Miért utazom Irakba hátizsákkal?

Külföldiek Bagdadban. A következő városi sétára április 6-án kerül sor (Fotó: Iraqi Travellers’ Cafe/Facebok)

Ez az első kérdés, amit mindenki feltesz nekem: miért Irak? Kérdéssel válaszolok: miért ne?

A következő interrogáció: jó-jó, de nem veszélyes? A feleletem: most nem. Tudod, hogy van: később, már késő. Sajnos mindig kirobban egy háború, kitör egy vulkán vagy árvíz, földrengés, esetleg cunami pusztít, becsapódik egy meteorit vagy egy üstökös, kitör egy világjárvány, esetleg megdrágul a kőolaj, terrortámadások történnek, merénylettől hangos a sajtó.

Paraméterek: saját szervezés, hátizsák, low-cost, CouchSurfing.

Utca Bagdadban (Fotó: Ivavi KrMn/Iraqi Travellers Cafe/Facebook)

Ahogy Moloko, az előadóművész énekli: The time is now. Később, túl késő lesz.

Természetesen Irak nem veszélymentes ország, ám minden jel szerint, jelenleg stabil. Iránnal ellentétben, ahol 1979 óta teokratikus diktatúra irányítja az államot, Irakban az intézmények gyengék, vagy nem léteznek. Igaz, bármikor, bármi, bárhol megtörténhet. De jelenleg kicsi ennek az esélye. Legalábbis az elemzők, geopolitikai szakemberek és azok szerint, akik most ott vannak, vagy nemrég ott jártak.

Moszul, néhány nappal ezelőtt (Fotó: Mohammed Talal Al-Meshhdany/Iraqi Travellers Cafe/Facebook)

Irakot 1980 óta folyamatosan fegyveres és vallási konfliktus emészti:

1. 1980-1988 – Irak-Irán háború, milliós halott
2. 1990 – Irak lerohanja Kuvaitot. A nemzetközi katonai szövetség 7 hónap után elűzi az iraki hadsereget az országból és retorziós intézkedéseket foganatosított Irakban. Az ENSZ határozata alapján Irakot 13 évig szankciókkal sújtották. Ez még jobban elszegényítette az országot.
3. A 2001-es terrortámadásokat követően 2003-ben az Egyesült Államok és partnerei lerohanják Irakot, és eltávolítják Szaddám Huszeint a hatalomból.
4. 2003-2013 között az országot a nemzetközi (főleg amerikai) csapatok és többnyire az amerikaiak által hatalomra juttatott kormány elleni lázadások, felkelések és katonai összecsapások jellemzik. Összecsapások a vallási ellentétet szított a síita és a szunnita iszlám tagjai között.
5. 2013-2017 – harc az Iszlám Állam, az al-Káida és más terrorszervezetek ellen.

Plusz a kurdok és más kisebbségek ellen, vegyi fegyvereket is bevetve Szaddám által elkövetett borzalmas atrocitások.

Azaz közel 40 év (!!!) folyamatos konfliktus. Az élet valójában most indul be Irakban… Most kell menni, amíg nem árasztják el a turisták. A pápalátogatás után bevezették a VOA-t (visa-upon-arrival), igaz, 80 dollárba kerül, de lehet menni!

Hatra (Fotó: Mohammed Talal Al-Meshhdany/Facebook)

Miért Irak? Mert vonzanak a más, a sajátos, a különleges, az egyedi, a nemigen látogatott helyek, nem kedvelem a megszokott, mindennapi turisztikai célpontokat. Az arab/muszlim országokban különös és megfogalmazhatatlan vendégszeretettel fogadtak, erre számítok Irakban is.

Alaposan felkészültem: január végén foglaltam le a repülőjegyeket, azóta tájékozódom, olvasok úti- és élménybeszámolókat, kapcsolatba kerülök azokkal, akik jelenleg ott vannak, vagy nemrég ott jártak. Regisztráltam magyar konzuli védelemre, ellenőrzött Couchsurfing házigazdákhoz megyek.

Magyarországi család iraki idegenvezetővel (Fotó: https://sablonmentes.blog.hu)

Köszönöm Simo Teklának a tömegfinanszírozás (crowdfunding) ötletet és a tanácsokat! Köszönöm a támogatóimnak, akiknek köszönhetően jó néhány költséget (kuvaiti és iraki vízum, egészségügyi és utazási biztosítás, egyebek)!!!

