Az RMDSZ szövetségi elnökéről is szó van a vezércikkemben, ő viszont legutóbbi kolozsvári sajtóértekezletén azt ígérte Gazda Árpádnak, a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósítójának, hogy bukaresti elfoglaltságai miatt hétközben nem tud sajtótájékoztatót tartani, de a közeljövőben hétvégén megpróbál a média képviselőinek, s ezáltal az erdélyi közvéleménynek a rendelkezésére állni.
Mivé lett a sajtó… Vezércikkem ide kattintva olvasható.
Volt az RMDSZ városi tanácsosa, polgármesterjelöltje és szenátora – mi minden nem volt ez a jóember az utóbbi évtizedekben közösségünk számára. Aztán az érdekvédelmi szövetség vezetői úgy ítélték meg, túl kritikus hangot üt meg, előbb holtvágányra helyezték, majd ellehetetlenítették a munkáját, mígnem 2018 nyarán kilépett az RMDSZ-ből.
Betelt számára a pohár, nem tudta már vállalni, hogy az RMDSZ támogatta az igazságügyi törvények módosításait. Huszonnyolc évig volt tagja az RMDSZ-nek!Ezt a politikai jelzést sokkal komolyabban kellett volna vennie az érdekvédelmi szövetségnek.
A büntetőeljárási törvénykönyv módosítása az RMDSZ szavazatai révén ment át, hogy csak egy dolgot említsek. És a PSD-vel való összejátszás szintén elfogadhatatlan számomra
idézte a Krónika az RMDSZ volt politikusát.
Eckstein közölte azt is,
hogy döntésében közrejátszott az RMDSZ-nek a PSD-hez fűződő „cinkossága” is, ami elfogadhatatlan számára.
Egy darabig úgy tűnt, Eckstein új politikai utat keres magának, 2018 júliusában fotó jelent meg, amelyen az Erdély-Bánság Liga alapítója Sabin Gherman újságíró és a hajdani Disputa fórumon megannyi parttalan vitába keveredett, nemrégiben politikai pályán futó Hajdú Mark Krisztián/Mark Christian Hermann társaságában volt látható. A sajtó akkor azt írta, talán valamiféle regionális párt van alakulóban.
Kelemen Hunor be is rezelt kissé,
s a Transindexnek így nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Eckstein egy román-magyar vegyes párt vezető politikusa lehet:
Ez egy lehetséges út, amit én nem támogatok. Most mindegy, hogy Eckstein-Kovács Péterről vagy másról van-e szó, úgy gondolom, hogy Erdélyben egy vegyes román-magyar párt, vagy egy annak tűnő párt, semmi újat nem hoz
jelentette ki a szövetségi elnök.
Akkor Eckstein számára most jön az USR, amely az EP-választások előtt eléggé látványos magyar nyelvű kampányt indított.
Dehát az USR mellett ott van a PLUS is, amelynek a vezetője éppen az a Dacian Cioloş, aki a Vatra Românească és a PUNR vezető egyénisége volt! Cikk itt.
Az RMDSZ jó értelemben vett róka-politikusát minden bizonnyal nem ez vonzotta, hanem az USR-nek a Verespatak és az igazságügyi törvények kapcsán kialakított és képviselt álláspontja. A korábban civil aktivista Mihai Goţiu és Adrian Dohotaru keményen politizál(t), jól és időben előkészítették maguk számára ezt a pályát. Dehát… lásd fent.
Vajon a nyilvános gesztus mennyi politikai tőkét hoz magyar részről az USR-PLUS választási szövetségnek és mennyi presztízsvesztést eredményez Eckstein számára?
Kolozsvári magyar vállalkozó barátom hívta fel rá felháborodottan a figyelmemet: az RMDSZ képviselőházi csoportjának egyes tagjai módosítani akarják a büntető törvénykönyvnek a büntetés-végrehajtásra vonatkozó szakaszát. Eszerint mindazon elítéltek, akik letöltötték börtönbüntetésük felét, és nem több mint 10 évre ítéltek el, kérhetik a feltételes szabadlábra helyezést. A Btk. előírásai szerint ez jelenleg csupán a büntetés kétharmadának a letöltése után lehetséges.
Ugyanakkor a bebörtönzött személyek által a fegyházban írt és valamelyik kiadó által publikált tudományos dolgozat esetében a büntetés idejének 30 nappal történő csökkentését javasolják.
Ez jelenleg csupán 20 nap.
Ezen kívül azt szeretnék elérni, hogy a börtönbe zárás csupán az erőszakkal elkövetett bűncselekmények tetteseire vonatkozzon. A rendelkezés több mint 3, de kevesebb, mint 13 év szabadságvesztésre ítéltekre vonatkozna.
A módosító indítványt a következő képviselők látták el kézjegyükkel: Antal István, Bónis István, Cseke Attila-Zoltán, Fejér László-Ödön, Kelemen Atilla, Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Korodi Attila, Márton Árpad, Máté András-Levente, Moldovan József és Szabó Ödön.
