Alternatív szilveszter társasjátékosokkal, Székelyföldön

A szabadtéri scrabble (Saját felvételek)

Kereken 22 évvel ezelőtt a Kolozsvári Német Kulturális Központnál kezdtem társasjátékozni, az egyik kedvenc szabadidős tevékenységemmé vált. Később megalakult a Mirakolix társasjáték klub, évekig minden csütörtökön ütközött a dobókocka, égett a szürkeállomány, füstölt a koponya, számoltuk a lépéseket. Sajnos a létrehozók családalapítása miatt a klub megszűnt.

Szervezett formában aztán

a Szász-Köpeczy István (Kafy) által a Katolikus Egyetemi Lelkészségnél (KEL) szervezett társasjáték-estekre kezdtem járni. Természetesen a baráti társasággal meglehetősen gyarkan játszottunk.

Több szempontból az örök kedvenc a Hart an der Grenze. Jó kis balkáni stílus, bár a cselekmény az amerikai-mexikói határon zajlik.

A Kafy-féle társasjáték-estekre nemigen jártam,

mert hétvégenként rendszerint nem vagyok Kolozsváron: többnyire kirándulunk, túrázunk, elutazunk valahová. A mostani előtt hat alkalommal szervezett társasjátékos szilveszterek egyikén sem voltam, hol Kárpátalján, hol Koszovóban, hol a CouchSurfing Winter Camp-en, hol Dnyeszter Menti Köztársaságban (Transznisztria), hol pedig Grúziában (a cél a szakadár Abházia volt), hol pedig Wizz Air pilótával és irániakkal töltöttem az évek közötti időszakot.

Idén Bălţi városában terveztem szilveszterezni,

ám a CouchSurfing lehetőség nem jött össze. Pihenőszabadság már nem maradt, hogy alacsony költségvetésű külföldi utazást szervezzek, ezért Kafy és öt másik személy (köszönöm, Blanka, Anna, Izabella, Sándor, Zsolt!) jóságán múlott, hogy eljuthattam a Magyar Társasjátékosok Romániai Szövetsége (MATRISZ) által a székelyföldi Szelterszfürdőn tavaly átadott Boldog Özséb Ifjúsági Házban szervezett szilveszteri lazulásra – 4 nap, s megannyi kaland és élmény!

Közhely, de igaz:

a társasjáték, önismereti, mások megismerésére alkalmas, tartalmas és a szürkeállományt megmozgató szabadidős tevékenység. S ezeken kívül szórakoztató is.

Az Eiffel elnevezésű betörő (nem ám szabadulós!) társasjáték komoly fejtörést okozott volna, amennyiben nem Rékával (balról) játsszuk…. Félreértés ne essék: csapatkapitányunk, Szendrei Zoltán nem dobta be a törölközőt, ő nem segíthetett, csupán az időt mérte. S közben valamiket nézett…

Értelmes és érdekes, rendkívül szerteágazó társadalmi rétegekből érkező, más-más értékrendű, életvitelű, életstílusú, anyagi hátterű embereket ismerhettem meg, számomra ez volt a legjelentősebb hozadéka az idei szilveszternek – tulajdonképpen ennek a 4 napnak.

Kifogástalan volt a szervezés,

változatos és jó a program (játékmaratonok, bajnokságok, kvízvetélkedő, karszalagos csapatvetélkedők, szabadtéri játékok, karaoke, Just Dance Now), kiváló a helyszín. Utóbbi egyetlen hiányossága, hogy nem volt Erdély közepén, ahová mindenki majdnem egyenlő idő alatt tud eljutni.
Személyre szabott, személyes üzenetek. Nehogy valaki zokon vegye!

