Cipőt és SIM-kártyákat vittem, orosz nyelvű könyveket kaptam. (Mit találtam az egyikben?)

A beteg és/vagy (szellemi) fogyatékkal élő ukrajnai menekültek nevében is köszönöm, Vlagyimir! (Saját felvételek)

Bianka mondta:

kolléganőjének nincs szüksége a 40.5-ös cipőre, neki sem jó, hátha nekem. Nos, hát 42-es a lábam… 🙂

Azonnal javasoltam:

felajánlom Vlagyimirnak, lehet, a fiának jó lesz. Az ukrajnai menekültek közül több családot a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban szállásolják el. Tegnap felmente hozzá, s Sebestyén Árpád tanár úr jóvoltából két Vodafone SIM-kártyát is vittem neki.

Köszönöm, Bibi és tanár úr!

Az ukrán nemzeti színekkel ellátott zoknit ajándékozott nekem – egy tragikus haláleset kapcsán utazott haza Odesszába. A Moldovai Köztársaságban élő nővérétől pedig orosz nyelvű könyveket hozott az állami gondozásban lévő, nemrég érkezett, fizikai és szellemi fogyatékkal élő ukrán menekülteknek, akiket a heves bombázások miatt egy lelkipásztor indított útnak, s akinek ittlétéről az egyik FB-csoportból értesültem. Olvasni akarnak…

Ezt találtam az egyik könyvben. Mit jelent?

Vlagyimir iskolaigazgató volt Odesszában. Értelmes, érdekes, intelligens, rendkívül barátságot és hatalmas érzelmi intelligenciával rendelkező ember, szeretek beszélgetni vele.

Megegyeztünk:

rendszeresebben találkozunk, s gyakorlom a BBTE jóvoltából elvégzett ukrán nyelvtanfolyamon tanultakat.

Ezt találtam az egyik könyvben. Mit jelent?

Sebestyén Árpád tanár úr esete a koronavírussal

A nagy gombász, Sebestyén Árpád tanár úr a kórházi ágyon

Életben van, s nem került az intenzív osztály mechanikus lélegeztető gépére. A szakemberek úgy vélik, ezek a két oltásnak köszönhetők. A tanár úr is így gondolja. Én is. Mindketten laikusként.

Szeretek a társaságában lenni, élcelődéseit, odamondásait, meredekebb megjegyzéseit viccnek veszem. Élvezem a közös gombászásokat, boldoggá tesznek.

Sebestyén Árpád értelmes és értékes ember. Szüksége van rá a családban, a baráti és ismerősi társaságban, a kolozsvári és erdélyi magyar közösségben. Akik ismerik, végig izgultak a kórházi kezelése alatt, egyesek imádkoztak érte, mások pedig a különböző kommunikációs csatornákon követték a betegség alakulását, bátorították.

Mondta, a kórházban naplót vezetett, felajánlotta, olvassam el. Verseit a kezelés közben elküldte WhatsAppon, feltöltötte a Facebookra.

Megkértem, közöljük a Szabadságban. Beleegyezett. Hátha egyeseknek tanulság, okulnak belőle.

Sebestyén tanár úr naplója és két verse a Szabadság mai számában jelent meg, ide kattintva olvasható.

Légzési gyakorlat, lufival (A felvételeket a tanár úr készítette)

VIDEÓRIPORT – Gombászás decemberben Sebestyén Árpád tanár úrral

Téli, kicsi, de finom (Saját felvétel)

Váratlan fordulatokkal tűzdelt történet

vezetett a szombati, december 5-i gombászáshoz: az Égly Melindától és Jánostól ajándékba kapott ruhásszekrényem két fafogantyúja kijött a menetes csavarból, letört a szélük. Kiírtam a Facebook-falamra, faiparost keresek, aki újakat készít. Sebestyén Áprád tanár úr jelentkezett.

Javítani, kicserélni kell őket

De innen mégis hogyan jutunk el a téli gombaszedéshez?

Ismertem őt, bár engem nem tanított. Hallottam, hogy szigorú matematika tanár, de hát melyik nem az? 🙂 Legendás személyiség, sokoldalú.

Írtam neki magánüzenetet, néhány perc múlva már a lakásán voltam

a rossz darabokkal, átvette őket. Behívott, mutatta a kis műhelyét, a kiadó szobát. Megpillantottam a befőttes üvegekben lévő gombákat, azt hiszem, eme hobbijáról már azelőtt beszélni kezdett. Bevallom, nem tudtam, hogy ennyire ismert és elismert gombász. Csak később néztem meg a kolozsvári televízió által vele készített műsorokat.

Még gombalikőrrel is megkínált, mutatta a befőttes üvegekben féltve őrzött példányokat.

Mondtam, tavasszal-nyáron szívesen társulnék egy gombaszedéssel összekötött kiránduláshoz, vagy fordítva. Hétvégén mehetnénk, mondta. Megkértem, nézzen a naptárra: tanár úr, december van!

S indult a mini kaland a Bükk-erdőben. A videóriport megtekintéséhez, kérlek, kattints ide!