Úgy tűnik, a módosító javaslatot nem övezte sem szűk-, sem széleskörű egyeztetés, minden jel szerint az RMDSZ azt szeretné, hogy minden a fű alatt történjen, de nem helyes. Nem korrekt, nem fair, nem tisztességes, nem becsületes. Jó ez nekik, mint érdekvédelmi szervezet, s nekünk, mint erdélyi magyar közösség a választási kampány előtt?!
Miért van erre szükség? Kit/kiket kell kimenteni a dutyiból? Ez olyan balkáni-román „cu dedicaţie” művelet, ugye?
Aki az RMDSZ-kongresszuson jól szerepelt, s már-már csak a papírforma akadályozta meg abban, hogy valós esélye legyen elfoglalni az érdekvédelmi szervezet elnöki tisztségét, annak valamilyen szinten bizonyos kötelessége is van az őt jelölő szervezet iránt.
Eckstein korántsem folytatott olyan kampányt Kelemen Hunor ellen, hogy esetleges megyei elnökké választása mérgezné az RMDSZ csúcsvezetésével kialakítandó munkakapcsolatot. Mi több, őt a Tőkés-féle “nemzeti” vonal is elfogadja, s a fideszes kormány berkeiben is (lájtos) szimpátiának örvend.
Esetleg derogál neki, hogy szenátori, miniszteri, most pedig államfői tanácsosi tisztségből visszazuhan a provinciális életbe? Vagy felajánlottak neki valamilyen más tisztséget, amely nyugodt, kiegyensúlyozott, problémamentes megélhetést biztosít számára?
Kolozsvár polgáraként érdeklődöm: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett Vivat Matthias! program keretén belül április 2-án 20 órától miért nem a Főtéren tartják a Ghymes-koncertet?!
Hát nem arról volt szó, hogy az átalakított Főtér koncertek, kulturális rendezvények színhelye lesz?!
Aki felszökik, hogy lám-lám, Olivér ismét szexuális tematikájú címet ad, robbantani akarja az erkölcsöket, ismét polgárpukkasztó, figyelemfelkeltő módon nevezi el a blogbejegyzését, annak csak annyit írok: ezúttal korántsem én vagyok a vétkes, kiváló forrást jelentett az RMDSZ-kongresszus.
Tegnap békésen ültem a sajtószobában, amikor hirtelen Bíró Rozália ülésvezető, Nagyvárad alpolgármesterének kérdésére lettem figyelmes:
Kinek vannak módosító javaslatai a g ponthoz?
Majdnem lenyomtam a hálózati kábelt a torkomon… Nekem lett volna, de nem vagyok küldött. Sajnos Csoma Botond barátom nem volt résen, mert szilárd meggyőződésem, hogy hűen és hitelesen képviselte volna azt, amire én is gondoltam: tegyük középre.
Ezt csak fokozta az, hogy Kelemen Hunor69 százalékkal győzött. Ami szerintem szép arány, de még jobb pozíció…
Méltóságteljes – így jellemezhető az ünnepség, amelyre mintegy 300 személy jelenlétében ma délután került sor a Főtéren Mátyás király születésnapja alkalmából. Az egyházak képviselői imát mondtak.
Az Erdélyi Református Egyházkerület nem képviseltette magát.
Nagy Erdélyi Mizéria – talán így lehet a leginkább jellemezni azt, ami az utóbbi hónapokban a Mátyás-szoborcsoport újraavatása körül történik. Megjelenik a hívó szó, örvendünk, hogy na, végre van összefogás, a civil szféra és az egyházak közösen vesznek részt a holnapi szimbolikus újraavatáson, amely egyben a reneszánsz királyunk születésének évfordulója.
Na, de azért mégis: vajon milyen kommunikációs malőr vezetett oda, hogy a három püspök ilyen nyilvánosság előtt azt állítja, hogy nem ők bocsátották ki a (Megh)hívó szót, illetve tudomásuk sem volt róla? Ha meg tényleg így volt, legalább az összefogás jegyében megtehették volna azt, hogy a kezdeményező Molnos Lajossal a színfalak mögött tisztázzák az ügyet, s bölcsen járnak el.
Úgy érzem, a Mátyás-szoborcsoport újraavatása körül olyan politikai húzások vannak, amelyek már minden elképzelhetőt meghaladnak. Már csak a nyilvános, konkrét, empirikus köpdösődés vagy a verekedés hiányzik. Legyen az is!
Gusztustalan, gyomorforgató ez az egész! Gondolom, nem vagyok egyedül ezzel.
A kolozsvári magyar polgárok egyszerűen nem tudják, mi történik. Az érintettektől a közélet napszámosaként elvárnám, hogy tisztázzák a helyzetet.
FEJLEMÉNY1 (február 22., 15:30): Eddigi információim szerint Budapest utasítására Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul megkereste a püspököket, s retorziós intézkedéseket helyezett kilátásba, amennyiben nevüket adják az RMDSZ kezdeményezte február 23-i rendezvényhez. Ha igaz, elképesztő!