1. Kafy: az Erő legyen veled, hogy ismét megszervezhesd az idei szilvesztert! Amit idén szerveztél, olyan volt, mint egy…. ! Köszönöm szépen a rugalmasságodat, a segítőkészségedet! Üzenet: megalapítjuk a Fülformájú Füldugókat Gyártókat Pártolók Csoportját?
2. Szabó Anna: legyen csend, rend és fegyelem! Ki következik?
3. Szabó Zsolt: az Erő legyen veled, hogy ismét segíthess a szervezésben!
4. Durugy Attila: dopping tesztet végeztél a szlemmelés előtt?
5. Dalma: Köszönöm, hogy megbüntettél! Te beláttad, hogy rossz voltam, s tettél is róla…
6. Sanyi: Amit hajnalban láttál, ugye, elfelejtetted? Ha mégsem, akkor itt (N 46° 46.038 E 023° 35.274) találsz egy Eiffel/Alcatraz társasjátékot, benne a „háladíjat”…
7. Izabella: Hasznos lehetett volna, amit érkezésem pillanatában az asztalnál mondtál, ám sajnos ekszpirát infót szolgáltattál…
8. Henrietta: jók voltak a színes hajócskák!
9. Blanche (szándékosan írtam a fehéret, mert olyan, mint a lelked színe): Töltsük fel a káposztát újabb kemény téli túrákkal, amelyeket szintén túlélsz…
10. Blanka: van még kérdésed a közös témánkkal kapcsolatban?
11. Szídónia: csak személyesen tudom kifejteni a klónozással kapcsolatos részleteket. Vagy már megtettem?
12. Ferencz (a Kovács): tanár úr, köszönöm a jó válaszokat!
13. Zoltán: jó-jó-jó ember, csapatkapitány és slammer!
14. István, aki Svájcban dolgozik, s Imecs: az első éjszaka volt a legjobb… Számodra is?
15. Jancsó kisasszonynak: kényszerzubbonyban nem lehet megjelenni a híres Jancsók családi találkozóján… Lásd: https://www.facebook.com/jancsofamily/?locale=hu_HU
16. Bodó Márta: gratulálok a Szabadságban és a Romkat portálon megjelent cikkekért! Szerkesztőségünk idén is várja ezeket!
17. András Csaba: slam poetry harmonikával. Új műfajág fejlődött ki, gratula!
18. Ilon: ha ismét találkozunk, megemberelem magamat, s társalgásba elegyedek veled
19. Orsolya, a Tamás: szép nő, jó DJ és jó táncos
20. Réka: Akkor a következő szilveszterezésen lesz Spartan-verseny?
21. Gáll Melinda: A Márk ihlette guggolásos táncstílus-alágazatot megismételjük?
22. Luka Gabriella: példaértékű helytállás kisgyermekkel!
23. Luka László: mikor indul az általad vezetett Just dance now szaktanfolyam?
24. Durugy Ákos: az Ész veled van!
25. Mariann: Hebron ismét, oké, de mikor? Párral vagy pár nélkül?
26. László: Böjte úr kér egy sört!
27. B. Enikő: én biztosan a C betűért megyek? De biztos?
28. Miklós: jössz pókerezni, ugye?
29. Gy. Enikő: konkrét tervek idénre. Alapos, tervező. Dicséretes.
30. L. István: Szia, Olivér vagyok, hová parkoljak?
31. Csaba, a Zongor: s akkor az Untold?
32. Just dance now Zoltán: Jövőre is, ugye?
33. Gabriella: ha vannak kompromittáló fotóid, tudd: a Blikknél kétszer többet fizetünk! Vatikáni valutában…
34. Szamikám: a táncparkett és a reggel 9 óráig tartó karaoke egyetemi tanára… Elfelejtettem igényelni egy disco fox gyorstalpalót a volt tánctanáromtól (tőled) az alaplépésekkel és kiegészítőkkel emiatt Gáll Melinda kissé kiábrándult volt, hogy csak három figurát és egy slampos imprót ismételgettem…
35. Linda: lásd fent a gyorstalpalóra vonatkozó részt
36. Andrea: szerinted Laci féltékeny rám?
37. Varga család: azt a lépést, akkor, meg kellett volna tenni… Társasjátékra gondolok, evidens…
38. Orsi: feltűnő volt?
39. Demeter-Visky család: Jövőre táncolhatok Évával?
40. Kerekes István-János: akkor is Freud!
41. Levente: ügyvédem azt üzeni, a két álmatlan éjszakám miatti bírósági eljárás és erkölcsi kártérítés összértéke 667 euró lesz, nettó.
42. Norbert: villamosmérnökök nélkül mi lenne a világgal?
43. Tóth Melinda: köszönöm a lélekmelegítő baráti beszélgetést, s sok minden mást! Nem merek semmi többet írni, mert… De mégis: ha Kolozsváron jártok, s nem szóltok, beperellek. Igyunk meg legalább egy sört!
44. Zita: ha idén is együtt szilveszterezünk, akkor talán kimegyünk a Madarasi Hargitára…
45. C. Csaba: rendelhetek tőled egy motívumos mellényt?

