június végén az elárusítónők azt mondták, július elején ismét lehet majd vásárolni a kolozsvári Sora üzletház alagsorában levő non-stop élelmiszerüzletből, tegnap a fotón látható üzenet fogadta az érdeklődőket.

Korábbi blogbejegyzéseim (itt és itt) kapcsán néhányan azzal érveltek, mi van, ha nincs folyamatosan nyitva tartó élelmiszerüzlet Kolozsvár óvárosában. Előre kell tervezni, mindent időben meg kell vásárolni, s akkor van friss kenyér, sajt, vaj, olaj, szirup és sütemény is. Ez amolyan családos és fogyasztói társadalom típusú megközelítés: pénteken listát készítünk, mire van szükség, hétvégén kocsival elmegyünk a bevásárlóközpontba, telerakjuk a bevásárlókosarat, ha lehet, valami egészségtelen gyorsétkezdében csillapítjuk éhségünket, iszunk egy kólát. Igen ám, de a rendezvényeken, eseményeken, kocsmai eszmecseréken részt vevő, aktív társasági életet élő függetlenek (nem csak szinglik! 🙂 ) esetében állandó a pörgés és a lazulás, így esetleges a tervezett vásárlás, s van amikor a hajnalban van szükség valamire. Óvszerre, például, de nem ám olyan lyukasra…

Úgy tudom, új tulajdonos vette át a bizniszt, s legkésőbb július végéig újraindul a Dia market. Hajrá!

FOTÓK: Poiana Horea, Szmida, emlékek

Romba dőlt a múlt…

Sátorozni indultunk Kisbányára vagy Kisbánya üdülőtelepre. Glytzék oda jöttek volna szombaton. Az eredeti terv szerint ugyanaznap együtt gombásztunk volna. Volnax2. Csakhogy pénteken délután keményen esni kezdett. Bár a kiszemelt régióra csupán 20 százaléknyi csapadékot prognosztizáltak, kiderült, ennél sokkal többre lehet számítani.

Azon nyomban aktiváltuk a B. tervet: az örök és mindig befogadó Poiana Horea. S a szokásos terápia hétvége: végtelen alvás. Égi csend. Remek.

Szombaton késő délután friss kenyérért indultunk, szekerezés, kocsmázás és gyaloglás lett belőle. Volt azért benne ortodox templomlátogatás is, mi több a lelkipásztorral folytatott beszélgetés  során még Bartolomeu Anania is szba került. Kenyeret végül sikerült találunk. Házit. Tíz lejt fizettünk érte. Mit meg nem ér a házi kenyér… De hát a móc család befogadott, palacsintával kínált. S még a nyári zápor elől is fedezéket biztosítottak számunkra…

Este az eső ellenére sikerült tüzet rakni. S az a kolbász…

Kalandos vasárnap: Poiana Horea (Gyálukálului – eredeti hun név) – Guircuța de Sus (Felsőgyurkuca), igen Fiat személygépkocsival, s Bibi vezetett. Incidens nélkül. ÜGYES! Innen Szmida, a tó mellett. Egészen tűrhető az út. Innen már “egyesen út” vezetett Havasreketyére és a vízeséshez…

Szmidán, Lacinál radikális változások, lásd a fotókat.

Donát negyed. Kommentár nélkül

Szekerezünk

Vajon lopott fa?

Esőben tűz

Esőben tűz

Esőben tűz

Eltűnt a múlt

Új úton kell haladni

Ennyit bírta

Radikális változás

Más.

Európai pénzekből épített magának házat?

Mintha Dacia lenne…

Paradicsom

Az ortodox lelkipásztor készségesen fogadott

Ők már itt fent vannak

Csendélet

Igen, a Menyasszony Fátylához is eljutottunk…