Tervezett útvonalam:

Oda és ott: Kolozsvár – Budapest (Dacia Logan, 2006, ajándék Botitól) – Abu Dhabi – Kuwait City (Wizz Air), majd Bászra, Nasszíria, Nedzsef, Karbala, Bagdad, Moszul, Erbil, esetleg Szulejmánijja.

Vissza: Erbil – Abu Dhabi (Wizz Air) – Budapest – Kolozsvár.

Eddigi költségek: Wizz Air repülőjegy: 160 euró (Bibi, köszönöm a 20 eurós vócsert!)

Iraki vízum: 80 dollár (crowdfunding)

Kuvaiti vízum: 8 euró (crowdfunding)

Biztosítás: 36 euró (crowdfuding)

Amennyiben támogatnád az utamat (házigazdák vacsoráztatása, tömegközlekedés, Careem olcsó taxi szükség esetén, étkezés olcsó helyeken, esetleg szállás, ha nincs CouchSurfing, belépők) akkor:

BT Pay: 0745891527

Revolut: 0040745891527

PayPal: koliver_01@yahoo.com

További részletek a Facebook profilomon… 🙂

 

Talált vászon. Szélyes Panna első festménykiállítása az Apáczaiban

Szészi barátom szerintem rendkívül tehetséges lánya is ezt írta a meghívóban, mármint hogy első. S minden bizonnyal meglep még bennünket további tárlatokkal is…

Néhány hónappal ezelőtt a családi házban járva megtekinthettem a tizennyolc éves Panni néhány alkotását. Laikusként leírhatom, hogy tetszettek. Voltak közöttük saját festmények, újraalkotások és inspirációk. Ezért arra gondoltam a kiállítás címe akár ez is lehetne: Szélyes Panna: alkotások, újraalkotások, inspirációk.

Ha egy kicsit is érdekel a nem létező világ, vagy a gondolataim szülte dimenzió, látogass el.

– írja a meghívóban.

Ám a szerintem ígéretes művészi pálya elé néző Panni találóbb címet választott első festménykiállítása számára: Talált vászon. Elvontabb, művészibb.

Találkozzunk 2024. február 29-én 17 órakor az Apáczai dísztermében! Feljegyezted, ugye? 🙂

KISRIPORT – A Kolozsvár-Nagyvárad közötti pályafelújítás ellehetetlenítette a Sztána-nyaralótelepen élők és dolgozók életét

A sztánai vasútállomás régi, az átkelő és sorompó mellett található épületén lévő magasságjegy (Saját felvétel)

A Román Államvasutak (CFR Călători) vonatpótló autóbuszai csak Körösfőig szállítják azokat, akik Sztánára vagy a Kós Károly által az 1920-as években kialakított nyaralótelepre szeretnének eljutni.

Itt található a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület (KTNHE) által működtetett lovarda, a Varjúvár, a Szentimrei-villa, amelyben a Pirán András gondnokságában lévő Riszeg-vendégház működik, a Csiga-domb és a Riszeg-tető, a Prian András vezette Élő Történelem Egyesület (Asociaţia Istoria Vie) által létrehozott középkori falu, (Vila Medievalis), de az évek során nagyon sokan vonattal mentek ki a híres sztánai farsangi bálba is. Főleg Magyarországról, sőt!

Ne feledjük Szarka Krisztián csodás lovait sem, amelyeken szintén lehet lovagolni.

*** A Sztána-nyaralótelepnek pályafelújítás okozta nehézségekről az ide kattintva olvasható kisriportban olvashatsz.***

Ilyen sok járatot talán még SOHASEM TÖRÖLT A WIZZ AIR

Balra Bagdad, mondta a pilóta (Saját felvétel)

Irak régi vágy, de nem hangoztattam

Amikor Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból jövet a magyar diszkont légitársaság pilótája felhívta a figyelmünket arra, hogy éppen Bagdad fölött repülünk el, úgy döntöttem, meglátogatom az országot és a város.