Akárcsak ti, én is csak hoztam a formámat, önmagam voltam, megjátszás, álca, megfelelési vágy és elvárások nélkül. Ezért is éreztem annyira jól magamat – gondolom, látszott.

Megállapítás: mindannyian sok társaságban megfordulunk, de azt hiszem abban megegyezünk: itt a legmagasabb az egy négyzetméteren található szinglik aránya… 🙂 Nagyon tetszett, hogy a résztvevők egymásra, a társasjátékozásra figyeltem, nem bújták telefonjaikat…!

Számomra kifejezetten jó év volt, de mégis kukába került…

Kérdés: ki adott nekem/nekünk egy Z betűt a szabadtéri szóváltó versenyen? Nem tudtam azonosítani az illetőt, s így meg sem tudtam hálálni…
Jövőre, ugyanott? 🙂 (Jaaaj, ha Olivér is jön, akkor neeeem!)

*** A bejegyzés már szerdán délután elkészült, ám futottam néhány kört, nehogy az üzenetek miatt esetleg megsértődjön valaki… Amennyiben valaki mégis zokon vesz valamit, bocsánatot kérek! Mi több, jelezze, s átírom a szöveget! ***

CIKK – A Szabadságban a szerbiai, macedóniai, görögországi és bulgáriai útról. Ja, s a szaloniki szilveszterről… :)

Kinek a koponyája, s miért van itt? Kiderül a cikkből…

Végre szakítottam időt, s megírtam az élménybeszámolót. Itt olvasható.

FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Szilveszter Szalonikiben – Itthon – Látogatás Zeusznál. Bolgár-magyar, magyar-bolgár? (V. rész)

Görög lazaság: grillezés az úttesten… 🙂

Itthonról írok. Szombaton éjjel érkeztünk.

Szalonikiben királyi dolgunk volt: Athina Zioga újságíró kolléganőmnek köszönhetően lakás állt rendelkezésünkre, ahol útitársunkat, Gyarmati Ágenst is sikerült elszállásolni.

****************************************************************

Fotók itt/Photos here.

****************************************************************

Indulhatott a városlátogatás: a kikötő sajátos hangulatot biztosít a városnak, minket is ez vonzott. A Fehér-torony impozáns, jelentős, ezért mi sem hagyhatjuk ki. Meghatározó eleme a kikötőnek. Sajnos, zárva. A torony története ismét visszavezet a Makedónia régióval kapcsolatos vitára. A építmény tulajdonképpen a görögöknek a tartomány fölötti fennhatóságának szimbóluma. A macedón állammal ez is képezte az egyik vita tárgyát: az 1990-es években a szomszédos ország egyik politikai alakulata, a nacionalista macedón párt a Fehér-tornyot szerette volna megjelentetni bizonyos bankjegyeken. A kormány viszont elutasította a javaslatot, s az 1992-ben kiadott hivatalos papírpénzen nem szerepel a műemlék.

A szaloniki várban

Természetesen, hogy felmentünk az Olümposzra. Pontosabban csak egy részét sikerül meghódítani, ugyanis térdig ér a hó, s nincs túrafelszerelésünk. Utcai cipőkben, kis bakancsokban vágunk neki a szerencsére kitaposott útnak, de csak a menedékház közeléig sikerül eljutni, a 2900 méteres csúcs kimarad. Ha a szó jelentése valóban ismeretlen, akkor nekünk egyelőre Olümposz marad Zeusz trónja, s a görög panteon isteneinek kristálypalotája. Sajnos Kronosszal, a leghatalmasabb, legfiatalabb titánnal sem sikerült találkozni. Annál egy kolozsvári román nővel, aki görög társával együtt, téli túrafelszereléssel is ugyanolyan magasra jutott el, mint mi. Beáztak a kis bakancsok, s ha már a közelben voltunk, bokáig megmártóztunk az Égei-tengerben. 🙂

Zeusz, jövünk! Az impozáns, festői szépségű Olümposz

Útban hazafele Szófiát sem hagytuk ki. Két napot töltöttünk itt. 2008-ban jártam itt utoljára a CouchSurfing Winter Camp után. Akkor hatalmas hó fogadott. A hideg miatt csak megmutattuk a szemünknek az épületeket, s megnéztük az őrségváltást az elnöki palota előtt.

Természetesen, hogy lerobbant a Dacia Grand Cherokee Pathmaker a bolgár Blagoevgrad közelében. Szerencsére volt Dacia szerviz, megtakarították a fékpofákat, s megteremtették a hazatérés lehetőségét.

