E sorok írásakor már eltelt 7 nap a hazaérkezés óta, s még mindig nehéz alkalmazkodni az itthoni 35-39 Celsius fokhoz – a tűz, víz, vulkán és gleccser szigetén ugyanis maximum 15 volt a hőmérséklet, rendszerint viszont 10-12 között ingadozott, egyszer pedig 1-re süllyedt. Ugyancsak nehezünkre esik visszaszokni a betondzsungelhez, miután június 12-19. időszakban egy hetet töltöttünk egy olyan helyen, amelyet joggal nevezhetünk a világ természeti szépségei egyik fellegvárának. Retinánkba beleégetődtek a lélegzetelállító szépségű vízesések, gejzírek, gleccserek, tájak, bőrünkön még mindig érezzük a szabadtéri termálfürdő vizének szagát, nyitott szemmel is látjuk még, de álmodunk is a fenséges bálnákról, a kacér és játékos fókákól, valamint más állatfajokról. Lassan-lassan megszokjuk, hogy idehaza besötétedik, Izlandon ugyanis csak akkor lett éjszaka, amikor becsuktuk a szemünket…
Az Izlandra utazás ötlete többünkben már régen felmerült, már csak arra vártunk, hogy valamelyik diszkont légitársaság járatot indítson Kolozsvár közelből. Aztán jött a hír: a WizzAirlégitársaság hetente kétszer, vasárnap és szerdán Budapestről repül Reyjkavikba, az árak igen kedvezők.
Nem vártunk sokáig, még márciusban lefoglaltuk a júniusi menettérti repülőjegyet, s így csupán alig több mint 700 lejbe (mintegy 160 euróba) került. Ezt még egy szerény jövedelemből szüleivel élő újságíró is meg tudja engedni magának évente egyszer-kétszer. Tudtuk, kocsit kell bérelni, az üzemanyag sem kerül majd kevésbe, így öten vállaltuk be az utazást.
Mint az utólagos számításokból kiderült a kocsibérlés és a benzin (közel 2500 kilométert utaztunk hét nap alatt) fejenként 820 lejbe, azaz 185 euróba került fejenként. A helyszínen 667 lejt, azaz 150 eurót költöttem kenyérre, édességekre, üdítőre, egyebekre. Egy hét alatt Európa egyik legdrágább országában ez egyáltalán nem sok. Szerencsére a szállásra semmit sem kellett fizetnem, ugyanis sátoroztunk. A Kolozsvár-Budapest-Kolozsvár személygépkocsis utazás fejenként 70 lejbe, azaz 15 euróba került. Így az összköltségvetés 510 euróra, azaz 2270 lejre rúgott.
Kétségtelen, hogy Izland a természeti szépségek fellegvára, az állatvilág egyik utolsó bástyája…
Kattints a képekre, van magyarázat is.
A végén sikerül…
Dalma kitartó
Köszönjük, WizzAir!
A keflaviki repülőtéren máris tájékoztatnak az időjárási viszonyokról, illetve az utak állapotáról. Csak perselyként fungáló befőttes üvegben láttam izlandi koronát, mindenhol tudtam debit bankkártyával fizetni. Edgár, köszi a tanácsot!
Az érkezésünk utáni első órákban átmentünk az észak-amerikai kontinensre. Túlzás nélkül. Áthaladtunk ugyanis azon a hídon, amely az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezt köti össze. A kontinensvándorlás elmélet szerint az eurázsiai és észak-amerikai tektonikus lemezek folyamatosan távolodnak egymástól, tátongó szakadékokat hozva létre a törésvonal nyomvonalán. Mivel a lemezek egymástól eltérnek, lineáris törések, repedések képződnek, és a miattuk keltett feszültségek által a lemezek távolodnak egymástól. Ez adja meg Izland sajátos jellegét: a tektonikus lemezek találkozása miatt a sziget folyamatos vulkanikus és geotermikus nyomásnak van kitéve
Természeti és esztétikai szépség: Rejkjanesviti világítótorony és a pingvinek volt tanyázási helye. Geoládát is találtam, amelynek leírása szerint 1835-ben jelentős pingvin kolóniát fedeztek itt fel, de 1844-re valamennyi állatot kiirtottak
Emléküket kis pingvin szobrocska őrzi.
A természet ereje
Az utak mentét sokszor félelmetes sziszegéssel a mélyből hatalmas nyomással feltörő forró „víz- és gőzvulkánok” tarkítják
Mi is elmentünk egy ilyenhez: Gunnuhver, sikerült egész közel jutni az erősen kénszagú gőzkiszivárgásokhoz. Ugyanezt a kénes levegőt szívtuk be a világ másik ilyen jellegű aktív geotermikus területén, Tenerifén, pontosabban a Teide vulkán csúcsán, 3718 méteren
Visszajelzés: FOTÓRIPORT – Izland: MÁSODIK RÉSZ – nemzeti park, gejzír, vízesés, fekete tengerpart, s minő sok más természeti szépség (büntetéssel?!) | Kiss Olivér blogja
Visszajelzés: FOTÓRIPORT – Izland: MÁSODIK RÉSZ – Mesevilág a gleccser és az Atlanti-óceán találkozásánál | Kiss Olivér blogja
Visszajelzés: FOTÓRIPORT – Izland – NEGYEDIK RÉSZ: A világ legnagyobbjai és legmagasztosabbjai között | Kiss Olivér blogja
Visszajelzés: FOTÓRIPORT – Izland – ÖTÖDIK RÉSZ: Útvonal, költségek, tanulságok, tanácsok | Kiss Olivér blogja