Néhány nappal ezelőtt 40 euróért foglaltam le a Bécs – Kuvait repülőjegyet

Boldog voltam. Majd hazafelé az Erbil – Abu Dhabi és Abu Dhabi – Budapest járatot. Egy világutazó, Polesz Ábel hívta fel a figyelmemet, hogy a foglalási rendszerből eltűnt a Bécs-Kuvait, nem lehet már foglalni, tehát minden bizonnyal a járatot törölni fogják. Néhány nappal később a légitársaság küldött e-mailt.

S kezdődött a forgatag,

amely még mindig nem ért véget: kezdetben sem a webfelületen, sem az applikáción nem lehetett újrafoglalni. Mától az appon lehetett, de valami műszaki hiba folytán a keresés elakad.

Az utazók FB-oldalán valaki leírta

a Wizz Air ingyenes újrafoglalási számát (+36 1 677 7505), előbb egy angolul, majd az ismételt híváskor (ellenőrizni akartam az előbbi infó helyességét) egy magyarul beszélő alkalmazottal beszéltem. Mindketten azt mondták, Kuvaitnak nincs alternatív reptere, ahová át lehetne foglalni a jegyet. Reméltem, Abu Dhabi az lesz.

Az iraki vízum 75-80 dollárba kerül. Crowdfundingot indítottam: BT Pay: 0745891527 / Revolut: 0040745891527 / PayPal: koliver_01@yahoo.com

Ennek következtében kértem a 120 százalékos visszautalást a Wizz kontómra. Sovány vigasz, ugyanis az Abu Dhabi – Budapest jelenleg kétszer 40 euróba kerül. S akinek nincs pénze, annak fáj… 🙂

De van a Bibi által adott 20 eurós vócser,

de akkor nem április 6-án, hanem 2-án kellene utaznom, ami full Ramadán. A szent muzulmán ünnep április 10-ig tart, ilyenkor szinte minden be van zárva.

Az utazók csoportjába olvastam, rengeteg járatot törölt a Wizz Air. A Szabadság is megírta, hogy 21 romániai járatot függesztenek fel… Ajaj.

A ütemezések, átfoglalások, újratervezések jegyzeteinek egy része… 🙂 A lényeg: akkor utazom, amikor a legolcsóbb, még akkor is, ha éjjel 8 órát kell tölteni a repülőtéren… 🙂

Hullám. ÉBRESZTŐ, a diktatúra itt és most is lehetséges!

A ZIZ előadóművészeti klaszter őrzője is a Hullámot nézi… (Saját felvételek)

Az egész onnan indult, hogy

Benkő Boróka bejutott a színire. Pontosabban onnan, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor még profi társastáncos volt, a Szabadság szerkesztőségében felkértem csacsacsát és salsát táncolni. Aztán megtudtam az édesanyjától, aki egyben a kolléganőm és a szitakötőm is, hogy bejutott a színire. Megfogadtam magamban, hogy nyomon követem színis tevékenységét.

S így érkezünk el a Hullámig

Papp Annamária (Pami) ugyanolyan büszkén újságolta azt, hogy a lánya is játszani fog benne, mint a bejutást a színire . Vagy fordítva. Bár azt hiszem, mindkettőre egyenlően büszke volt. Főleg a gyermekeik egyetemi vagy szakmai előmenetelét nem szoktam a kollégáimmal megbeszélni, de Boróka a táncok miatt megmaradt az emlékezetemben.

Aztán jött a Hullám

Csakhogy ilyen-olyan gubancsorozat miatt Boróka végül nem játszott benne. Vagy amikor igen, én éppen nem tudtam elmenni a ZIZ-be.

Kezdődik az előadás…

Pedig még azzal is megfenyegettem, hogy beszélek a rendszeres hétfői kvízversenyre járó Hatházi Andrással, s az egyetemi oktató kötelező szemináriumi tevékenységnek írja fel a darabban való részvételt. 🙂

Végül „megszörföltem” a Hullámot

Azt nem tudom, vele milyen lett volna, de így is jó volt: tetszett a film színpadi adaptációja, a színrevitel módja és stílusa, a professzionális és diákszínészek alakítása, illetve az előbbiek rugalmassága arra, hogy részt vegyenek egy alternatív színházi társulat darabjában.

https://www.facebook.com/reel/1533980150670219

A történet természetesen lenyűgöző és elgondolkodtató. Én is felvettem a fehér inget, menj el, nézd meg az előadást, s lássuk, neked sikerül elkerülnöd Mostis Gergő árgus szemeit, aki engem például – csakis az előadás szellemében természetesen – feljelentett, hogy nem vettem fel…

Gratula!

Így zsákmányoljuk ki a Kolozsváron dolgozó vendégmunkásokat…

• 

Űrt töltenek be, szükségünk van rájuk, mégis embertelenül viselkedünk velük… (© Rohonyi D. Iván/Szabadság. Minden jog fenntartva. A fénykép a szerkesztőség beleegyezése nélkül semmilyen formában nem használható)

Évek óta kapcsolatban vagyok a kolozsvári vendégmunkásokkal. Kezdetben a szíriai háborús menekültekkel, mostanság pedig az indiai, pakisztáni és bangladesi diákokkal és dolgozókkal.

Úgy hallottam, hogy a belvárosi Rosa gyorsétkezde tulajdonosa például anno azért alkalmazott a romániai menekülttáborokba a háború elől elmenekült szíriaiakat, mert a romániai dolgozók loptak, állandóan késtek, nem megfelelően dolgoztak, folyamatosan elégedetlenkedtek, indokolatlanul betegszabadságot kértek, lógtak stb.

Emlékeszem, Mahmoud, aki most Jászvásárban él,

egyszer fizikai agresszió áldozata volt, mert egy ittas fiatalember kifogásolta, nem tud rendesen románul. A videófelvételek alapján a tulajdonos és Mahmoud beperelte az elkövetőt.

Az utóbbi időben egyre több az ázsiai vendégmunkás Kolozsváron. Valamivel pótolni kell a külföldön dolgozókat. Hányan vállaltak munkát Nyugat-Európában? Két-három millióan?

A legjobban az szomorít el, hogy az ázsiai vendégmunkásokat kizsákmányoljuk. Ugyanúgy, mint sok esetben a nyugatiak a romániaiakat.

*** A fentiekről szóló cikkemet, amelyben Pálfi Szilárd, a kolozsvári Hummark HR-cég vezetője és egy bangladesi egyetemi hallgató és vendégmunkás szólal meg, ide kattintva olvashatod.

A múzeumigazgató és a lapidárium

A Báthory-címert ábrázoló építési tábla (Rohonyi D. Iván felvétele a Szabadság számára)

Végre alkalmam nyílt a Szabadság számára megkérdezni Marcu Felix menedzsert,

az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum mikor nyitják meg újra a középkori és kora újkori kőtárat. Az alkalom a Kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeum megnyitója volt.

Tanácstalan volt,

mivel kapcsolatban szándékozok kérdéseket feltenni. Azt hitte, a gyógyszerészeti múzeumról. Amikor elmondtam, hogy a lapidáriumról, kissé meglepődött, de nem hozakodott elő kifogásokkal: most nincs időm, inkább a gyógyszerészeti múzeumról beszéljünk, hiszen éppen ennek a megnyitóján vagyunk, pontos adatok nincsenek a birtokomban, összeszedjük az adatokat és megkeresi az illetékes kollégám, most éppen valakivel társalognom kell egy fontos ügyről, sietnem kell vissza az irodába, fontos dolgom van stb.

Készségesen válaszolt a kérdésekre.

A Emil Boc múlt októberi kirohanását viszont csak magánbeszélgetés keretében kommentálta.

A középkori és kora újkori kőtárnak az egyik napról a másikra történő bezárásával

és a Marcu Felix úr akkori, szerintem meghunyászkodó reakciójával kapcsolatban T. Szabó Csaba ismert és elismert történész azt írta tegnap a FB profilomra kitett Szabadság-cikk kommentárjában:

Kár, hogy a forró kását kerülte, de értem én őt is. A lényeg, pont, ahogy a magyar városnév táblával volt: megengedik, de egy kétszer akkora latin tábla kell alatta legyen a dáko-római múltról. Körülbelül ugyanez van itt is.