A kinyögött 350 lejért vásárolt téli gumiabroncsokra egyáltalán nem volt szükség. De lehetett volna…

Szkopje főtere. Frissen épített, homályos múlt

Részletek a Szabadságban megjelenő részletes élménybeszámolóban, amelynek itt is feltüntetem a hivatkozását. Ugyanitt majd arról, szófiai házigazdánknak, Ivan Sotyanovnak hogyan lehet kolozsvári az édesapja… 🙂

****************************************************************

Fotók itt/Photos here.

****************************************************************

A KÖLTSÉGEK személyenként (11 nap, 4 ország, 2475 kilométer):

1. Üzemanyag: 155,29 RON (35,13 euró) és 38,56 euró, azaz 73,69 euró (2475 kilométer az Olümposszal együtt)

2. Étel, souvenir, édességek, sörök: 56,93 euró.

3. Egyéb költségek (autópályadíjak, útdíjak, taxik – a szilveszteri buli után, eltévedéskor – nem volt sem GPS sem navigátor, sem várostérkép): 13,50 euró

Totál, fatál, generál: 73,69+56,93+13,50: 144,12 euró

Miért ilyen pontos a kimutatás? Vanda számolta. 🙂

****************************************************************

 

Szilveszter Szalonikiben – Szaloniki – Jól elintézett ez a macska! (IV. rész)

Kikötőben

(5*-os szálloda recepciója, Szaloniki, Görögország. Repeszt a wireless)

Kettő is, nem csupán egy. Az egyik Vandát, a másik engem. Szerencsénkre Athina, az újságíró kolléganő valóban intézett számunkra szállást, s még útitársunkat, Gyarmati Ágnesnek is sikerült kanapét szorítani az amúgyis picike lakásban, de ő nincs itt. Megkérte barátnőjét, Olgát, hogy a közös barátnőjük, Telessila lakásának kulcsát adja át nekünk.

***********************************************************

Hagyományos török teára tértünk be a szkopjei bazár egyik bárjába, ez (is) lett belőle… 🙂

***********************************************************
Ja, visszatérve a macskákra. Az egyik az ágyunk fölött ül egy szivecskén, s rózsával a szájában. Lehet maszlagosabb? A másik ma karmolta meg Vandát, bár csak simogatta.

Igen, a házban minden jel arra utal, hogy egyedülálló, romantikus alkatú nő fészke: plüssmacik (megszámlálhatatlan számban), szivecskék (kulcstartón, párna alakban, plussmacilába, konyhakilincs stb.)

Kiborít a maszlagosság, fantázia hiánya, a giccs

Ima (Szkopje)

Szkopjéban egy nappal többet maradtunk. A forgalmi káosz (a 2009-ben megejtett Balkán-körút során meglátogatott Koszovóra, pontosabban Pristinára emlékeztetett) kétszer kiborított, végül John Petersennek (őt 1998-ban ismertem meg Csoma Botond barátommal együtt a Dániában szervezett 1 hónapos kisebbségi kurzuson) kellett kijönnie értünk a stadionhoz, bár már csak 350 méterre voltunk lakásuktól. Igen, az albán nemzetiségű Mjelmával lakik, mi több, ő a felesége, s még kisgyermekük is van, az 1,2 éves Nita. Sokat és tartalmasan társalogtunk a macedón-albán viszonyról, a nemzetiségi kérdésekről, illetve a macedón nemzetépítés hamisságáról. Kiderült: sok helyen a szláv eredetű macedón lakosság kisebbségben van a saját hazájában. Még a fővárosban is…

Magaslatok

A macedón nemzetépítés elsődleges jele a szoborépítés. Ilyen téren Funar megirigyelhetné a macedón szorgosságot…

Ejutottunk a bazárba, két mecsetbe, a Holocaust múzeumot viszont csak kívülről sikerült megnézni. Sebaj, a szerbiai Nis városában sikerült bejutni a volt náci koncentrációs táborba, de Nemanja Nesic idegenvezető segítségével a Koponya-toronyba is.

Miért van sok-sok piros, új londoni típusú, Hong Kongból vásárolt emeletes busszal tele a város? A helyes választ díjazom!

Visszatérve Szkopjéra: szerintetek miért van sok-sok piros, új londoni típusú, Hong Kongból vásárolt emeletes busszal tele a város? A helyes választ díjazom!

