Kolozsvári magyar vállalkozó barátom hívta fel rá felháborodottan a figyelmemet: az RMDSZ képviselőházi csoportjának egyes tagjai módosítani akarják a büntető törvénykönyvnek a büntetés-végrehajtásra vonatkozó szakaszát. Eszerint mindazon elítéltek, akik letöltötték börtönbüntetésük felét, és nem több mint 10 évre ítéltek el, kérhetik a feltételes szabadlábra helyezést. A Btk. előírásai szerint ez jelenleg csupán a büntetés kétharmadának a letöltése után lehetséges.
Ugyanakkor a bebörtönzött személyek által a fegyházban írt és valamelyik kiadó által publikált tudományos dolgozat esetében a büntetés idejének 30 nappal történő csökkentését javasolják.
Ez jelenleg csupán 20 nap.
Ezen kívül azt szeretnék elérni, hogy a börtönbe zárás csupán az erőszakkal elkövetett bűncselekmények tetteseire vonatkozzon. A rendelkezés több mint 3, de kevesebb, mint 13 év szabadságvesztésre ítéltekre vonatkozna.
A módosító indítványt a következő képviselők látták el kézjegyükkel: Antal István, Bónis István, Cseke Attila-Zoltán, Fejér László-Ödön, Kelemen Atilla, Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Korodi Attila, Márton Árpad, Máté András-Levente, Moldovan József és Szabó Ödön.
Úgy tűnik, a módosító javaslatot nem övezte sem szűk-, sem széleskörű egyeztetés, minden jel szerint az RMDSZ azt szeretné, hogy minden a fű alatt történjen, de nem helyes. Nem korrekt, nem fair, nem tisztességes, nem becsületes. Jó ez nekik, mint érdekvédelmi szervezet, s nekünk, mint erdélyi magyar közösség a választási kampány előtt?!
Miért van erre szükség? Kit/kiket kell kimenteni a dutyiból? Ez olyan balkáni-román „cu dedicaţie” művelet, ugye?
Intelligens és okos. Értelmes is. Vág az agya, rálátása van a világ dolgaira, képben van (the big picture), igen tájékozott, ismeri a szereplőket. Ezért szeretek vele vitázni még akkor is, amikor felbosszankodik, mert nem tud meggyőzni. Vagy bosszantja, hogy nem vagyok ugyanazon a véleményen, mint ő. Mert valamikor nem lehetek, mert másképp gondolkozom. De ezt ő világvégi mozzanatként fogja fel, ahonnan már nincs hova tovább. Pedig néhány esetben a véleménykülönbségek adják meg a vita értékét, értelmét, lényegét. Szerintem, legalábbis.
Na, ez aztán megőrzi a Madarasi Hargita jellegzetességét. Szennyez, mint állat (Fotó: http://www.uh.ro)
Azért emelem ide be a beszélgetésünk egy részét, mert releváns a vitára nézve, általános érvényű vonatkozások fogalmazódtak meg.
Nos, a kedves ismerősöm „viccesnek” tartotta a bejegyzést, ugyanis
a Hargita hegységen átvezet több országút (legalább két nagy), amelyen naponta több ezer autó szennyez. A Székelyudvarhely – Csíkszereda úton, illetve a Libánon ezresével járnak a szennyező autók. Naponta ezresével. Neked az a bánatod, hogy 3 motor, naponta 8 órát zúg a Madarasin.
Ellenérv: Korodi Attila szerint a Madarasi Hargita Natura 2000-es védelmi övezet. Sajnos itt is, más védett övezeteken is haladnak át országutak, ezeket eltávolítani már nem lehet. A villamos energiát viszont be lehet (és be kell!) vezetni, s a nap-, illetve a szélenergia kifejlesztésével drasztikusan lehet (és kell!) csökkenteni a zaj- és levegőszennyezést! Korántsem 3 motor napi 8 órát zúg. 40-50 éve sok-sok dízelmotor zúg, s füstfelhő emelkedett a magasba! Hajdanán heti két alkalommal ciszternával szállították fel a gázolajat. Mennyi motorina fér egy ciszternába? Sok. Rengeteg.
A Madarasi Hargita addig fogja megőrizni a jellegzetességét, amíg így marad. Amikor lesz villany, akkor lesz út is, és fű-fa-virág fel fog menni. Meg fog telni picipoankákkal és olyan lesz a hangulata, mint Predeálnak, Szinajának, vagy éppen Brassó Pojánának. Gyermekkorom óta járok oda, és igazán szeretem, de azért szeretem amilyen, nem azért amilyen lehetne, ha modernizálódna.
Ellenérv: szerintem a víz- és csatornahálózat, a szennyvíztisztítás és a hulladékgyűjtés mellett a civilizációs mutató egyik alap összetevője a vezetékes villanyáram. Ha az igazi Madarasi Hargitát siratjuk, akkor számolják fel a vezetékes vízhálózatot, mindenki igyon esővizet, mert tájba illőbb. Vagy olvasszon havat.