Világos: a múzeum vezetősége ködösített,

amikor tavaly október végén azt állította, hogy műszaki okok miatt kellett bezárnia az egy nappal korábban megnyitott középkori és korai újkor kőtárat, amely többek között a Báthory-címert ábrázoló építési táblát is tartalmazza. Egyértelmű, hogy Boc nyomására történt minden, bár az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum nem tartozik sem a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, sem pedig a Kolozsvári Városi Tanács hatáskörébe.

Ha figyelmesen elolvassuk a cikket, kiderül a kulturális közintézmény menedzsere miért hajolt meg Boc előtt… 🙂

Alternatív szilveszter társasjátékosokkal, Székelyföldön

A szabadtéri scrabble (Saját felvételek)

Kereken 22 évvel ezelőtt a Kolozsvári Német Kulturális Központnál kezdtem társasjátékozni, az egyik kedvenc szabadidős tevékenységemmé vált. Később megalakult a Mirakolix társasjáték klub, évekig minden csütörtökön ütközött a dobókocka, égett a szürkeállomány, füstölt a koponya, számoltuk a lépéseket. Sajnos a létrehozók családalapítása miatt a klub megszűnt.

Szervezett formában aztán

a Szász-Köpeczy István (Kafy) által a Katolikus Egyetemi Lelkészségnél (KEL) szervezett társasjáték-estekre kezdtem járni. Természetesen a baráti társasággal meglehetősen gyarkan játszottunk.

Több szempontból az örök kedvenc a Hart an der Grenze. Jó kis balkáni stílus, bár a cselekmény az amerikai-mexikói határon zajlik.

A Kafy-féle társasjáték-estekre nemigen jártam,

mert hétvégenként rendszerint nem vagyok Kolozsváron: többnyire kirándulunk, túrázunk, elutazunk valahová. A mostani előtt hat alkalommal szervezett társasjátékos szilveszterek egyikén sem voltam, hol Kárpátalján, hol Koszovóban, hol a CouchSurfing Winter Camp-en, hol Dnyeszter Menti Köztársaságban (Transznisztria), hol pedig Grúziában (a cél a szakadár Abházia volt), hol pedig Wizz Air pilótával és irániakkal töltöttem az évek közötti időszakot.

Idén Bălţi városában terveztem szilveszterezni,

ám a CouchSurfing lehetőség nem jött össze. Pihenőszabadság már nem maradt, hogy alacsony költségvetésű külföldi utazást szervezzek, ezért Kafy és öt másik személy (köszönöm, Blanka, Anna, Izabella, Sándor, Zsolt!) jóságán múlott, hogy eljuthattam a Magyar Társasjátékosok Romániai Szövetsége (MATRISZ) által a székelyföldi Szelterszfürdőn tavaly átadott Boldog Özséb Ifjúsági Házban szervezett szilveszteri lazulásra – 4 nap, s megannyi kaland és élmény!

Közhely, de igaz:

a társasjáték, önismereti, mások megismerésére alkalmas, tartalmas és a szürkeállományt megmozgató szabadidős tevékenység. S ezeken kívül szórakoztató is.

Az Eiffel elnevezésű betörő (nem ám szabadulós!) társasjáték komoly fejtörést okozott volna, amennyiben nem Rékával (balról) játsszuk…. Félreértés ne essék: csapatkapitányunk, Szendrei Zoltán nem dobta be a törölközőt, ő nem segíthetett, csupán az időt mérte. S közben valamiket nézett…

Értelmes és érdekes, rendkívül szerteágazó társadalmi rétegekből érkező, más-más értékrendű, életvitelű, életstílusú, anyagi hátterű embereket ismerhettem meg, számomra ez volt a legjelentősebb hozadéka az idei szilveszternek – tulajdonképpen ennek a 4 napnak.

Kifogástalan volt a szervezés,

változatos és jó a program (játékmaratonok, bajnokságok, kvízvetélkedő, karszalagos csapatvetélkedők, szabadtéri játékok, karaoke, Just Dance Now), kiváló a helyszín. Utóbbi egyetlen hiányossága, hogy nem volt Erdély közepén, ahová mindenki majdnem egyenlő idő alatt tud eljutni.
Személyre szabott, személyes üzenetek. Nehogy valaki zokon vegye!

