FOTÓRIPORT – Mérnök sem jött rá, hogyan kell kinyitni a geoládát…!

Keressük…

Igen ötletes geoládákat helyeztek el a szervezők az augusztus 11-14. időszakban Székelyudvarhelyen és környékén (a főhadiszállás Ivóban volt) zajlott GeoQuest9 alkalmából.

Szerencsére éppen a főszervezővel, azaz Perretz-cel (a.k.a.) Nagy Istvánnal kerültem egy csapatba, így sokat megtudtam a rejtett kincsek hátteréről, alkotóiról, elrejtőiről. Ez mindenképpen jelentős értéktöbbletet jelentett számomra. A verseny nem izgatott, a megtalált geoládák számát sem vettem figyelembe, inkább a társaság, a hangulat, a tapasztalatcsere (a jelentős régiséggel rendelkező Csipikétől sokat tanultam!) és az érdekesen megalkotott, különleges helyeken elrejtett kincsek milyensége, sajátossága foglalkoztatott.

Az Ivótól a Madarasi Hargitára vezető úton elrejtettek tetszettek a legjobban. Az egyiket a Patakfalván élő Kiss Endre hozta létre, annak rejtélyét még a mérnök Csipike sem tudta megfejteni. Annyi kellett csupán, hogy zoliasi a megfelelő helyre tegye az ujját, s elmozdítsa… 🙂

KATTINTS AZ ELSŐ FOTÓRA!

Itt is van tipp, meg kell találni

Jegyezd fel, mert ha rossz számot írsz le, hiába keressük a geoládát…

Itt vajon mi a szöszt kerestünk?

Megvan?

Igaz

Itt is van geoláda

A kapu miatt helyeztek el ide is egyet

Itt a vége

Mi a kód?

Fára mászni most sem késő

Ez? Itt?

Szórakoznak

Dokumentáljuk

Igen eredeti geoláda… 🙂

Honnan hova?

A sok résztvevő miatt a forrásnál elrejtett geoládát nem volt könnyű megtalálni

Nem volt könnyű az út idáig. A Dacia Solenza Grand Cherokee PathMaker Especially Limited “Trailblazer” Editionnak sem

Vajon miért?

Kötelező versenyfotó: a bal oldalon zoliasi, a jobb oldalon pedig csipike

Jézus fejéből

Az ivói főhadiszállás

Profik

Nem tetszett ez a hely

Bárcsak ez lenne a geoláda

Itt is volt egy

Köszönjük szépen a szállást, Erzsi néni!

Köszönjük szépen a szállást, Domokos bácsi!

Elfoglalták

Szép, látványos

Még nem találjuk

Fotó a fotóról

Keressük…

… még mindig keressük…

FOTÓRIPORT – Akárcsak a tavaly… karácsonyi túra

Araszolunk…

Jelszó: mindenhol jó, de a legjobb a természetben. Menekülünk a doboz élettől, nem akarjuk szívni a friss szmogot!

Megismételtük a tavalyi performanszot: ismét túráztunk karácsonykor. Bár végig köd volt, mesebeli táj fogadott a Hója-erdőben, a Csigadombon és a Bácsi-szorosban.

Idén Xéni, Zitz és Sönc is csatlakozott hozzánk. Ja, és Baby is… 🙂

Kb. 15 kilométer, mintegy négy óra túrázás…

A monostori McDonald’s gyorsétkezdétől a Donát negyedi gát érintésével eljutottunk a Törökvágáshoz, majd a Hója-erdő érintésével eljutottunk a Bácsi-torokba

Lépsről lépésre

Baby is csatlakozik hozzánk

Gyermekkorom emlékei

Tandem: Réka és Arnold

Lefestették a Mária-utat… 😦

Bicikliző lányokkal is találkoztunk…

Hol a geoláda?

Megvan

Igazi multikulti

Itt

S innen, mégis, merre?

FOTÓK, VIDEÓ – Ha már szurdok, akkor legyen a nehezebb változat

Turistajelzés. Bár azt írja, Krivádia-szoros, azaz Krivádia-szurdok, az ösvény nem oda, hanem a várromhoz visz!

Parkolóhely

A várrom.