Most Szaloniki. Tegnap érkeztünk, s máris találkoztunk Salamon Márton Lászlóval, Romániai itteni főkonzuljával, a Szabadság volt munkatársával. Két-három jó cikktéma is akadt…

Nis, Koponya-torony

Sajátos feeling a kikötőváros. Az öböl, a tenger hangulata, a kristálytiszta víz feldobja a hangulatot. Vasárnap, azaz ma is nyitva sok-sok üzlet. Édességet vásároltunk, kiültünk a rakpartra, lelógattuk a lábunkat a víz közelébe, néztük a teherhajókat. Romantikus? A rózsát a szájába tartó macska ötlik fel bennem. Grrrrr!

Ma este csatlakozunk a CS Winter Camphez, holnap szilveszteri buli. Előreláthatóan január 3-án indulunk Szófiába, ahol két napot töltünk, a lányok akarják látni a bolgár fővárost. Innen 5-én Nisbe, majd 6-án haza érkezünk.

Nis, volt koncentrációs tábor

Szilveszter Szalonikiben – Szkopje – Nyugovóra (III. rész)

Élménydús nap a macedón fővárosban: mecsetek, nemzetiségek, nemzetek, szobrok, bazár.

Nyugovóra térünk. Ma utazunk tovább Szalonikibe.

Szilveszter Szalonikiben. Nis – állást keres az excentrikus teniszező (II. rész)

Hiába, jó a Dacia, mindig lehet valamit bütykölni rajta… 🙂

December 26., helyi idő szerint 20 óra: fűtetlen szobában (kint 9 Celsius fok van, idebent maximum 10) várjuk, hogy házigazdánk, Dragan felkészüljön németből, mert ma este (ki hallott ilyet, karácsony másodnapján) vizsgázik. Fuvart ígért a belvárosba, elfogadtuk, mert csak a 2009-ben megejtett Balkán-körútról megmaradt 30 dinárral rendelkezünk. Rezsót adott ételt melegíteni, mi viszont azzal próbálunk fűteni…

Rendes volt, kenyeret hozott (vásárolunk majd később, majd odébb, aztán semmi sem lett belőle, dinár nélkül itt meg nem adnak semmit…), tányért hozott, kanalat és villát. A Vanda által kettőnknek csomagolt disznósajtot és hidegmájast pusztítottuk el.

A rádióban hallottuk a következő szavakat egy rádióhírben: éksztréncsiká, majd tenisz, majd pedig sluzsbá. Arra következtettünk, hogy a hír állást kereső excentrikus teniszezőről szól…

A Vaskapu 1-es határátkelőnél jöttünk át Szerbiába, eseménytelenül telt az út. Hacsak nem vesszük figyelembe azt, hogy a Dacia Grand Cherokee Patmaker, Icemelter Especially Limited Edition ablaktisztító fecskendője Karánsebes környékén felmondta a szolgálatot. Sebaj, 50 kilométer kukkolás és leskelődés után sikerült találni egy úgynevezett töltőállomást. A benzinkutas néni nagyot nézett, amikor azt kérdeztem: tudna valaki segíteni? Végül én helyeztem vissza a motorház mellett levő kis műanyag tartály hátánállevő csövecskére a megrepedt gumi slagot. Még tart, ha lejön, visszatesszük… 🙂

*********************************************************

FEJLEMÉNY (december 27., röviddel éjfél után): VAN ELEKTROMOS MELEGÍTŐNK!

*********************************************************

Szilveszter Szalonikben (Thessaloniki). Érdekel?

Indulunk! 🙂

Vandával úgy döntöttünk, megcélozzuk a görög várost. Eddig 36 országot látogattam meg, de szégyen, Görögországban még nem jártam, így éppen kapóra jött, hogy a vendégszerető önkéntes nemzetközi szervezet, a CouchSurfing (CS) Szalonikiben szervezi a Nagy Szilveszteri Bulit, amelynek a hivatalos fedőneve a CouchSurfing Winter Camp. Eddig a berlini, varsói, isztanbuli és marosvásárhelyi közös szilveszteren vettem részt.

Nem kell világgá menned, eljön a világ hozzád

jelige alapján vágtam neki ezeknek a kalandoknak, s bevált. Kíváncsi vagyok, hogyan élnek Angolában, Bangladesben, de nem a hírekből veszem az információt, hanem azoktól, akik ott laknak. Foglalkoztat, mi történik a világban, igyekszem a helybéliektől tájékozódni. Ez az alkalom kiváló lehetőség erre: a bulira a világ minden tájáról érkeznek résztvevők. Leszünk 100-150-en.