1. Kafy: az Erő legyen veled, hogy ismét megszervezhesd az idei szilvesztert! Amit idén szerveztél, olyan volt, mint egy…. ! Köszönöm szépen a rugalmasságodat, a segítőkészségedet! Üzenet: megalapítjuk a Fülformájú Füldugókat Gyártókat Pártolók Csoportját?
2. Szabó Anna: legyen csend, rend és fegyelem! Ki következik?
3. Szabó Zsolt: az Erő legyen veled, hogy ismét segíthess a szervezésben!
4. Durugy Attila: dopping tesztet végeztél a szlemmelés előtt?
5. Dalma: Köszönöm, hogy megbüntettél! Te beláttad, hogy rossz voltam, s tettél is róla…
6. Sanyi: Amit hajnalban láttál, ugye, elfelejtetted? Ha mégsem, akkor itt (N 46° 46.038 E 023° 35.274) találsz egy Eiffel/Alcatraz társasjátékot, benne a „háladíjat”…
7. Izabella: Hasznos lehetett volna, amit érkezésem pillanatában az asztalnál mondtál, ám sajnos ekszpirát infót szolgáltattál…
8. Henrietta: jók voltak a színes hajócskák!
9. Blanche (szándékosan írtam a fehéret, mert olyan, mint a lelked színe): Töltsük fel a káposztát újabb kemény téli túrákkal, amelyeket szintén túlélsz…
10. Blanka: van még kérdésed a közös témánkkal kapcsolatban?
11. Szídónia: csak személyesen tudom kifejteni a klónozással kapcsolatos részleteket. Vagy már megtettem?
12. Ferencz (a Kovács): tanár úr, köszönöm a jó válaszokat!
13. Zoltán: jó-jó-jó ember, csapatkapitány és slammer!
14. István, aki Svájcban dolgozik, s Imecs: az első éjszaka volt a legjobb… Számodra is?
15. Jancsó kisasszonynak: kényszerzubbonyban nem lehet megjelenni a híres Jancsók családi találkozóján… Lásd: https://www.facebook.com/jancsofamily/?locale=hu_HU
16. Bodó Márta: gratulálok a Szabadságban és a Romkat portálon megjelent cikkekért! Szerkesztőségünk idén is várja ezeket!
17. András Csaba: slam poetry harmonikával. Új műfajág fejlődött ki, gratula!
18. Ilon: ha ismét találkozunk, megemberelem magamat, s társalgásba elegyedek veled
19. Orsolya, a Tamás: szép nő, jó DJ és jó táncos
20. Réka: Akkor a következő szilveszterezésen lesz Spartan-verseny?
21. Gáll Melinda: A Márk ihlette guggolásos táncstílus-alágazatot megismételjük?
22. Luka Gabriella: példaértékű helytállás kisgyermekkel!
23. Luka László: mikor indul az általad vezetett Just dance now szaktanfolyam?
24. Durugy Ákos: az Ész veled van!
25. Mariann: Hebron ismét, oké, de mikor? Párral vagy pár nélkül?
26. László: Böjte úr kér egy sört!
27. B. Enikő: én biztosan a C betűért megyek? De biztos?
28. Miklós: jössz pókerezni, ugye?
29. Gy. Enikő: konkrét tervek idénre. Alapos, tervező. Dicséretes.
30. L. István: Szia, Olivér vagyok, hová parkoljak?
31. Csaba, a Zongor: s akkor az Untold?
32. Just dance now Zoltán: Jövőre is, ugye?
33. Gabriella: ha vannak kompromittáló fotóid, tudd: a Blikknél kétszer többet fizetünk! Vatikáni valutában…
34. Szamikám: a táncparkett és a reggel 9 óráig tartó karaoke egyetemi tanára… Elfelejtettem igényelni egy disco fox gyorstalpalót a volt tánctanáromtól (tőled) az alaplépésekkel és kiegészítőkkel emiatt Gáll Melinda kissé kiábrándult volt, hogy csak három figurát és egy slampos imprót ismételgettem…
35. Linda: lásd fent a gyorstalpalóra vonatkozó részt
36. Andrea: szerinted Laci féltékeny rám?
37. Varga család: azt a lépést, akkor, meg kellett volna tenni… Társasjátékra gondolok, evidens…
38. Orsi: feltűnő volt?
39. Demeter-Visky család: Jövőre táncolhatok Évával?
40. Kerekes István-János: akkor is Freud!
41. Levente: ügyvédem azt üzeni, a két álmatlan éjszakám miatti bírósági eljárás és erkölcsi kártérítés összértéke 667 euró lesz, nettó.
42. Norbert: villamosmérnökök nélkül mi lenne a világgal?
43. Tóth Melinda: köszönöm a lélekmelegítő baráti beszélgetést, s sok minden mást! Nem merek semmi többet írni, mert… De mégis: ha Kolozsváron jártok, s nem szóltok, beperellek. Igyunk meg legalább egy sört!
44. Zita: ha idén is együtt szilveszterezünk, akkor talán kimegyünk a Madarasi Hargitára…
45. C. Csaba: rendelhetek tőled egy motívumos mellényt?

