Címke: Remetei kolostor

FOTÓK – Köszönöm szépen, kolozsvári barlangászok!

On Szerző: koliveritt: Hétvégék..., Magánéletem2 hozzászólás

Idén is emlékezetes volt a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (CSA – KABK) alaptagjai által szervezett, de a civil szervezet programjegyzékében nem szereplő, tehát nem hivatalos Nyuszitúra.

Idén a Torockói-hegység volt a célpontja a hagyományos gyalogtúrának (bár egyik évben személygépkocsikkal vágtunk neki az útnak): szombaton Remetei kolostor – Faţa Pietrii – Csáklyakő – Nárciszmező – Gáldközi-szoros (fent) – Modoleşti volt az útvonal, vasárnap kipihentük az előző nap fáradalmait, hétfőn pedig úttalan utakon tértünk vissza a személygépkocsikhoz (lásd, Szülüke, hogy mégsem kérdezem a pontos útvonalat?!).

Köszönöm, Száddámnak (Szeles Ádám), Mózesnek és Andrisnak, hogy cipelték a sátramat, hálózsákomat és a hőszigetelő habszőnyegemet. Köszönöm a kiváló társaságot, a jó túrát!

Adris fotói:

FOTÓRIPORT, VIDEÓK – Extrém átkelés a Remetei-szoroson

On Szerző: koliveritt: Hétvégék..., Magánéletem1 hozzászólás

remetei szoros 037
A derékig érő víz első szakasza után… és előtt… 🙂 (Saját fotó)

Vandával már pénteken éjjel kimentünk a Remetei kolostorhoz – itt nem találtunk megfelelő sátorhelyet. Végül éjfél tájt a Remetei menedékháznál kötöttünk ki, amelynek közelében felhúztuk a sátrat. Az őrző-védő kutya csak későn hallgatott el, de végül nyugovóra tért… Mi is. De csak háromnegyed nyolcig, mert érkezett a csapat. Közel negyvenen… Mindenki a Nagy Zoltán (az Erdélyi Kárpát-Egyesület – EKE egyik kulcsembere, a Jókai Teljesítménytúra volt szervezője) által kezdeményezett és szervezett túrára jött. Nem véletlenül gyűlünk össze ennyien az általa szervezedtt, s az Ambrus Tibi segédletével zajló túrákon. Annak is van magyarázata, miért vesz részt ilyen nagy számban fiatal túrázó ezeken a kiruccanásokon. Szerintem egyik ok az, hogy mindketten amolyan mágnes-személyiségek: lelkesek, kezdeményezők, segítőkészek, s alkalmazkodnak a különböző életkorú, s tapasztalattal rendelkező túratársakhoz. Ezekért van az is, hogy amikor elválunk egymástól, azt mondom nekik: várjuk a következőt! S amikor elérkezett a túra ideje, akkor hagysz csapot, s papot, s mész. Kit érdekel az időjárás? Nincs rossz idő, csak gyenge turista… 🙂

remetei szoros 002
Ilyen kilátásra ébredni… (Saját felvétel)

Szombaton reggel megérkezett a csapat. Zattler Arnolddal, Ágóval, s Botival a menedékháznál várakoztunk, de mivel az indulást a kolostortól hirdették, adott pillanatban kissé pánikoltunk, mi lesz, ha más útvonalat választottak. Elindultunk egy kocsival a kolostor fele – szemben az árral, ugyanis a nevető túratársak tömegével találtunk szembe magunkat…

Így alaposan lemaradtunk, a többiek 1 kilométeres előnyre tettek szert. Mire a Remetei-szoroshoz értünk, behoztuk a lemaradást. De ki akar sietni? Versenyzünk? Nem. Nos, akkor csak lazán. Ahogy Tibori Szabó Zoltán kollégám mondta 2006 júliusában: időt kell adni az időnek. Mennyire igaza volt (ebben is….)!

Mi előbb fent mentünk, aztán jött a kötelező zuhanyzás a Remetei-szorosban. Erről, s sok-sok másról meséljenek a fotók és a videók!

Szóval Zoli és Tibi: várjuk a következőt. Más szóval: ENCORE! ENCORE! ENCORE!

Tanácsok azoknak, akik arra vetemednek, hogy átkeljenek a Remetei-szoroson: feltétlenül szükséges egy szandál, amellyel (a több helyen mellkasig érő) vízben kelünk át! Kis túra hátizsákunkban feltétlenül tegyük nejlon zacskóba mindenünket (cserepóló, cserecipő, csere zokni, fényképezőgép), mert ha megcsúszunk, s beesünk…

*******************************************************************************************

 

******************************************************************************************

 

 

*********************************************************************************************

A saját felvételek:

 

Ambrus Tibi fotói: