Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2017. augusztus


Román és magyar civilek az együttélés mindennapjairól

A cím második fele attól a volt szabadságos kollégámtól származik, akinek az áttörő lelkesedése végül engem is lenyűgözött (a tévés Szabó Csabáról van szó), s cikket írtam a tudtommal egyetlen ilyen jellegű, a román-magyar-román párbeszédet elősegítő internetes portáljára.

Folyton azt hallani: nem kommunikálunk a románok fele, nem tudják, kik vagyunk, mit akarunk, mit csinálunk. Ilyenkor, természetszerűen, nő a (kölcsönös) bizalmatlanság, az erre „szakosodott” politikusoknak (mindkét oldalról) könnyebb a dolga összeugrasztani bennünket. A képlet egyszerű, sokan életbe is léptetik. Nem akarom ezt most itt megideologizálni, hosszú eszmefuttatásba bocsátkozni…

Csaba még 2014-ben megkeresett Facebookon, javasolta, írjak a Magyar Unitárius Egyház által fenntartott Erdély Mentőcsoportnál kifejtett tevékenységemről. Igen, románokon is segítettünk többször, a hatalmas havazásokkor például Buzău megyében. Csodálkoztak is… Akkor nem jött össze, most igen… 🙂

Egy lájtos témával kezdtem, olvasd el, ha van kedved…

A Corbii Albi FB-oldala itt található.

Reklámok

Read Full Post »


Kakesz minőség

Az elsőt január végén szerelték be, de csak áprilisig bírta. Az viszont csak augusztus végéig. Ennyire gyengék? Év elejétől három?

Az ügyfélszolgálat telefonos központjának munkatársára 17 percet kellett várnom. Majdnem lemerült a telefonom. Elmagyarázta, el kell mennem a legközelebbi UPC irodába, s kicserélik. Azaz nekem az ügyfélnek kell járnom az ő hibájuk miatt azzal, amire minden hónapban bérletet fizetek?

Elmentem. De csak a dobozzal. Elpanaszoltam, hogy hónapok óta nem jönnek a számlák. Egyébként ezt is jeleztem már. S csak a dobozt hoztam. Hát, kellett volna a régi doboz, a mediabox távirányítója, a kábelek. Mondom, ezt itthagyom, s a többiért jöjjenek majd el, s hozzák az újat is. Engedett. Mondta, akkor csak ezt kapom. Nem zavart.

Még a call centeres pasas mondta, ha a tévémnek van HDMI bemenetele, akkor kérjek HD mediaboxot. Kértem.

Sajnálom, nálunk nincs. Megnézhetem, mely üzletekben van.

Persze, menjek el oda, vegyem el, vigyem haza, s installáljam fel…

Mindent az ügyfélért, UPC! Köszönöm, óóó, köszönöm! 🙂

Read Full Post »


Tiraszpol főtere szocreál trolibusszal… Szilveszter 2016-2017…

Hiszem és vallom, hogy az utazás nyíltabbá, toleránsabbá, megértőbbé, mi több, tájékozottabbá és tapasztaltabbá teszi az egyént. Ha meglátogattál egy országot, megismertél egy nemzet vagy nemzetcsoport, betekintést nyertél egy vallási közösség életébe, mindennapjaiba sokkal kisebb az esély, hogy megvezessenek, előítéletes legyél velük kapcsolatban. Igaz, megtörténhet az is, hogy addigi előítéleteidet (ha voltak ilyenek), akkor azok megerősödnek, erre viszont kisebb az esély.

Szerintem a felfedezés vágya és a kíváncsiság alapvető emberi tulajdonság. Legyünk bátrak, induljunk el felfedezni a világot! Sok kellemes meglepetést tartogat számunkra! Főleg, ha a Vendgészerető Klub (CouchSurfing) segítségével valamely helyi lakos segítségével fedezzük fel a várost, a régiót.

Nos, nem lövöm le a poént. Tedd be a füldgót, hogy másokat ne zavarj, végezd tovább a dolgodat, s hallgasd meg miket mondtam még Mihály István rádiós szerkesztőnek az általam meglátogatott 60 országról, s az ott szerzett tapasztalatokról.

Szeptember 9-23. között Irán lesz a 61-ik. Ha jól számoltam… Nem, nem a számok, az élmények a fontosak.

Read Full Post »


Zoli két évvel ezelőtt járt ott, igaz, májusban, amikor még van hó. Szeptember közepén már nem kellene lennie…

Hajnali hármat mutat a laptop, s bár már az ébredésre kellene gondolnom, belemerültem Kobra Zoli blogjának olvasásába. Csodálatos Lélek, kiváló Ember. Néhány éve ismerem, ám csak nagyon ritkán találkozunk, bár nagyon jó lenne vele utazni…! Interjút is készítettem vele.

Láttam, hogy ismét utazgat, de csak a FB-n követtem hegymászásait. Két héttel ezelőtt, amikor a Madarasi Hargitán voltam, benéztem a 21gr menedékházába (ekkora a lélek súlya), ám mondták, nincs ott. Úgy vettem észre, már hazaért. Jó lenne kikérni tanácsát a Damavand (5610 méter) megmászására, amellyel szeptember 10-13. időszakban próbálkozunk. Blogbejegyzései, egyedi székely kommunikációs stílusa lendületet és lelkesedést adott számomra. Köszönöm!

Igyekszem felmenni a hegyre, bár májusban meniszkusz műtéten estem át. Remélem, sikerül.

Te is jártál Iránban? Mi szeptember 9-23. időszakban Tudnál, kérlek, tanácsot adni bizonyos kérdésekben? Megköszönnénk… 🙂

Read Full Post »


Keressük…

Igen ötletes geoládákat helyeztek el a szervezők az augusztus 11-14. időszakban Székelyudvarhelyen és környékén (a főhadiszállás Ivóban volt) zajlott GeoQuest9 alkalmából.

Szerencsére éppen a főszervezővel, azaz Perretz-cel (a.k.a.) Nagy Istvánnal kerültem egy csapatba, így sokat megtudtam a rejtett kincsek hátteréről, alkotóiról, elrejtőiről. Ez mindenképpen jelentős értéktöbbletet jelentett számomra. A verseny nem izgatott, a megtalált geoládák számát sem vettem figyelembe, inkább a társaság, a hangulat, a tapasztalatcsere (a jelentős régiséggel rendelkező Csipikétől sokat tanultam!) és az érdekesen megalkotott, különleges helyeken elrejtett kincsek milyensége, sajátossága foglalkoztatott.

Az Ivótól a Madarasi Hargitára vezető úton elrejtettek tetszettek a legjobban. Az egyiket a Patakfalván élő Kiss Endre hozta létre, annak rejtélyét még a mérnök Csipike sem tudta megfejteni. Annyi kellett csupán, hogy zoliasi a megfelelő helyre tegye az ujját, s elmozdítsa… 🙂

KATTINTS AZ ELSŐ FOTÓRA!

Read Full Post »


Mindent megtettek a megmentéséért…

Hajnali egy óra körül már kötözték a kificamodott lábacskáit. Azelőtt antibiotikumos injekciót kapott, majd vitaminos folyadékot töltöttek a csőrébe. Egy részét kiköpte. Volt, amikor hátra engedte fejecskéjét, s becsukta szemeit, sorsára várt. Lábkötözés közben még élt.

Igazából teljes mértékben a sors és az emberek akaratának rabja volt. Előbbi elvont, utóbbi konkrét fogalom. A lelkiismeret megnyugtatására: mi is, az orvosnő és segédjei is minden tőlünk/tőlük telhetőt megtettek.

S ilyenkor jönnek lélekmorzsoló kérdések: mi van, ha…?

Mi van, ha hamarabb találunk rá a szobában? Mi van, ha azonnal a Mócok útján levő Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem sürgősségi rendelőjébe visszük, s előbb nem próbálkozunk meg azzal, hogy megitassuk? Mi van, ha a felsőfokú oktatási intézmény óriási épületegyüttesei között nem kószálunk annyit a sötétben, s hamarabb megtaláljuk az állatorvosi rendelőt? Mi van ha…?

Tegnap este találtuk meg Bibi szobájában. Az ürülék nyomok alapján találtunk rá az íróasztal alatt. Szárnyai nem voltak sérültek, reménykedtünk…

Az orvosnő és segédjei keze között múlt ki. Lábacskáinak kötözése közben hátraengedte a fejét, kinyitotta a szemét, de már nem egyenesedett ki többé, s szeme örökre nyitva maradt.

Itt még életben…

Read Full Post »


🙂 (Saját felvétel)

Keddtől kapcsolódtam be az idei rendezvénysorozatba, s első érzésem az volt, kevesebben vagyunk, mint a tavaly. Persze, a hét második napján még nagyon sokan a hosszú hétvége előnyeit élvezték, s emiatt is lehetett gyérebb a részvétel.