Már ott lennék!

Bonuszként ellátogatunk Macedóniába is, ott sem voltam még eddig, bár John Petersennek és Mjelmma Mehmetinek (egy hónapos kisebbségi nyári egyetem, Dánia, 1998) már évek óta mondom, hogy egyszer csak megjelenek. Erre is itt az alkalom.

A CS vagy diákszállást mindenkinek önállóan kell intéznie a szerbiai Nisben, Szkopjéban, Szófiában és talán Szalonikiben is.

A kaland extrém része az lesz, hogy a Dacia Grand Cherokee Pathmaker Especially Limited Edition típusú személygépkocsimon nincs és talán nem is lesz téli gumiabroncs, mert nincs rá zsé, a holland barátaim csak a görögországi kiruccanásra adtak laskát (Dank u wel! Köszönöm!). De van gumilánc, s tájékozódtam, sehol sem kötelező a téli gumiabroncs.

Nos, itt a terv.

Jössz? First come, first served.

************************************************************************************

FEJLEMÉNY (december 17.): Bár kesztió becenevű kommentelőm azt hiszi, hogy neki köszönhetően vásároltam két darab téli gumiabroncsot a Dacia Grand Cherokee Pathmaker Especially Limited Edition személygépkocsim első kerekeire, a döntést már a hozzászólás elolvasása előtt meghoztam, s ma fel is szerelték. Rendkívüli anyagi megerőltetéssel négyet is vásároltam volna, de a Dacia képviseletnél csak kettő volt eladó.

************************************************************************************

CouchSurfing Winter Camp szilveszter Marosvásárhelyen

Csodás ez a szervezet! Regisztrálj!

Kivételesen úgy alakult, hogy belföldön maradtam szilveszterre. A fapados járatoknak, illetve az ingyen szállásnak (CouchSurfing – CS) köszönhetően az elmúlt 4 évben külföldön töltöttem az óév és az újév közötti rövid időszakot: 2006-ban Varsóban, 2007-ben Isztambulban, 2008-ban Berlinben, 2009-ben pedig Budapesten és Bécsben szilvesztereztünk. Első három alkalom CouchSurfing Winter Camp, a magyar és osztrák fővárosban pedig magánúton szervezett szilveszter-születésnap volt.

Társsal könnyebb már nyáron eltervezni a szilveszteri buli helyszínét, mi több, lefoglalni a fapados járatot, lelevelezni a Kanapészörfölőkkel az ingyen szállást, miegymás. Társ nélkül valahogy ellustul az ember, más dimenzióban gondolkozik: s hirtelen felébred, hogy több lehetőség kínálkozik ugyan, de még mindig nem döntött, hol lesz az év végi buli.

De aztán jön az ötlet: Transylvania CouchSurfing Winter Camp. Élesszük fel a hagyományt. Összedugtuk a fejünket az unokatestvéremmel, Lenkével, szervezkedtünk. Korábban értesültem arról, hogy Marosvásárhelyen lesz idén a Téli tábor, de valahogy kiment a fejemből az egész.

Tegnap féltucatnyi francia CS társaságában töltöttem az estét és az éjszaka egy részét, ők elevenítették fel bennem a nagy szabású (200 bejelentkezett résztvevő), nemzetközi vásárhelyi bulit. Innen már egyenes út vezetett a szálláskereséshez (Szabó Lászlónak és az Erdély Mentőcsoportnak köszönhetően rekord időn belül csodás helyen sikerült intézni) .

Mindig is kedveltem a nemzetközi bulikat, ahol például az izraelivel a közel-keleti helyzetről, a zsidó államban történő eseményekről, énekesekről, koncertekről vagy akár színházról, filmről, irodalomról lehet beszélgetni. Évekkel ezelőtt így hívta fel a figyelmemet egy finn úriember Anna-Leena Härkönenre, akivel egy bemutató kapcsán Kolozsváron találkoztam. De szívesen emlékszem a varsói, az isztanbuli és a berlini szilveszterre, rendkívül érdekes és értelmes résztvevőkkel lehet találkozni, akik a világ szinte valamennyi pontjáról érkeznek: Argentína, Ausztrália, Pakisztán, Peru, Amerikai Egyesült Államok, Finnország, Dél-Afrika, Kanada, Botswana, Bosznia-Hercegovina vagy Oroszország.

Tehát:  CouchSurfing Winter Camp Marosvásárhelyen. Jönnél?