(Teljesen) Elfogyott a levegő

Felkiáltójellel szándékoztam írni, aztán meggondoltam magamat: valójában még van levegő, maradt még.

A filmet pénteken láttam a Művész (Arta) moziban, és mély hatást gyakorolt rám. Háromnegyed nyolckor vettem észre, hogy nyolctól vetítik, nem volt időm megnézni az előzetest, vagy olvasni a hátteréről, a rendezőről, a történetről.

Talán jobb is így.

Ismerőseimtől tudtam meg utólag, hogy a film tényeken alapszik. Számomra meglepő viszont, hogy erdélyi, s nem magyarországi esetről van szó. Ezek szerint az anyaországban dúló LGBTQ elleni „harc” nem csak az erdélyi magyar, hanem a román társadalom bizonyos rétegeibe is beszivárgott…

Szomorú.

Szomorú az is, hogy az erdélyi magyarok felülnek a magyarországi spin doctoroknak, akik különféle belső és külső ellenségeket találnak ki a vezető politikusok számára. A cél, persze, egyszerű és egyértelmű: szavazatszerzés és a választások ismételt megnyerése.

A filmet szerdán, december 6-án vetítik ismét.

De miért mondott fel a főszereplő kollégája?

FILMFESZTIVÁL – Elkezdődött a TIFF. Mit nézek meg ma?

Ma reggel kezdetét vette az ország legnagyobb és egyben legrangosabb filmfesztiválja, a TIFF. Jövő vasárnapig reggelire, ebédre és vacsorára, sőt éjszakára is mozgóképes produkciók jutnak.

Ma a 15 óra 30 perckor kezdődő Amira című filmet nézem meg, egyértelműen a palesztin vonatkozások miatt. Négy évvel ezelőtt jártunk Palesztinában, a hetvenkettőből a második kedvenc országom.

 

Természetesen a megnyitót, a Call Jane/Reţeaua Jane című produkciót sem hagyom ki.

FILM – A csíkos pizsamás fiú. Új dimenzióból a holokauszt, ám súlyos történelmi pontatlanságokkal

Alapvető problémám, hogy nem dokumentumfilm, hanem fikció, s ráadásul történelmi pontatlanságokat tartalmaz. Egy novella filmadaptációja…

Nem emlékszem már, hol jött szembe velem a film, ám Bibi szerencsére megtalálta a neten, s megnéztük. Nemigen hatott meg, ugyanis a végkifejletig szinte minden kiszámítható, előrelátható, nincs váratlan fordulat, meglepetés.

Újszerű, ugyanis egy gyermek prizmáján keresztül mutatja be zsidó népet és a világot ért tragédiát. Igen ám, de a novella és a rá épülő forgatókönyv elsősorban a magasrangú német tiszt kisfiára összpontosít, aki szinte teljesen tudatlan azzal kapcsolatban, ami körülötte és vele történik…

Akár a novella betűjétől és szellemétől eltérve, a film rendezője úgy is dönthetett volna, hogy a finálé során nem csak a náci családot ért tragédiára és szenvedésre összpontosít, hanem inkább a történelmi kontextust előtérbe helyezve a haláltáborokra és a kiirtásra ítélt európai zsidók sorsára fókuszál.

Apropó, történelmi tények, íme néhány, amellyel mind a novella, mind pedig a film hadilábon áll.

FILM – Magadra ismersz?

OK, nesze virág!

Lehet, meglepődsz, s tartogat számodra meglepetéseket az egyébként langyos vígjáték, amelyet ma este néztünk meg a Győzelem (Victoria) moziban. Címe: Povestea unui pierde-vară (Szabad fordításban: Szarrá ment egy nyár).

Elmúlt a film is, de bizonyos önreflexióra serkentett.

Főleg, mert a főszereplő éppen 42 éves, nincs és nem is volt nős, nincs és nem is akar gyermeket. Nyugodt, kiegyensúlyozott, problémamentes és változatos az élete. De messze nem eléggé kalandvágyó. Csak szexuális téren. Igyekszik egyensúlyt teremteni a futószalagon érkező huszonéves lányok (tanár az egyetemen, így nagyon könnyű helyzetben van!), illetve a korban és az érdeklődés terén hozzá illő nő között.

Ám a történet nem érik meg, így a regényt be sem fejezheti író barátja.

De az önreflexió marad.

A Győzelem (Victoria) mozi műsora itt.

TIFF: elsősorban a dokumentumfilmek érdekelnek

900 nap

Tavallyal ellentétben, idén készültem a TIFF-re: kézbe vettem azt a kiadványt, amelyben a filmek leírása és a program is szerepelt. Elkezdtem az ABC-sorrendbe rendezett filmek ismertetőjét elolvasni, de csak az L betűig jutottam el… Azután következett a program.

Számomra a TIFF a ma esti vetítéssel kezdődik: Despre oameni şi melci (Emberekről és csigákról). Rendező: Tudor Giurgiu.

Most éppen a www.tiff.ro weboldalt böngészem, itt a produkciók video előzetese  is megtalálható. Elsősorban a dokumentumfilmek érdekelnek, ezért semmiképp sem marad ki:

900 nap  (a leningrádi harcok túlélőről és a blokádról),

A második élet (amerikai, svéd, kínai, német és francia internetezők valós és virtuális életéről),

Cerro rico, tierra rica (a bolíviai bányászatról és bányászokról),

A bengáli detektív (Calcutta titkai, modern India a bűncselekmények tükrében),

A Fokken nővérek (két holland prosti története),

Olaszország – tetszik, vagy lelépsz (a világgazdasági válságnak az itáliai félszigetre gyakorolt hatásainak a következménye Gustavra és Lucára),

Hodorovski (Oroszország leggazdagabb embere a leghíresebb börtöntöltelékké vált),

Diaz: Don’t clean up this blood. A reenactment of the final days of the 2001 G8 Summit

LSD – Albert Hofmann anyaga

Marley (Bob Marley élete, zenei munkássága)

A kis matador (Három mexikói gyerek kalandjai – torreádorok akarnak lenni)

Egy divattervező története (Ozwald Boateng)

Újra lejátszás (1992 júniusában egy németországi földművelő két holttestet talál a kukoricásban. Kiderül, hogy román nemzetiségű személyekről van szó, akik határsértéssel próbálkoztak…)

Lesznek ugyanakkor pikantériák is, Vanda javaslatára, mint például:

Szégyen (szexuális vonatkozások)

Aljas (a modern kor egy kóros kiütése: leláncolt, pincébe fogva tartott gyerekek története)

Amit még kinéztem:

Lena

Klip

Diaz (igen érdekesnek ígérkezik…)