A keddi főtéri tánckavalkádra alig néhányan voltak kíváncsiak, minden bizonnyal a rekkenő hőség is közrejátszott. Szabadtéri szauna. Érdekes, a Kolozsvári Magyar Filmnapok megnyitójára is kevesen voltak kíváncsiak, bár a gulyásfőzés a programban is szerepelt. Rövid videóinterjú után vissza kellett jönnöm a szerkesztőségbe, lapszámfelelős voltam, így nekem csak a vegetáriánus falánkságból jutott.

Minőségi hagyományőrzés (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható!)

A keddi Kowalsky meg a Vega koncerten jó volt „birtokba venni” a Sétateret, bár a sörre hosszan kellett várni a sorban. Sebaj, más alkalommal megoldottuk: máshol vásároltunk. A hat lej kissé soknak tűnt, de  Sörudvaros héthez képest mégis valamivel barátságosabb ár.

A szerdai Szent István-napi Néptánctalálkozó felvonulásán mintha kevesebb néptánccsoport lett volna. A főtéri élményt sajnos nagy mértékben zavarta a technikusoknak a közelgő koncertre történő hangolása. Még Pillich Balázs főszervezőnek sem sikerült „lecsitítania” őket, én is hiába mondtam nekik, hogy külföldről érkezett vendégek szemében elég snasssz a helyzet…

Meg kell lennünk, nincs mit csinálni

jött a válasz.

Szauna volt a kolozsvári munkaerőpiac helyzetét taglaló előadáson is. A szakértők véleményét állva hallgattam meg az ajtóból, ott elviselhetőbb volt a hőmérséklet. Kiábrándított viszont a menekülteknek a hazai munkaerőpiacra történő bevonásával kapcsolatos véleményük. Kivéve Pásztor Gyöngyit…

A Ghymes koncert nem ízlésemre való, de legalább egy hosszú beszélgetést sikerült leboncsolítani… 🙂 A sörudvar hozta a formáját, igen érdekes emberekkel sikerült megismerkednem. Németh Zsolt körbeudvarlása kissé visszatetsző volt. Rendben, vendég, de úgy vettem észre sokan pénzforrásként kezelik. Lehet, tévedek.

Ki kell próbálnom őket (Fotó: http://www.foter.ro)

A civilek csak azoknak mondtak újat a nyelvi jogok betartásáról, akik esetleg nem követték az eseményeket. A sajtó képviselői valami bejelentést, hírt vártak, persze, ez nem minden esetben lehetséges… 🙂

Kíváncsi lettem volna Csók Zsolt és Lupescu Radu előadására a Szent Mihály templom körül talált csontvázakról, de a terem túl kicsinek bizonyult. Ráadásul itt is szauna volt. Vajon nem lehet megoldani, hogy ezeket az előadásokat légkondicionált helyen tartsák?

Tegnap délután már próbálkoztam, sikertelenül, ma végre sikerült levideóznom a sétatári tavon szervezett viking hajózást. A Farkas utcában azt is lencsevégre kaptam, ahogy a rakoncátlan gyermekek provokálják az élőszobrokat. Ilyet Nyugaton nem tapasztaltam.

Igyekszem elérni a sakkszimultánra. Köszönöm szépen Marton-Bardocz Sándor megkeresését és emlékeztetőjét, de Almási Zoltán sakkmesterrel inkább játsszanak azok, akik jobban sakkoznak mint én… Ha holnap hajnali nyolckor sikerül felébrednem, akkor elmegyek az amatőr sakkversenyre… 🙂

Az idei KMN legjobb helyének a Szentegyház utca 4. szám udvarán berendezett sörudvar: a koncertek után eddig valamennyi alkalommal oda mentem. Jó hangulat és társaság, változatos zene. Remélem, jövőre is jönnek a kézműves sörösök!

Nem lehet évről-évre több résztvevő. Nem kell folyton rekordokat dönteni. Most mintha meghittebb, visszafogottabb, családiasabb volt (eddig) a Kolozsvári Magyar Napok. A hétvége minden bizonnyal beindítja az embereket.

***********

P.S.: Találkoztam ma Ladó Andreával, aki Tusványoson kifütyülte Orbán Viktort. Azt mondta, most semmire sem készül… 🙂

Read Full Post »

Older Posts »