FOTÓK – Kazahsztán és Kirgizisztán: betekintés a nomád múltba és a modern jövőbe (III)

Szeptember 13-án búcsút vettem biskeki házigazdámtól, Zhyrgaltól (a középkorú hölgy) és Almatyba utaztam… Innen tovább a Kazahsztánról szóló blogbejegyzés mesél…

A 250 ezer lakosú kirgizisztáni Oshban van Fellegvár és jurta a belvárosban, s akárcsak Biskekben itt is megtekinthető egy Lenin-szobor. Mi több, a kirgiz nemzeti költő Petőfi verseit fordította, a kazah főváros, Asztana felépítésére 10 milliárd dollárt költöttek.

Sok más érdekesség a két közép-ázsiai országból ide kattintva olvasható.

FOTÓRIPORT – Kazahsztán, te szép káosz!

A fotók mindent elmesélnek a 2018. augusztus 26. – szeptember 16. időszakban megejtett kazahsztáni és kirgizisztáni körút első részéről… 

Kérlek, kattints az elsőre!

Az első ízlésficamra az asztanai repülőtéren lettünk figyelmesek. Egyébként a beutazási vízumot gond nélkül megadták, fizetnünk sem kellett érte. Adtak viszont egy papír fecnit, amelyet kétszer lepecsételtek. Állítólag, amennyiben csak egy bélyegzővel látják el, öt napon belül valóban jelentkezned kell a repülőtéren. Érkezéskor nem időztünk Asztanában. Azonnal repültünk tovább a volt fővárosba, Almatyba

A European Backpackers Hostelben szálltunk meg: egy éjszaka 27 lej. A repülőtéren csak kevés pénzt váltottunk, a többit a városban. Ezek mellett a radarállomások mellett laktunk… 

Séta Almatyban. Ő elfáradt, ma már nem dolgozik tovább…

Bibi ötlete: fotó a művetékkel

Kazahsztán 70 százalékban muzulmánok, 26 százalékban pedig keresztények lakta szekularizált állam. Feltűnően kevés a mecset

Az Alamtyban, azaz „az almák között” eltöltött idő fénypontját a piacon tett látogatás jelentette: természetesen kipróbáltuk a kumiszt, de csak mértékkel. Dana, az európaiakra kényes hitványokra tekintő idős nő kaján mosollyal nyújtotta a porcelán poharakat, de gyomrunk későbbi állapotára gondolva ellenálltunk a kísértésnek

A nagy élményt a húspiac jelentette: a több évtizedes mérlegek, a csarnok stílusa időutazást jelentett

Érdekes, hogy az általam legszebbnek tekintett kazah lányt éppen ebben a közegben, a hús-, zöldség- , fűszer – és gyümölcspiacon fényképezte le Máté András. Nem ám az a hölgy volt, aki az emeleten levő étkezdében egyből azt írta okostelefonja orosz-angol fordítójába: 37 éves vagyok, s egyedülálló. Az igyekezet tükrözte a többi, európaival vagy amerikaival házasodni kívánó kazah nő vágyát: az internet tele van társkereső weboldalakkal, a hölgyek ugyanis így próbálnak valamelyik nyugat-európai országba jutni, s új életet kezdeni. Érdekes megjegyezni, hogy a hivatalos statisztikák szerint Kazahsztánban kilenc hajadon lány jut egy férfira. Mégis sokuknak külföldi férfi kell… Ezt a számlát a hirtelen támadt rajongóm állította ki

Emma és Jocó is mindenre kíváncsi volt

Az Almaty közelében húzódó csodás hegyeket sajnos nem látogattuk meg

Augusztus 29-én tovább indultunk a hegyekbe. 40 ezer tengéért (95 euró) egy Honda Odyssey típusú kocsival hatunkat a sofőr elvitt a közel 300 kilométerre levő Saty faluba, ahonnan több hegyvidéki tóhoz tudtunk elérni. A buszállomáson sokat alkudoztunk, kalandosan ugyan, de sikerült fuvart találnunk. Türelem, idő, energia és jó alkudozási készség, valamint színészi tehetség szükséges. A cápák rendelkeznek ezekkel az adottságokkal, de szezonon kívül alkalmazkodniuk kellett… Útközben néhányszor megálltunk

Ezt tessék, ez a legfinomabb…

Itt már Kínához közel jártunk, de a sorompó nem a határátkelőt jelzi, hanem a Charin (Charyn) kanyonba történő beléptetőt. Itt még 4543 tengét, azaz 11 eurót fizettünk, s beengedtek

Két és fél kilométert túráztunk a kanyon alsó részén húzódó sétálóúton

Megérte eljönni

A kazah Grand Canyon

Üldöztek a felhők

Saty faluban sok keresgélés után a jurtás szállást választottuk. Almas, a sofőr sokat segített, 3000 tenge (7 euró) plusszal háláltuk meg

Muzulmán temető Saty falu mellett

Gyalog mentünk a Kaindy-tóhoz

Csodásak a kazah tavak, hegyek

A grupi

Augusztus 31-én a Kolsay 1-es tóhoz kocsival mentünk ki, innen pedig körülbelül 5 órát túráztunk a testvéréhez, a Kolsay 2-tóhoz

Lévén, hogy nagyon közel van a kirgiz határhoz, a Kolsay 2-es tónál határőr várt és ellenőrzött. Hivatalosan nem lehet felmenni a Kolsay 3-as tóhoz, amely még néhány óra túrázást jelent, mert határövezet. Tudok viszont olyanokról, akik néhány cigarettát adtak a határőrnek, és felengedte őket. No, meg az útlevelüket is hátrahagyták