Nem támogatom az út aszfaltozását és rendszeres tisztítását, ugyanis akkor valóban tömegek mennek fel a Madarasi Hargitára. Annak ellenére, hogy szennyez, lehessen csak hagyományörző módon, traktorral felmenni (amúgy lehet, nem szennyez annyit, mint az a sok személygépkocsi, amely felmegy odáig). Naponta háromszor. Igen ám, de ha az utat nem tartanák karban, s télen nem tisztítanák, akkor a befektető (a sípálya és a panzió megépítője például) hevesen tiltakozna, hogy nincs elég ügyfél. Azaz nincs pénz, s akkor az adóból befolyó pénzektől is elesik a helyhatóság. Akkor nem eszközölhet infrastrukturális befektetéseket. Ördögi kör.
Szerintem a vezetékes villanyáram bevezetése nem vonja automatikusan maga után az út aszfaltozását is.
Pádison vagy a Vigyázón nem ez történt. Mindkét helyen évtizedek óta van vezetékes villanyáram. Igaz, sajnos előbbi helyre megjavítják az utat. Mindenki „leköpött”, akikor a finanszírozási szerződés aláírásakor (Horváth Anna is ott volt, ő viszont nem volt olyan heves) feltettem a kérdést: valóban szükség van erre? Merthogy akkor az utazótáskás plázacicák (ölükben a chihuahua kutyussal) is kimennek, megjelenik a plazmatévé és a luxuskocsi.
Tiltsák be a motoros szánok használatát: zaj- és környezetszennyezők!
Villanyáramra azért feltétlenül szükség van, álljon már le az igen jelentős méreteket öltő környezetszennyezés a Madarasi Hargitán!
Kissé összeszorult a szívem, amikor Zs. javasolta, menjünk a Madarasi Hargitára, ugyanis nagyon kellemes, de egyben lélektépő emlékek fűznek ehhez a helyhez.
Tudtam, hogy nosztalgia-túra lesz.
Hat évvel ezelőtt ide mentünk először kirándulni Huncuttal. Ott voltak Glytz-cék és Szésziék. Életem egyik legszebb mozzanata. Akkor is így gondoltam, s most is, amikor visszanéztem az akkori fényképeket, videókat.
Akkor vagyok a legboldogabb és a legfelszabadultabb, amikor már pénteken elhagyhatom a „dobozokat” (otthon, trolibusz, munkahely, a filharmónia terme stb.), a betondzsungelt és a friss szmogot, bevághatom magam a tragacsba (Dacia Solenza Grand Cherokee Pathmaker, 2004, 63 ezer km), s elmehetek túrázni. Kedvemen még az sem rontott, hogy kollégámat, Kovács Hont Imrét (Hontit) is magammal vittem. 🙂 A világhírű Kidéig. Bocsánat, Kibédig. Igen, végre hagymát is kaptam tőle.
Szegény dákrovert nem akartam kitenni a hóláncos megpróbáltatásnak, így Szabó „Kobra” Zoli, a 21gr menedékház tulajdonosa (micsoda érdekes személyiség, jó fej!) vitt fel bennünket a Madarasi Hargitára. Korán lefeküdtünk, sehol sem volt buli.
Sokkal kevesebb hó volt most, mint 2005 márciusában, viszont ugyanolyan ködös, mint akkor.
Most Lenkével, az unokatestvéremel kimentünk a csúcsra, majd próbáltuk megtalálni a vízesést. Ködben nem találtuk a jelet, s nyomok sem voltak. Csak az iszonyatos motoros szánok zavarták meg a fenséges csendet. Este majdnem pókerezés lett az új ismerősökkel, de végül a Madarasi Menedékházban levő „buliba” mentünk át. Lenkével igyekeztünk az Andrea és Márk féle tánctanfolyamon tanultakat bemutatni. De túlsúlyban voltak a másféle zeneszámok… Szerencsére az áramgenerátor több ízben bedobta a törülközőt, s visszamentünk a 21gr-be. Így kimaradtunk abból, hogy valakit „megakasztottak”. Azaz verekedés volt…
Hihetetlen, hogy használnak még ilyen irtózatos környezetszennyező áramfejlesztő berendezéseket! (Fotó: http://www.uh.ro)
Hogy az évtizedeken keresztül ezek a gázolajjal vagy benzinnel működő kolosszus generátorok mennyit szennyezték a környezetet, azt csak Isten tudja. 1996 óta az RMDSZ szinte valamennyi kormány tagja volt, így nem hiszem, hogy ne lehetett volna elintézni, hogy itt is legyen villanyáram. Persze, akármennyire jóban vagyok vele, le kell írnom, hogy a Hargita megyei tanácselnök, Borboly Csaba is ludas a dologban!
Persze, hogy a Villamosművek Rt.
központosított intézmény, ezért a bukaresti vezetőtanácsi ülésen hozzák meg a fejlesztésre vonatkozó döntéseket. De ezeket egy 1996 óta szinte folyamatosan kormányon levő pártnak tudja befolyásolni. A Madarasi Hargita a Székelyföld
Kihagyhatatlan...
jelképes helye, ezért feltétlenül szükséges lenne a vezetékes villanyáram bevezetése. Korodi Attila volt, és Borbély László jelenlegi környezetvédelmi miniszter nem méri fel mekkora méretű környezetszennyezés megy végbe a dízelmotorral működő áramgenerátorok miatt?