Akárcsak ti, én is csak hoztam a formámat, önmagam voltam, megjátszás, álca, megfelelési vágy és elvárások nélkül. Ezért is éreztem annyira jól magamat – gondolom, látszott.

Megállapítás: mindannyian sok társaságban megfordulunk, de azt hiszem abban megegyezünk: itt a legmagasabb az egy négyzetméteren található szinglik aránya… 🙂 Nagyon tetszett, hogy a résztvevők egymásra, a társasjátékozásra figyeltem, nem bújták telefonjaikat…!

Számomra kifejezetten jó év volt, de mégis kukába került…

Kérdés: ki adott nekem/nekünk egy Z betűt a szabadtéri szóváltó versenyen? Nem tudtam azonosítani az illetőt, s így meg sem tudtam hálálni…
Jövőre, ugyanott? 🙂 (Jaaaj, ha Olivér is jön, akkor neeeem!)

*** A bejegyzés már szerdán délután elkészült, ám futottam néhány kört, nehogy az üzenetek miatt esetleg megsértődjön valaki… Amennyiben valaki mégis zokon vesz valamit, bocsánatot kérek! Mi több, jelezze, s átírom a szöveget! ***

FOTÓK – Új Rombat akkunak örvend Nefertiti

Nem a VW az én gépkocsim… 🙂 Köszönöm a segítséget, Lacikám! 🙂

Bármennyire ügyeltem rá

(indításkor nem volt bekapcsolva a rádió és a levegőfújó, novemberben levettem róla a sarut stb.), csak 6 évet tartott az akku, amely már akkor benne volt Nefertitiben, amikor 2018-ban Boti nekem ajándékozta.

Múlt pénteken be akartam indítani,

tudtam, hogy ezen a pénteken szükségem lesz rá, megyek a Szász Köpeczi István (Kafy) vezette Magyar Társasjátékosok Romániai Szövetsége (MATRISZ) szervezte társasjátékos szilveszterre.

Káncs, nem indult, a műszerfalon is alig gyúltak ki az égők.

Kifelé a régivel! 🙂 (Köszönöm a segítséget, Csaba!)

Azonnal riasztottam Székely Krisztiánt,

a Chimszed Kft. vezetőjét, akivel anno egy Pádison szervezett kiránduláson találkoztam, mondta, szerdán, azaz ma tudjuk intézni. Ma Szabó László barátom próbálta ugyan bebikázni a 6 éves, teljesen lemerült akkut, sikertelenül.

Itt az új!

Úgyhogy Krisztián jóvoltából munkatársa, Csaba a helyszínre sietett, kicserélte, majd a Rombat székhelyén, a Munka (Muncii) út 223. szám alatt lemérte a töltést, kiváló.

Tanulság: nem elég levenni a sarut, hideg napokon be kell indítani az autót, sőt, gyakrabban kell használni.

Köszönöm szépen a segítséget, Krisztián, Chimszed Kft. és Rombat!

