FOTÓRIPORT – Belarusz, negyedik nap: második világháborús emlékhelyek lavinája


Csak egy sima kiállítás… (Saját felvételek. A fotókat a forrás megjelölésével lehet használni)

Fehéroroszországi tartózkodásunk

(2019. augusztus 25 – szeptember 8.) negyedik napja volt talán a legszomorúbb. Ki gondolta volna, hogy ennyi második világháborús és a Holokauszttal kapcsolatos emlékhely van az ország területén?

Vegyes érzelmekkel látogattam el ezekre a helyekre:

egyrészt hajtott az emberiség legsötétebb időszaka során elkövetett (háborús) bűnök helyszíneinek a felfedezése, másrészt pedig a mélyen gyökerező kíváncsiság: MIÉRT itt, miért így, miért ők. S az örök: hogyan történhetett meg? Miért nem voltak erők, amelyek megakadályozták volna az atrocitásokat, miért süllyedhetett ennyire mélyre az emberiség egy része?

Ma autómosás közben az U FC futballklub

egyik középkorú szurkolójával társalogtam, s mondta: nem tudta, hogy az 1990-es években mennyi atrocitás érte az erdélyi magyarokat. Ha 1990 Fekete Márciusát tömegsírok követik, vajon ugyanúgy nem értesült volna a történtekről? Vajon a németek tudták, katonáik, mit műveltek Belaruszban, értesültek a zsidók szisztematikus kiírtásáról?

Kérlek, kattints az első fotóra, van képaláírás is. Kell zenei aláfestés is…