FEJLEMÉNY2 (február 22., 19:15): Az imént érkezett a sajtóközlemény, miszerint Kelemen Hunor is részt vesz a koszorúzáson. A teljes szöveg:
Ugyanakkor tisztelettel értesítem a sajtó képviselőit, hogy a kulturális és örökségvédelmi miniszter részt vesz holnap, február 23-án a Mátyás szoborcsoport koszorúzásán. Üdvözlettel, Debreczeni Hajnal, Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium.
FEJLEMÉNY3 (február 22., 20:41): Néhány telefonbeszélgetést követően több kérdés fogalmazódott meg bennem:
1. Ha a forrásaimnak igazuk van, s budapesti távvezérléssel a főkonzul intézkedett, hogy az egyházak lépjenek vissza, akkor miért nem visszakozott az EMNT Kolozs megyei szervezete?
2. Hogyhogy amikor az EMNT Kolozs megyei szervezete koszorúzásra és megemlékezésre kért városházi jóváhagyást, akkor azt a választ kapták, hogy a Dragobete-ünnep miatt ez nem lehetséges? Lám-lám, amikor az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kéri ugyanazt, akkor azt a választ kapják (saját szememmel láttam ma az iratot), hogy kulturális rendezvényről, megemlékezésről van szó, így nem szükséges a jóváhagyás. Igaz, tudomásom szerint a beadvány nem engedélyt kért, hanem csak tájékoztatta a helyhatóság illetékeseit, hogy lesz egy ilyen rendezvény.
3. Míg a három püspök azt állítja, hogy nem volt tudomása a kezdeményezésről, addig Molnos Lajos és László Attila azt mondja: utóbbi személyesen egyeztetett velük telefonon. Itt valami nagyon nem passzol. Már csak Jézushoz folyamodhatunk válaszért.
Na, annyit vacilálnak, hogy végül Fadrusz János alkotására felmászó gyerekek, suhancok és felnőttek eltűntetnek valamit a hivatalos avatásig.
Sokan attól tartottak, hogy az újraavatásra a román nemzeti ünnepen, azaz december 1-jén kerül sor, a következő dátum az karácsony környéke volt, majd Kelemen Hunor művelődési miniszter január 22-át, a Magyar Kultúra napját javasolta.
Néhány perccel ezelőtt (január 13., 19 óra) jött a hír, hogy végül február 23-án, a magyar uralkodó születése napján avatják fel Fadrusz János restaurált alkotását.
Vajon eljön Orbán Viktor és Emil Boc? Esetleg Schmitt Pál és Traian Băsescu?
Újabb időpontot javasol Kelemen Hunor a Mátyás szobor felavatására
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter január 13-án, csütörtökön délelőtt fogadta Füzes Oszkárt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, aki ismertette Magyarország uniós elnökségi prioritásait. A magyar nagykövet ugyanakkor méltatta a nemrég elfogadott oktatási törvényt és gratulált az RMDSZ-nek ehhez a nagyon fontos eredményhez.
A nagykövet tájékoztatta Kelemen Hunort, hogy a magyar kormány számára nem megfelelő a kulturális tárca által javasolt, korábbi időpont a kolozsvári Mátyás szoborcsoport felavatására. „Amennyiben az időpont nem megfelelő a Magyar Kormány számára, azt javaslom, hogy Mátyás király restaurált szobrát február 23-án, a magyar uralkodó születése napján avassuk fel. Úgy vélem, hogy mivel a felújítás közös erőfeszítéssel történt, ezért ünnepelnünk is együtt kell. Nagyon remélem, hogy az általam javasolt, új időpont megfelel a magyar félnek és hamarosan egyeztethetünk az ünnepi esemény részleteiről”- mondta Kelemen Hunor.
FEJLEMÉNY1 (január 14., 12h): Érdekes megjegyezni: információim szerint amikor az Erdély Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete kéréssel fordult a városházához, hogy február 23-án kerüljön sor a Mátyás-szoborcsoport újraavatására, akkor azt a választ kapták: lévén, hogy a többség akkor ünnepli a Dragobete ünnepet, erre nem kerülhet sor. Paff!
FELEMÉNY2 (január 14, 14h): Kezdődik (vagy folytatódik?) a herce-húrca. Hiába, politikusokról beszélünk. Szinte mindenik a saját malmára akarja hajtani a vizet. A magyarországi politikusok foglaltak az Európai Uniós soros elnökségével és a médiatörvénnyel kapcsolatos nemzetközi kritikák kivédésével, a hazaiak pedig megpróbálnak szintén politikai tőkét kovácsolni a Mátyás-szoborcsoport újraavatásából.
S itt az újabb EMNT-RMDSZ rivalizálás, amibe bekavar az érdekvédelmi szövetség kongresszusa is. Tőkésék persze ragaszkodnak az általuk még tavaly javasolt február 23-hoz, az RMDSZ pedig megpróbálja a kongresszus környékére időzíteni az ünnepséget. Ők azt szeretnék, ha február 27-én kerülne erre sor.
Nem csodálkozom, hogy László Attila, Kolozsvár alpolgármestere kifakadt, s azt mondta: hagyják már abba a vitát! Kilátásba helyezte, hogy a kolozsváriak, akiké tulajdonképpen a szobor, spontánul felavatják, s kész.