Merengő

Saty faluból nagyon nehezen sikerült fuvart találnunk a Karkara/Kegen kazah-kirgiz határátkelőhöz. Egy fiatal autós 25 ezer tengét (60 eurót) kért, és kapott a csupán 130 kilométeres útért. Ez fejenként 10 eurót jelentett. Az üzemanyag litere 160 tenge, azaz 0,37 euró, azaz 1,7 lej…

Közeledünk a kazah-kirgiz határátkelőhelyhez, Karkarához/Kegenhez

Magyar útlevéllel nem szükséges kirgiz vízum, románnal elég az elektronikusan, interneten kiváltott is. Igen ám, de ezen az Isten háta mögötti határátkelőhelyen nincs megfelelő berendezés a vonalkód és a QR-kód leolvasására, így barátunkat visszafordították. Hosszas egyezkedés után a határnál várakozó egyik cápának 22 ezer tengét (52 eurót) fizettünk öten, de végül nem Karakolban, hanem már Typ/Tup városkában kiszálltunk, hisz rájöttünk, hogy innen könnyebb eljutni Cholpon-Ata városába, ahol a Nomád Játékok zajlanak, amelyre Bibivel akkreditálva voltunk

dav

A Nomád Játékokól külön blogbejegyzésben írok. Kirgizisztán meglátogatása után (ez is külön bejegyzés lesz) szeptember 14-én visszatértem Kazahsztánba. Kochkor után Emma és Jocó nem tartott velem, Bibi a Nomád Játéko után Máté András és Telegdi Andi társaságában visszatért Erdélybe, így egyedül utaztam tovább. Ez a felvétel Almatyban készült: a busszal a vasútállomáshoz igyekeztem. Szép dizájn, ugye?

Az „alkotás” a jegycsípő munkája, aki az offline Google fordító segítségével büszkén adta tudomásomra a részleteket: ő szerezte be az anyagot a busz díszítésére. Megdicsértem…

Almaty, Almaty 2 vasútállomás

Éjszakai vonattal utaztunk Emmával és Jocóval Asztanába. A vasútállomáson találkoztunk közel egy hét külön utazás után. A reggeli órákban megkerestük a diákszállót, útközben kukoricával találkoztunk

Street art Asztana

Kommentár nélkül

Régi és új ötvözete az alig 20 éves kazah fővárosban

Mecsetben

Alzsír/Alzhir, a híres női láger, amely a jelenleg Akmol elnevezésű község területén található. A Gulág-táborok egyik helyszíne. Itt kínozták az embertelen sztálini rendszer által népellenségnek titulált férfiak feleségeit, nővéreit, húgait stb.

A szálini terror egyik helyszíne Asztana mellett: Alzsír

Marhaszállító szerelvényekben szállították a nőket

Emlék

Hajdanán 63 nemzetiségből származó 18 ezer nő raboskodott itt, ebből a márványtáblákra 7200 nevet véstek fel, köztük 7 magyarét is

Kegyetlen volt a kihallgatás is

A nők építették fel a barakkokat

Fájó emlék

Street art Asztana

Az ultramodern főváros buszállomásaiban a QR-kód leolvasásával egy-egy szerző művét lehet letölteni. Buszra várva

Modern és hagyományos

Rengeteg a bicikliút, de biciklissel nem találkoztam

Napelemes pad, Wifi, stb. De nem használható.

Még keletibb motívumok

Ez nem a világ legnagyobb üvegsátra, hanem az elnökről elnevezett központ épülete. A személyi kultusz maximálisra hág

A Nazarbayev-központ belülről

Igen, piramist is építettek, de a benne működő intézmény éppen zárva volt…

Asztana, mindennel, Függetlenség térrel

Nem, ő nem Lincoln, hanem Nazarbayev

Hazrat szultán nagymecset

A buszból egy zsinagógát is megláttam. Sajnos nem sikerült bemenni…

Kazakhstan and Kyrgyzstan, here we come!

Kolsai-lake, Kazakhstan

More and more Eastwards: after Israel, Palestine, Jordan, Dubai, Georgia, Armenia, Azerbaijan and Iran, it’s now time for these two wonderful countries. Between August 25 and September 17 we’ll be out of town.

We booked the Wizz Air ticket on January 1^st for only 110 Euros! Indeed, it’s exactly one third of my monthly salary, but fortunately I always have sponsors with big hearts. And wallets. 🙂

We’ll use CouchSurfing, public transportation (shared taxis, buses, trains), plus the local airlines are extremely cheap. Also, we’ll eat in small, cheap places with the locals, so no restaurants, only if there’s not other choice.

Altyn Arashan, Kyrgyzstan

We’ll travel to Budapest by car sharing the cost of the gasoline. I estimate that the total budget (international airline ticket, health insurance, local airline, train ticket, food, accommodation where we’ll not be able to use CouchSurfing, transport etc) will not go over 500 euros for 3 weeks.

Our general itinerary:

Astana – Almaty – Saty – Charyn Canyon – Kaindy-lake – Kolsai-lakes – Cholpon-Ata (Tscholponata) * World Nomad Games* – Karakol – Altyn Arashan – Ak-Suu – Karakol – Kazarman – Arslanbob – Osh – Bishkek – Almaty – Astana
See you in Asia! 🙂