Vasárnap a reménység és az emberség zománcozó gyárában jártam. Ismét.
El kell látogatni az ilyen helyekre annak érdekében, hogy fennmaradjon és megerősödjön az emberiség emberségében vetett hitem. Annyi gyarlóság és kegyetlenség mellett szükség van az ilyen helyek által ébresztett remény megerősítésére.
Kétségtelen, Schindler ellentmondásos személyiség volt. De életeket mentett. S aki egy életet megment, az az egész világot menti meg.
Vajon mi hasonlóképpen járunk el, ha a helyében vagyunk?
Kézen-közön szereztem csak tudomást a tevékenységről, valami miatt a Facebook nem jelezte ki, hogy ilyesmire kerül sor, bár követem a Kolozsvári Zsidó Hitközség szervezte eseményeket.
Úgy tűnt, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által a Caragiale-parkban a rászorulóknak szervezett meleg étel kiosztása bezavar, ám szerencsére az „érdeklődő” nincstelenek az akció kezdete előtt megkapták az adagot és szétszéledtek. Ismét bebizonyosodott, mennyire fontos a helyhatóság és az egyházak szociális tevékenysége: a társadalom peremére szorult polgártársaink sokszor napi csupán egy meleg ételt fogyasztanak el.
A fenti szitu és a cudar hideg valamivel közelebb hozta és jobban éreztette a második világháború náci haláltáborait túlélő zsidók helyzetét. Olyan egy százalékban. Ők a halál torkában voltak, teljesen más volt a helyzet, de mégis.
Az eseményen ezt a kis videót készítettem.
The Holocaust – Humanity’s darkest event and it’s biggest SHAME. Still, there were moments and people, circumstances and places that gave hope for resurrection for God’s abandoned people – the Jews.
proved to be impossible to put down: it kept me awake until I went through all the 240 pages. Luck, audacity, but also courage and, surely, the divine intervention of the guardian angel: how can a young Jewish boy and his family survive the Holocaust? Read the book and find out.
Thanks, Bibi, for the book!
Visited Schindler’s factory in Krakow as well as his grave in Jerusalem a few years ago. A humbling moment.
Kiss Olivér blogja 