Az új akku

Két hét Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban: az elnököt övező személyi kultusz, szegénység, emberség…

Dushanbe, rögtön érkezés után. Csodálatos CouchSurfing házigazdám, Sayido Sharafi a Tádzsikisztán szépségeit (a hölgyeket és a tájakat) bemutató videót játszott le. A klip ide kattintva tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=mcJYmQrat_Q

November végén visszaértem Kolozsvárra, leülepedtek az élmények, a kalandok, nekiláttam az úti beszámoló megírásához. Ömlött az írnivaló: még lett volna miről beszámolni, ám 45 ezer leütésnél megálltam… 🙂

Nem bántam meg, hogy Dusanbét is meglátogattam, sőt. Sayidonak, a Couchsurfing házigazdámnak és csodálatos szüleinek köszönhetően sokkal több személyes élmény köt ehhez az országhoz, mint Üzbegisztánhoz, amely látogatásunk tulajdonképpeni célja volt…

Az élménybeszámolómban szó van a posztszovjet örökségről, a muzulmán hit megnyilvánulásáról és állami visszaszorításáról, az elnököt övező személyi kultuszról, a Nyugat majmolásáról, a modernitás sajátos értelmezéséről, az orosz és kínai határokról, gasztronómiáról, építészetről, az életszínvonalról, de elsősorban az EMBEREKRŐL: Sayidoról és családjáról, életkörülményeikről, életvitelükről, életstílusukról, értékrendjükről.

Írok arról is, milyen módon kezelik a térségben a közúti közlekedési során kialakult konfliktusokat. Nem úgy, ahogy gondolod…!

*** Az első rész ide kattintva olvasható.

*** December 11-én Mihály István, a Kolozsvári Rádió magyar adása szerkesztőjének a meghívására a Sajtóklub műsorában vettem részt. A téma természetesen a két ország meglátogatása volt. A műsor ide kattintva hallgatható meg.

Megújult a WebSzabadság. Mi köze hozzá Szészinek? :)

Lassan már csak emlékekből élek… 🙂 Emlékszem, amikor 2007 legelején Szélyes Levente (Szészi) barátommal Székelyvarság határában téli túrán vettünk részt, és mondtam neki: meg kellene újítani a Szabadság 1995 óta ugyanolyan formában működő weboldalát – ám akkoriban Tibori Szabó Zoltánnak és Hámos Lászlónak (HHRF) köszönhetően Románia és Magyarország valamennyi napilapja közül elsőként töltöttünk fel tartalmat a világhálóra…!

Emlékszem, amikor 1995-ben Tibori főszerkesztői szobájában sercegett a modem, kérdeztem, mi a fene történik.

Megy a lap New Yorkba…!

Azt hittem, ittas vagy részeg…

Aztán 2007-ben Szészinek köszönhetően Mátis Anikó nulláról (!) felépítette az új honlapot, amely több mint tíz évig működött. Emlékszem, néhányszor Barta Zoltán (Berta), Szilágyi Zoltán és csapata vért izzadott, amikor gondok jelentkeztek.

Aztán Szász István Szilárd újat varázsolt, amely tegnapig működött.

Itt a legújabb, szeressétek. Ja, és a mostanihoz Szészinek az a köze, hogy továbbra is a Codespring szervere biztosítja az adattárolást… KÖSZÖNJÜK!

Elismerés illeti Kopacz Leventét, aki professzionálisan végezte a munkát, az átállás során alig volt gikszer. Köszönjük a Codespring részéről dolgozó Ákosnak is!

(Teljesen) Elfogyott a levegő

Felkiáltójellel szándékoztam írni, aztán meggondoltam magamat: valójában még van levegő, maradt még.

A filmet pénteken láttam a Művész (Arta) moziban, és mély hatást gyakorolt rám. Háromnegyed nyolckor vettem észre, hogy nyolctól vetítik, nem volt időm megnézni az előzetest, vagy olvasni a hátteréről, a rendezőről, a történetről.

Talán jobb is így.

Ismerőseimtől tudtam meg utólag, hogy a film tényeken alapszik. Számomra meglepő viszont, hogy erdélyi, s nem magyarországi esetről van szó. Ezek szerint az anyaországban dúló LGBTQ elleni „harc” nem csak az erdélyi magyar, hanem a román társadalom bizonyos rétegeibe is beszivárgott…

Szomorú.

Szomorú az is, hogy az erdélyi magyarok felülnek a magyarországi spin doctoroknak, akik különféle belső és külső ellenségeket találnak ki a vezető politikusok számára. A cél, persze, egyszerű és egyértelmű: szavazatszerzés és a választások ismételt megnyerése.

A filmet szerdán, december 6-án vetítik ismét.

De miért mondott fel a főszereplő kollégája?