A Román Államvasutak (CFR Călători) vonatpótló autóbuszai csak Körösfőig szállítják azokat, akik Sztánára vagy a Kós Károly által az 1920-as években kialakított nyaralótelepre szeretnének eljutni.
Itt található a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület (KTNHE) által működtetett lovarda, a Varjúvár, a Szentimrei-villa, amelyben a Pirán András gondnokságában lévő Riszeg-vendégház működik, a Csiga-domb és a Riszeg-tető, a Prian András vezette Élő Történelem Egyesület (Asociaţia Istoria Vie) által létrehozott középkori falu, (Vila Medievalis), de az évek során nagyon sokan vonattal mentek ki a híres sztánai farsangi bálba is. Főleg Magyarországról, sőt!
Ne feledjük Szarka Krisztián csodás lovait sem, amelyeken szintén lehet lovagolni.
*** A Sztána-nyaralótelepnek pályafelújítás okozta nehézségekről az ide kattintvaolvasható kisriportban olvashatsz.***
hogy 2000 után lett volna színesbőrű résztvevője a Kós Károly által 1914-ben református bálként indított rendezvénysorozatnak. S főleg nem olyan, aki magyar néptáncot tanult, körbelovagolta volna a művelődési ház előtti teret a már porig égett bábot… 🙂
Herdeytunejie Naheem Adebayo urat egy általam szervezett CouchSurfingtalálkozón ismertem meg: azóta az Öreghavason is voltunk kirándulni, whistezni is megtanítottuk, most meg az orosz Olga társaságában eljött a sztánai farsangra. Köszönöm A-nak, hogy elhozta őket.
Az afrikai és az orosz résztvevőnek
magyar néptáncot tanítottak a lelkes és kedves oktatók, Ade-t lóhátra ültettem, ismerkedett az erdélyi magyar hagyományokkal. Persze, hogy már előtte meséltem mindkettőjüknek a farsang hagyományáról, Kós Károlyról stb. Csak címszavakban, mert úgy megjegyzi.
Idén sem voltam a bálban, csak a lovas felvonuláson vettem részt. Jól éreztem magam. A bajusz a bujdosás jelképe volt.
********************************************
Érkeznek a túrázók a Szentimrei-házhoz
Az első túrázók
Zsíros kenyér, forralt bor és tea a Szentimrei-házhoz érkezett vendégeknek
Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke forralt borral és teával kínálja a Szentimrei-házhoz érkezett vendégeket
Szombaton délelőtt a tizenkilencedik alkalommal szervezett Sztánai Farsang alkalmából a Varjúvárhoz és a Csigadombra látogató vendégeket a Szentimrei-villában zsíros kenyérrel, forralt borral és teával kínálja Szász Csilla, a Szentimrei Alapítvány képviselője
Tessék csak, tessék!
A főszereplő
Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke a Sztánai Füzetek legutóbbi számát mutaja be az érdeklődöknek a Szentimrei-házban
🙂
Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke a Sztánai Füzetek legutóbbi számát mutaja be az érdeklődöknek a Szentimrei-házban
Szánkózók a Varjúvárnál
Szánkózók a Varjúvárnál
Indulnak a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai a sztánai farsang alkalmából szervezett lovas felvonulásra
Útban Sztána falu felé
Érkeznek a Sztánai Lovasok
🙂
🙂
Haverom, Adebayo Naheem Adetunji
Lovagoltatásra is sor került
Öröm
A Terramont és a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület által szervezett téli lovaglás résztvevői 2020. február 9-én
Gyertek már vissza pacitársak
Várakozó
*****************************************
A WebSzabadságon megjelent fotóriport ide kattintva tekinthető meg.
Da, maghiarii o tot au cu din astea: Ţara Călatei, Ţinutul Secuiesc, Ţara Bârsei, etc. Ce să facem, ţinem la numele tradiţionale, pe de-o parte, iar de pe alta, le avem pe astea cu regiunile, cu identitatea regională şi denumirile, simbolurile care ţin de o zonă istorică sau geografică. În Ţara Călatei – bunăoară – se găseşte o zonă specială, spun eu.