A parkolóhelytől Petrozsény irányába indulj el, s körülbelül 200 méter után balra van egy letérő, itt érsz a vasúti sínek alá

El kell haladnon a ház mellett…

… majd a kerten át…

… a patak közelébe jutsz, amelyen fura módon egy óriási gázcső ível át…

… a kert végében a palló következik. Balra a víz folyásának irányában van a sima, családi, látványos változat, balra, az árram szemben az extrém. Mi balra mentünk

Ha pallón balra fordulsz, azaz a nehezebb változatot választod, elhaladsz a ház udvarán levő sírok mellett

A természetvédelmi terület határát jelző kék négyszög

Újabb gázcső…

… majd a Krivádia-patak medre

Árram szemben

Szép hely, bár kutya tetemet is láttuk

Sokat dolgozhattak rajta

Fölöttünk a vasút

Itt értünk ki, majd Hátszeg irányába vettünk utunkat, vissza a kocsihoz

Ha jól számolom, 26 geoládát találtunk a Karánsebesben Valentin (v@lybra) által szervezett geoláda eseményen. Ládái ötleteseknek bizonyultak, látszott, hogy időt, energiát fektetett beléjük, s fantáziából sem volt hiány. Értékelendő a munkája: erre az eseményre több geokesser ment el, mint a nagyszebenire. Érdekes.

The geocaching team….

Az igazi revelációt a kanapészörfölő házigazdánk, Lavinia Grumeza jelentette: az archeológus értelmiségi hölgy szinte börtönben él Karánsebesben. Ilyen helyen sajnos alig van kivel barátkoznia, szakmája és érdeklődési köre annyira sajátos, hogy nem talál társakra a településen. Jóleső érzés, amikor egy többségi személyről megtudod, hogy sokkal szívesebben lanka Budapesten, mint Bukarestben, elismeri az osztrákoknak és a magyaroknak az ország eme részére gyakorolt igen pozitív hatását, s Lucian Boiából idéz az ország etnikai és politikai-közigazgatási struktúrájának a megváltozása kapcsán…

Vasárnapra túrát képzeltünk el: igen nehezen találtuk meg a Krivádia-szurdok (Cheile Crivadiei) bejáratát, sajnos egyáltalán nem népszerűsítik ezt a csodás helyet. Ahol a Hátszeg (Haţeg) – Petrozsény (Petroşani) főút szélén ki volt írva, hogy na, itt van, nem ott volt. Végül a helybéliek segítségével találtuk meg a jelzetlen bejáratot, az extrémebb változatot választottuk: nem a víz folyásának irányában, hanem ár ellenében tettük meg a távot. Így nem volt annyira látványos, de extrémebbnek bizonyult. Visszatérünk majd a családoknak ajánlott, szép látvánnyal tarkított sétára…

FOTÓRIPORT, VIDEÓ – Új találmány a geoládázók számára: mágneses damil

A kolozsvári magyar geoládázó csapat (Noémi, Kary12, Chrys10 és Mr. Erikusz és jómagam, Don Olivio) immár második alkalommal vesz részt a debreceni DeoCaching Klub által ezúttal Balatonfüreden szervezett nemzetközi „kincskereső” rendezvényen.

A fenébe, ez éppen úgy kezdődik, mint egy cikk, pedig blogbejegyzést írok.

Menjünk vissza az időben.

Adott pillanatban azt mondja Krisztián az általunk keresett geoládáról:

Mágneses

Erre Erik:

Akkor biztos, valami damil.

Mire Krisz:

Igen, biztos, mágneses damil…

Éppen egy jól elrejtett geoláda után kutattunk, s sehogy sem sikerült megtalálni.

Számomra az éjjeli geoládázás volt a legélménydúsabb: a szervezők különböző feladatokat találtak ki számunkra, a sötét erdőben, idő ellenében nem volt könnyű ezeket teljesíteni. A tavalyi rendezvényhez képest észlelhető volt a ládák rejtési minőségének a növekedése, illetve az éjjeli kesselés ugrásszerű javulása úgy a feladatok minőségét, mint nehézségét illetően.

Köszönet a szervező csapatnak (s személy szerint Noéminek a kiváló szállásért!), s a kolozsvári geoládázók részéről az ismételt, nyilvános fenyegetés: jövőre ismét ott leszünk! Remélhetőleg, 2016-ben közelebb szervezik Erdélyhez, ne kelljen 700-750 kilométert autóznunk…

**********************************************

A Füred televízió által készített riport itt található. A 01:25 perctől kezdem osztani az észt… 🙂

**********************************************