A helynek nagy a turisztikai potenciálja, a évek során kiépült panziókból, sípályákból származó bevételnek köszönhetően megtérülne a Villamosművek befektetése. Tehát már nem csak politikai, hanem befektetés szempontjából előnyös üzlet lenne.
Lenkével, az unokatestvéremmel a Madarasi Hargita-csúcson. Függetlenek egymást közt... 🙂
Vasárnap nem maradhatott ki a közel 11 kilométeres gyaloglás sem a menedékháztól az Ivóban levő Kopling-házig. Két óra alatt mentünk le Lenkével.
Hat évente térek vissza Botházi Erzsébet és Domokos házába
Melegség töltött el, amikor sikerült megtalálnom az ivói ingatlant. Először 1999 nyarán kérezkedtem be hozzájuk, mivel besötétedett, s egyedül nem mertem kimenni a Madarasi Hargitára. Az akkori barátnőmmel, Csillával lazultunk a hegyen. 2005 márciusában volt barátnőmmel, Enikővel tértem be hozzájuk. Emlékeztek rám, náluk töltöttünk egy éjszakát. (Lenkével köszönjük szépen a mostani, rendkívül ízletes nyúlhús levest és a szalonnát!) Sohasem felejtem el, mint mondott Erzsi néni, amikor búcsúzott Huncuttól és tőlem:
aztán nekem ne külön-külön jöjjenek vissza…
Sajnos így lett, pedig a számítógépemben megtalált, s 2005. május 31-i keltezésű levelemben ezt írom nekik:
Biztosíthatjuk Erzsi nénit, hogy legközelebb ismét együtt látogatjuk meg az Önök csodálatos otthonát.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is reagált a bejegyzésre. Borboly Csaba a következőket írta munkahelyi email címemre:
Sajnálom, hogy nem 1990-től foglalkozik mindenki ezzel a kérdéskörrel, mert ha így lenne, akkor már túl lennénk rajta. Számomra az esély erre csak 2 éve adódott meg.
Eddig idáig jutottunk (lásd alább), vagyis ha mindenki tesz az ügyben, akkor tudunk haladni! De ehhez mindenkire szükség van, aki illetékes ebben az ügyben.
A Borboly Csaba által említett dokumentumrészlet:
Hargita megye egyik legjelentősebb turisztikai potenciállal rendelkező helye a Madarasi-Hargita, ahol számos turisztikai terv, fejlesztés esetében jelentős akadály a villamosítás hiánya. Hargita Megye Tanácsa fokozott figyelmet fordít a Hargita-hegység fejlesztésére, és ennek egyik alapfeltétele, hogy a lakosság minél szélesebb rétege számára elérhető legyen a villamos energia.
A Hargita Megye Tanácsa által küldött 23761/2010 számú, a Madarasi-Hargita villamosításával kapcsolatban a brassói székhelyű Dél-erdélyi Áramszolgáltató Vállalathoz küldött felkérésre a következő válasz érkezett:
2011. márciusra elkészül a fenti munkálat megvalósíthatósági tanulmánya (SF) és a teljes tervezési dokumentáció (PT), amelynek elfogadása és jóváhagyása után a Dél-erdélyi Áramszolgáltató Vállalat befektetési terveibe foglalhatja a Madarasi-Hargita villamosítását. Tehát várhatóan még ebben az évben elkészül az áramosítás tervezési és kivitelezési terve, továbbá a szolgáltató biztosított bennünket arról, hogy megvalósul a villamosítás.
A fentieket figyelembe véve világosan kitűnik, hogy amennyiben 2012-ben már komoly beruházásokat akarunk megvalósítani a Hargita-hegységben, így a Madarasi-Hargitán is, akkor Hargita Megye Tanácsa jelentős közreműködése és a szolgáltató pozitív hozzáállása mellett minden érdekelt fél részéről együttműködésre, partnerségre van szükség, hiszen csakis közös erőfeszítéssel érhetjük el a várt eredményeket. Azt javasoljuk tehát, hogy minden érdekelt keresse az együttműködés lehetőségeit, egy ilyen nagyságrendű fejlesztés ugyanis csak a bizalom kiterjesztésével és nyitottsággal érhet el sikereket.
Kerdes, hogy mekkora a Madarasi Hargita befogado kepessege, foleg, hogy Natura 2000-es vedelmi ovezet. Elso reflex, hogy legyen aram, masodik, es komolyabb, hogy amig nincs terulet rendezes a harom telepules eggyuttes hozzaallasaval nehez ott valamit is lepni. Es persze, mintha Varsag villanyarama most fontosabb volt, mert ott telen nyaron emberek elnek, laknak. Persze azert a fene egyen meg :-). Szia Oliver.
Kiss Olivér blogja 