Ismét színre lép a FoMO: valamiről ismét lemaradok. Nézem a TIFF és az Kolozsvári Ünnepi Könyvhét programját, választanom kell.
Nem tudom, ki jelentette be hamarabb a dátumot, s azt sem, hogy a másik szervező figyelembe vette-e azt, de tény: a két rendezvény szinte száz százalékban egymásra tevődik. S akkor jön a Fear of Missing Out.
Valójában luxusprobléma, melyiket válasszam. Azt hiszem, döntöttem: mindkettőt választom… 🙂
Végre egy nagyszabású, többnapos kulturális rendezvény!
Igyekeztem több programponton jelen lenni, igazán kellemes volt a hangulat, elmés dolgokat mondtak az írók, mi több, jól főztek…
küszködöm, irodalommal régen kényeztettem magamat, az is „csak” Dragomán volt, azelőtt 480 oldalas afganisztáni tematikájú regényt olvastam egy Kindle segítségével, a kortárs magyar szerzőket, az előbbi szerzőn kívül, sajnos még nem fedeztem fel.
Hallottam, egyeseknek nem tetszett, kit hívtak meg, és miért, ugyanakkor valaki harmadszor sem tett eleget a szervezők felkérésének. Más: másvalaki pedig zokon vette, hogy nem kérték fel a részvételre.
Micsoda világ: már az ideológia vagy más egyebek nyomvonalán fertőzzük meg az erdélyi magyar irodalmi rendezvényeket?
hogy megtartják a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét tízedik kiadását: a világjárvány kezdete óta ez a második legnagyobb, legjelentősebb többnapos kolozsvári magyar kulturális rendezvény. Az első természetesen a 2020-ban is megtartott Kolozsvári Magyar Napok.
Sikerült eljutnom a Bánffy-palota termeiben a kiadók és a könyvesboltok által berendezett standokra, a hivatalos és ünnepélyes megnyitóra, illetve a csütörtökön délután a Bulgakov Irodalmi Kávéházban megtartott, főzéssel egybekötött könyvbemutatóra, amelyet Boros Lóránd moderálásával Cserna-Szabó András és Nyáry Krisztián tartott. Volt, aki nem bízott a „szombatosok paszulylevesének” sikerében, ezért jóval a kóstoló előtt, fittyet hányva a gasztronómiai regáléra, négy miccset rendelt, és fogyasztott el.
A leves, Kovács Feri hozzájárulásának is köszönhetően, természetesen ízletesre sikerült, még repetát is kértem. Gondoltam, több lesz a szöveg, mint az íz, ám kellemesen csalódtam.
Aztán idegenek kérezkedtek az eredetileg Zay Éva és Dézsi Ildikó kolléganőm által elfoglalt asztalhoz. Kiderült az egyik magyarországi kiadó képviselői, illetve egy könyv szerzői. Hosszasan beszélgettünk…
Köszönöm ezeket az élményeket, Kolozsvári Ünnepi Könyvhét!
Kiss Olivér blogja 