Este vorba de Stana, dar de data aceasta, daţi-mi voie să scriu câteva rânduri doar despre aria din apropierea gării. Am fost aici, cred, de mai multe ori decât în localitatea propriu-zisă, cu toate că am participat de nenumărate ori la carnavalul (farsang în limba maghiară) din sat…
Valami történt, idén még kevesebben voltak, mint a tavaly. Sokan nehezményezték, hogy szinte ugyanolyan programokra várják a vendégeket, mint 2016-ban, s azelőtt. Mindenképpen újítani kellene… Mondjuk a jelenlegi programok mellett lehet egy kultúrtörténeti, irodalmi, népművészeti, hagyományőrző, tehát közművelődési-oktatási jellegű geoláda-keresés (akár lóháton, anyagi ráfordítással, Lajcsiékkal) Sztána faluban (református és görög katolikus/ortodox templom), a Varjúvárnál, a Szentimrei-villánál, a Csigadombon és a Riszeg-tetőn. Legyen szó természetesen Kós Károlyról, Móricz Zsigmondról, a Kolozsvár-Nagyvárad közötti vasút felépítéséről (az erdélyi vasútépítés hőskoráról), a kiemelkedő munkát végzett mérnökökről.
S miért ne lehetne a fenti tematikával akár pokémon-vadászatot szervezni? Miért nincs például társasjáték-est, jó idő esetén biciklitúra vagy akár kvízverseny?
Amennyiben célirányosan, eme hobbik űzőinek fórumain (Facebook stb.) a szervezők meghirdetik ezeket, minden bizonnyal új, érdeklődő résztvevőkre tennének szert.
A fenti ötleteket hirtelenjében, néhány perc alatt pötyögettem be. Bizonyára, vannak kreatívabbak. Elő velük. Ja, s a szervezők joggal mondhatják: kiváló ötletek, valósítsátok meg… 🙂
Nem vettem részt a fényképek alapján csodálatosra sikerült Retyezát-túrán – korántsem bántam meg, mert a sztánai farsangi ünnepség keretében sorra került lovaglás egyaránt kiváló volt. Felelevenítettük a hagyományt, együtt volt a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület, azaz a közismerten Sztánai Lovasok csapata.
Szombaton hajnali ébredés, rohanás a villamosmegállóba, majd elérni a vonatot – a csapat egyik tagjának sikerült lekésnie, de megoldotta… Minden alkalommal „levarázsol” a Nagyváradra tartó szombat reggeli személyvonat: bizonyos értelemben a román társadalom mintaképe. A Vigyázóra igyekvő síző, munkások, háztartásbeliek, s bohém kolozsvári fiatalok és tapasztaltak.
A reggeli után 11 órakor átmentem a Szentimrei-házba videóanyagot készíteni a könyvbemutatókról, a vetítésről és a … kincskeresésről. A képsorokból kiderül, miről is van szó… A forralt bor és az ízletes hagymás és zsíros kenyér elfogyasztása után rögvest visszatértem a De Martin Lajos tanyájához, tudtam, hogy időben ott kell lenni a készülődésre. Lóra pattantunk, s Sztánán részt vettünk a lovas felvonuláson. Persze, hogy idén is meglovagoltattuk a gyerekeket és a felnőtteket. Elég későn indultunk vissza, s a vacsora után gyalog jutottunk vissza a faluba a táncházba és a buliba.
Mintha az ünnepségen nem lettek volna annyian, mint tavaly és tavalyelőtt. Számomra valahogy a buli sem sikeredett olyannak, mint korábban.
Naná, hogy vasárnap délig aludtam, ugyanis 4 óra 40 perckor bújtam csak ágyba a Szentimrei-háznak a kalotaszegi motívumokkal díszített szobájában. A Lajcsi tanyárájra történő indulás előtt éppen egy SMS üzenetre volt csak időm, mert tudtam, hogy tennivaló van, s nemsokára indul vissza a vonat Kolozsvárra.