Néhány nappal ezelőtt Erdély fővárosának volt ipari negyedében jártam. Emlékszem, gyermekkoromban, sőt még fiatal koromban is 🙂 itt még hatalmas üzemek működtek, hömpölygött a szennyező füst az ég felé: Nehézgépgyár (CUG), ahol körülbelül 8 ezren dolgoztak, Sinterom, Napomar, Terapia, Sanex stb. A kommunista rendszer, „stílusosan”, Munka sugárútnak nevezte el az ipari negyed fő közlekedési vonalát, amelyen a vasútállomást a gyárakkal összekötő 100-as és a Monostor lakónegyedet ugyanezzel az övezettel összekötő 102-es villamos közlekedett. Elvégre tudomásom szerint a villamost éppen a munkásnegyedeknek az ipari zónával történő összeköttetés megteremtésére hozták létre. Jelenlegi haszna kérdőre vonható, de ha már hozzájárul a zajszennyezés növeléséhez, legalább környezetkímélő tömegközlekedési eszköz… 🙂
Ma is van valamiféle ipari aktivitás a város eme részét, de az elmúlt negyed évszázadban rengeteget változott a cégek tevékenységi területe. Ott van például az ipari park, amelyben az amerikai érdekeltségű Emerson, amely többek között kőolajszivattyúkat és az ipari automatizáláshoz szükséges termékeket gyárt.
Az övezet külalakja radikálisan megváltozott: a volt téglagyárral szemben megjelent hatalmas bevásárlóközpont, a Real (most talán Auchan), a Sanex helyén cégeket, cégecskéket láttam. Hol van vajon az a több ezer, tízezer munkás, aki a volt üzemekben dolgozott? Nyugdíjban? Sikerült átképezniük magukat?
Kiss Olivér blogja 